Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-23 / 274. szám
Kelet-Magyarország 9 1993. november 23., kedd MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Nem kell gyalogolniuk a vietnami kisiskolásoknak nap mint nap az iskolába, mivel triciklin szállítják őket órakezdésre. A motorizáltság terjedése ellenére Vietnamban még mindig sok személyszállító tricikti található a városok utcáin Gyorsan, kegyetlenül leszámolni Rövidesen nyilvánosságra hozzák a tényfeltáró bizottság 1956-ról szóló történészjelentését Dombrovszky Ádám Budapest (ISB) — Németh Károly magas rangú egykori MSZMP-funkcionárius, sőt 1987-88-ban az Elnöki Tanács elnöke 1956 után azért kapott kormánykitüntetést, mert a szegedi MSZMP javaslata szerint „ahol szükség volt, ott tűzparancsot adott ki”. Miután a kitüntetett ezt nem kérte ki magának, ennél megalapozottabb bizonyítékot aligha kell keresni az ’56-os sortüzek «(rendelői tárgyában. Az Igazságügyi Minisztériumban hétfőn tartott sajtótájékoztatón Balsai István miniszter és munkatársai tájékoztatták az újságírókat a tényfeltáró bizottság első rész- jelentéséről az 1956-ban alkalÚj vezér az MTI-ben Budapest (MTI) — A köztársasági elnök — a miniszterelnök javaslatára — Alexa Károlyt 3 évi időtartamra, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójává kinevezte. Az erről szóló dokumentumot Göncz Árpád november 22-én írta alá — tudatta a köztársasági elnök sajtóirodája hétfőn délután az MTI-vel. Hólánc Budapest (MTI) — Ausztria-szerte szakad a hó. A határátkelőkön az osztrák illetékesek ellenőrzik, hogy van-e az Ausztriába tartó gépkocsikban hólánc. Akinek van, feltetetik a kerekekre. Ha nincs, csak saját felelősségükre engedik tovább az országba belépőket — adott tájékoztatást a határőrség szóvivője. Krisán Attila javasolta az Ausztriába kocsival indulóknak, hogy vigyenek magukkal hóláncot. Az osztrák utak járhatóak — mint erről a nyugati kollégák értesítették a határőrséget —, a hóeltakarító gépek dolgoznak, viszont a sűrű hóesésben a megváltozott útviszonyok közepette a közlekedésben fokozott óvatosságra van szükség. mázott terrorsortüzek ügyében. Balsai elmondta, hogy 1956. október 23. és december vége között több mint 50 sortüzet is elrendeltek, s itt csak a civilek elleni szervezett sortüzekről van szó. Az áldozatok száma ezer felett van. A bizottságnak volna mit vizsgálni: a statáriumokat, a népbíróságok munkáját, az internálásokat, a rendőrségi felügyelet alá vonásokat, az állásukból elbocsátottakat... A megfélemlítések, törvénytelenségek sokaságából azonban a tényfeltáró bizottság csak a legkirívóbbakkal foglalkozik. Az igazságügyi miniszter határozottan kijelentette: a sortü- zekre parancsot adók személye ennyi év elteltével is azonosítható. A bizottság a jelentést napokon belül átadja Györgyi Kálmán legfőbb ügyésznek, s ezt követően a Budapest (MTI) — Túlzott az a félelem, amely ma az emberekben a radioaktivitással és az atomerőművekkel szemben él — mondta Teller Ede a magyar származású Nobel-dí- jas atomtudós Budapesten az Ipar a Környezetért Alapítvány szervezésében kezdődött II. Biztonságtudományi Világ- kongresszus megnyitásakor. Munkács, Nyíregyháza (MZE) — A Kárpátalján jártak november 21-én a nyíregyházi evangélikus kórus tagjai, hogy ízelítőt adjanak a határokon túl élő testvéreiknek a magyar vallási kultúrából. Az ottani vezetők már többször voltak Magyarországon, és nagyon örültek a kórus látogatásának, mivel elég régóta kéNyíregyháza (KM - K. J.) — A nyíregyházi Bessenyei György Középiskolai Kollégium — a Megyei Pedagógiai Intézet, a Móricz Zsigmond Színház és a Kölyökvár támogatásával és közreműködésével — Szűkebb hazám címmel évenként megrendezendő helytörténeti és műveltségi vetélkedősorozatot hirdetett meg. A nemes versengés célja megyénk történelmének, kulturális értékeinek minél szélesebb körű megismertetése, a népi hagyományok ápolása és büntetőeljárási folyamat felgyorsulhat. A nevek többsége már megvan, csak a címeket kell azonosítani. A tényfeltáró bizottság azokat a halálos áldozatokat követelő lövéseket, amelyeket a szovjet fegyveres erő a forradalom leverésére és az ország katonai megszállására indított hadműveletek során adott le ellenállást nem tanúsító katonákra, nemzetőrökre (például Záhonyban és Debrecenben) — mint a hadművelet részét — nem tartotta a sortűz fogalma alá esőnek. így ezek vizsgálata külön kutatási témát képezhet. Vizsgálták viszont a Kádár-rendszer karhatalmi alakulatainak — önállóan, vagy szovjet segítséggel végrehajtott — sortüzeit. Vidéken a karhatalom a (megyei) pártbizottságokon szerveződött. 1956. november 21-én az A világhírű tudós ugyanakkor felhívta a figyelmet: tökéletes biztonság nem létezik. Mindaddig, amíg az ember beavatkozik az ilyen folyamatokba, létezhet felületességből vagy szándékosságból eredő hiba is. Az emberiségnek azonban mindenképpen szüksége lesz az atomenergiára. szültek már fogadásukra. A több, mint harminctagú kórus Munkácson egy magyar, majd egy ukrán nyelvű istentiszteleten működött közre Jávori Pál karnagy vezetésével, nem kevés sikerrel. Kikapcsolódásként megnézték a munkácsi várat, felejthetetlen élményekkel érkeztek haza Nyíregyházára. megőrzése. A versenykiírás szerint a megméretésen a megye gimnáziumainak és szak- középiskoláinak négyfős csapatai vehetnek részt. Benevezni — kizárólag írásban — december 1 -jéig lehet a kollégium címén (Nyíregyháza, Széchenyi u. 30.) Komiszár Istvánnénál. A felkészüléshez jó tudni, hogy a vetélkedőre kijelölt témakörök a következők: Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye a történelemben a kezdetektől a mohácsi vészig; A százéves MSZMP Intéző Bizottsága politikai szinten dönt a legfontosabb kérdésekben. Kádár János, Kiss Károly, Münnich Ferenc, Kállai Gyula, Marosán György, Biszku Béla, Apró Antal, Fehér Lajos, Földes László és Czinege Lajos ennek tagjai. December 4-én a Katonai Tanács ülésén Úszta Gyula adja ki a parancsot: „gyorsan és kegyetlenül le kell számolni velük.” A kitervelt tömeggyilkosságokban fontos szerepet játszott Gyurkó Lajos, aki a vidéki karhatalmi alakulatokkal rendelkezett. A tényfeltáró bizottság jelentését rövidesen nyilvánosságra kívánják hozni, hiszen — mint Balsai István leszögezte — nem peranyagról, hanem történészi munkáról van szó. Lapunkban a megyénket érintő részekkel külön is kívánunk foglalkozni. ORFKcáfolat Budapest (MTI) — Az Országos Rendőr-főkapitányság megbízott szóvivője cáfolta azokat a lapértesüléseket, miszerint a rendőrség megtagadta volna a nyomozást az úgynevezett lakáspanama-ügy- ben, amellyel kapcsolatban Jeszenszky Géza külügyminiszter és Szabó Tamás tárca nélküli miniszter tett feljelentést. Garamvölgyi László hétfői tájékoztatóján hangsúlyozta: az ORFK feljelentéskiegészítést folytat, hogy a meglévő adatokat kiegészítve a nyomozás elrendeléséhez az alapos gyanút megalapozza, vagy pedig ennek hiányában a nyomozást megtagadja. A feljelentéskiegészítés első határideje e hét végén jár le, de az még további 15 nappal meghosszabbítható. Móricz Zsigmond Színház története, Nyíregyháza kulturális élete a színházi élet tükrében; A szatmári tájegység néprajza, népi hagyományaink. A nagyszabású szellemi tornát 1994. február 10-én, 15 órától rendezik meg a Kölyök- várban (Dózsa György u. 25.). A benevezett csapatoknak a szervezők utólag megküldik a témák feldolgozásához szükséges szakirodalom jegyzékét és az előzetesen megoldandó feladatot. A biztonságos atom Az emberiségnek szüksége van az energiára Munkácson a kórus Vetélkedő szűkebb hazánkról Célja megyénk értékeinek minél szélesebb körű megismertetése A privatizáció kudarc — hangzott el a vállalkozók tájékoztatóján Budapest (MTI) — A média körül kialakult helyzet nemcsak politikai, hanem gazdasági kérdés is — mondta Zwack Péter a Vállalkozók Pártjának elnöke hétfői sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: a külföldi befektetők számára sokkal elfogadhatóbb, ha a média közzétételével hiteles tájékoztatást kapnak a gazdaságról a médián keresztül, mint az, ha tényeket elhallgatnak. A költségvetés kérdését érintve Zwack leszögezte: az államapparátus szűkítésével, egy gazdasági csúcsminisztérium létrehozásával sok milliárd forintot spórolhatna meg a kormányzat. A kamarai törvényről szólva Kupcsok Lajos alel- nök leszögezte, hogy azt meg kellene előznie az érdekképviseleti törvénynek, különben nem történik más, mint az érdekképviselet államosítása. A Vállalkozók Pártja úgy véli, hogy a minimumadó tervezett bevezetése alkotmányellenes és ellentmond a piacgazdaság szabályainak. A privatizációval kapcsolatban az sajtó- tájékoztatón elhangzott: az elmúlt évek számadatai szerint egyértelmű — kudarcot hozott. A Vállalkozók Pártja ezt tartaná jónak, ha az Állami Vagyonügynökséget a kormány irányítása alól a parlament irányítása alá helyeznék. Országgyűlési szóvivő Budapest (MTI) — Az György Házelnök erősítette Országgyűlés elnöke a par- meg. lament szóvivőjévé nevezte Hozzátette, hogy a szóki Kurucz Györgyöt. Ezt hi- vivő korábban a BBC-nél vatalosan még nem jelentet- dolgozott, s jelenleg veszi át ték be, de a tényt Szabad új munkakörét. A nyugdíjak kiegészítése A biztosítási főigazgatóság tájékoztatója 1. Budapest (OS) — Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat javaslatára döntött arról, hogy az 1993. január elseje előtti időponttól megállapított nyugellátásban részesülők egyösszegű kiegészítést kapnak. Tehát ugyanazok, akik ez évben már kaptak emelést. Lényegében az egyösszegű kiegészítés pótolja azt a különbözetet, amellyel a 10 plusz 4 százalékos korábbi emelés elmaradt a nettó átlagkereset várható növekedésétől. Az egyösszegű kiegészítés az 1993. október havi nyugdíj 4 százalékának kilencszerese. Például egy olyan nyugdíjat alapul véve, amelynek összege 1993. októberben 12 000 forint volt, az egyösszegű kiegészítés a következő: a 12 000 forint 4 százaléka 480 forint, a 480 forint kilencszeres összege 4320 forint. Az egyösszegű kiegészítést — öregségi teljes nyugdíjnál (előnyugdíjnál, korengedményes nyugdíjnál), rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjnál és átmeneti járadéknál legalább 300 forint, de legfeljebb 1000 forint alapulvételével kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy az egyösszegű kiegészítés — ha a felsorolt ellátások valamelyikében részesülőről van szó —, 2700 forintnál kevesebb nem lehet, a 9000 forintot azonban nem haladhatja meg; az öregségi résznyugdíjas és az, akinek az előnyugdíja vagy az átmeneti járadéka résznyugdíjon alapul, legalább 250 forint, de legfeljebb 700 forint alapulvételével megállapított egyösszegű kiegészítést kap, így ez 2250 forintnál kevesebb és 6300 forintnál több nem lehet. Ugyanígy kell meghatározni az özvegyi nyugdíjast és a szülői nyugdíjban részesülőt megillető egyösszegű kiegészítést is. A jogszabály az árvaellátásnál nem határozta meg az egyösszegű kiegészítés kiszámításánál irányadó legkisebb összeget, a legnagyobb összeg azonban legfeljebb 400 forint lehet. A kiegészítés tehát a 3600 forintot nem haladhatja meg. A baleseti járadékos is részesül egyösszegű kiegészítésben, amelyet legfeljebb 250 forint alapulvételével kell meghatározni, így annak összege 2250 forintot nem haladhatja meg. A saját jogú nyugdíj mellett özvegyi nyugdíjban, ún. egyesített ellátásban részesülőt 420 forint alapulvételével megállapított egyösz- szegű kiegészítés illeti meg, amely 3780 forint. Az egyösszegű kiegészítés meghatározásánál a nyugdíjnak a házastársi pótlék (házastárs utáni jövedelem- pótlék) és a családi pótlék nélküli összegét kell alapul venni. Ugyancsak nem lehet nyugdíjként figyelembe venni a nyugdíjjal együtt folyósított nem társadalom- biztosítási ellátásokat (kártérítés, lakbérhozzájárulás, cukorbeteget megillető támogatás), az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel járó emelés összegét, továbbá az 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíjkiegészítés helyébe lépő pótlék összegét. Ez utóbbi két ellátásrészt azonban a nyugdíjból elkülönített összegben ki kell egészíteni függetlenül attól, hogy a nyugdíjhoz járó egyösszegű kiegészítés milyen összegű. Például ha az 1993. októberi nyugdíjösz- szeg 25 000 forint, ennek a 4 százaléka 1000 forint, így a nyugdíjasnak egyösszegű kiegészítésként 9000 forint jár. Nyugdíja mellett azonban a semmissé nyilvánított elítélése alapján 1000 forint emelésben is részesül. Ezt az 1000 forintot alapul véve a négyszer kilenc, összesen 36 százalékos egyösszegű kiegészítést megállapítani, tehát a nyugdíjasnak a 9000 forinton felül 360 forint is jár. (Folytatjuk)
