Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-30 / 280. szám

10 Kelet-Magyarország CSALÁD - OTTHON 1993. november 30., kedd ♦ A gallér újjávarázsol Budapest — Ez lehet kér­dés, de lehet állítás, sőt dia­dalmas felkiáltás is. Ugyanis egy gallér — csupán egy ga- lér — sokszor elég ahhoz, hogy teljesen újjávarázsol­jon egy régi ruhát. Sikerél­ményt nyújt ünnepi megje­lenésünk és a siker büszkesé­gét fokozza, ha saját kezű kreációnktól válik alkalmi­vá, elegánssá, újszerűvé ru­hánk és megjelenésünk. Ne sajnáljuk az időt, a fá­radságot, válogassunk a számba jöhető anyagok kö­zött. Fontoljuk meg, hogy csipkét, selymet vagy más, az alapruhadarabbal harmo­nizáló anyagot válasszunk-e, esetleg belefogjunk kötésbe, horgolásba. Ami a formát illeti, ennek eldöntésében segíthet a papír szabásminta. A papír nem­csak türelmes, vágható, szabható, sőt ragasztható is. Ilyenformán nagyon pontos terv alapján kezdhetünk az igazi munkához. 1. Egyszínű ruhára mintás, mintás ruhára egyszínű se­lyemből készülhet a masni­val kötődő nagy gallér és a kézelő. 2. Szinte minden anyaghoz illik a fehér piké. Ehhez a kabátruhához áthajtós for­mában készül és a ruha anyagából szabott, kissé hú­zott fodor szegélyezi. 3. Van olyan régi ruha, amelynek érdemes kivenni az ujját, érdemes mélyíteni a kivágását és így megszépíte­ni: csipke ujjakkal, a kivá­gást keretező csipkefodor­ral. 4. Az alapruhára applikált csipke újjávarázsolhatja az egyszerű vonalú öltözéket. Aki bátrabb, a csipkebetét alól ki is vághatja az anya­got. Intim sarok Szívességi kölcsönök Vassné Figula Erika pszichológus „Harmincéves vagyok, és most azt hiszem, végre meg­találtam az igazit. Már két éve járunk együtt, és én ed­dig nem vettem észre sem­mit. Két hónapja teljesen vé­letlenül kiderült, hogy a ba­rátom régebben rengeteg pénzt kért kölcsön {mikor még jóval kevesebbet kere­sett). Most tele van adósság­gal és alig bírja visszafizet- getni. Én nagyot csalódtam benne és teljesen kiborultam attól, hogy elhallgatta elő­lem ezeket a dolgokat. Nem is annyira az adósságai bán­tottak, inkább az, hogy nem volt őszinte hozzám. Égyéb- ként mindenben megértjük egymást, kedves és nagyon szeret engem. Mit tegyek, hogyan kössem hozzá az éle­tem ezek után? De egyszerű­en úgy érzem, hogy szakítani is képtelen lennék vele!” Nem kellene rögtön a sza­kításon gondolkodnia. A partnere nem biztos, hogy azért nem mondta el Önnek a dolgot, mert egyébként sem őszinte. Lehet, hogy csupán felesleges idegessé­gektől akarta megkímélni magát, s esetleg úgy gondol­ta, hogy míg összeházasod­nak, úgy is rendezi az adós­ságait. Azt tanácsolom, hogy ül­jenek le és beszéljék meg a dolgot. A beszélgetés azon­ban ne szemrehányásokon alapuljon, hanem számolják össze az adósságokat, ké­szítsen törlesztési tervet, amit aztán szigorúan tartson be a barátja. Ha tudja, pró­bálja meg anyagilag is segí­teni őt. S kérje meg partne­rét, hogy engedje át önnek a pénzügyek kezelését, s ígér- tesse meg vele, hogy több kölcsönt nem kér. Ne ma­rasztalja el, hanem bátorítsa, hogy képes legyen erőt ven­ni önmagán. Meglátja, ha csökkennek a terhek, az ba­rátját is további kitartásra ösztönzi majd. Mindenesetre, ha házas­ságra kerül sor, készítsenek vagyonnyilatkozatot, ki mit visz a házasságba, mert ha partnere esetleg később sem képes változtatni életvitelén, és esetleg majd valamikor válásra kerülne sor mégis, könnyebben tudják majd tisztázni vagyoni helyzetü­ket. S akkor partnere köny- nyelműsége miatt nem kell önnek is szenvednie, s nem kell majd nulláról kezdem esetleg az új életét. Még szerencse, hogy a karjukon a nevük, de ha lekopik nehéz lesz megkülönböztetni őket Nyíregyháza (KM — Cs. K.) — A két és fél éves Bar­bara öcsikére vágyott, akit majd Ákosnak fognak hívni. Kívánsága háromszorosan teljesült, hisz Ákoska mellé még két öcsit kapott egyszer­re: Balázst és Bálintot. A hármasikrek szeptember 28- án születtek. Addig nyolcán laktak az örökösföldi kettő plusz két fél­szobás lakásban: a Fedor nagyszülők, három gyerme­kük, a fiatalabbik Fedor házas­pár és Barbara lányuk. A hár­masikrekkel együtt viszont már tizenegyen vannak. A negyedik emeleti lakás aj­taját a csengetésre fiatalasz- szony nyitja ki. Már-már gra­tulálnék hármasikreihez, ami­kor kiderül: ő bizony a nagy­mama. A boldog anyuka a me­nye, pici, törékeny asszonyka, aki nyugodtan beülhetne az is­kolapadba, senkinek sem tűn­ne fel: tán még sokat is mon­dok, ha azt állítom, tizenhat évesnél nem látszik többnek. Pedig — mint utóbb kide­rül — már huszonkettő is el múlt! Fedőmé Moga Anikó ki- lenchetes kismama volt, ami­kor megtudta, hogy hármasik­reket vár. Borzasztóan megle­pődött. Férje, Fedor Miklós vi­szont roppant büszkén húzta ki magát a hír hallatán. Néhány hét múlva az is kiderült, mind­három gyerek fiú lesz. Az teljesen egyértelmű volt, hogy a hármasikrek közül az elsőszülött — Barbara kíván­ságára — Ákos lesz. A másik két fiúnak B-betűs nevet vá­lasztottak: Bálintot és Balázst. Megtervezni sem lehetett vol­na jobban, — akár azt is mondhatnánk, a gyerekek egy­más között bizonyára meg­egyeztek — „előreengedik” Ákost, s egy-egy perc különb­séggel jönnek a világra az „igazi”, egypetéjű ikrek: Bá­lint és Balázs. Hogy ők együtt lehessenek B-betűsek. De olyan egyformák is, mint két tojás, semmi olyan jegy nincs rajtuk, ami alapján meg lehet­ne különböztetni őket egymás­tól. Az a szerencse, hogy még kis karjukon a nevük, de ha az is lekopik... Anyukájuk és apukájuk azért elárulja, mi alapján kü­lönböztetik meg őket: Balázs — egyelőre — pufókabb, mint Bálint. Egyébként Ákos volt a legnagyobb, ő 1750 grammal született, Balázs 1600, Bálint pedig 1450 grammal. A kiságyban most még ke­resztben is elférnek, középen fekszik Ákos, két oldalán a „kicsik”. Még csak nyolchete­sek, de máris mindhárom kü­lönböző egyéniség. Ez az ide­gennek is feltűnik, ugyanis csak rá kell nézni a kiságyra, s az egyik hely szinte mindig üres. Mégpedig a Bálinté. Az ok: hol a nagyi, hol a mami, hol a papa, hol pedig a nagy­néni ölében látni a kis csöpp­séget. Nevetve mondják: őt bi­zony rendesen elkényeztet­ték már a kórházban az ápoló­nők. Balázs kicsit nyugtalan ter­mészet, Ákos viszont — ahogy az már a „legidősebb­től” el is várható — nyugodt, csendes baba. S persze, ne feledkezzünk meg Barbaráról sem, aki szin­te el nem mozdul az ikrek kis­ágya mellől, időnként felka­paszkodik, bekukkant, ellen­őrzi: rendben van-e minden körülöttük... Láthatóan semmi féltékenység nincsen benne a kicsik iránt, ami minden bi­zonnyal annak köszönhető, hogy szülei különös gonddal ügyelnek: véletlenül se kapjon kevesebb szeretetet, gondos­kodást, figyelmet Barbara, mint eddig. Most még nagyon jó, hogy együtt lakik a család, hiszen a nagymama segítsége nélkül nehéz volna ellátni az ikreket. Idővel azonban, ahogy csepe­rednek majd a gyerekek, egyre szűkebb lesz a lakás. S bár most még határtalan a boldog­ság, jönnek a hétköznapi gon­dok, a megélhetési nehézsé­gek. A házaspár ugyanis mun­kanélküli. Mindketten a me­gyei kórházban dolgoztak: Anikó ápolónő volt, férje gép­kocsivezető. A boldog Fedor házaspár az ikrekkel és Barbarával Balázs Attila felvétele Egy meg három, az négy Olvasóink kedvenc receptjeiből Ma Hegyi Jenőné Nyíregy­háza, Hajnal u. 8. sz. alatti lakos receptjeit ismertetjük. Örömmel olvastam az újságban, hogy a tájjellegű nyírségi ételkülönlegességek felkutatását kezdeményezik. Szerintem a Nyíregyháza kör­nyéki tirpákságnál (szlová­kok) mások a szokások, kü­lönböznek az ételek más vidé­kektől, pl. a falusi szokások­tól, talán még a vallási hova­tartozás is befolyásolja a me­nüt. Sok olyan étel és munkafo­lyamat merült feledésbe, amit nagyanyáink és dédanyáink olyan egyszerűen és jól csinál­tak. Kívánok ehhez a gyűjtő munkához sok sikert. T e jfölös csirkeraguleves (kétféleképpen). I. Hozzávalók: 4 fő részére. 1 egész csirke, zsír, 1 fej vö­röshagyma, 1 kávéskanál pi­rospaprika, só, bors, tejföl, liszt, tojás, babérlevél. A hagymát zsíron üvegesre páro­lom, megszórom paprikával, ezután belerakom a feldara­bolt csirkét, s felöntöm kb. 2 liter vízzel, ízesítem sóval, borssal, babérlevéllel ízlés szerint. Ha a hús majdnem megfőtt, szaggatok bele no- kedlitésztát, ezután tejfölös habarást öntök bele, felfő­zöm. II. Hozzávalók 4 fő részére. 1 egész csirke, burgonya, só, bors, tejföl, liszt. Az egész csirkét feldarabolom, kb. 2 liter vízbe felteszem főzni, ízlés szerint sózom, borsozom. Ha a hús félig megfőtt, hámo­zok burgonyát, kockára vá­gom, belerakom a levesbe, megfőzöm együtt. Ha megfőtt, tejfölös habarással felfőzöm. Zöldborsóleves. Hozzáva­lók 4 személy részére: fél kg kifejtett borsó, 1 csomag ve­gyes zöldség, zsír, pirospapri­ka, só, bors, tojás, liszt. A zöldséget kevés zsíron megpá­rolom, 1 kávéskanál papriká­val megszórom, kb. 2 liter víz­zel felöntöm, ízlés szerint íze­sítem. Ha a zöldség félig meg­főtt, belerakom a zöldborsót, s együtt puhára főzöm. Ezután nokedlitésztát szaggatok bele s felfőzöm. Zöldborsófőzelék. Hozzá­valók 4 személy részére: 1/2 kg kifejtett borsó, kb. 10 dkg zsír, 1 fej vöröshagyma, 1 ká­véskanál pirospaprika, só, bors, liszt, tejföl. A vörös­hagymát a zsíron üvegesre párolom, paprikával megszó­rom, ezután belerakom a bor­sót, vízzel felöntöm, kb. há­rom ujjnyira elfedje, lassú tű­zön főzöm, ha megfőtt, állan­dó keverés mellett grízes lisz­tet szórok rá, besűrítem vele, végül 1/2 liter tejfölt öntök rá, elkavarom, s felfőzöm. Bármi­lyen húshoz vagy tükörto­jáshoz is kitűnő. Fokhagymás sült hús. Hozzávalók 4 személy részé­re: kb. 1,5-2 kg sertéshús, 1 fej fokhagyma, só, bors, zsír. Lehet sertéstarját, combot, karajt, vagy malachúst is így elkészíteni. A húst egyben kell hagyni, a fokhagymát meg­tisztítom, hosszába többfelé vágom és a húst keskeny pen­géjű késsel sűrűn megszúrká- lom és belerakom minél mé­lyebben a felvágott fokhagy­mát. Ezután zsírozott tepsibe teszem, sózom, borsozom. Kb. 1/2 liter vizet öntök alá, a sü­tőben lassan sütöm, közben lo­csolom a levével, forgatom. Ha a víz elfőtt és még nincs megsülve, kevés vizet öntök még alá. Zsírjára sütöm, kicsit megpirítom mindkét oldalát. Vékony szeletekre vágva tála­lom, rizs vagy burgonya köret­tel. (Folytatjuk) Támad a nátha és az influenza Nyíregyháza (KM) — A téli hónapok leggyakrabban előforduló fertőző megbetege­dései a felsőlégúti hurutos pa­naszokat előidéző nátha és az influenza. Az egészséges emberi szer­vezet nagyfokú ellenállást tanúsít a külvilágból behatoló kórokozók megbetegítő hatá­sával szemben. Az orrüreg, a garat és a hörgők nyálkahár­tyája a vírusok behatolásának csak megfelelő védekezési ál­lapotban képes ellenállni. A téli hónapok kedveznek a vírusfertőzések terjedésének. Egyrészt a hiányos vitaminel­látás gyengíti a szervezet el­lenállóképességét, másrészt a hideg, nedves időjárás, a kö­zösségek viszonylagos bezárt­sága elősegíti a népesség kö­zött egyébként is jelenlévő kó­rokozók cseppfertőzés útján való terjedését. A nátha enyhe lefolyású, közepes lázzal, hu­ruttal járó, néhány nap alatt lezajló betegség, amely eny­he, láz- és gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel gyógyítható. Fontos a megfelelő vitamin- pótlás, mely nem merülhet ki csak C-vitaminban. Gondot kell fordítani dús fehérjetartalmú élelmiszerek, gyümölcsök, zöldségfélék fo­gyasztására is. A nátha kóro­kozói között több tucat egy­részt ismert, másrészt ismeret­len felsőlégúti vírus szerepel, melyek gyomor és bélpana­szokat okozhatnak. Járványos fertőző volta mi­att súlyosabb tünetekkel jár az influenza. Vírus okozza. Elő­szeretettel betegíti meg a ko­rábban említett meghűléssel bajlódókat, valamint az eleve gyengébb ellenállóképességű csecsemőket, öregeket, fiatal közösségek tagjait és a szerve­zetet fenyegető más betegség­ben szenvedőket. Az influenza rövid lappangás után hirtelen magas lázzal, fejfájással, test- szerte izomfájdalmakkal, ele- settséggel, rossz közérzettel jelentkezik. Gyakran előfor­dulnak baktériumok által oko­zott szövődmények, mint arc-, homloküreg-, garat-, torok- és hörgőgyulladás. Az influenza jelentkezésekor feltétlenül kí­vánatos orvoshoz fordulni, hogy a gyógyítás megfelelő gyógyszerekkel, orvosi ellen­őrzés mellett történjen.

Next

/
Thumbnails
Contents