Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-24 / 275. szám

1993. november 24., szerda TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország A szerb ortodox egyház Milosevic ellen Belgrád (MTI) — A szerb ortodox egyház feje, Pavle pátriárka eltanácsolta a hí­vőket attól, hogy a december 19-i szerbiai parlamenti vá­lasztásokon a materialista pártra szavazzanak. Ezzel a szerb ortodox egyház nyíltan is szembehelyezkedett a Slo­bodan Milosevic államfő ne­vével fémjelzett Szerb Szo­cialista Párttal, az egykori jugoszláv kommunista párt utódjával. — Nem bízhatunk meg egy ilyen pártban, hogy biztosítani fogja azokat a szabadságjo­gokat, amelyre a hívőknek szükségük van — idézi az Lezuhant egy Harrier London (MTI) — Le­zuhant műszaki okok miatt a brit királyi légierő egyik Harrier típusú, helyből fel­szálló repülőgépe kedden Irak északi részén, Kurd- isztánban. A vadászrepülőgép piló­tájának sikerült időben ka­tapultálnia, így csak köny- nyebb sérüléseket szenve­dett. AFP francia hírügynökség a 79 éves egyházfőnek Bécsben, egy hétfői sajtótájékoztatón elhangzott szavait. Pavle pát­riárka az osztrák fővárosban a Szent Száva szerb ortodox egyház százéves évfordulója alkalmából tartott ünnepségen vett részt. Előző nap Pavle pátriárka Belgrád Nagy-Szer- "bia háborús úton történő meg­teremtésére vonatkozó törek­vését ítélte el, mondván, hogy soha nem egyezik bele egy olyan Nagy-Szerbiába, amely ennyi áldozatot követetek A szerb ortodox egyház ve­zetése októberben hevesen tiltakozott amiatt, hogy a ju­goszláv parlament nem enge- r délyezte a vallásoktatást az iskolákban. A kommunisták által elkobozott egyházi javak visszaadásának kérdése szin­tén függőben van. Májusban a Szent Szinódus, a szerb ortodox egyház leg­főbb szerve követelte a „népet jó útra vezetni képtelen veze­tők” lemondását és a konflik­tusban érintett feleknek — kö­zöttük Szerbiának — a kom­munista rendszer totalitárius és ateista iskoláiban kiképzett vezetőit okolta a bosznai há­borúért. A szerb ortodox egyház és Slobodan Milosevic szerb ve­zető között régóta ellentmon­dásos volt a kapcsolat: az egy­ház a szerb államfőt a horvát­országi, boszniai és koszovói szerbek érdekei védelmezőjé­nek tartotta, ám szemére ve­tette kommunista módszereit. Bár a közvélemény-kutatá­sokban Pavle pátriárka — aki több ízben a legnépszerűbb személyiségnek bizonyult — messze maga mögött hagyta Milosevicet, a tavaly decem­beri parlamenti választások ki­menetelén nem változtatott lé­nyegesen az a tény, hogy az ortodox egyház az ellenzéket támogatta Milosevic ellené­ben. Egy 1991-es felmérés szerint a mai Jugoszlávia 10,5 millió lakosa közül 7 millió ortodox vallású. Újabb határszigorítások Az egyes szakaszokat MI-8-as helikopterekkel figyelik Kijev (MTI) — Az ukrán hatóságok keddtől jelentősen megszigorították az orosz, a moldovai és a fehérorosz ha­társzakasz, illetve az ott átha­ladó utasok ellenőrzését. A lépést azzal indokolták, hogy a készülő valutarendelet miatt egyre többen akaiják külföldre menekíteni be nem jelentett dollárjaikat. Emellett az el­múlt hetekben ugrásszerűen nőtt az élelmiszercsempészet, s ezeknek a jelenségeknek akarnak gátat venni. Pénzhiány miatt Ukrajna legkorábban csak 1996 végére építheti ki teljes határszaka­szán a nyugati határaihoz ha­sonló, még a szovjet időszak­ból megmaradt őrizeti rend­szert, a vámellenőrzési ponto­kat. Idén januártól folyamatosan zárják szorosra a határokat, ahol immár nem elegendő csak a személyi igazolvány felmutatása, hanem minden esetben útlevél szükséges. A határőrség szóvivője sze­rint a határőrök munkáját ezentúl a Nemzeti Gárda és a rendőrség különleges egységei is segítik. Az ukrán-orosz ha­tár egyes szakaszait MI-8-as helikopterekkel figyelik, az el­múlt héten ilyen módszerrel értek tetten több tucat határ- sértőt. A dallasi gyilkosságról, harminc év után A család sem mindig volt népszerű • Kennedy és társai egy morális forradalom mártírjai voltak Bokor Pál Budapest — Mi tartja ébren az érdeklődést John Kennedy személye iránt? A kérdést számtalanszor feltették ugyan, de ez olyankor szokott előfor­dulni, amikor késik vagy vég­leg elmarad a kielégítő válasz. Csak valódi történelemfor­máló személyiségek körül de­reng ez a fajta bizonytalanság. Minden korszakban újra vi­szonyítani kell őket. A komák kell viszonyítania őket önma­gához. A mi korunknak is tisz­táznia kell valamit: elképzel­hető-e az 1962-es kubai raké­taválság nélkül az 1989-es nagy világváltozás... Amikor Antall József ma­gyar miniszterelnök 1990 ok­tóberében Washintgonban, az Arlingtoni hősi temetőben meglátogatta Kennedy sírját, a kíséret egyik Budapestről ér­kezett tagja méltatlankodó megjegyzést tett: nem érti, mondta, hogy „miért pont John Kennedy előtt kell tisz­telegnie egy konzervatív ma­gyar kormányfőnek?” A de­mokrata párti amerikai elnök sírjára mégis került magyar kormányfői virág, ha jól em­lékszem pár szál szegfű, hi­szen a kegyeleti látogatást a vendéglátó, a republikánus George Bush elnök nevében szervezték, a kormányfő pedig történész. A dallasi merénylet áldoza­tát odahaza sem mindig ked­velték, legkevésbé a liberaliz­mustól irtózó Reagan-kor- mányzat idején. A család sem mindig volt népszerű. A csa­lád az elnök halála óta egy újabb politikai gyilkossággal (Robert Kennedy igazságügy- minisztert 1965-ben gyilkol­ták meg) szépszámú bot­ránnyal (a First Lady — Jacqueline Kennedy új szerel­mi házassága, Edward Ken­nedy titkárnőjének vízbe ful­ladása) vonta magára inkább a figyelmet. John Kennedy politikai tel­jesítménye szintén ellentmon­dásos: a Kuba elleni invázió teljes kudarc, a rakétaválság John F. Kennedy Archív felvételek megoldása (az 1962-ben Ku­bába szállított szovjet rakéták blokáddal való kiűzetése az amerikai kontinensről), meg­határozó siker volt. Az agyon­reklámozott 1961 júniusi bécsi találkozót (Hruscsovval) a berlini fal felhúzása követte. De később Hruscsov kényte­len volt eltekinteni a külön­békétől Kelet-Németország- gal. És létrejött az atomcsend egyezmény a kísérleti nuk­leáris robbantások tilalmáról. Diadalmi és gyászjelenetek váltják egymást. Kennedy mégis az Égyesült Államok világhatalmi lendületének és állóképességének jelképe lett. Azt jelentette a geopolitiká­ban, amit Jurij Gagarin a vi­lágűrkutatásban. Az átütő eredményt, a hidegháborúban való felülkerekedésnek, a technikai fölény visszaszerzé­sének lehetőségét. A lelkek meghódításának lehetőségét. És a millióknak szóló barátsá­gos mosolyt. Hasonló poten­ciált láttak akkoriban Gagarin- ban is. Nem véletlen, hogy egyikük legendáját sem tépáz­ta meg sem a különös és tra­gikus halál, sem az idők több­szöri és radikális változása. Hazájában Kennedy elnök és társai (Robert Kennedy igazságügyminiszter és Martin Luther King, a polgárjogi mozgalom vezére) egy mo­rális forradalom — a faji és a vallási kisebbségekhez (kato­likusok, négerek, homoszexu­álisok) iránti elfogadó türelem — mártírjai voltak. John el­nökké választása 1960-ban magában is polgátjogi győ­zelem. Soha még nem fordult elő, hogy az amerikaiak sza­vazataikkal egy katolikust köl­töztettek volna be a Fehér Házba. Kennedy 43 évesen az amerikai történelem legfiata­labb elnöke volt. Akkoriban ez a politikai demokrácia kiter­jesztését jelentette. És az elő­képet a hetvenéves Reagan megválasztásához... Meghökkentő mozzanatok­kal nemcsak Kennedy elnöki karrierjében, hanem annak előtte, romantikus, olykor bot­rányos magánéletében is talál­kozunk. A massachussettsi Brookline-ben született 1917- ben, kilenc gyermek közül a másodikként. Képességei gyorsan mutatkoztak. Már 23 éves korában slágerkönyvet írt, arról, miért érte váratlanul Nagy-Britanniát a második világháború. A háborúban egy torpedónaszád parancsnoka­ként súlyosan megsebesült. Évtizedek múltán is fájlalta még a hátát, de hősként tért haza: kihozta embereit a mély ellenséges hátországból. Soha egyetlen választást sem vesztett el. És amikor Jack Ruby, Oswald gyil­kosa 1960-ban a dolog odáig jutott, Nixon republikánus alelnök- kel szemben is felülkereke­dett. Richard Nixon Eisen­hower elnök érdemeire, s tu­lajdon kiváló képességeire ha­gyatkozhatott. De Kennedyt, háta mögött a családi vagyon­nal és a Harvardról hozott ki­váló tanácsadók egész sere­gével, oldalán három bájos gyermekkel, s a sugárzóan ér­dekes Jacqueline-nel, nem le­hetett legyőzni. Magánéleti problémáira, házasságon kívüli kalandozá­saira Marilyn Monro-val és nála jóval kevésbé nagyvilági hölgyekkel, akkoriban szinte senki sem figyelt. Válaszjási kampányának kulcsmondatát viszont („Új határokhoz ér­keztünk”), minden amerikai történelemkönyv idézi. Prog­ramja — utolérni a szovjeteket a fegyverkezésben és a vi­lágűrben, mozgásba lendíteni a gazdaságot — minden ame­rikai számára megfogható volt, de fantasztikus népsze­rűsége sosem terjedt ki a tör­vényhozás egy részére és a konzervatív politikai körökre. Utóbbiak tehetelen dühbe lo- valták magukat Kennedy vak­merő polgárjogi, adócsökken­tési, bűnüldözési reformtervei láttán. Újraválasztásához nem fér­hetett kétség. Ellenfelének, Barry Goldwater szenátornak csak néhány államban lehetett esélye. Elsősorban Texasban. Az elnök azért ment Dallasba, hogy a választási kampány előtt helyreállítsa pártja egy­ségét. Nem egyszerű válasz­tási győzelemre készült. El­söprő sikert akart, szabad ke­zet a kongresszusban. Ma azt mondanánk, túlgyőzte magát. Nem tudni, vajon Sztálin még évtizedekkel később is épkéz­láb ügynöki hálózata, vagy az amerikai elit jezsuitái végez­tek-e vele. Lee Harvey Os­wald magányosságában azon­ban egyre kevesebben hisz­nek. John Fitzgerald Kennedy ezzel szemben harminc év múltán egyre magányosabb­nak tűnik egy világban, mely­ből túlságosan kimagaslott. ítélet a pörbölyi ügyben Fogházbüntetést kapott a mozdonyvezető Szekszárd (MTI) — A pörbölyi tömegszerencsét­lenség ügyében kedden íté­letet hirdetett Szekszárdon a Tolna Megyei Bíróság dr. Vass Gábor tanácsa. Bűnös­nek mondta ki Zörényi Gyu­la 29 éves alsónyéki lakos mozdonyvezetőt, a vasúti közlekedésben halálos tö­megszerencsétlenséget oko­zó gondatlan veszélyeztetés vétségében, és ezért 2 évi fogházbüntetésre ítélte, to­vábbá 4 évre eltiltotta a vas­úti közlekedésben való jár­művezetéstől, és kötelezte a csaknem 300 ezer forint perköltségből 50 ezer forint megfizetésére. A másodren­dű vádlottat—Appl Zsolt 23 éves bátaszéki lakost, aki a pörbölyi iskolabusszal feb­ruár 12-én reggel ütköző személyvonaton mint von­tatási kísérő teljesített szol­gálatot — a bíróság felmen­tette a vád alól, bizonyít­hatóság hiányában. A bíróság az ítélet indok­lásában visszautasította a védelemnek azt a feltétele­zését, miszerint a vétkes au­tóbuszvezető halála miatt az igazságszolgáltatás minden­áron más bűnbakot keres. Szellenheim János gépko­csivezető súlyosan megsér­tette a közúti közlekedés szabályait azzal, hogy nem állt meg a nyékipusztai vasúti átjáró előtt, noha az nem működött. Nem vette észre a vonat közeledését, és tanúvallomások szerint az autóbuszban olyan hangosan szólt a rádió, hogy emiatt nyilvánvalóan nem hallotta a mozdony kürtjelzését sem. Ezért történhetett meg, hogy az egyébként jó vezetőnek tartott Volán-dolgozó, aki többször is kapott kitüntetést balesetmentes vezetésért, ez alkalommal — mintegy 15 kilométeres sebességgel — továbbhajtott a bekanyaro- dás után, a mindössze 18 méter hosszú átjárói szaka­szon, s így a vonat elé vitte az autóbuszt. Az ítélet szerint Szellen­heim János a fő okozója a tragédiának, de nem egye­düli okozója. A mozdony- vezető ugyanis megszegte az írásos utasítást, mely sze­rint a látási viszonyoknak megfelelően, de legfeljebb 15 kilométeres sebességgel közelítheti meg a szerelvény a vasúti átjárót, ahol nem működik a fényjelző beren­dezés. A nyékipusztai át­járóban már két hét óta nem működött a fényjelző, ezért valamennyi vonat személy­zete megkapta az indulási ál­lomáson az erre vonatkozó szigorú utasítást. A tárgyalá­son tett vallomásában Zö­rényi Gyula beismerte, hogy a szerencsétlenség előtt két nappal összesen négy alka­lommal haladt át azon a sza­kaszon és egyszer sem csök­kentette a sebességet. A bíróság szerint a moz­dony személyzetének nincs joga, nincs lehetősége felül­bírálni a forgalmi utasítást. A baleset elkerülhető lett volna, ha Zörényi Gyula az előírásnak megfelelően, 15 kilométeres sebességgel ér az átjáróba. A vonat ezzel szemben 78 kilométeres se­bességgel ütközött az autó­busznak, és azt három da­rabra szakította. A gyere­keket szállító busz utasai kö­zül tizenketten meghaltak, nyolcán maradandó sérülést szenvedtek. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész súlyosbí­tásért fellebbezett, Zörényi Gyula pedig felmentését kérte. Appl Zsolt és védője ugyancsak fellebbezést je­lentett be, hogy a vontatási kísérőt ne azért mentsék fel, mert a bűnösség nem bi­zonyítható, hanem bűncse­lekmény hiánya miatt. Válságstáb Záhonyban Csap, Záhony (MTI) — Több mint három kilomé­teres hosszú sorban vesz­tegeltek kedden a kamionok a záhony-csapi határállomás magyar oldalán. Az átkelés­re szolgáló Tisza-híd zsú­foltsága miatt az ukránok óránként csak nyolc teher­autót tudnak átengedni, ami miatt tovább torlódik a ko­csisor a 4-es számú főúton. Kedden válságstáb gyűlt össze a záhonyi városházán, hogy megoldást találjon a tarthatatlan helyzetre. A veszteglő kamionok ugyanis valósággal megbénítják a főút mentén lakó helyiek közlekedését, s a közbizton­ság is romlott. Megoldásként azt java­solták, hogy hozzanak létre a határállomástól néhány kilométerre egy kamion- parkolót 150-200 kocsi fo­gadására, s gondoskodjanak a sofőrök elhelyezéséről, el­látásáról is. Á parkolóból csak annyi kocsit enged­nének egyszerre az átkelő­helyhez, amennyit az ukrá­nok fogadni tudnak. A javaslat — mivel a kör­nyező települések önkor­mányzatainak a beruházásra nincs pénze — vállalkozói alapon valósulna meg. Kere­sik a befektetőt, aki üzletet lát a kamionparkoló kiala­kításában és működteté­sében. Fegyvert adtak el Kairó (MTI) — Két iz­raeli fiatalt perbe fogtak kedden Tel-Avivban azzal a váddal, hogy fegyvert és robbanóanyagot loptak, és adtak el terroristáknak. A testvérpárt, akiknek kilétét a hatóságok nem árulták el, hétfőn fogták el Kfar Sza- ba-i otthonában. Az izraeli rádió jelentése szerint a fiatalabb testvér Tel-Avivban katonáskodott, abban az épületkomplexum­ban, ahol a védelmi minisz­térium és a vezérkar székhe­lye van. Azzal gyanúsítják, hogy innen tulajdonított el fegyvert, amelyet azután bátyjával együtt a megszállt Gáza-övezetben adtak el. A hatóságok feltevése szerint a Ham ász iszlám fundamen­talista mozgalom által elkö­vetett gyilkosságok közül egyeseket a tőlük származó fegyverekkel hajtottak vég­re. A rendőrség egy harma­dik személyt is elfogott az ügyben, akiről a rádió ripor­tere csak annyit közölt, hogy a fivérek egyikét ismerte.

Next

/
Thumbnails
Contents