Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-04 / 258. szám
12 Kelet-Magyarország Művészpódium Havonta négy alkalommal jelentkezik Nyíregyháza (KM - B. I.) — Művészpódium címmel új sorozat indul a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban. A havonta négy alkalommal jelentkező műsoros est során előadások, pódiumműsorok, kötetlen beszélgetések hangzanak el, és szó lesz a város kulturális eseményeiről is. Bemutatkoznak különböző művészeti ágak művelői; élő telefon- beszélgetésekre kerül sor, és sok-sok meglepetést ígérnek a pódium szervezői. A hétfő esti műsorok első, november 8-i vendége Pécsi Ildikó. Műsorának címe: Csak azért is nevessünk! Ekkor nyitják meg Huszár István festőművész tárlatát is. November 15-én Berki Antal színművész mutatja be „Megáll a szegény Villon itt...” című műsorát. Alázat címmel a szlovákiai magyar irodalomból hallható majd november 22-én összeállítás, amelyet a Kassai Thália Színház két művésze ad elő. November 29-én pedig Dinnyés József „daltulajdonos” látogat el a könyvtár előadótermébe. Finn hét az iskolákban Nyíregyháza (KM) — A Magyar-Finn Társaság az idén is meghirdette a finn hetet az általános és középiskolák számára. A diákok tanórákon vagy iskolai rendezvényeken ismerkedhetnek a finn irodalommal, kultúrával, a finn nyelvvel és hagyományokkal. Mivel sok iskolának van finn kapcsolata, az együtt töltött napok emlékeit kis kiállításon mutathatják be. A rendezvények zöme december elejére, a finn függetlenség napjára (dec. 6.) időzíthető. Ä nyíregyházi Finn Baráti Egyesület az érdeklődők számára szívesen nyújt felvilágosítást és tájékoztató anyagot. (Telefon: 318-386, Hudivók Róbert.) A Bessenyei Társaság rendezvényei Nyíregyháza (KM) — Két rangos előadásra várja a Bessenyei Társaság novemberben az irodalom barátait. Te vagy a szabadító címmel, három, határontúli színművész mutatja be műsorát november 11-én 17 órától. A zenés irodalmi összeállításban Ratkó Józseftől Bartalis Jánosig hangzanak el gyöngyszemek a magyar irodalomból. November 23- án pedig Krúdy regényeiről tart előadást Praznovszky Mihály, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója. Mindkét rendezvény színhelye a Kossuth Gimnáziumban lesz. Nemzetközi Erkel- könyvjegykiállítás Gyula (MTI) — Ötvenkét magyar és külföldi művész több mint száz alkotását mutatja be a gyulai Dürer Teremben november 7-én, vasárnap nyíló könyvjegykiál- lítás, amelyen a Dürer Társaság és Gyula város önkormányzata által meghirdetett nemzetközi ex libris pályázatra beküldött műveket láthatják majd az érdeklődők. Az Erkel Ferenc halálának századik évfordulója alkalmából kiírt pályázat és tárlat tizennégy díját is a vasárnapi ünnepélyes megnyitón osztják ki. Az Erkel Ferencet ábrázoló, illetve az Erkel-zenét képen kifejezni szándékozó könyvjegyek szerzőinek a nagyobbik része hazai és a környező országokban élő képzőművész, de a pályázók s kiállítók közt argentínai, ausztráliai és németországi is akad. A felerészben magyarországi s felerészben külhoni alkotók Erkel- könyvjegyeit bemutató gyulai tárlat december derekáig lesz nyitva. Kamarajátékok pályázata — amatőröknek Balassagyarmat (MTI) — A XXIII. Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napokat, valamint a Kamarajátékok Országos Fesztiválját 1994. január havának negyedik hetében rendezik meg Balassagyarmaton. A nyitott rendezvénysorozatra pályázatot hirdetett a Nem Hivatásos Színházak Szövetsége, a Magyar Művelődési Intézet, Nógrád megye Közgyűlése, Balassagyarmat Önkormányzata, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ, valamint palócföld fővárosának Madách nevét viselő könyvtára. A pályázaton — országos hírű szak- tekintély ajánlása alapján — részt vehet minden nem hivatásos együttes, alternatív-, szabad- és diákszínház, versmondókör, valamint szólista. Az előadások időtartama maximum 40 perc lehet, a produkcióban közreműködők száma pedig nem lehet több 10 személynél. A pályázatokat 1993. december 1-jéig kell eljuttatni a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ címére: 2661 Balassagyarmat, Pf. 13. KULTÚRA 1993. november 4., csütörtök Teológusképzés Nyíregyházán Szerelmet vallani és imádkozni csak az anyanyelven lehet % Sok a külföldi hallgató A főiskola udvarán lévő kis templom Elek Emil felvétele Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Nyíregyháza főiskolái között sajátos színfoltot képvisel a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola. Mint ismeretes, az intézmény az utóbbi években egyre nyitottabbá vált, és a többi főiskolával is kölcsönösen hasznos kapcsolatot alakított ki. Kevesen tudják viszont, hogy viszonylag sok külföldi hallgató is tanul a szeminárium falai között. Az ország egyetlen görög katolikus főiskoláján nappali tagozaton jelenleg 48-an tanulnak. Közülük 20 külföldön élő magyar, a szomszédos országokból. Vendéghallgatók külföldről A magyar nyelvű görög katolikusok nagy része ugyanis többnyire Magyarország észak-keleti, illetve Románia, Ukrajna, és Szlovákia ehhez a területhez közeli részén lakik. A görög katolikus papok képzésére a szomszédos országokban az ismert politikai viszonyok miatt nem igen kerülhetett sor, — különösen a magyar nyelven történő tanításra — ezért a hajdúdorogi egyházmegye küldetésének, feladatának tekintette az ügyet. így jelenleg hat erdélyi, 9 kárpátaljai, négy szlovákiai magyar és egy román görög katolikus kispap tanul a szeminárium falai között. Lelki edzőtábor Tóth Mihály, a teológia negyedéves hallgatója a szlovákiai Szentmáriáról, az eperjesi egyházmegyéből került Nyíregyházára. Mint mondja, Szlovákiában a bársonyos forradalomig csak egy papnevelde volt Pozsonyban. Ez nem magyar nyelvű volt. Ezért is örült, amikor megtudta, hogy Magyarországon tanulhat. „Imádkozni és szerelmet vallani csak anyanyelven lehet” —mondja. Mivel magyarlakta területre kerül, prédikálni is magyarul fog. „A nyíregyházi főiskola olyan számomra, mint egy lelki edzőtábor, hitben és magyarságban megerősödve kerülök ki innen”. Levcsenkó Róbertét a munkácsi egyházmegye küldte. A vegyes lakosságú Aknaszlati- na községből jött. A falunak a történelme meglehetősen változatos volt, az utóbbi nyolcvan évben tartozott már az Osztrák-Magyar Monarchiához, Csehszlovákiához, Romániához, Szovjetunióhoz és most Ukrajnához. Ezek után a papjelölt hallgatónak semmi meglepetést sem okoz, hogy Magyarországon tanul. Inkább hálát érez. Tizenkét éves korában határozta el, hogy pap lesz. Ő egyébként harmadéves. Patronálás továbbra is A másodéves Pallai Béla, a máramarosi egyházmegyéből jött. Édesapja titokban szentelt papként működött, nem kis veszélyt vállalva ezzel a secu- ratitate mindenhatósága idejében. Most viszont nagyon megértő a román nyelvű görög katolikus püspökség, egyértelműen támogatták az ő és hat erdélyi társa magyarországi képzését, amelynek színvonalát Pallai Béla nem győzi dicsérni. Romániában egyébként csak úgynevezett hétvégi oktatási formában tanulhatott volna. Orosz László, a nyíregyházi hittudományi főiskola új rektora, és Kruppa Tamás prefektus elmondták, hogy az intézet Keresztes Szilárd megyéspüspökkel egyetértésben a továbbiakban is segíteni, patronálni kívánja a szerényebb lehetőségű szomszédos egyházmegyék papképzését. A cigányság és a kultúra viszonya Cigánytelepeken is élnek rendes emberek, és lakótelepeken is lumpenek Nyíregyháza (KM) — „Jómagam is annak a szerencsétlen, történelmében ártatlan, életfelfogásában méla-közömbös népcsoportnak vagyok a tagja, amelyiknek neve, pejoratív értelemmel dúsítva, cigány. Szinte gyermekkorom óta egyfolytában zaklat és foglalkoztat ez a tény, hogy sok területen mennyire el vagyunk maradva...” Leskó Ferenc, Mándokon élő tanító fogalmazta meg ezeket a sorokat, aki egyébként cigány származású. A szerkesztőségbe kopogtatott be egy vaskos könyv kéziratával, amely a cigányság és a kultúra viszonyát igyekszik feltérképezni. Gondosan, stílusosan megírt kézirat, hogy mennyire szakszerű, azt nyilván majd a szakavatott lektoroknak kell eldönteniük. Kiadása viszont indokolt lenne, mivel úgy tudjuk, kevés hasonló, cigány szerző által megírt könyv került napvilágra. Balázs Attila felvétele A szerző elöljáróban elmondta azt is; nem a cigányság kultúrájáról írt, hanem azt igyekezett körbejárni, hogy ez hogyan viszonyul az európai és ezen belül a magyar kultúrához. — Sajnos iskolázottságát tekintve a cigányság erős hányada tudatlan. Sokan kórosan közömbösek az elemi kultúra iránt, sokunkat a körülmények húznak vissza — mondja elgondolkozva. — A cigányságot két részre lehet osztani. A cigánytelepek lakói anyagilag, morálisan nagyon rossz körülmények között élnek, és nem is mindig a külső hatások miatt. Az sem ritka, hogy a jó példát kivetik maguk közül, holott azt kellene követniük. Az ilyen jó példán értem, ha a szülők rendesen iskolába járatják a gyermekeiket, a házukban és környékén higiénia, rend uralkodik, és az emberi magatartásuk is elfogadható. Ezek aztán előbb-utóbb el is hagyják a kolóniát. □ A másik csoportot ezek szerint azok jelentik, akik nem a cigánytelepen élnek? — Ők azok, akiknek sikerül lakótelepi házakba, vagy más saját lakásba kerülniük. Nekik kell aztán megfelelni az általános normáknak, és egy részüknek sikerül is. Persze a kivételek sem ritkák. Cigánytelepeken is élnek rendes emberek, és lakótelepeken is lumpenek. □ A könyve okos, átgondolt mű. Lát is valamiféle megoldást? — Úgy gondolom, hogy a cigányság szellemi felemeíke- dési problémája nagyon ösz- szetett — kollektív — bonyolult feladat, amely sokoldalú és igen érzékeny megközelítést igényel cigányók és nem cigányok részéről. Egyetlen üdvözítő program nincs. Szükségünk van természetesen a többségi társadalom segíteni akarására. □ Ne haragudjon, hogy megkérdezem, ön okos, művelt ember. Önt és a tanácsait elfogadják? — Pillanatnyilag többen elfogadnak, de vannak olyanok, akik nem. Ez utóbbiak azonban nem is akarnak megérteni. Aki nem próféta a hazájában Rábeszélésre végezte el a konzervatóriumot és rövidesen a világ ünnepelt szopránja lett (MTI-Panoráma) — A nagy spanyol opera- és koncerténekes csillagok sorában — mint amilyen Montserrat Caballé, Placido Domingo és Jósé Carreras — különleges helyet foglal el Victoria de los Angeles, aki november elsején, hétfőn töltötte be 70. születésnapját. A világhírű szoprán — ellentétben az említett művészekkel — nem szereti a rivaldafényt és nem igazán prófétá a maga hazájában. így eshetett meg, hogy amikor tavaly a barcelonai olimpiai játékok megnyitásakor spanyol énekművészek hangversenyt adtak, őt, aki a város szülöttje, nem hívták meg a fellépésre. Ezzel szemben világhírnévre tett szert Victoria Lopez Garda — művésznevén Victoria de los Angeles — megszámlálhatatlan kőrútjaival külföldön. Feledhetetlen alakításokat nyújtott mindenütt a Pillangókisasszony, a Bohémélet, vagy a Figaro házassága című operákban. Amióta 1979-től már nem lép fel operaszínpadon, azóta a katalán származású művésznő a spanyol dalénekes nagy öreg hölgye. A szakértők igen nagyra értékelik lírai szopránját, lágy, behízelgő, természetes csengésű hangját. Bármennyire kedveli is a dalokat, Victoria de los Angeles énekesi pályája csúcspontjának bayreuthi fellépését tartja a hatvanas évek elején a Tannhäserban. Richard Wagner zenéjét mindmáig nagyon közel érzi magához. Énekesi karrierje 1940-ben kezdődött, amikor 17 évesen díjat nyert a barcelonai rádió énekversenyén — minden szakmai előkészület nélkül óriási sikerrel énekelt egy áriát Puccini Bohémélet című operájából. Nővérének rábeszélésére végezte el a zenei konzervatóriumot és rövidesen a világ nagy operaszínpadainak ünnepelt szopránja lett. Két gyermeke van. Az első — egy fiú — 1964-ben, a második 1967-ben született. Második gyermekének születése után lassan kezdett elszakadni az operaszínpadtól és mindinkább a koncerténeklés felé fordult. „Én nem ismerem azt a szót, hogy távozás” — mondta nemrég egy interjú során. Hozzátette, hogy amíg egészsége engedi, énekelni fog, azután pedig az énekes-utánpótlás képzésére fordítja erejét. Victoria de los Angeles nem sokra tartja a népszerű-klasz- szikus tömegkoncerteket, amelyeknél a pénz játssza a főszerepet. Világhírű énekeskollégái — Caballé, Carreras és Domingo — iránt nem sok rokonszenvet érez: „ők úgy viselkednek, mint neveletlen gyermekek” — mondja.
