Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-24 / 275. szám

1993. november 24., szerda " * '' KÖZÉLET Kelet-Magyarország 5 Rend van a zöldhatáron Valahol a határon Molnár károly felvétele Fehérgyarmat (KM — M. K.) — Román-magyar ha­tártalálkozót tartottak Fe­hérgyarmaton a nagyváradi határőrbrigád illetve a Nyír­bátori Határőr Igazgatóság vezetői és munkatársaik. Seres József ezredes, a Nyír­bátori Határőr Igazgatóság igazgatója a találkozóról el­mondta: — Rendszeresek ezek a talákozók, a két ország közötti egyezmény értelmében a ha­tárőrmegbízottak évente talál­koznak. Ilyenkor elemezzük, értékeljük az elmúlt év határ­őrizeti gondjait, problémáit, s közös álláspontot alakítunk ki. □ A civil ember számára mit jelent a most Magyarországon lezajlott találkozó? — Mi a civil emberekért va­gyunk. Arra törekszünk, hogy az államhatár biztonságos legyen. így akik ott illegálisan akarnak átjutni, ne zavarhas­sák állampolgáraink nyugal­mát. Évek óta az a jellemző, hogy Románia felől Magyar- ország irányába igyekeznek tiltott határátlépést elkövetni. Ez a kelet-nyugati migráció, ami nem is elsősorban a román állampolgárokra jellemző. Tö­rökök, kínaiak, afgánok, pa­kisztániak azok, akik rajtunk keresztül valamelyik nyugati országba akarnak eljutni. — Ezeken a találkozókon ilyen esetekre is kitérünk. Ha elfogjuk őket, lefolytatunk egy vizsgálatot: milyen körülmé­nyek között jutott át, s milyen céllal. A vizsgálatot követően egy közös egyezmény alapján visszaadjuk a román határ­őrizeti szerveknek. □ Kik őrzik napjainkban ezt a magyar határszakaszt, sor­katonák vagy hivatásosak? — Folyamatban van a vál­tás. Csengerben már gyakorlat is, hogy hivatásosokkal őriz­zük az államhatárt. Ez nem kis gondot jelent, de előnnyel is jár. Ma a sorkatonák csak egy év szolgálatot teljesítenek. Ez igen kevés ahhoz, hogy a mai bonyolult határhelyzetben el­igazodjanak a feladatokban és azt a mai kor színvonalán ké­pesek legyenek végrehajtani. A hivatásos állományúak, nyilván a kezdeti bizonytalan­ság után bizonyára profi mó­don végzik majd munkájukat. Ez nekünk, de az állampol­gároknak is könnyebbséget je­lent. Bizonnyal kevesebb zak­latásnak lesznek kitéve. Köz­tudomású, hogy a mi vidékün­kön igen magas a munkanél­küliség. Ezek a tiszthelyette­sek, akik hozzánk jelentkez­nek, lényegében mint munka- nélküliek kerülnek hozzánk, tehát munkalehetőséget kap­nak. □ Mi a magyarázata annak, hogy Fehérgyarmat adott ott­hont az idei magyarországi ta­lálkozónak? — A találkozókat felváltva rendezzük, hol román, hol ma­gyar területen, ezzel is igyek­szünk bemutatni területünk városait. Most Fehérgyarmat­ra esett a választásunk. Nem szeretném letagadni, hogy én itt születtem. Fehérgyarmaton nőttem fel és a lehetőségekhez mérten igyekszem segíteni, amiben csak tudok. □ A nagyváradi határőr­brigád parancsnoka Stancu Gheorghe ugyancsak szólt a kapcsolatokról. — Azonosak a céljaink: a határ őrizete és felügyelete. A határőrök között őszinte, kor­rekt kapcsolat van. Ezek pozi­tív módon hatnak ki az összes határesemény megoldására. Korábbi magyar példára 1992. óta Romániában megszületett az 56. sz. törvény, amely a ha­tárőrizettel és határrenddel kapcsolatos. Ez a törvény ki­mondja, hogy a határtól 20 kilométer mélységben „határ- terület”-nek módosul minden település és környéke. Az a te­lepülés, amely ebben az öve­zetben fekszik határközségnek vagy határvárosnak minősül. Ezt tábla jelzi a település szélén. — A határőrök és a lakos­ság között mindig is jó kap­csolat volt nálunk is. Segít­ségükkel tudjuk felfedni a tiltott határátlépéseket. Ezek az okmányok, amelyeket évente aláírunk szabályozzák az időszakra legaktuálisabb együttműködési formát (a leg­eredményesebb módszert ille­tően). □ Olvasóinkat elkeseríti, hogy Artándtól Csengerig a határátkelőhelyeken—főleg a teherjárműveknek — sokat kell várakozni. Nincs valami­lyen gyorsító megoldás? — A román határőrségnek ilyen feladata nincs. A határ- átkelőhelyeken a határrendőr­ség teljesít szolgálatot, mi csak a zöldhatár őrzésével foglalkozunk. Támogatás kapcsolatteremtéshez A KIA terhére (KM) — Egy újabb lehetőséget kínál a Minisz­terelnöki Hivatal ifjúsági koordinációs titkársága a Központi Ifjúsági Alap pénzének elnyerésére pá­lyázat útján. Ézúttal regio­nális vagy országos jellegű képzési és prevenciós prog­ramok kidolgozásával lehet pénzhez jutni. Olyan pá­lyázatok beérkezését vár­ják, amelyek alternatívát nyújtanak szakmunkásta­nulók és szakma nélküli fia­talok szakmatanulásának segítésére, a pályakezdő munkanélküli fiatalok mun- kábaállási esélyeinek növe­lésére, lehetőséget kínálnak a gyermek és korosztályi fiatalok problémáinak meg­oldására, az érdekképvise­leti tevékenységük kibon­takoztatására. A program jele KIA—I. A gyermek és ifjúsági ko­rosztály kulturált szabad­időtöltési programjainak tá­mogatása, valamint a hátrá­nyos helyzetű fiatalok fel­zárkóztatását és társadalmi beilleszkledését segítő programok közül támoga­tást kaphatnak a többnapos, 6-18 éves korosztály szá­mára rendezett szabadidős rendezvények, amelyek a sportprogramokon túl kul­turális, hagyományőrző, is­meretterjesztő célokat is szolgálnak. A program jele KIA—II. A beküldési határidő de­cember 15., a hely a Mi­niszterelnöki Hivatal Ifjú­sági Koordinációs Titkársá­ga, címe: 1357 Budapest, Pf 2. Személyesen naponta 15-16 óra között a Buda­pest, Kossuth tér 4. ül. emelet 70. sz. szoba. (KM) — A Központi Ifjúsá­gi Alap projektjére jpályázatót hirdetett a Miniszterelnöki Hi­vatal Ifjúsági Kordinációs Titkársága. A pályázat célja az ifjúsági nemzetközi mobilitás, az ifjú­sági vezetők és szakemberek szakmai tapasztalatszerzésé­nek támogatása, a korosztályi kapcsolatok szélesítése, a haz­ai ifjúsági szervezetek nem­zetközi kapcsolatainak segí­tése. Olyan tevékenységgel le­het pályázni, amelyekben a A magyar szellem — leg­jobbjai szavában — sohasem rekesztett ki senkit a magyar­ságból, aki igazán oda akart tartozni. De ez az „igazán”: ez az, amit be kell bizonyí­tani. (Németh László) Magyar én előttem az, aki nem bírja a homályt, sem a börtönben, sem a gondolat­ban. Magyar az, aki az értel­met szereti, aki szenvedélyét csak akkor engedi sza­badon, midőn a szó már nem hasz­nál az igazság elfo­gadtatására. Minden nép kö­zösség. Jó magyar az, aki em­beri, jó tagja a társadalom­nak. (Illyés Gyula) A magyarság népi a test, nem a vér, hanem a lélek kér­dése. Azért, hogy valaki törzsökös magyarnak vallja magát, de csak magyarkodik, nem magyarabb, mint a lélekben is teljesen magyarrá vált idegen eredetű magyar. (Győrjfy István) Mi sokfélék vagyunk, talán azért, mert a magyar nagyon tehetséges nemzet. Ne pa­zaroljuk ezt a tehetséget egy­résztvevők döntő többsége (90 százalék) 14-30 év közötti fia­tal. Elsőbbséget élveznek a nemzetiségi kapcsolatok erő­sítését célzó ifjúsági cserék, nevelőotthoni fiatalok cseréje, ifjúságkutatás, ifjúsági veze­tők cseréje, testvérvárosi kap­csolatépítés, mozgáskorláto­zottak, érzékszervi károsodot­tak cseréje. További előnyt él­veznek a szakmakultúra erősí­tését, a nyelvgyakorlást is cél­zó cserék. más ellen, hiábavaló dolgok­ra. (Teleki Pál) Úgy látszik, a magyarnak hiába írták a történelmet. Nem okul semmin. Még csak saját kárán sem. (Kossuth Lajos) A haza végső elv, melyet semmivel sem lehet helyet­tesíteni. A hazához nem azért ragaszkodunk, mert gazdasá­gi szempontból értékes tér számunkra, hanem ezért, mi­vel századok folyamán e föld értelmévé nőttünk, mert ha­zafinak, tehát e föld édes gyermekeinek tartjuk magun­kat, s e föld nélkül egész em­berségünk elfonnyad. (Féja Géza) Magyar az, akinek nyelve és esze magyarul forog. Be­csületesen nem lehet más vizsgát találni arra, hogy kit tartunk igazán magyarnak. Nem könnyű vizsga ez. Sok­kal nehezebb annál, ami elé a fajta testi jegyeinek kutatói állítják az embert. Itt a lelket A pályázatokat külön űrla­pon lehet benyújtani, mely többek között az ifjúsági infor­mációs irodákban, a megyei önkormányzatoknál, az ifjúsá­gi szervezeteknél, a Miniszter- elnöki Hivatal Ifjúsági Koor­dinációs Titkárságán igényel­hető. A pályázat beküldésének határideje 1993. december 15. Cím: Miniszterelnöki Hivatal Ifjúsági Kordinációs Titkár­ság, 1357 Budapest, Posta­fiók 2. kell kitenni. Ami ennél is ne­hezebb a lelket kell megvizs­gálni. (Illyés Gyula) Részigazságainkat kell a döntő órában létünk igazának alárendelni. A közös anyát a civódó testvérekben enged­hetjük-e megfojtani. (Németh László) Káros minden elzárkózás, minden kirekesztés. Mai vitáknál, nézet- eltéréseknél ezerszer fontosabb annak az értéknek a megőrzé­se, melyet az egyete­mes magyarság hordoz. A mai Magyarország mai kép­viselői is — úgy gondolom — akkor szolgálják legjob­ban az egyetemes magyarság érdekeit, ha múló vitáknak, nézeteltéréseknek nem ren­delik alá a továbbélést, a fennmaradást, az értékek megőrzését, átörökítését. (Fekete Gyula) Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiaidnak hagyd örökül ha kihunysz: A haza minden előtt! (Kölcsey Ferenc) Dr. Borsy Zoltán gyűjtéséből Aforizmák Magyarság, haza A helyzet változatlan Nyíregyháza (KM) — Almafronton a helyzet vál­tozatlan — szól dr. Kávássy Sándor országgyűlési képvi­selő levele Köncse Tamás- néhoz, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium piacfej­lesztési főosztályvezetőjé­hez, amelyet a kisgazda kép­viselőcsoport nevében to­vábbított. „Ahogy a múlt pénteki (november 19-i) telefonbe­szélgetés alkalmával jelez­tem — hangzik a levél — Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében változatlan a helyzet, azaz mintha mi sem történt volna, tovább dúl és egyre elkeseredettebben fo­lyik az almaháború. Különö­sen Kölesén, Sonkádon és Tiszabecsen, azaz a Szamos- köz északnyugati csücskén súlyos a helyzet. Az embe­rek teljes apátiába süllyedve várják a jó szerencsét, a leg­több helyen az udvaron van prizmába rakva az alma, de még a napokban is folyt a szedés. A nyomornak ezúttal is je­lentkeznek a vámszedői. Egyesek állítólag 3 forintért veszik a léalmát, és azt is csak akkor, ha a termelő aláírja, hogy kilónként 8 forintot kapott. Borzalmas mindezt tehe­tetlenül tudomásul venni. Mindenesetre ebben a tér­ségben a lehető legrosszab­bul vizsgázik a kormány. Úgy tudom, (lehet, hogy rosszul vagyok informálva) exporttámogatásra 33 milli­árd áll rendelkezésre. Ha igaz, feltétlenül be kellene verni legalább részben a sza- bolcsi-szatmári-beregi alma megmentésére. Nem kellene hagyni, hogy a válság ál­dozatául essék ez a híres kultúra. Segítsenek! — fe­jeződik be a képviselő segít­ségkérő levele. Kárpótlási tanácsadó A nyugati hadifogság után nincs kárpótlás. A nyugati hadifoglyok csak nyugdíj­kiegészítést kapnak. A nyu­gatiaknak az első hat hónap után nem jár semmi. A hato­dik hónapot követő egy évre ma már 625 forintot kap havonta, az egy évet követő évekre pedig további havi 250 forint jár. A nyugati ha­difoglyoknál az OKKH csak hatósági bizonyítványt ad. Az igénylőnek kell azt elkül­deni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. Ezután már csak a NYUFI-hoz kell for­dulni, ha nem fizet. Az OKKH dolga a hatósá­gi bizonyítvány kiállításával befejeződik. Azok a nyugati hadifoglyok akik dollárutal­vánnyal rendelkeznek vá­laszthatnak, hogy mit kér­nek. A dollárösszegnek a je­lenlegi árfolyam szerinti 150 százalékos kifizetését kérhe­tik, vagy havi nyugdíj-kie­gészítést. A kettő együtt nem jár. Akinek nincs dollár utalványa, vagy nem tudja bizonyítani, hogy letétbe he­lyezte, annak nincs válasz­tási lehetősége, ha hatodik hónapot meghaladta a hadi­fogsága nyugdíj-kiegészítést kérhet. Ha már kapja a nyugdíj-kiegészítést a dollár utalványát nincs joga bevál­tani. Dr. Budai Gábor ügyvéd Jog az önazonossághoz Évszázadok viharában a cigányság a puszta létéért, fennmaradásáért küzdött. Fél évezreden keresztül még csak álmában sem gondol­hatott arra, hogy egyszer a hatalom közelébe kerüljön. Csupán emlékeztetni szeret­nék arra, hogy a Habsburg uralkodók milyen álhuma­nista módon bántak és jártak el a cigánysággal. Gondol­junk csak arra, hogy a ló­tartást tiltották, nem visel­hették hagyományos öltöze­tüket, leromboltatták putri­jaikat, szétszakították csa­ládjukat, gyerekeiket kiad­ták nevelésre a paraszt csa­ládokhoz, kijelölték lakhe­lyeiket, II. József a cigányul beszélőket botozással bün­tette. Ilyen volt a cigánykérdés humánus megközelítése. S ez csak folytatódott. A dualiz­mus 70 esztendeje alatt öt alkalommal került napirend­re a cigánykérdés, s mindig hibás megközelítéssel. En­nek legélesebb, legvéglete­sebb megnyilvánulása Por­zsolt Kálmán véleménye, aki 1907-ben így ad hangot a cigányság jövőjéről: „Kiir­tani! Igenis ez az egyetlen mód.” És korunk legsöté­tebb ideológiája ezt váltja valóra a náci gázkamrák­ban, a sztálini gulagokban. Később, a háború után ki­maradtak a cigányok a föld­osztásból, asszimilációs po­litikát követtek velük szem­ben, barna személyazonos­sági igazolvánnyal külön­böztették meg a magyar ál­lampolgároktól; különböző tárcaközi, koordinációs bi­zottságok alakultak a cigá­nyok érdekében, de fejük fö­lött, nélkülük országosan és a megyéknél is. Remélhető­leg mindezt porrá zúzta a történelem, és soha nem tér, nem térhet vissza jogálla­munkban. Ma már ide figyel Európa is! Hat Helsinki szelleme, s ha a vázolt hatal­mas történelmi ívet értékel­jük, reménykedve állapíthat­juk meg: a magyar állami­ság életében első ízben most fogalmazza meg Alkotmá­nyunk 68. paragrafusának 1. bekezdése. „A Magyar Köz­társaságban élő kisebbségek részesei a nép hatalmának.” Valójában és tételesen mit jelent ez? Először is azt, hogy kultúrájuk része a ma­gyarországi kultúrának. To­vábbá a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jog olyan alapvétő emberi jog, amely egyéneket és közössé­geket egyaránt megillet. Minden kisebbség jogosult arra, hogy nemzeti vagy et­nikai közösségként létezzen és fennmaradjon. Különösen ennek van nagy jelentősége a cigányság életében, ön- szerveződésükben. De leg­alább ilyen fontos, amit a nemzeti kisebbségi törvény hangsúlyoz: „A kisebbségek mindennemű hátrányos megkülönböztetése tilos.” S még ennyivel sem elégszik meg, mert tiltja a többségi nemzetbe való beolvasztásu­kat, s hovatartozásuk miatti üldözésüket, erőszakos ki és áttelepítésüket. Farkas Kálmán, az MCKSZ megyei elnöke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents