Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-18 / 270. szám
1993. november 18., csütörtök TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 1 1 Bizonytalan biztonsági helyzet Magyarországnak a NATO-hoz való csatlakozása egy ideig még várat magára Washington (MTI) — Magyarország üdvözölte ugyan a NATO „békepartnerségi” ajánlatát, ám egyúttal csalódást is érzett amiatt, hogy a kezdeményezés elmarad az általa annyira óhajtott biztonsági garanciáktól. Aggodalma rávilágít arra a cseppfolyós biztonsági helyzetre, amelyben a kelet-európai országok érzik magukat: a Varsói Szerződés felbomlása után még nem tudtak új formákat kidolgozni sem az egymás közötti, sem az atlanti szövetséggel való biztonsági kapcsolatok megteremtésére — írta szerdai számában a The Washington Post. A lap két munkatársa, David B. Ottoway és Peter Mass által jegyzett cikk idézi Jeszenszky Géza külügyminisztert, aki kijelentette, hogy „üdvözöljük a NATO új kezdeményezését, mert elfogadja a szövetség kibővítésének gondolatát és felkészíti a részt vevő országokat a katonai együttműködésre”. Für Lajos honvédelmi miniszter ugyanakkor azt mondta: nem tudja pontosan, hogy „mit is ért az Egyesült Államok a partnerség a békéért fogalmán”,' ám annyi világos, hogy a javaslat nem tartalmaz garanciákat arra, hogy a NATO szükség esetén Magyarország megmentésére fog sietni. — Remélhetőleg a kezdeményezés a NATO kibővítése felé tett lépés, hiszen a mi célunk a csatlakozás. Sajnálatos módon azonban a javaslat nem biztosítja, amire pedig szükségünk volna: a biztonsági garanciát — közölte a miniszter. A The Washington Post szerint Magyarország biztonsági problémáját csak fokozta az Egyesült Államoknak az a döntése, hogy nem ad el korszerű repülőgépeket és egyéb katonai felszereléseket a keleteurópai országoknak — elkerülendő egyfelől Oroszország esetleges rosszallását, másfelől a regionális erőegyensúly felbontását. Ehhez a politikához tartotta magát a Bush-kor- mányzat, amikor úgy határozott: nem engedélyezi Magyarországnak, hogy amerikai gyártmányú F-16-sokat vásároljon Belgiumtól. A lap utalt rá, hogy Magyar- ország esetében a délről fenyegető veszély nem csupán elméleti. Emlékeztetett arra, hogy a balkáni háború kezdetén, 1991-ben szerb gépek többször is megsértették az északi szomszéd légterét, Magyarország viszont nem sokat tehetett, mert a szovjet csapatok kivonulásával légvédelmi rendszere is összeomlott. Az Egyesült Államok megvételre felajánlott ugyan néhány C-l 30-as szállítógépet, de azokat Budapest nem engedhette meg magának. Fegyveres izraeli katona kísér zsidó telepeseket egy arab piacon az Izrael által megszállt Hebron városában. A megszállt területeken élő arab lakosság és az izraeli telepesek között egyre növekszik a feszültség a sorozatos erőszakos cselekmények miatt, melyeknek mindkét oldal részéről vannak halálos áldozatai AP-felvétel Vatikán és Izrael Róma (MTI) — A Vatikán szerdán megerősítette, hogy küszöbön áll Izrael államnak a Szentszék általi elismerése. Joaquim Navarro szóvivő közölte, hogy „már majdnem készen áll az aláírásra” az alapszerződés a diplomáciai viszony rendezéséről. — Közel állunk a befejezéshez. Már csak az egyezmény aláírásának módját, időpontját és formáját kell rögzíteni — mondta. A szóvivő szerint talán már két héten belül sor kerülhet a kapcsolatok normalizálásáról szóló dokumentum aláírására. A viszony rendezését felgyorsította az izraeli-palesztin békemegállapodás. A Vatikán korábban a palesztin ügy rendezését szabta az elismerés egyik feltételéül. A katolikus állam további feltételei között szerepelt az izraeli katolikus egyház jogi személyként való elismerése, Izraelben lévő intézményeinek és Jeruzsálem státusának rendezése. A Vatikán már korábban feladta azt a követelését, hogy a három vallás szent városa kerüljön nemzetközi ellenőrzés alá, és beleegyezett abba, hogy „nemzetközi garanciák” biztosítsák a szent helyek hozzáférhetőségét mindhárom vallás — a zsidó, a katolikus és a muzulmán — követői számára. A Vatikán és Izrael közeledését jelezte a pápa és az izraeli főrabbi szeptember 21-i történelmi találkozója. Amikor felbőgnek a motorok.. Önnek is ott a helye A Kossuth EXTRA Nemzetközi Teremcross Versenyén, mintegy 10 ország legjobbjainak a bajnokságán, Nyíregyházán, a Bujtosi Szabadidőcsarnokban, november 20-án 17 órától és 21-én 11 órától, valamint az edzőfutamokon 20-án 11 órától és 21-én 8 órától. Jegyek a helyszínen elővételben is válthatók. Demokratikus átalakulási törekvések Dombrovszky Ádám Budapest (ISB) — Már négy esztendeje annak, hogy az Adria-Duna térség egymással szomszédos országai kezdetben négy, majd öt, később hat, jelenleg pedig tíz államból álló együttműködési szervezetet hoztak létre. A regionális kooperációk felértékelődésének idején Közép- Európa országai számára azért is volt lényeges ez a szerveződés, mert a térség államainak tartós fejlődése nem biztosítható az egymás közötti kapcsolataik nyugat-európai normákhoz való rendezése nélkül. A Közép-Európai Kezdeményezés elődjének létrejöttét négy évvel ezelőtt Budapesten határozta el Ausztria, Magyarország, Olaszország és Jugoszlávia külügyminisztere, illetve miniszterelnök-helyettese. 1989. november 10-11. között a magyar fővárosban született döntés a négy ország kormányközi jószomszédi kapcsolatainak erősítéséről és sokoldalú együttműködésük fejlesztéséről. így jött létre a Quadragonale. Jugoszláv utódállamok Csehszlovákia felvételéről a Quarragonale-tagországok miniszterelnök-helyettesei 1990. május 20-i bécsi találkozójukon döntöttek. Ennek során figyelembe vették, hogy Csehszlovákia képviselői már 1990 márciusa óta megfigyelőként folyamatosan részt vettek a munkacsoport tevékenységében. Az öt országból álló csoport neve Pentagonale lett. Lengyelország révén az 1991. július 26-27-i dubrov- niki találkozón a létszám már hatra nőtt, így változni kellett a névnek is — Hexa- gonaléra. A jugoszláviai fejlemények áttekintése és a további együttműködés megvitatása céljából a Hexagonale öt tagállama (tehát Jugoszlávia nélkül) rendkívüli külügyminiszteri találkozót tartott 1991. november 30-án Velencében. Itt született döntés Jugoszlávia tagságának felfüggesztéséről, továbbá arról, hogy a tagországok az elnökséget a jövőben nem a nyaranta esedékes kormányfői konferenciák alkalmával, hanem a mindenkori naptári év kezdetén adják át egymásnak. Ennek megfelelően a jugoszláv elnökség 1991. december 31-i lejárta után a funkciót egy naptári évre Ausztria vette át. Horvátország és Szlovénia 1991. november 8-án, illetve 26-án nyújtotta be felvételi kérelmét. A két ország számára az 1992. március 20—21 -i klagenfurti külügyminiszteri találkozó megfigyelői státust biztosított. Teljes jogú tagságukat az 1992. július 17-18-i bécsi konferencián ismerték el. A kettévált Csehszlovákia Bosznia-Hercegovinát ugyanezen találkozó első napján megfigyelőként, másnap pedig teljes jogú tagként vették fel a kezdeményezés tagjai sorába. Csehszlovákia kettéválását követően alakult ki a kilences létszám. A külügyminiszterek ugyanis az 1992. november 20—21-i bécsi találkozón úgy döntöttek, hogy az önállóvá váló Cseh Köztársaság és Szlovák Köztársaság nemzetközi jogalanyisága elnyerése után esetleg benyújtott felvételi kérelem kapjon pozitív elbírálást a kormányfők részéről. így aztán a külügyminiszterek 1993. március 22-23-i budapesti tanácskozása — a kormányfők előzetes egyeztető nyilatkozata alapján — úgy döntött, hogy mindkét köztársaság 1994. január 1-éjétől KEK-tagsá- got nyerjen. A kilences létszám további bővüléséről sok szó esett, bár az is tény, hogy a földrajzilag meghatározott Kö- zép-Európát nem lehet a végtelenségig bővíteni. Az egykori Szovjetunió tagállamai közül pedig némelyik jelentkező már igen távol esik e térségtől, s esetleges felvételük után már megkérdőjelezhető lenne a „regionális együttműködés” kifejezés is. Mindezek ellenére vannak további jelentkezők, s az idén júliusi kormányfői találkozón a Közép-Európai Kezdeményezés tagországainak száma tízre bővült. Macedonia felvételének az volt az előfeltétele, hogy az országot a nemzetek közössége szuverén államnak ismerje el. Miután erre sor került, a volt Jugoszlávia Macedonia nevű köztársaságával alakult ki a jelenlegi létszám. Ezzel tehát a volt Jugoszlávia utódállamai közül már csak Szerbia és Montenegro nem tagja a Közép-Európai Kezdeményezésnek. Tovább nő-e a létszám? A külügyminiszterek 1992. március 21-i klagenfurti találkozójukon megállapodtak abban, hogy Be- loruszia, Bulgária, Románia és Ukrajna felvételi kérelmével egyelőre nem foglalkoznak, de gyakorlati megfontolásokból hozzájárultak ahhoz, hogy a négy ország a KEK-munkacsoportokba bekapcsolódhasson. Lám, tehát az alapvetően olasz kezdeményezésre létrehozott Quadragonaléból mára egy szinte a teljes Kö- zép-Európát összefogó csoportosulás lett. Annak idején 1989-ben még arra tettek kísérletet, hogy alkalmas-e a NATO-tag Olaszország, a VSZ-tagállam Magyarország, a semleges Ausztria és az el nem kötelezett mozgalom tagja, Jugoszlávia hatékony együttműködés kialakítására — elsődlegesen gazdasági téren. Ezt az eredeti elképzelést a régióban végbemenő történelmi fejlemények alaposan túlhaladták. A demokratikus átalakulást követően az azonos, vagy közelálló gondolkodásmód vált az együttműködés alappillérévé. A KÉK a térség országai demokratikus átalakulási törekvéseinek szimbólumává vált. Jugoszlávia felbomlásával pedig a politikai jellegű kérdések, köztük a délszláv válság kezelése és a nemzeti kisebbség ügye került az előtérbe.
