Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-22 / 273. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. november 22., hétfő Tíz előadásból álló vidéki koncertturné keretében Nyíregyházán is bemutatta két lemezét a Geszti Péter vezette Rapülők együttes Balázs Attila FELVÉTELE Videoszalon a Tiszához Gombás Sándor Nyíregyháza — A nyíregyházi belvárosban szembetűnik egy kis üzlethelyiség, tetszetős feliratokkal. Üvegén keresztül látszik a videofilmek tarka sokaságából, hogy itt filmkölcsönzéssel foglalkoznak. Belépve emberforgatagba csöppentem. Apukák és anyukák válogattak gyerekeikkel a nekik megfelelő filmek között. Különböző korú, nemű és érdeklődésű emberek tallóztak és kölcsönöztek. A kuncsaftok számát szemlélve magyarázatra szorul, hogyan tudtak néhány hét alatt ennyi érdeklődőt megnyerni a Tiszaftlm Kft. videocentrumnak? A vállalkozás egyik vezetőjétől, Garami Pétertől — aki a nyíregyházi ellátásért felelős — megtudtam, hogy a siker titka az olcsó és széles választék. Itt negyedannyiért juthatunk drámai és egyéb alkotásokhoz, mint más kölcsönzőkben. A Ti- sza-filmet tisztességes üzleti alapon kívánják irányítani, mely mérhető az árakon. Ezekkel az árakkal fogták meg a közönséget. Tíz fiókkölcsönzőt működtetnek, s a kölcsönzők között lebonyolódó filmcsere miatt állandóan frissül a választék. A kölcsönző munkatársai most már elégtétellel fogadják azt, hogy megismerték őket a városban. Arról is beszámoltak, hogy tudják tartani áraikat. Ez főleg a régi és a művészfilmek esetében igaz. Megtalálható itt a mai magyar film legjava is, mint például a Roncsfilm, Monory M. András kultikus filmje a Meteo, valamint a Csók, anyu. A régebbi magyar filmekből is nagy a választék: például A koppányi aga testamentuma, A rab ember fiai, Egy magyar nábob, de megvan itt a népszerű tv-sorozat, a Sándor Mátyás is. A rockopera kedvelőinek is tudnak mit kínálni: István, a király, de minden más műfajú film is megtalálható itt. Két mozifilmre különösen büszkék, amelyek sikerlistákon vannak Nyugat-Európá- ban is: a Több, mint testőr Kevin Costnerrel és az Utolsó mohikán. A videoállvá- nyokat pörgetve rábukkanunk Oscar-díjas alkotásokra is: Farkasokkal táncoló, és művészfilmre is, mint az Equus, valamint Vittorio de Sica filmje, a Csoda Milánóban. A kölcsönző egyik falán függönybe ütközünk. Megvan a titka. Ilyen kulturált módon választják el a szexfilmeket a többitől. Követendő, dicséretes megoldás, hisz akármelyik vídeosza- lonba belépve szembetaláljuk magunkat takargatni való testrészekkel, eléggé el nem ítélhető módon. Ami számomra élményt jelentett, az a Mokép-soro- zat a legsikeresebb mozifilmekből. Ebben a válogatásban található Kása Ferenc: Hószakadás című filmje is. A videocentrum jelenleg 150Ó filmet tart nyilván, de az összetétel állandóan változik, bővül és cserélődik. Bizonyára a közeljövőben egyre több drámai alkotással és kiváló mozifilmmel örvendeztetik meg a filmbarátokat. Téli könyvvásár Budapest (MTI - KM) — A téli könyvvásárra 85 kiadó 402 könyve lát napvilágot. A kötetek átlagára 1150 forint. A kiadók az idén — gondolva a közelgő karácsonyi ünnepekre — számos ifjúsági és gyerekeknek szóló könyvet jelentettek meg. A kínálatban több „foglalkoztató” kiadvány is szerepel, amelyek azért hasznosak, mert aktivizálják, feladatok megoldására játékosan serkentik a gyerekeket. Hasonló könyv a távol-keleti papírhajtogató művészet fogásait ismertető Origami mindenkinek című kötet, valamint a Száz ötlet, száz játék című kiadvány. A szépirodalmi könyvek kínálatából szerepel Lev Tolsztoj: Háború és béke című regénye, amely tizenöt év elteltével jelent meg ismét Magyarországon. Verseskötete lát napvilágot a Doors együttes egykori frontemberének, Jim Morrisonnak Amerikai ima címmel és a walesi költőnek, Dylan Tho- masnak: A csontnak partjain címmel. A téli könyvvásár egyik legnagyobb szenzációjának ígérkezik Alek- szandr Szolzsenyicin grandiózus munkája, A Gulag szigetvilág. Tiszta eszményképeket a fiataloknak Beregi rendezvénysorozat az ifjúság hazafias és ökumenikus keresztény szellemű neveléséért Koszorúzás Vásárosnaményban Amatőr felvétel Vásárosnamény (KM - B. E.) — A Kelet-Magyarországi Szabadelvű Protestáns Kör szellemi és anyagi támogatásával ismét működik a Balázs Ferenc Beregi Népfőiskola. Az ötödik évfolyamába lépett közéleti népfőiskolán 1993. október-1994. júliusa között tartják meg az előadásokat. A népfőiskola célja olyan közéleti, keresztény fiatalok nevelése, akik tájékozódni szeretnének korunk szellemi és lelki életében. Azt hirdetik: tiszta eszményképekre van szüksége a mai fiatalságnak, amihez tudnunk kell a múltat újra teremteni. Felvállalják azt, hogy a szabadelvű kereszténység társadalmi elkötelezettséget is jelent, tehát bekapcsolódhatnak a nemzeti-liberális szellemiségű közéletbe. A mostani rendezvénysorozat központi témája az ifjúság hazafias és ökumenikus keresztény szellemű nevelése. A résztvevők önként vehetnek részt — iskolai végzettségüktől függetlenül — a népfőiskolán. Nincs vizsga, képesítést nem adnak, hanem a részvételt Budapest-Nyíregyháza (KM) — Megyénk népzenészeit is érdekelheti a hír: a Magyar Művelődési Intézet és a Táncházi Kamara Táncháztalálkozó ’94. címmel pályázatot hirdet népzenei együttesek, hangszeres szólisták, énekesek számára. E pályázattal lehetőséget kívánnak adni ahhoz, hogy a népzenei mozgalom legszínvonalasabb zenei produkciói CD-lemezen és műsoros kazettán megjelenhessenek, illetve a XIII. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár kamarakoncertjein és az élő lemez- bemutatón felléphessenek. Pályázni hagyományhű népzenei anyaggal, illetve e emléklappal ismerik el. A népfőiskolái közösségekben lehetőség van az ismeretszerzésre, az alkotó vitára és a párbeszédre. A rendezvényeket Gergelyiugomyán, Nagyvar- sányban, Tiszaadonyban, Ti- szaszalkán és Vásárosnaményban a helyi iskolákban, illetve a vásárosnaményi gimnázium könyvtárában tartják havonta egy-egy alkalommal, minden hónap utolsó szombatszellemben készített feldolgozásokkal lehet. A kazettán beküldendő hangfelvételek időtartama együtteseknél maximum 30, szólistáknál maximum 15 perc lehet. Kérik az előadók neve és műsorszáma címének, időtartamának pontos feltüntetését is. Beküldési határidő: 1993. november 30. Cím: Magyar Művelődési Intézet Nép- művészeti Osztálya, Budapest, 1011 Corvin tér 8. A beérkezett pályázatok közül szakmai bizottság választja ki a hang- felvételen, illetve a lemezbemutatón közreműködő együtteseket és szólistákat, valamint javaslatot tesz a kamaratermi koncertek résztvevőire. A zsűján délután 3 órától. Az 5 éves jubileumi ünnepséget 1993. december 25-én délután 3 órakor tartják. Az előadásokra és a rendezvényekre jelentkezni lehet a Vásárosnamény, Szabadság tér 9. címen. Változatos a népfőiskolák tematikája. Gergelyiugomyán és Nagyvarsányban az előadások a beregi néphagyományokról, a cserkészélet szépségeiről és fontosságáról, a valrizést követően nyilvános értékelést tartanak. A pályázati kazettákat archiválják. A felvételeken közreműködő előadók költségtérítésben részesülnek, honoráriumukat hanghordozók formájában kapják meg. A pávakörök, a népi együttesek, a citerazenekari mozgalom együttesei, a hagyomány- őrző előadók és a hivatásos zeneszerzők tevékenysége nem tartozik a pályázat tárgyához, így felvételeiket nem tudják fogadni. A pályázat támogatói: a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, a Nép- művészeti Egyesület, valamint a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség. lási néprajzról szólnak. Tiszaadonyban a már megindult cserkészmozgalom segítése, helytörténeti előadások tartása a cél. Tiszaszalka a beregi népművészek találkozója, ahol a Balázs Ferenc beregi népművészek tájháza anyagának bővítése és új kiállítás rendezése szerepel a programban. Vásárosnaményban az ifjúságnak az ökumenikus szellemű kereszténységről és a cserkészmozgalomról tartanak előadásokat, valamint tevékenyen részt vesznek a területi cserkészcsapatok kiépítésében. A Szabadelvű Protestáns Kör szervezésében koszorúzással egybekötött csendes megemlékezést tartottak november 15-én Vásárosnaményban az 1956-os emléktáblánál abból az alkalomból, hogy 1579 november 15-én halt mártírhalált az erdélyi hitújító püspök. A november 4- én felavatott márványtábla idézete a XVI. századi mártír hitújítótól való, aki szintén az igazság győzelméért küzdött: „Az igazság útját szükség megismernünk.” Dombormű és érem Szeged (KM) — Emlékünnepséget rendeztek november 19-én Szegeden dr. Abrahám Ambrus neurobi- ológus születésének 100. évfordulója tiszteletére. Ebből az alkalomból avatták fel az akadémikus profesz- szor emléktábláját, illetve adtak át centenáriumi emlékplaketteket egyetemi oktatóknak, kutatóknak. A József Attila Tudományegyetem külső falán elhelyezett portrédombormű, illetve a portréércm alkotója Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész. Népzenészek pályázatát várják A magyarság és a keresztény szimbólumok Népünket a szerzetesek és az „új vallás” papjai tanították betűvetésre, földművelésre is Keresztessy Attila Ófehértó — Nem beleszólni akarok a Dabas-Sáriban lezajlott ügybe, még vallási vonatkozásban sem, hanem csupán egyetlen megjegyzésre kívánok reagálni. Hallhattuk ugyanis a televízióban az egyik anyát, amint felháborodva nehezményezte: csaknem félméteres kereszt van a tanterem falán! Ezen fölöttébb megdöbbentem, hiszen a kereszt a ke- resztyénségnek az egész világon legfontosabb jelképe. Koppány és társai Tudjuk, hogy káromkodni a legnagyobb „szókinccsel” — sajnos — a magyarok tudnak, de ezt a szimbólumot, s a rajta kiszenvedett Jézust soha nem káromolta a legelvetemültebb bűnöző sem. Azazhogy valamikor talán igen, a pogány valláshoz lázadással ragaszkodó Koppány és társai, no meg Néró és más császárok Rómában, még régebben. Most pedig, 1993-ban egy magyar asszony látni sem bírja a keresztet! Hogyan lehetséges ez? Szerintem (a magyar nép valláslélektanát régóta kutatom-ismerem) ez csak súgásra történhetett meg. A súgó személyét nem ismerjük. Azt viszont tudjuk, hogy a protestánsokat sohasem zavarta a kereszt, az evangélikus templomok tetején is ez látható, talán a református tornyokon is ez volna, ha a katolikusok választották volna a csillagot (a megkülönböztetés végett van a másság). Tévedés ne essék: ma már bárkinek jogában áll egyházon kívülinek, pogány vallásának vagy ateistának lenni. Ez eddig lelkiismereti és jogi kérdés. Am a tekintetnek a kereszttől való elfordítása nem vallási kérdés Magyarországon! Aki magyarnak vallja magát, és Európában akar élni, az el van kötelezve a keresztyén kontinens kultúrközössé- gének, ennek minden országban a kereszt a szimbóluma. Vajon mit tennének szívesen ennek helyébe a panaszkodik? Félholdat, netán Buddha- szobrocskát, avagy az egykori magyar sámánizmus valamely jelét? Akkor Ázsiának egyikmásik országába kellene kivándoroltok — ahol viszont az iszlám félholdat megtagadókra, kigúnyolókra kegyetlen büntetés vár! A Máltai Szeretetszolgálatnak is kereszt a jelvénye, mégis elfogadja mindenki a segítségüket (kórházainkban sok, kincset érő gépük szolgálja valamennyiünk gyógyítását), és a Vörös- kereszt is a római kereszt kissé módosított alakzata (a mohamedán országokban Vörös Félhold van). Minden magyar falu végén (talán nagyobb városokén is) „Krisztuskereszt” (Ady szava) áll, temetőinkben sok százezer fejfa formázza a latin keresztet, amely Jeruzsálemben állíttatott fel a római impérium kivégzési eszközeként (tudjuk miért), s ez mint jelkép jelen van a magyar címerben és a magyar koronán is! Talán bizony ezeket sem szívesen látják némelyek? Szeretnék kiradírozni a kettős keresztet is a címerünkből, letömi az arany keresztet a Szent Koronatetejéről?! Ez megtagadása volna az európai kultúrkörnek, az ezer éve a Nyugathoz tartozó magyarságnak. Visszasírják Jogában áll bárkinek nem hinni abban, aki a kereszten kiszenvedett, de ez vallási kérdés. A modem államiságtól is elidegeníthetetlen azonban ez a szent jelkép, és vállalják is magyarságukkal együtt az Eu- rópa-házba kívánkozó nem keresztyén honfitársaink is. Úgy látszik, mégsem mindenki. Néhányan ki akarnak szakadni a kultúrközösségből? De hiszen akkor megtagadják — sok más mellett — Arany, Ady és más óriások életművét is, és logikailag visszasírják a pogány, nomád és kalandozó életformát, vagy valami mást akarnak? Siva-, Ozirisz- vagy Buddha-szobrokat, esetleg lófarkas zászlót akarnak látni? Ezek nem európai szimbólumok, jóllehet akadnak pogány vallást követők ezen a földrészen is. Államalapítónk akarata Magyarság kérdése is tehát a keresztnek mint szimbólumnak a vállalása. Gellért vértanú püspök minden magyar kultúrember szellemi elődje (budai szobrán ma is magasba emeli a keresztet), annak is, aki nem katolikus, és annak is, aki nem vallásos. Népünket a szerzetesek és az „új vallás” papjai tanították nemcsak betűvetésre, de még földművelésre is. Államalapító királyunk akarata volt ez, aki a nyugati világhoz kapcsolta országát, legyőzve a visszahúzó pogány erőket hazánkban. Róla sok méltatást hallottunk az utóbbi években, ismerjük művét következményeivel együtt, melyeknek részesei vagyunk. Sok vallási jelképet tagadhatunk (és tagadunk is), ettől még magyarok és európaiak vagyunk, de a Szent István érdemeként befogadott kereszt szimbólumának megtagadásával nem lehetünk azok sem ma, sem a jövőben.
