Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-22 / 273. szám
1993. november 22., hétfő MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Kelet-Magyarország 11 Európai valutaunió: csak Luxemburg A súlyos recesszió hátráltatta a tagállamok erőfeszítéseit • Költségvetési hiányok Brüsszel (MTI) — A jelen állapotok szerint egyedül Luxemburg felelne meg mindazon szigorú előírásoknak, amelyeket a nyugat-európai közösség szabott a majdani gazdasági-pénzügyi unióhoz való csatlakozás feltételéül — ez derül ki az EK brüsszeli bizottsága által kiadott felmérésből, amely hétfőn a közösségi pénzügyminiszterek tanácskozásának asztalára kerül. A vizsgálat résztvevői azt próbálták feltárni, hogy a Ti- zenkettek milyen ütemben haladnak a legkésőbb 1999-re kitűzött teljes valutaunió belgazdasági feltételeinek megteremtése felé. A gazdasági pénzügyi unió létrehozásában érdekelt országokban azt tapasztalták: a súlyos recesszió és a pénzpiaci felfordulás komoly mértékben hátráltatta a tagállamok ilyen irányú erőfeszítéseit. A jelentés szerint hét EK-ország teljesítette az idén az inflációs előírásokat: Belgiumnak, Dániának, Francia- országnak, Írországnak, Luxemburgnak, Hollandiának és Nagy-Britanniának sikerült a referenciaként meghatározott 3-4 százalékos felső határsávban tartania a drágulási ütemet. A költségvetési hiány maximumára megszabott előírásoknak már csak Írország és Luxemburg felelt meg 1993- ban — vagyis ezekben az országokban sikerült a GDP 3 százaléka alatt megtartani a központi deficit arányát. A felmérés szerint a tagállamok többsége — az egyetlen Luxemburg kivételével — egyelőre messze van a többi kritérium — a kamatszintre, az állami eladósodásra, az árfolyamstabilitásra megszabott értékek — teljesítésétől is. Grúzia Tbiliszi (MTI) — Eduard Sevardnadze grúz államfő szombaton meghosszabbította a rendkívüli állapotot, hogy visszaszorítsa az elharapózó bűnözést. Sevardnadze szeptemberben hirdetett rendkívüli állapotot, amely szombaton járt volna le, ezt most január 20-ig hosszabbították meg. Sevardnadze eredetileg azért hozta az intézkedést, hogy csapatai köny- nyebben vehessék föl a harcot a Zviad Gamszahurdia bukott elnökhöz hű lázadókkal. Jóllehet e felkelők vereséget szenvedtek, az ország úgyszólván romokban hever, burjánzik a bűnözés, vágtat az infláció. A belügyminiszter-helyettes a grúz rádióban feltárta: a fővárosban belügyi csapatok és rendőrök posztóinak, és különleges terv készült a helyzet javítására. Több mint ötvenötezer ember látogatta meg a párizsi Louvre újonnan átadott harmincezer négyzetméter alapterületű Richelieu szárnyát AP-felvétel A dallasi gyilkosságról, harminc év után A legmakacsabb titok • Három évtizede homály fedi a rejtélyes ügyet (1.) A Kennedy fivérek: John, Robert és Edward Archiv felvétel Bokor Pál Budapest (MTI) — John Kennedyt, az Egyesült Államok elnökét harminc esztendeje, 1963 november 22-én Dallasban megölték. Az elkövetőt, Lee Harvey Oswaldot őrizetbe vétele után két nappal lelőtték. A nyomozás során egy esetleges összeesküvés lehetséges ismerőiként számításba vehető személyeket megölték, vagy titokzatos körülmények között életüket vesztették. A huszadik század legnagyobb talányáról beszélni bizonyára költői túlzás volna, hisz ez a század is tele van talányokkal. De a Kennedy- gyilkosság kétségkívül az évszázad legmakacsabb titka lett, melynek megfejtésében egyre kevesebben bíznak. Az ember soha ne mondja azt, hogy soha... A gyilkosságra vonatkozó legbizalmasabb kormánydossziék nyilvánosságra hozatala nem várható 2039 előtt. Számos adat és okmány azonban mára nyilvánosságra került, s Jim Marrs szerint, aki 1989-ben Kereszttűz című könyvében a politikai bűntényre vonatkozó többezer kötetnyi populáris és szakirodalom egyik legjobb összefoglalóját nyújtotta, felelősséggel ma sem lehet választani a gyilkosság mai napig is elterjedt nyolc fő verziója között. A bizonyítékok minden esetben közvetettek és számosak. Épp ezért egyik verzió hitelesítését sem teszik lehetővé. Igen előnyös körülmény ez mind a történelembúvár, mind a bulvársajtó szempontjából. Akár havonta érdemes újra előkapni a legmakacsabb titkokat, az emberek imádják az ilyesmit. És előnyös körülmény a politikai sajtó szempontjából is, hiszen valóban mindig bukkannak fel új elemek. Ez év augusztusában is kerültek elő új dokumentumok, s mint szeptemberben a Népszabadság beszámolt róla, ezek az úgynevezett Marcello verziót látszottak erősíteni. Carlos Marcello- ról, a New Orleansi maffiavezérről van szó, aki valóban fenyegetőzött azzal, hogy megöleti a szervezett bűnözés elleni harcban igen aktív Kennedy fivéreket. Az új információk azonban csak cseppek a titok dagadó tengerében, inkább megnehezítik, mintsem hogy köny- nyítenék a megoldást, hiszen az eltelt idő nem azoknak kedvezett, akik az igazságot akarják tudni. Azok számára, akik azt szeretnék valahára tudni, kik ölték meg John Kennedyt és miért, nincs válaszunk. Azok számára viszont, akik a kétpólusú hidegháborús világ ezen emlékezetes és egyáltalán nem Shakespearei, hanem jellegzetesen huszadik századi drámájának részleteire kíváncsiak, mindig lehet újat mondani. A kérdésre, hogy ki ölte meg vagy kik ölték meg a század egyik legdinamikusabb és legnépszerűbb politikusát, 8 verzióval lehet válaszolni. Ezek a következők: — Kennedyt a marxista ideológiával átitatott elméjű, de lélekben magányos gyilkos, Lee Harvey Oswald lőtte le.; — A gyilkos — Osvald elvtárs —, egyáltalán nem volt magányos. Szovjet utasításra cselekedett, mint annak idején Trockij gyilkosa.; — A Kennedy-gyil- kosságot Fidel Castro és a kubai titkosszolgálat tervelte ki és hajtatta végre — válaszként a Disznóöböl-invázióra.; — John Kennedy a maffia áldozata lett, miután elődeinél sokkal vakmerőbben kezdte meg annak felszámolását.; — Az elnököt a CIA és más amerikai hírszerző szervezetek emberi tették el láb alól, mert úgy vélték, veszélyezteti az ország érdekeit.; — Az elnököt az FBI és az élén álló nagyhatalmú Adgar Hoover gyilkoltatta meg, s maga Osvald is FBI ügynök volt.; — Az elnökkel a fekete polgárjogok támogatása miatt gyűlölködő szélsőjobboldal és a sértett texasi olajtöke összeesküvése végzett.; — Kennedy a katonai-ipari komplexum áldozata lett, mert visszavonulásra készült Vietnamban. A Kennedy-gyilkosság körüli nyomozásban tehát a korabeli amerikai társadalom minden konfliktusa szükségszerűen kibontakozott. Olyan személyiségről van szó, akinek halála abban az időben nagyon kevesek számára volt közömbös. A legmakacsabb titok kutatása azonban napjainkban is folyik, amikor pedig már Garrison New Orleans-i ügyész, a nyomozás hajdani vezetője sincs az élők sorában. Em- lékeztes, hogy ő állt elő elsőként azzal a szenzációs elgondolással, miszerint Kennedyt nem a KGB, nem Castro, hanem az uralkodó elit egyik érdekcsoportja tette el láb alól. Akárhogy is, a merénylet története a hatvanas évek Amerikájának történetével azonos, s mivel a hatvanas években az Egyesült Államok a világ legdinamikusabban fejlődő országa, s a hidegháborús párviadal egyik lovagja volt, erről az eseményről beszélve egyszersmind világtörténelemről beszélünk. De hogyan tudott egy Lee Harvey Oswald nevű törékeny alkatú, gyengeidegzetű, szellemileg sehonnan sem kimagasló fiatalember két lövéssel három másodperc alatt világtörténelmet formálni? Természetesen sehogy, vagy ha mégis, akkor véletlenül. A történelemformáló személyiség John F. Kennedy volt. Mielőtt azonban az ő szikrázó és mégis problematikus egyéniségével foglalkoznánk, elevenítsük fel a Dallasban történteket. Következik: Az elnököt lelőtték! Kohl-Jelcin-találkozó Moszkva (MTI) — Egyhetes kínai látogatásáról útban hazafelé rövid kitérőt tesz hétfőn Moszkvában Helmut Kohl német kancellár. A kancellár rövid, kétórás megbeszélést folytat Borisz Jelcin orosz elnökkel, akivel utoljára még a tragikus októberi események előtt, a nyár közepén találkozott. A két politikus rendszeres kapcsolatban áll egymással. A Hetek tokiói csúcsértekezlete után, a festői Bajkál- tónál töltöttek el július közepén egy hét végét. A békés bajkáli idill óta Oroszország átélt egy hatalomátvételi kísérletet, s Borisz Jelcin az új parlament decemberi megválasztásáig elnöki rendeletekkel kormányoz. A megbeszélések során Kohl kancellár nyilván igyekszik majd képet kapni az orosz- országi helyzetről és a kilátásokról, s valószínűleg támogatásáról biztosítja az oroszországi demokratikus átalakulást, a reformok folytatását. A kancellár a tragikus események után kétszer is beszélt Jelcinnel telefonon; mindkét alkalommal aggodalmának adott hangot amiatt, hogy vajon a választások megfelelően demokratikusak lesznek-e. A találkozón, akárcsak nyáron, a kétoldalú kapcsolatok kérdéseinek sorában valószínűleg ezúttal is szóba kerül a Németországgal szemben fennálló szovjet, illetve orosz tartozás kérdése. Nyilván áttekintik az európai biztonsági kérdéseket is, különös tekintettel a NATO bővítését ellenző orosz álláspontot figyelembe vevő amerikai „Partnerség a békéért” elnevezésű kezdeményezésre és a Balladur-terv- re. Minden bizonnyal szóba kerül a START-1 megállapodás felemás ukrán ratifikálása is, amely miatt Oroszország máris határozott aggodalmának adott hangot a hét végén. Japán vámcsökkentés — magyar export Tokió (MTI) — Japán az ipari és a bányszati termékek vámjának átlagosan 60 százalékos csökkentésére tett javaslatot, és amennyiben véghez is viszi a vámcsökkentést, úgy a szigetországi vámok átlagos szintje 1,5 százalékos lesz, ami a világon a legalacsonyabb. Magyar vélemények szerint a mi kivitelünkre korlátozott hatást gyakorolhat a vámmérséklés, exportunk elé ugyanis a korábbiakban sem a vám, sokkal inkább az árualap hiánya, illetve a japán importőrök nem túlzottan nagy érdeklődése állított korlátokat. A tokiói kormány a GATT (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény) genfi székhelyére juttatta el az ajánlatát egy sor más országgal egyetemben. A világkereskedelmi tárgyalási forduló a végéhez közeledik, az országok december 15-ét jelölték meg határidőnek, és ezt szem előtt tartva eddig már 80 ország tette meg vámcsökkentési javaslatát — közölte a japán nemzetközi kereskedelmi és ipari minisztérium. A japán piacnyitási akció 6600 termékféleségre terjed ki. A javaslat szerint megszűnnének a gyógyszerekre, az acélra érvényes vámok, az építőipari gépek, az orvosi műszerek, a bútorok és a mezőgazdasági gépek is vámmentesen juthatnának be Japánba. Japán fenntartja ugyanakkor magának a jogot, hogy még módosítson, vagy esetleg vissza is vonja ajánlatát a kereskedelmi nemzetekkel folytatandó kétoldalú tárgyalások eredménye függvényében — közölték. Az elektronikai gyártmányok, a papír- és a kerámiaipar termékei, a játékok és sok más egyéb termék szerepel a listán, — Tokió törölheti ezek vámját viszonyossági alapon. A japán listára nem kerültek föl a mezőgazdasagi termények, ezekről majd csak azután hoznak döntést, ha a Közös Piac és az Egyesült Államok között megállapodás születik az agrárkereskedelemről, a mezőgazdasági szubvenciók sorsáról. E kérdés bennünket is közelebbről érint. Kurd párt segélykérése Ankara (MTI) — A Kurd Demokrata Párt (DEP) felkérte az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet (EBEÉ), hogy hozzon létre állandó bizottságot a törökországi kur- dok helyzetének kivizsgálására. Az AFP vasárnapi jelentése szerint a DEP, amely 17 mandátummal rendelkezik a 450 tagú török parlamentben, pénteken levelet intézett az EBEÉ illetékeseihez, és ebben azt kérte, hogy küldjenek azonnal megfigyelőket Törökország délkeleti részébe, ahol valóságos háború dúl. Szibéria Olaszországban Róma (MTI) — A hőmérséklet szinte mindenütt mintegy 10 fokkal elmarad az ilyenkor szokásostól, s sokféle 1-2 hónappal korábban leesett az első hó. Velence a hét végén fehér hólepelbe burkolózott, ami igen szokatlan ebben az évszakban. Triesztben 100 kilométeres sebességű szélvihar súlyosbítja a hideget. Vastag hó hullott Olaszország középső részén is, olyan helyeken is, ahol amúgy csak januárban szokott lenni, s decemberben is csak kivételesen. A hideg és a hó már több ember halálát okozta. Milánóban megfagyott egy idősebb asszony, Molise megyében pedig öt fiatal életét oltotta ki a téliesre fordult idő: autójuk egy alagútból kijövet megcsúszott a jeges úton és egy kamionnak ütközött.
