Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-23 / 274. szám

1993. november 23., kedd Kelet-Magyarország 7 Volt már máskor is Ítéletidő­Támogatásokról dióhéjban Bár idén még sok heiyütt a fa alatt vár jobb sorsára a léalma, olyanok is vannak a megyében, akik a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap támogatással új korszerű ül­tetvényt telepítenek A szerző felvétele Nyíregyháza (KM - GB) — A főfoglalkozásként mező- gazdasági vállalkozásba kezdő munkanélküliek számára a Foglalkoztatási Alapból nyúj­tott 200 000 forintos támoga­tásnak is egyik feltétele az, hogy az illető elfogadott pá­lyázattal rendelkezzen, amit a Földművelésügyi Minisztéri­um (FM) valamelyik meghir­detett támogatási keretére nyújtott, illetve nyújt be legkésőbb 1994 február 28-ig. Ez is indokolja, hogy az alábbiakban röviden újra is­mertessük a kezdő, illetve mű­ködő egyéni (és társas) mező- gazdasági vállalkozások fej­lesztéséhez rendelkezésre álló támogatási-, és hitelkonstruk­ciókat, amelyekről a megyei földművelésügyi hivatalban adnak részletes felvilágosítást. A fejlesztési támogatások közül az egyik lehetőség a Re­organizációs támogatás. Célja az átalakuló nagyüzemek, il­letve tej-, hús-, és gabonaipari vállaltok meglévő vagyontár­gyainak újrahasznosítását elő­segíteni, vissza nem térítendő állami támogatások és kamat- támogatások nyújtása révén. A két év türelmi idő után öt év alatt visszafizetendő, kamattá­mogatásos hitel felére az állam vállal garanciát. Részletes sza­bályait a 155/1992.(XI.25.), il­letve a 90/1993.(VI.29.) szá­mú, a Magyar Közlönyben megjelent ^ kormányrendeletek és az FM Értesítő idei 5. és 12. számában megjelent pályázati felhívások tartalmazzák. A Mezőgazdasági Fejlesz­tési Alapból nyújtható beruhá­zási támogatás célja a kis-, és középvállalkozások mezőgaz­dasági-, és egyes erdőgazdál­kodási tevékenységeinek fej­lesztése eszközvásárlások, tar­tós készletek révén, új kapaci­tások (például ültetvénytele­pítés, istálló) létrehozásával, illetve meglévő vagyontár­gyak, eszközök rekonstrukció­jával, bővítésével. A támogatás formája kamat­mentes kölcsön, vissza nem térítendő támogatás (az érték 40 %-áig) és kamattámoga­tás, amelyek mezőgazdasági termelő-, és infrastrukturá­lis (út, csatornázás, víz-, gáz- bevezetés, stb.), elvétve szol­gáltatás jellegű fejlesztések­hez vehetők igénybe. Rész­letes szabályait a földműve­lésügyi alapokról szóló tör­vény illetve a 6/1993 (1.30.) FM rendelet és az FM Értesí­tő idei 4. számában megje­lent pályázati felhívás tartal­mazzák. A meliorációs és öntözési beruházások támogatásának célja elősegíteni a termőföld termőképességének javítását (talajjavítás), az aszálykárok mérséklését és a termelésbiz­tonság fokozását (öntözés). Ennek költségeiből 40 %-ot ad az állam a sikeresen pályázó beruházónak. Részletes sza­bályai megtalálhatók az FM Értesítő 1992/5., illetve a Ma­gyar Közlöny 1992./118. számában. Az erdőtelepítési támogatás célja az új erdőtelepítések tá­mogatása, bármely erre alkal­mas földterületen. E végleges támogatást bármely gazdálko­dó igénybe veheti, s tulajdon­képpen a költségek 70 %-át az állam vállalja magára. Rész­letes szabályait a 25/1992. (Xn.29.) FM-PM együttes rendelet tartalmazza, amely a Magyar Közlöny 1992./134. számában olvasható. Nyíregyháza (KM) — Még az idei aszály kellős közepén kaptunk egy levelet Járai Sán­dor milotai olvasónktól, aki két harminc évvel ezelőtti új­ságcikk másolatát küldte el nekünk érdekességképpen, s hogy közölnénk belőle részle­teket, ha jónak látjuk. A hirte­len jött hideg tél miatt most újra aktuális az időjárásról be­szélni. Mint olvasónk írja „...a föld­művelő embereket nagymér­tékben foglalkoztatja és aggo­dalommal tölti el a hosszú ide­je tartó szárazság. Mindig na­gyon befolyásolta a falusi em­ber megélhetését a rendkívüli időjárás okozta terméskiesés. Nincs új a nap alatt tartja egy régi mondás. Nagyapám is az apjától hallott az 1863. évi nagy szárazságról. Most ne­kem is kezembe került egy er­ről szóló, talán 1963-ban a Szabad Föld-ben megjelent új­ságcikk és egy másik, ami a különösen hideg téli időkről ír. ínség száz éve „Most ijesztő forgószél tom­bol a sivár szántóföldeken”, írták az újságok 1863 nyarán a tiszántúli és bánáti tájakon dúló természeti csapásról tudósítva — olvasható a Sza­bad Föld 130 évvel ezelőtti számában — az Alföldet tró­pusi forróság, katasztrofális aszály sújtotta és a száz év után is emlékezetes ínséget, az akkori államvezetés felelőt­lenségei tették még elvisel­hetetlenebbé. Már hatodik éve tartott a kedvezőtlen időjárás, az előző év meg különösen mostoha volt. A kiszipolyozott magyar parasztság megvál­tásként várt egy jó termést, de 1863 szinte koronát tett az ín­ségre. A száraz, hideg telet az őszi­ek rosszul vészelték át. Az ugyancsak száraz tavaszon a tavaszi kultúrák magjai alig keltek, s a búza nagy része még a kalászát sem hányta ki, s szalmát is alig adott. Aratás­ról szinte nem is lehetett szó. Kévét kötni nem lehetett, s a cséplőgépek munkába sem áll­tak, a kevés szemet lovakkal tapostatták ki. Nem csak ke­nyérnek való nem termett, de takarmány sem az állatoknak. A Székelyföld és a Dráva felé vezető utakat bőgő marhacsor­dák és bégető birkanyájak rót­ták. Oda hajtották őket legel­tetni és felesben kiteleltetni. Sok jószág nem érte meg az út végét. A csont-bőr állati hul­lák és dögkeselyűk jelezték az ínsegkaravánok útvonalait. És a forró szél csak egyre fújt, a hőség még szeptember­ben sem enyhült. Vastag por temette be az elhagyott tanyá­kat, amelyeknek tetejéről már leetették a zsúpot is. A kutak kiapadtak, s a Berettyó és a Körösök medre is kemény, ka­vicsos úttá vált, amelyekben ásva vizet próbáltak keresni az emberek, sikertelenül. Csapást csapás követ. A legyengült ál­latállomány közt arat a marha­vész, s 50 ezer pusztul el a kórban. Az éhen döglött il­letve agyonvert jószágokról nincs is feljegyzés. A lovait mindig nagy becsben tartó ma­gyar gazda, amikor már aprí­tott nyárfahajtásokat sem tu­dott adni lovainak, agyonverte gazdasága utolsó alapját, s vele a jövő évet is. Csapás, csapás után Nagy pusztaság lett az or­szág, nem volt egy tenyérnyi zöld folt, egy ökör lábnyom- nyi pocsolya. Több mint két­millió embernek nem volt a télre kenyere. Porrá őrölt ku­koricacsutkán és a még ebben az időben is megtermett gyo­mokon tengették az emberek életüket. Segélyt a hatóságok országosan 20 millió forintnyi kölcsön formájában folyósí­tottak, de csak az kaphatott, akinek háza, földje volt biz­tosítékul. A segélyezési bi­zottmány felhívására azonban megnyíltak a főúri, egyházi raktárak és elindult néhány hajó s a szekerek százai, hogy élelmet vigyenek az ínséges helyekre. Am velük indult a végrehajtók serege is. Mire a gazda a kis reményt adó búzá­val hazaért az adóvégrehajtó az ajtóban állt, s vitték is visz- sza a kenyémekvalót, mint adógabonát. A másik, három évtizede íródott újságcikk történel­münk rettenetes teleit sorolja. Néhányat közülük most mi is felemlítünk: időszámításunk szerint a 400. esztendőben be­fagyott a Földközi-tenger a bi­zánci-öbölnél. 774-ben a Dar­danellák 75 centiméteres jég­páncélt öltöttek. 860-ban olyan hideg volt, hogy befa­gyott az Adriai-tenger is. De nézzük Magyarországot: 1042-ben a krónikák szerint hazánk annyira hideg telet élt át, hogy a jószág az istállóban fagyott meg, majd ezt köve­tően éhínség pusztított. 1312- ben már kora ősszel olyan hi­deg volt, hogy a tőkén fagyott meg a szőlőfürt, s a must jéggé fagyott a taposó kádban. 1423- ban a bor is megfagyott a pin­cében és azt csak jég alakjában tudták, súlyra árulni. 1458-ban a folyók olyan mélyen átfagy­tak, hogy Mátyás királyt is a Duna jegén választották meg uralkodónak az összegyűlt ne­mesek. 1708-ban kifagyott a gabona, megfagytak a fák. Megfagyott világ Az utak szélén megfagyott emberek tetemei hevertek. 1717-ben a szörnyű hideg mi­att farkascsordák lepték el az erdők közelében épült fal­vakat. 1798-ban a föld fagya négy hónapon át nem engedett ki. 1816 telén a havazás és a hideg miatt a Bánságban 200 ezer ökör és 400 ezer juh pusz­tult el és 54 ember szenvedett fagyhalált. 1871-től már a megalakult Magyar Mete­orológiai Intézet hiteles ada­taira támaszkodhatunk. 1879 decemberében 30 fok hideget mértek, s ekkor igen hosszú telet élt át egész Közép-Euró- pa. Rendkívül hideg három tél követte egymást 1891,1892 és 1893-ban. 1928 is nagy meg­próbáltatással járt a mezőgaz­daságban, mert az Alföldön hótakaró hiányában szinte minden vetés kifagyott. Megifjított tudás Nyíregyháza (KM) — A növényvédő szerek a 9/1993/1. 30./FM. rendelet szerinti kategóriába sorolása a felhasználókra nem kevés kötelezettségeket is szabott. Az I. kategóriába tartozó szerek felhasználójának leg­alább növényvédő szak-, vagy betanított munkásnak kell lennie, a II. kategóriába tartozó készítmények fel- használásához pedig 80 órás, úgynevezett „zöld igazol­ványt” adó tanfolyamot kell(ett) elvégezni. Mindkét kategória fel­használóinak a jogosítvány megszerzését követően leg­alább 5 évenként kötelező továbbképzésen kell részt venniük tudásuk felfrissítése és az igazolványuk érvénye­sítése miatt. Ennek hiányá­ban végzettségük elveszti érvényességét, s ezáltal nem használhatnak fel kategóriá­juknak megfelelő növényvé­dő szereket. A továbbképzés során a növényvédelem legújabb, gyakorlatban hasznosítható ismereteivel, a környezetünk épségére nagyobb gondot fordító korszerű ej árasok­kal ismerkednek meg a ter­melők. És felfrisítik a vegy­szeres munka veszélyeinek elkerülésével, megelőzésé­vel kapcsolatos ismeretei­ket is. A megyei növényegész­ségügyi állomás körzeti fel­ügyelői, szakemberei a téli hónapokat szeretnék felhasz­nálni a szakmai továbbkép­zések céljára. Éppen ezért javasolják az érintetteknek, hogy akár az új, akár pedig a lejárathoz közeledő igazol­ványok miatt esedékes tan­folyamok igénybejelentését a lakóhely szerinti polgár- mesteri hivataloknál tegyék meg ez év végéig. A tanfo­lyamok lebonyolítását 1994. év első negyedévére terve­zik. Kárpótlási jegy rt.-k Budapest (MTI) — Újabb társaság kínálja fel részvé­nyeit kárpótlási jegyekért et­től a héttől. A Pre Holding Vagyonkezelő Részvénytár­saság immár a negyedik cég, amely az elmúlt néhány hét­ben kárpótlási jegyes rész­vénykibocsátást szervez, hogy a részvényeiért kapott jegyekért állami tulajdont vásároljon. A Pre Holding Rt. akkor alakulhat meg, ha 10 ezer fo­rint névértékű részvényeiből minimum 20,07 millió forint össznévértékben jegyeznek a kárpótlásijegy-tulajdonosok a Pakett Brókernél, novem­ber 22. és december 13. kö­zött. Egy részvény ára 14 ezer forint, vagy ugyanekko­ra értékű kárpótlási jegy. A becserélt kárpótlási jegyeket a kamattal növelt névértéken (jelenleg 140 százalék) ve­szik figyelembe. Miután a részvényvásárlás itt is a kár­pótlási jegyért adott kész­pénzen történik, a befektetők személyi jövedelemadó-ked­vezményt vehetnek igénybe. Az „A” sorozatú, egy sza­vazatra jogosító részvénye­ket korlátlanul lehet jegyez­ni. A privatizált állami tulaj­don kárpótlási jegyes meg­vásárlására alakult cégek kö­zül már lezárult az ugyan­csak magánszemélyek alapí­totta Első Kárpótlási Jegy Befektető (EKJB) Rt. jegy­zése. Az alaptőke felső ha­táraként megjelölt 100 millió forintos részvénymennyi­ségből mintegy 80 millió forint névértékben fogyott. A kárpótlási jegyeket az EKJB 100 százalékos ár­folyamon fogadta el. Az rt. alakuló közgyűlését novem­ber 25-én tartják. A Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. és a Polgári Bank Rt. által alapítandó Kárpótlási Jegy Hasznosító (KJH) Rt. jegyzése novem­ber 10-étől december 10-éig tart. A minimális alaptőke — 25 millió forint jegyzésére — az alapítók garanciát vál­laltak, az alaptőke felső ha­tára 3 milliárd forint. A kár­pótlásijegyet 100 százalékos árfolyamon veszik át. Pinceműveletek... Dr. Széles Csaba Nyíregyháza — Akik még a hóesés előtt végezni tudtak a tőkehiányok pótlá­sával, azok nyugodtan hajt­hatják esténként álomra a fe­jüket. Akik viszont csak a gödörásásig jutottak el, már csak tavasszal folytathatják a munkát. Viszont: a már gon­dosan megszedett sima vesz- szőket vermeljük el. A pincében, a hordókban, az erjedés befejezése után, a jól kezelt borok néhány hét alatt önmaguktól is letisztul­nak. Ha viszont az átlagosnál magasabb volt mustunk cu­kortartalma, úgy ne csodál­kozzunk az erjedés elhúzó­dásán, sőt egy ideig még utóerjedéssel is találkozha­tunk! A bor teljes letisztulásá­hoz, harmonikus íz- és za­matanyagainak kialakulásá­hoz, természetesen még idő­re van szükség. A bor egész­séges fejlődése érdekében egy pillanatra sem szabad elfelejtkezni, a hordók töltö- getéséről, a szakszerű fejtés­ről és a gondos kénezésről. Köztudott, hogy a hordók dongáinak parányi likacsain át a bor szinte láthatatlanul párolog, de érzékelhetően apad. Ez az oka annak, hogy a szinte színig töltött hor­dókban, hiányt észlelhetünk. Mivel az így elpárolgott bor helyét a levegő foglalja el, kellemetlen jelenségekre számíthatunk. A hosszabb ideig darabban álló bor el­veszti az újborokra oly jel­lemző üdeségét és illatát. A fehérborok színe esetleg bar­nábbra, a vörösborok színe viszont halványabbra vált. Nem is beszélve arról, hogy a bor felületén megjelenhet a „borvirág” és az „ecetbak­tériumok” is felsza-po- rodhatnak. Ezért a hordókat töltögessük fel, de mindig olyan minőségű bort hasz­náljunk erre a célra, mint amilyen a hordóban van! Töltögetés előtt és után az akonanyílás környékét mindig töröljük tisztára. KISTERMELŐK - KISKERTEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents