Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-03 / 257. szám

1993. november 3., szerda MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL Kelet-Magyarország 9 Választásra készülnek Baktalórántháza (O. K.) — Alig több mint egy évvel ezelőtt alakult meg me­gyénkben a Magyarországi Cigányok Önkormányzati Érdekegyeztető és Képvise­leti Szervének (CÉSZ) me­gyei szervezete. Ennek el­nöksége elsősorban azt tűz­te célul, hogy a cigányság — képviselő vagy szószóló révén — minden települé­sen képviseltesse magát az önkormányzatokban. Ugyancsak fontos feladat­nak tartják, hogy segítsék a cigány gyermekek iskoláz­tatását. A legutóbbi ülésen aról is szó esett, hogyan lehetne segíteni a vállalkozó cigá­nyokat. Mindenki nagyon jól tudja, mit jelent ma vál- lakozónak lenni, ezért is je­lentős ez az elhatározás, amely hamarosan tettekben is megnyilvánul. A megyei elnökség főként a mezőgaz­dasági vállalkozások támo­gatását tartja indokoltnak, mivel a földterület adott. Népfőiskolái előadás Nyíregyháza (KM) — A segítők népfőiskolájának soronkövetkező foglalkozá­sát tartják ma, november 3- án délután 5 órától Nyír­egyházán, a DOTE Egész­ségügyi Főiskolán. A fog­lalkozás témája ezúttal a Kolping Szövetség történe­te, illetve a Kolping-oktatás módszere, előadó pedig Mohos László, a Magyar- országi Kolping Szövetség elnöke lesz. Tanácskozó kézműiparosok A hitel- és a társadalombiztosítási problémákra koncentrálnak Ráthy Sándor Budapest (ISB) — Az Ipar­testületek Országos Szövet­sége, egyben a Magyar Kéz­műves Kamara (IPOSZ) janu­ár 29-én értékeli az elmúlt négy év munkáját, s tartja meg tisztújító és programalkotó or­szágos közgyűlését. Ezt meg­előzően azonban regionális tanácskozásokon tárgyalnak ügyeikről: november har­madikán például Hajdúszo­boszlón gyűlnek össze Bor- sod-Abaúj-Zempén, Hajdú- Bihar, Heves és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye iparos küldöttei. Minderről az IPOSZ elnökét, Szűcs Györgyöt kér­deztük. □ Hogyan értékeli az eltelt éveket? Javult vagy romlott a kézműiparosok helyzete? — Az adóhivatal adatai sze­rint napjainkban 220-230 ezer kézműipari vállalkozás műkö­dik hazánkban, ám a jelenlegi Nyíregyháza (KM - B. E.) — Megyénkben is — sajnos — szép számmal találhatunk olyan fiatalokat, akik érettségi után kilátástalanul állnak a pályakezdés előtt, nem kapnak munkát. Egy részük számára átmeneti segítséget jelentenek a különféle kurzusok, melye­ken valamilyen szakmai képe­sítés szerezhetnek. Ilyen fiatalok figyelmébe ajánljuk a Megye Pedagógiai Intézet szakmai tanfolyamá­nak november 3-i előadását. Az intézetben szerdán délután 2-kor az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda képviseleté­gazdasági viszonyokra jel­lemző, hogy évente mintegy 20-25 százaléka tönkremegy az iparosoknak. Mivel azon­ban 25-30 százaléknyi új kéz- műiparos is munkához kezd, lassú létszámbeli növekedés­nek lehetünk tanúi. Ugyanak­kor tény az is, hogy a kézműi­parosok — alapul véve az ál­talános gazdasági lehetősége­ket — önmaguk helyzetét nem tartják túlságosan rossznak, sőt, úgy vélik, ’94 után javulás következik be. □ Miként látja, sikerült-e al­kalmazkodnia az IPOSQnak a változó gazdasági és politikai körülményekhez ? — Úgy vélem, igen, hiszen az elmúlt négy évben magyar kisipari érdekképviseleti szer­vezetből korszerű munkaadói érdekképviseleti szervezetté alakultunk át. Ennek egyik fontos állomása volt a szolgál­tatói rendszerünk kialakítása, s a szakképzés korszerűsítésé­hez is megtettük az első lépő­ben Lukács Mária ad tájé­koztatást A nevelő-oktató­munkát közvetlenül segítő szakalkalmazottak a helyi ne­velési rendszerben című elő­adásában. A rendezvényre azokat az érettségizett munkanélküli fia­talokat várják, akik érdeklőd­nek az iskolai munka iránt, vonzódnak a pedagógiához, s szívesen dolgoznának pedagó­giai asszisztensként, szabadi­dőszervezőként, oktatási tech­nikusként, vagy iskolai labo­ránsként. Jelentkezni a .hely­színen, az intézet Búza utcai épületében lehet. seket. Megfogalmaztuk azt a célt is, amely szerint a kézmű­iparosok legfontosabb feladata az, hogy magas színvonalon műveljék mesterségüket. □ Milyen problémák megol­dását tartja a legsürgősebb­nek? — Szervezetünk elsősorban a hitelezési rendszerrel és a társadalombiztosítási befizeté­sekkel kapcsolatos problémák megoldására koncentrál, hi­szen többek között ez a felté­tele annak, hogy a kézműipa­rosok megfelelő és stabil kö­rülmények között dolgozhas­sanak. Úgy gondolom, hogy erőfeszítéseinknek köszönhe­tően hamarosan Magyarorszá­gon is európai színvonalú tör­vények határozzák meg a kéz­műiparosok gazdálkodási fel­tételeit. Igaz, ehhez kiszámít­ható adótörvények és jó kama­rai törvény is kellenek. Szer­dai tanácskozásunkon e tör­vényjavaslatokkal kapcsolat­ban is állást foglalunk. Eurorégió Varsó (MTI) — A lengyel Gazeta Wyborcza című újság keddi számában beszámolt an­nak kulisszatitkairól, hogy a tervekkel ellentétben két évi előkészítés után miért nem született megállapodás a Kár­pátok Eurorégió létrehozásá­ról. A Gazeta tudni véli: a po­zsonyi kormány attól félt, hogy eurorégió létrehozását a Tátrában a szlovákiai magya­rok precedensnek használnák ki, és követelnék hasonló eu­rorégió megalakítását a ma­gyar határon. Ez pedig Szlová­kia jelentős részének autono- mizálódásához vezethetett volna. Feltétel: érettségi Verekedés a balsai szövetkezetben Majd a bíróság tesz igazságot a felek között ® Tisztességes emberek vagyunk, jó szándékkal Cselényi György Balsa (KM) — Hogy mi történt Balsán, ki, kit, miért és hogyan ütött meg, talán a bírósági eljárás során kide­rül. Természetesen az igaz­ságtevés is a jogászok dolga. Ám az eseményeknek mi is igyekeztünk utána járni. Jelzés érkezett szerkesztősé­günkbe: Balsán valaki egy föld-visszaigényléssel össze­függő ügyben több embert ala­posan megvert. Siettünk a községbe. Kétszáz embert érint Az utcán egy asszony hallott a történtekről, de konkrétu­mokkal nem tudott szolgálni. Ellenben tudta kit, s hol ke­ressek. A férfi elmondta, az illetékes bizottság 1992. ápri­lisában a kárpótlásra, a rész­aránytulajdonra területeket je­lölt ki. Megfelelő fórumokon a szóban forgó földek kimérése és megvásárlása érdekében két árverést tartottak, amelyeken jelentős területek találtak gaz­dára. — Ezután a földeket ki kel­lett volna méretni, hogy azo­kat a tulajdonosaik művel­hessék — folytatta beszélgető partnerem, aki a neve újság­ban történő megjelentetése mellőzését kérte —, de ezt nem lehetett megtenni. A bal­sai szövetkezet a földalap ki­jelölését megfellebbezte, ami azzal jár, hogy amíg az ügyben nem születik döntés — talán évekig — addig a gazdák a földjükkel nem rendelkezhet­nek. A községben ez 200 em­bert érint. — A részarány-tulajdono­sok a törvény szerinti 1993. március 23-áig az igényüket bejelentették, de a szövetke­zettől többszöri igénylés elle­nére sem kapták meg rész­aránytulajdonukat — magya­rázta a férfi. — Tudomásom szerint október 26-án többen felkeresték a szövetkezet iro­dáját, ahol az elnököt nem találták meg. A jövetelük cél­ját a főkönyvelő nővel ismer­tették, s kérdezték, a szövet­kezet miként tudná elősegíteni azt, hogy a földjeiket mielőbb megkaphassák. Ameddig a fellebbezést nem bírálják el, a földkiadó bizottság a rész­aránytulajdont sem adhatja ki. A közvetlen résztvevők Balsán egy családi ház asz­tala körül jó néhányan ülünk. Az egyik idős ember bal sze­me alatt nagy lila folt ékte­lenkedik. Mindenek előtt az előzményekről szerzett infor­mációmat ismertettem, ami­nek valósságát megerősítik. Elsőként a házigazda, S. Mi­hály szólt. — Közölünk K. Ferenc, mi­vel a főkönyvelő nőt régen is­meri, azt mondta: drága csil­lagom, a földügyben jöttünk, s az elnököt keressük. A hölgy közölte, az elnök nincs itthon. Ő pedig érdemleges választ nem tud adni. — Ezután — vette át a szót Somogyi László, a földkiadó bizottság elnöke — K. Ferenc azt mondta, szeretné megtud­ni, a földalapokkal kapcsolat­ban a szövetkezet elnöke miért fellebbezett. Erre a főkönyve­lő nő azt válaszolta, hogy a részaránytulajdon-alapok el­len nem fellebbezett; azt csak a kárpótlási földalapok eseté­ben tette meg. Az idős emberek elmond­ták: ezután a főkönyvelő az egyik irodahelyiségbe ment, ahonnan egy idő után a föld­ügyessel együtt jött ki, majd a nő a pénztárba távozott. A földügyesnek is említették mi járatban vannak. Egy idős bá­csi a fiatalembert letegezte, aki azt kikérte magának. Az idős férfi azt kérdezte, a tege- zést miért kifogásolja, hiszen amíg a téesz együtt volt, tege- ződtek. — A földügyesnek egy tás­ka volt az oldalán, aminek lát­tán valaki megjegyezte, ha magnó van benne, vedd ki és kapcsold ki — fogalmaz S. Mihály. — Erre a földügyes azt mondta, ahhoz senkinek semmi köze. Ha a táskájában magnetofon található, ahhoz is joga van. A földügyes „felkap­ta a vizet”, s nincs kikkel tár­gyalni — kijelentéssel az iro­dájába ment. Gondoltuk, az el­nökkel délután tárgyalunk. — A földügyes aztán újra kijött, s én a dereka felé mutat­va kérdeztem tőle, minek a magnó — mondja S. Mihály. — Ezt követően többször megütött. — Amikor láttuk, Miska az ütéstől tántorog, az összeesését megakadályozan­dó, segíteni akartunk neki — újságolják szinte kórusban. — Ekkor a földügyes karatemoz­dulatokkal több embert meg­ütött, s megrúgott. — A férjem 81 éves, s megrúgta a máját — panaszolja egy öreg néni. — Az én uramnak betörte az or­rát, s megrúgdosta — kapcso­lódik egy másik asszony. — Kirepedt a szája is. Az események után 3-an lát­leletet vetettek, s együttesen bírósághoz fordultak. Infor­mációik szerint hasonlóan járt el a földügyes is. — Tisztességes emberek va­gyunk, jó szándékkal, s kérni mentünk. Birtokba szeretnénk venni a földünket, amire a csa­ládunk megélhetéséhez nagy szükség van. Sose hittük vol­na, hogy öregségünkre ilyes­mit kell átélnünk. Jogos önvédelem? A szövetkezetben nem talál­tam illetékest. A táppénzen lé­vő földügyest, Bocskai Zoltánt az otthonában kerestem fel. — Amit az öregek elmond­tak, arról árulkodik, sok tekin­tetben fogalomzavarban van­nak — említette. — A téesz az •idén augusztus 5-én megalko­tott földalapmódosítást felleb­bezte meg. A részaránytulaj- donú földek kiadása nem a szövetkezet, hanem a földki­adó bizottság feladata. □ Mit vár a szövetkezet a fellebbezéstől? — kérdeztem. — Azt, hogy a szövetkezeti tagoknak juttatható földterüle­tet ne árverezzék el, követke­zésképpen ne jusson idegenek kezébe. A verekedésről pedig annyit, hogy engem négyen lefogtak, egy pedig rúgott, s ütött. Akit én bántalmaztam, azt jogos önvédemből tettem. Aláírásokat gyűjtenek az Orosz Kommunista Párt aktivistái. Az orosz választási törvények értelmében 100 ezer aláírást kell egy pártnak összegyűjteni, hogy a választási listára kerülhessen AP-felvétel Belgák az Aranyban Nyíregyháza (KM - T. K.) — Flamandföldről érke­zett egy belga tanárokból és diákokból álló csoport a nyíregyházi Arany János Gimnázium és Általános Is­kolába a napokban. Kotrijk város katolikus gimnáziu­mának delegációját a rend­főnök apáca, Schwester Hel­ga vezeti. A két intézmény közti kapcsolat alig másfél éves múltra tekint vissza — hal­lottuk az „Arany” igazgató­jától, Szondy Györgytől. Az első komoly bemutatkozása az volt a nyíregyháziaknak, amikor tavaly májusban a Kelet-Európai Napok meg­hívottjaiként észt és lengyel vendégek társaságában be­pillantást nyerhettek a fla- mand kultúra szellemiségé­be. Ezt a látogatást viszonoz­za most a 34 diák és a 6 ta­nár. Amatőr énekesek, tán­cosok és a gimnázium röp­labdacsapata, 13 és 17 év közti diákok érkeztek hoz­zánk. A vendéglátók buda­pesti, egri, nyírbátori, mária- pócsi városnézésre, tárlat- és kóruslátogatásra, veréba- vatóra, röplabdaversenyre hívják a belga diákokat. Itt- tartózkodásuk során talál­koznak Mádi Zoltán polgár- mesterrel is. A katolikus gimnazisták díszes albumot nyújtottak át: benne magyar városok tér­képei, ismertetői, képesla­pok, mini magyar-flamand szótár a hétköznapi kommu­nikációhoz, s mindaz, amit ők rólunk kiderítettek. Az Arany János Gimnáziumban is tablón mutatják be a nyír­egyháziak Kotrijk-i élmé­nyeit. A szakmai kapcsolat elemei közül — a kitekintés mellett — Szondy György azt emelte ki: a gyerekek idegen nyelvi környezetben gyakorolhatják a franciát és a németet. Petíció Nahliknak Budapest (MTI) — Nem áll mögöttünk egyetlen szer­vezet vagy párt sem, ide mindenki magától jött — hangsúlyozta a búdapesti egyetemisták és főiskolások keddi tüntetésén a Petőfi- szobomál az első szónok. A belvárosi megmozdulásra több ezer egyetemista és fő­iskolás gyűlt össze a sajtó- szabadság védelmében. A diákok elsőként. azt a petíciót olvasták fel, amit két nap alatt háromezren ír­tak alá, és amelyet Nahlik Gábor alelnöknek kívántak átnyújtani a Szabadság té­ren. Nyilatkozatukban a diá­kok ideológiától mentes, ob­jektív tájékoztatást követel­nek. Mint megfogalmazták: álláspontjuk szerint a tv je­lenlegi vezetősége egyolda­lú politikai igények alapján jött létre és ennek megfele­lően működik, a tv alelnöke vezetői tevékenysége során visszaél a médiumok közjo- gilag rendezetlen helyzeté­vel. A Petőfi-szobortól az egyre duzzadó tömeg a tv székházához vonult, hogy átadja a petíciót. Egy ideig várták, hogy Nahlik Gábor a tv székháza előtt vegye át a petíciót és mondja el saját álláspontját, a televízió alel­nöke néni tette ezt. így a diá­kok megbízottai a tv szék­házában adták át Nahlik Gábornak a nyilatkozatot. Az egyetemisták egyike ezután rövid beszédet mon­dott, melyben hangsúlyozta: többről van szó immár, mint az objektív tv- és rádiómű­sorok megszüntetéséről, a cenzúra újraéledéséről, az újságírók ellehetetlenítésé­ről. A hazug köztájékoztatás mögött a szélsőjobb fantom­ja áll. A diákok szolidaritá­sukat fejezték ki a tv és rádió hírközléstől megfosztott, koncepciós okokból meg­hurcolt munkatársaival, és a két médiavezető lemondását követelték. Megjelent a Pravda Moszkva (MTI) — Válto­zatlan formában és hangvé­tellel, de új főszerkesztő irá­nyításával jelent meg az egy hónapos betiltás után ked­den a Pravda. A mai orosz sajtó legrégebbi, 1912-ben alapított újságja vezércik­kében leszögezte: nem vál­toztat beállítottságán, azaz baloldali újság kíván marad­ni. Mint ilyen, hű marad a szocialista értékekhez és el­ítéli a szélsőségeket. A szer­kesztőségi vezércikk szerint a lap újbóli megjelenését jó­részt a kormányra gyakorolt — részben nemzetközi nyo­másnak köszönheti. A Pravdát — 13 másik lappal együtt — a múlt hó­nap elején tiltották be, mi­után a hatóságok felelőssé tették a véres eseményekért. A lap vezetői annak idején többször is leszögezték, hogy a Pravda nem hívott fel erőszakos cselekményekre, mint az a bezárásra vonatko­zó határozat indoklásában szerepelt.'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents