Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-20 / 272. szám
1993. november 20. A Kgkt'MafiwroTSzáfi hétvégi mdfékíete 1 3 Múzsák ha találkoznak _________ Kállai János Fraktál 2. ...csalogató szavaimba temetkezik a szándék immár együtt kilépni a késő őszi ragyogásba eltéphetetlen a kislingelt babaruha csodált szürkeség szempár-rebbenése így szoríts magadhoz mikéntha folyók árkából kilépve a megtisztító feledkezés áramló hullámain ne tedd ez visszaadhatatlan csomagolj hiába össze mindent szájadig ér a kidobált szemét ujjperceid finom babszemeiről gyűrűdet most eljegyeztél susogtad pedig hát csörrenő evőeszközök a mindig ugyanaz megrendeletlen virágok kazlaiban kutat a szél már utánam nyomozhatsz belepte rózsás simogatásodat a harmat szoríts mert nincs idő esti csókjaidban a futamofás nem látott senki ha ezt akartad mert összeláncol a kilátástalanság vétked védtelenség tarts ki érettem is... Dudás Gyula: Égig érő fenyők Harasztosi Pál reprodukciója Dudás Gyula: A vajai óvoda Harasztosi Pál REPRODUKCIÓJA dorombolt. Kékúr ekkor a bicskája hegyére tűzött egy másik falatot. A kolbászkarika fityegett elől, odavitte a macska szájához. Az játékosan feléje kapott a mancsával, majd panaszosan nyávogni kezdett. — Nem kell? — hahotázott Kékúr. Aztán a Kölyök orra előtt vitte el a bicskahegyre tűzött falatot. A gyerek szeme megvillant. —Adja oda neki! — mondta halkan. — Mi a fene? Neked nem is kéne? —Nem! — Nézzetek oda! Korog a gyomra, hallom, de neki nem kell! Misi!? — Igen, Főnök?! — dobta vissza Misi a lapátot a szenesládába. — Jól megpakoltam a tüzet. — Melyiknek adjam, azt mondd meg. A macskának vagy a Kölyöknek. Annyi nincs, hogy mind a kettőnek jusson. —Hűha! Nehéz kérdés! Az a szakállas a tévében azt mondaná, a macska az első. — Én a másik szakállast pártolnám, hogy a menekülteket kell oátvoleatni. — A magyarokat. Nemde, Főnök? — Ez micsoda? Hallod, hogy magyarul beszél! Ha onnan jött is. Lehet, hogy ott másként beszélt, de itt magyarul beszél. — Annyi szent, néha megértem, amit mond. Azt jól tudja mondani, hogy éhes. — Kölyök! Szereted te azt a macskát? — Kékúr komoly képpel meredt a gyerekre. Az nézte a kolbászos falatot, és nagyot nyelt. — Vagy mégis inkább neked adjam? —Nekem — adta be Kölyök a derekát. Fájt már a szeme a nézésbe, ahogy a kolbászra meredt, könnyek szivárogtak bele, s nyelte a nyálát nagy kínnal, mert a torka kiszáradt egészen. Kékúr ekkor levágott még két falatot a kenyérből, és kolbászt is karikázott rájuk. Ott sorakozott a három katona az asztal szélén. A macska bebújt a Kölyök hóna alá, és sírni kezdett. Kölyök tudta, hogy sír a macskabiztos volt benne, hogy sír. 0 is birkózott a sírással, de az éhség egyelőre visz- szatartotta az elérzékenyü- léstől. Tettre kész volt, hogy elnyelje a falatokat. —Jól van, Kölyök! A tied ez a három katona. De a macskát el kell pucolnod előbb. Macskára nekem végképp nincs szükségem. Elég nekem, hogy téged etetlek, ha már az anyád képtelen etetni. Misi! — Igen, Főnök!? — Nyisd ki a kazánajtót! — Ja... —Nem egészen értette, mit akarhat Kékúr, de szót fogadott. Kinyitotta a vasajtót. Háborgott benn a pokol. — Oda dobd be...! Szempillantás alatt kiszáll a kéményen. Annyi lesz, mintha beleköpnél a tűzbe. — Nem! — kiáltotta rémülten a Kölyök. — Ha enni akarsz, dobd be! Misi gumiarcára torz vigyor gyűrődött, hevesen bólogatott. — Igaza van a Főnöknek. Fogadj szót, Kölyök! — Megragadta a gyerek karját, és a kazán felé lódította. Az maga- tehetetlenül megállt az izzó vörös fényben, és belebámult a tűzbe. De csak még erősebben szorította magához a kis fekete állatot. — Dobd, Kölyök! — kiáltott Kékúr. — A fene! — mordult Misi. Egy pillanat volt az egész, ahogy megpördítette a gyereket, aztán a macskát tartó karjára ütött, ahonnan kipördült a macska, és szétterpesztett lábbal háttal zuhant be a tűzbe. Elhalót sikoltott közben. Misi becsapta a kazánajtót. Szénporos kezével vastag fekete csíkokat törölt gyöngyöző homlokára. Úgy nézett Kékúrra, mint kutya a gazdájára. Kékúr elfordult, mint akit szikrát sem érdekel a dolog. Az ökle keményen döndült az asztalon. A három katona közül kettő lebukfencezett a földre. — Egyél, Kölyök! — mondta. — — ölyök vinnyogva kibotladozott közülük. Az oszlopnál meg- JL jL állt, lerogyott térdre és öklendezni kezdett. Misiből száraz hörgés tört fel, amiről nem lehetett tudni, sírás vagy nevetés. — Menjetek innen! Mind! A jófrancba pusztuljatok előlem! — üvöltött Kékúr. De maradt mindenki a helyén. Hallani lehetett, hogy ro- bajlik a tűz a kazánban. Weöres Sándor emléke Budapest (MTI) — Weöres Sándorról nem maradt fenn sok fénykép, nem őrzi róla szóló dokumentumok tömegét közgyűjtemény, nem hagyott hátra különös tárgyi emlékeket a költő. így aztán aligha volt könnyű dolga a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, amikor kiállítással kívánt emlékezni a nyolcvan éve született Weöres Sándorra. Három teremre való kiállítási anyag azért mégis elegendő ahhoz, hogy feltáruljon egy költői életmű, s megnyíljon a jövő év elejéig látogatható Weöres Sándor-emlékkiállítás. Amelyben a költő személye mégiscsak másodlagos, mert fontosabb mű, a vers, a műfordítás, a dráma, az esszé. Vagyis a Weöres Sándor-i életmű. Persze ennek a költői világnak azért vannak fizikális vetületei. Szép kalligrafikus betűs kéziratok, amelyben olykor javítások, törlések jelzik az alkotás folyamatát. Gyerekversek a költő saját illusztrációival, fákkal, békákkal, csizmával. Folyóiratok, irodalmi lapok, amelyekben publikált. Verseskötetek, műfordítás kötetei (Shakespeare-, Mallarmé-, Rustaveli-művek), Weöres- versek franciául, németül, olaszul. S a róla szóló irodalom. Az első méltató sorok mindjárt Illyés Gyulától. Amikor Pécsett 1934-ben megjelent a huszonegy éves Weöres Sándor első verseskötete, a Hideg van, Illyés Gyula így ünnepelte: „Amit megfog, azt meg is oldja; kezében az anyag egykettőre méltó költői tárggyá válik; a varázslatot hibátlan beava- tottsággal végzi.” S ha teljesítménynek tartjuk a huszonegy-évesen ösz- szeállított verseskötetet, tudnunk kell, hogy első költeményeit tizennégy-évesen írta. Kivételes formakészséget eláruló, a korabeli magyar lírától eltérő hangban. Mire első kötete megjelent, már neve volt a Nyugat körében. Sokat publikált, az irodalmi lapok tárt karokkal fogadták az ifjú tehetséget. A pécsi egyetemen fél évig jogot hallgatott, másfél évig földrajz-történelem szakos bölcsész, majd filozófiai és esztétikai tanulmányokat folytatott, később filozófiai doktorátust szerzett. Doktori disszertációját, költészetpszichológiai esz- széjét A vers születése címen adja ki 1939-ben. Előbb Pécsett, majd Székesfehérváron és Budapesten dolgozott könyvtárosként, 1948-ig társszerkesztője volt a pécsi Sorsunk című irodalmi lapnak. Aztán hét évig csak műfordításai és gyermekversei jelenhettek meg. Gyermekversei új fejezetet jelentenek a magyar költészetben. Egy zeneszerző mél- tatója új verselési rendszer megteremtését, a csak zenei fogalmakkal kifejezhető ütem és mérték egyesítését véli felfedezni bennük. Weöres Sándor így ír ezekről a költeményekről: „Fontosnak érzem, hogy a gyerekek olyan ritmikai, zenei, strukturális anyagot kapjanak, ami lelkűkben osztódni, sar- jadzani kezd. Azért iparkodom minél zártabbá, és dallamosabbá formálni gyermekverseimet, hogy a későbbi felnőtt lelkét megmentsem a formátlanságtól. Azt hiszem, fogok is — feltétlenül fogok még — gyermekverseket írni. Nem szeretek általában az emberszeretetről, akár a gyermekek iránti szeretettől beszélni, de mégiscsak ez az érzés működik ezekben a törekvésekben is.” Miközben a világlíra csaknem minden területére kiterjedő műfordítói munkássága is köteteket tölt meg, antik eposzoktól a népköltészetig és a kínai líráig, sorra jelennek meg saját verseskötetei, majd verseinek gyűjteményes kiadása (1956-ban A hallgatás tornya, 1964-ben a Tűzkút). Foglalkoztatta a régi magyar irodalom, amelyből Három veréb hat szemmel címmel 1977-ben jelentetett meg irodalmi szemelvényeket. Nagy feltűnést keltett irodalmi körökben is 1972-es Psyche, Egy hajdani költőnő írásai című vers- és prózakötete. Utolsó, életében megjelent kötete a Kútbanéző is ott sorakozik a kiállítás látnivalói között. De visszatér a költő verseivel, színdarabjaival 1989 januárjában bekövetkezett halála után is. Mint most, hogy ezzel a tárlattal is emlékezünk rá. Weöres Sándor és felesége Károlyi Amy Ács Irén felvétele Dudás Gyula: Parkrészlet Harasztosi Pál reprodukciója
