Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-23 / 274. szám
12 Keiet-Magyarország GAZDASÁG MBBHBBMNBE 1993. november 23., kedd Pénztárgép és taxaméter Nyíregyháza (KM) — Január elsejétől már szélesebb körben kötelező használni a pénztárgépet és a taxamétert, mint eddig. Minderről az APEH megyei igazgatóságtól kértünk információt. A pénzügyminiszter 6/1993. (II. 9.) PM rendelete határozza meg azon adóalanyok, azaz jogi személyek, természetes személyek és jogi személyiségű szervezetek körét, akik, illetve amelyek értékesítéseikre, vagy szolgáltatásaikra vonatkozóan kizárólag pénztárgéppel vagy taxaméterrel tehetnek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek. Ennek megfelelően 1994. január 1-jétől taxaméter használatára kötelezettek a személytaxi szolgáltatást nyújtó adóalanyok. Pénztárgép használatára kötelezettek a kereskedelem területén az üzletköri besorolás szerint (többször módosított 6/1990. IV. 5. KÉM rendelet) az I. Kiskereskedelem köréből a 4. Iparcikk kereskedelem üzletkörbe sorolt üzletek (ide tartoznak a vas-, műszaki, üvegáru-, jármű- és gépüzletek, valamint az elektronikai termékeket árusító kereskedelmi egységek), a vendéglátóipar területén az üzletköri besorolás szerint II. Vendéglátóipar üzletkörből a 3. Italüzletek (pl. italboltok, borozók, borkimérések, valamint drinkbárok, kocsmák). Az érintettek kizárólag az APEH által jóváhagyott pénztárgépekkel, illetve taxaméterekkel tehetnek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek. A forgalomba hozatali engedélyt kapott gépek listáját az APEH az Adó és Ellenőrzési Értesítőben, valamint alkalmanként néhány napilapban közzéteszi. A pénztárgép, illetve taxaméter egyszeri beszerzésére kedvezmény vehető igénybe. A kedvezmény mértéke egyszerű pénztárgép esetén 25 ezer, számító- gépes alapú pénztárgép vásárlásakor pedig 50 ezer forint. A taxaméterek vásárlásához nyújtott 30 ezer forintos kedvezmény — meghosz- szabbított határidővel — 1993. december 31-ig vehető igénybe. 1994. január 1- jétől a kedvezmény mértéke 20 ezer forint. Kelendő a Pillér Budapest (MTI) — Már több mint 20 ezer ember szerzett résztulajdont kárpótlási jegye ellenében a Pillér Ingatlanbefektetési Alapban — hangoztatta Nagy Elek, a PRD Prudent-Invest Befektetési Alapkezelő Rt. vezérigazgatója az alap sajtótájékoztatóján. A Pillér-jegyeket december 3-áig lehet még jegyezni kárpótlási jegy ellenében, mégpedig úgy, hogy három darab 1000 forint címletértékű kárpótlási jegyért négy darab 1000 forintos névértékű befektetési jegyhez juthatnak a kárpótlásijegy-tu- lajdonosok. A társaság vezetője szerint a jegyzési időszak végéig mintegy 3,2 milliárd forint értékű Pillér befektetési jegyet fognak értékesíteni, ebből eddig 2,55 milliárd forintnyit jegyeztek le. A jegyzők többsége a kárpótolt magánszemélyek közül kerül ki, de az önkormányzatokat is érdekli ez a befektetési lehetőség. A tájékoztatón az Állami Vagyonügynökség nevében felszólaló Kovács Kálmán beszámolt arról, hogy a Pillér sikerén felbuzdulva az ÁVÜ már dolgozik a Pillér n. Ingatlanbefektetési Alap létrehozásán. Az első ingatlanalappal szemben azonban ennek rövidebb, mintegy 6 éves lesz a futamideje. Kovács Kálmán megemlítette azt is, hogy egy értékpapír befektetési alap létrehozásán is dolgozik az ÁVÜ, amelynek portfoliójában privatizált vállalatok részvényei lennének. Árfolyamok ____________ Tőzsde aHaaaaaHaaMaaHH Index november 22.: 1226,07 (-3,67) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. november 22. Valuta Deviza Kanadai dollár 74,85 7625 7524 75,58 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 332,29 337,79 334,02 335,40 Német márka 57,89 58,85 58,30 58,54 Angol font 145,86 148,66 146,88 147,58 Norvégkoraná 13,32 13,56 13,41 13,47 Ausztrál dollár 6530 66,54 65,77 66,07 Olasz líra(lOOO) 58,48 59,76 58,98 59,30 Belga frank(lOO) 271,98 276,64 273,68 274,84 Osztrák sc.(lOO) 82320 836,80 829,03 832,43 Dán korona 1458 14,84 14,69 14,75 Port. esc.(100) 56,97 58,07 57,17 57,45 Finn márka 17,02 17,42 17,18 17,28 Spanyol pes.(lflO) 71,64 73,16 72,26 72,64 Francia frank 16,68 16,96 16,78 16,86 Svájci frank 65,93 67,01 66,40 66,68 Hollandforint 51,61 52,47 51,96 52,18 Svédkorona 11,89 1215 11,96 1202 ír font 138.50 141,10 139,97 140,61 USA dollár 99,33 100,89 99,81 100,21 Japán jen (100) 91,73 92,93 92,24 9254 ECU 111,08 113,04 111,81 11231 Önprivatizációból 10 milliárd A programban eddig jelentős összegekkel vettek részt a különböző cégek dolgozói / Nyíregyháza (KM) — Az Állami Vagyonügynökség Nyíregyházán működő ügyfélszolgálati irodájának munkatársa segítségével sorozatot indítottunk a különböző privatizációs technikák bemutatására. A mai részben az önprivatizációval foglalkozunk. Az önprivatizáció folyamata 1991 őszén indult, azzal a céllal, hogy a privatizációt felgyorsítsa. Ez a program egy olyan egységesen alkalmazható eljárási rendre épül, amely piacosítja, decentralizálja és ezek segítségével felgyorsítja a kis és közepes méretű állami vállalatok privatizációját. A folyamat decentralizációja pályázat során kiválasztott szakértő cégek közreműködésével történik, e cégek közreműködése teszi lehetővé, hogy nagyszámú állami vállalat privatizációja egyidőben történhessen. Ä szakértőkkel a Vagyonügynökség keretszerződést írt alá, ebben a szerződésben vannak rögzítve azok a feltételek, lehetőségek illetve kötelezettségek, amelyek mellett a szakértő cégek közreműködhetnek az önprivatizáció megszervezésében. Az önprivatizációs programban eddig 2 ütemet hirdettek meg, 1991 októberében indult az első ütem, míg a második ütem 1992 augusztusában kezdődött el. Ez a két szakasz együttesen közel 700 vállalatot fog át, így ez a program ténylegesen meghatározóvá vált a kis és közepes vállalatok privatizációjában. A második ütem gyakorlati kivitelezésében való részvételre mintegy 130 szakértő cég jelzett jogot. E szakértő cégek között megyénkben is megtalálható. A programban való részvételre a Szabolcs megyei vállalatok közül is jó néhány kapott lehetőséget, az első ütemben 10, a második ütemben pedig 7 vállalat. A programban való részvétel feltétele volt, hogy a vállalatok bizonyos üzleti mutatóik alapján (vagyon, munkaerőlétszám, árbevétel) a kis illetve közepes vállalatok kategóriájába tartozzanak. A privatizáció során a szakértő cégek segítségével történt meg a vállalatok társasággá alakítása, illetve a szakértő segítségével a privatizációs technika, partner kiválasztása. A program során privatizált vállalatok tevékenységi köre rendkívül sokrétű, található közöttük autójavító műhely, tervező és beruházó vállalat, nyomda, bútorgyár, faipari vállalat és sütőipari cég. Az önprivatizációs program felvállalta a dolgozói tulajdon- szerzés elősegítését, amelynek eredményeképpen a belföldi vevők által teljesített vételár mintegy fele a cégek dolgozóitól származik. Sőt az eddigi értékesítések eredményeként a programban privatizált cégek egyharmadánál ma már a társaság teljes többségi tulajdona a dolgozóké. A belföldi befektetők esetében az E hitel igénybevétele is jelentős, a tulajdonszerzések mintegy 20 százaléka mögött ez a hitelkonstrukció áll. 1992 novemberétől — a kárpótlás előrehaladásával összefüggésben — a fizetési eszközök között megjelent a kárpótlási jegy is. Az önprivatizációs program alkalmas a lízingtechnika és a részletfizetés befogadására is. Az önprivatizációban részt vevő vállalatok közül a teljes privatizáció napjainkra már több mint 200 vállalatnál fejeződött be és közel 10 milliárd forintos bevétel keletkezett. Az önprivatizációs program jelentős a privatizációs kínálat bővítésében, amely a kisvállalati sajátosságokból adódóan a belföldi befektetők érdeklődését keltheti fel a továbbiakban is. Kenézlőről Rakamazra a balsai kompon szállítják Harasztosi Pál FELVÉTELE Termőföld-tulajdonosok támogatása Az illetékes munkaügyi kirendeltségen nyújtanak segítséget a pályázóknak Nyíregyháza (KM N. L.) — Tájékoztatás a termőfölddel rendelkező munkanélküliek vállalkozóvá válásának támogatásáról. Ez a címe annak a sokszorosított hivatalos iratnak, amelyből megtudható, hogy kik milyen feltételek mellett kaphatnak támogatást tevékenységük elindításához. A témáról e hivatalos irat alapján Kakukkné Katona Ágnes, a megyei munkaügyi központ osztályvezetője adott tájékoztatást. Egy kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a megyei munkaügyi központ támogassa a termőfölddel rendelkező munkanélküliek főfoglalkozású mezőgazdasági egyéni vagy társas vállalkozóvá válását. A munkaügyi központ 200 ezer forint kiegészítő támogatást, kamatmentes hitelt nyújthat a támogatottaknak a Foglalkoztatási Alap terhére. Támogatást az kaphat, aki munkanélküli-járadékos valamelyik munkaügyi kirendeltségen, vagy ha munkanélküli-járadékra azért nem jogosult, mert a járadék folyósításának időtartamát már korábban kimerítette. (Ez utóbbiak 1994. február 28-ig adhatják be pályázataikat). Támogatni azt lehet, aki a Reorganizációs Kormány- program keretében, vagy a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapnál pályázatot nyert, és e pályázatot a kormányrendelet megjelenése (október 28.) után nyújtotta be, vagy a pályázatát a kormányrendelet megjelenése előtt nyújtotta be, de annak eredményes elbírálásáról a rendelet megjelenése után értesült. A 200 ezer forint támogatás iránti kérelmet az illetékes munkaügyi kirendeltséghez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az elnyert pályázat másolatát, a pénzintézettel megkötött hitelszerződést. A tulajdonszerzést igazoló dokumentumokat a területileg illetékes földhivatalban lehet beszerezni. A vállalkozói igazolványt csak a kérelem benyújtása után kell kiváltani. A támogatás odaítéléséről a megyei munkaügyi központ igazgatója dönt. A támogatást a folyósítást követő 37. hónaptól, 48 hónap alatt, három havonta egyenlő részletekben kell visszatéríteni. A támogatás rendeltetésszerű felhasználását a megyei munkaügyi központ a pénzintézettel közösen folyamatosan ellenőrizni fogja. Részletesebb felvilágosítást a megyei munkaügyi központ 14 kirendeltségén adnak. A Reorganizációs Kormány- program és a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap pályázati feltételeiről a megyei földművelés-ügyi hivatalban adnak felvilágosítást. Tölgyesek telepítése a Beregben Beregsurány (KM) — Figyelemre méltó, hasznos be- regsurányi kezdeményezésről számolhatunk be. A határszéli községben tevékeny életet élő Angolét Sándor egy vállalkozó kedvű társat keresett és talált Sárga Emil helyi lakos személyében. Összefogtak és 26 hektárnyi területen erdőtelepítésbe kezdtek. Ezzel munkát is adtak több, hátrányos helyzetű embernek. Á magyar-ukrán határ közelében egy sovány legelőre licitált a kárpótlási hivatal. Angalét Sándor nyert. Az alacsony aranykorona-értékű legelőt hektáronként 500 forintért vehette meg. Felszántanák a mezőgazdasági művelésre nem igazán alkalmas területet, zsákszámra vásároltak a kocsányos tölgy makkjából és tíz hektáron a hideg, a fagy beállta előtt végeztek a telepítés munkálataival. A cseperedő erdőben minden tizedik sor nyárfa lesz. Jövőre juharfát is telepítenek. A csemetefák gondozásához, kapálásához, gyomirtásához igényeltek az állami támogatásból. A telepítés és a növekvő erdő munkát biztosít a helyi cigány lakosságnak. A vállalkozók a folyamatos munkavégzésről már meg is állapodtak a cigányság vezetőivel.
