Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-17 / 269. szám
1993. november 17., szerda HATTER Kelet-Magyarország 3 A Távol-Kelet közelében Angol és német nyelvű prospektusokkal ajánlják kiváló minőségű, mutatós termékeiket Nyíregyháza (KM - N. L.) — Japánban és Dél-Koreá- ban nagy sikerük volt a Nyíregyházi Népművészeti és Házipari Szövetkezet kiállított termékeinek. A két távoli ország üzletemberei rendeltek is ezekből a termékekből. Erről számolt be lapunknak Berencsi Gyula, a szövetkezet elnöke, aki az elmúlt napokban érkezett haza a hosszú üzleti útról. Elmondta, hogy a Külgazdasági Kapcsolatok Minisztériuma és egy japán cég szervezte a két országban a kiállítással és vásárral egybekötött üzletember-találkozót. Hazánkat a szövetkezettel együtt hat magyar cég képviselte. Mutatós mutatók Mind a hat cég könnyűipari termékeket gyárt. S hogy a hazánk könnyűiparát reprezentáló hat cég közé miért került be a nyíregyházi szövetkezet? A minisztérium választása azért esett a nyíregyháziakra, mert a gazdasági, kereskedelmi mutatóik igen kedvezőek. Korábban a szövetkezet éves árbevételének mindössze 20 százaléka származott export tevékenységből, az utóbbi években már 60 százalékos volt az export árbevétel. Egy osztrák-német kereskedelmi cég az utóbbi években Japánban értékesítette a szövetkezet termékeit — sikerrel. A szövetkezet évről évre részt vesz a Budapesti Nemzetközi Divatnapokon. Angol és német nyelvű prospektusokkal ajánlják jó minőségű, mutatós termékeiket a nyíregyháziak. A jó hímév kialakításához az is hozzájárult, A képen nyíregyházi termékek láthatók a közelmúltban megrendezett szöuli kiállításon Amatőr felvétel hogy a Német Gazdasági Kamara a sajtóban népszerűsíti, rendszeresen ajánlja a szövetkezet termékeit. Japán híres városában, Oszakában női ruhákat, kézi kötött termékeket, valamint beregi és paszabi térítőkét mutatott be a nyíregyházi cég. Öt japán céggel előzetes üzleti megállapodást kötött a szövetkezet elnöke. A Fuji Enterprise INC máris próbagyártást rendelt, a rendelésnek még idén eleget tesznek a nyíregyháziak. E japán cég képviselői januárban jönnek Nyíregyházára, s várhatóan ekkor kerül sor az üzleti szerződés aláírására. A következő állomás Szöul A dél-koreai Szöulban magyar kereskedelmi és befektetési napokat rendeztek. Itt egy koreai kereskedőházzal szerződést írt alá a szövetkezet elnöke. A szerződés értelmében a következő év első negyedében indítják Dél-Koreába a szabolcsi és beregi termékekből álló első szállítmányt. A koreai cég igényei alapján máris elkezdték a kollekciók készítését. Kézileg kötött női pulóvereket, női blúzokat, térítőkét gyártanak a koreaiaknak. A dinamikusan fejlődő, hazánkkal egyre jobb gazdasági kapcsolatot kialakító távolkeleti ország néhány szakembere hamarosan Nyíregyházára érkezik. A két távoli ország igényes vevőinek azért is tud eleget tenni a szövetkezet, mert megvannak hozzá a jó személyi és technikai feltételei. 1990-ben négy évre szóló gazdasági programot dolgozott ki a szövetkezet. Eddig minden a program szerint halad. Figyelemre méltó nyereség A nyíregyházi központi üzemben csúcstechnikának számító munkagépeket állítottak üzembe. Nyírtéten új üzemet hoztak létre, s még ezen a télen a helyi önkormányzat közreműködésével bővítik a nyírtéti üzemet. A paszabi üzem bővítésére is hamarosan sor kerül, itt már elkezdték 25 új dolgozó betanítását, vagyis ennyivel bővül majd a létszám pár hónap múlva Paszabon. A szövetkezet az idei évet is figyelemre méltó nyereséggel zárja. Erre is alapozva a következő év második felétől még nagyobb mennyiségben exportál majd a szövetkezet. Elemes konyha- * és fürdőszobabútorok] szaküzletét nyitották meg hétfőn Nyíregyházán, a Hunyadi utcában Elek Emil felvétele! Tárca nyugati kocsijukkal a szomszédos megyébe, a tiszaújvá- rosi műjégpályára készülnek. Úri passziójuknak hódolnak. Nincs ebben immár semmi kiFelsejlik a gyermekkori emlék. Mi hogy örültünk a magunk eszkábálta szánkónak és korcsolyának! Bereg- nek aton a fertályán laktunk, G orombán csapott ránk a tél, hosszú, fehér korbácsával. S bár még nem fagy ott be a szőkének becézett Tisza, a pakurától feketének titulált Szamos, a nyíregyházi Bujtoson is széltől hullámzik a víz, mégis megnőtt a kereslet a korcsolyák iránt. Mert a szülők és a nyári kerékpárt sutba dobó dühöngeni, mozogni vágyó suhancok tudják, hogy bármikor vastaggá hízhat a jég folyóinkon, tavainkon. Ismerősöm kocsija csomagtartójából csomagolatlan, dróttal, „davaj módon” ösz- szekötött korcsolyát emelt ki és nyilván a fiára gondolva ezt mondta: „A KGST-pia- con vettem, szinte fillérekért". Módosabb szomszédom a hét végén Kassáról jött haza márkás korcsolyacipővel. Fiatal ismerőseimtől tudom, hogy a nyíregyházi „mirkós” fiatalemberek szélsebes, téli gumival ellátott vetnivaló. Csak hagy hódoljanak, érezzék jól magukat. Hagy táguljon a tüdejük a csípős levegőn. Azokat sem vetem meg, akik a karácsonyt a hólepte Magas Tátrában, vagy a még magasabb osztrák hegyekben töltik. Egyensúlyozzanak balesetmentesen a síléceken , harapják az ózondús levegőt, pihenjék ki magukat, hogy aztán újult erővel láthassanak munkához, vagy tanuláshoz. Élvezzék a jólétet, a tél örömeit, az asztal és az ágy örömeit. ahol a Csaronda patak csordogált. Persze hogy nem csordogált, ahogy beállt rajta a jég. Mindig volt víz, vagy jég ebben a sással szegélyezett, keskeny, de itt-ott mély patakban. Mert akkoriban még normális volt az időjárás. A négy évszak egymást követte, kiszámíthatóan, menetrendszerűen. Amikor esni kellett esett, amikor sütni kellett sütött, amikor fagyni kellett fagyott. Akkor még jó volt a természet természete. Oszszel, télen gyakran volt csapadék. S persze a fagy előtt sár. Mondogattuk is: „Itt Be- regben nem is eső, hanem egyenesen sár esik”. Szóval így tél elején mi, alig tízéves sihederek baltával korcsolya alakúvá faragtunk 2-2 fadarabot. Mindkettő aljára vastag drótot erősítettünk. A magunk fabrikálta korcsolyán önfeledten suhantunk a patak jegén. Mintha szárnyunk nőtt volm. Nem törődtünk azzal, hogy lyukas a cipőnk, vagy a nadrágunk. Nem vert ki minket az isten hidege. Olyan volt az arcunk mint az alma, az egészségünk meg olyan, mint a makk. Nem volt akkor még A, B, meg más vírus. S ha volt is, minket nem bírt le. A mai, jó módú fiatalok téli öröme mondatokba önthető, kifejezhető. De a mi akkori, széles, nagy örömünk le nem írható... A fától fázunk Nábrádi Lajos AJ éhány hónappal ezelőtt iV a megyei földművelés- ügyi hivatal közreműködésével erdősítési program kezdődött megyénkben. Ugyanakkor pár nappal ezelőtt országos szinten napirendre került az erdők privatizálása. Több megyénkben cég barterüzlet formájában fát kap keleti szomszédunktól. Több faipari cég értékesítési gondokkal küzd, a megmunkált haszonfák egy része korhad, veszendőbe megy. Erdők szélén láthatunk évek óta elszállításra váró fát. Am drága a tűzifa, erdőkben, fasorokban elég sok a fatolvaj. Megyénk egyre több településére vezetik be a gázt, de a tűzifára a következő évtizedekben is szükség lesz. A fa téma lehet. Fontos téma. A termőföld hasznosítása, privatizálása mellett talán többet kellene foglalkozni az erdőkkel, a fagazdálkodással. Megyénk fában nem éppen gazdag. Annak ellenére, hogy az utóbbi másfél-két évtizedben az erdőgazdaság tervszerűen telepített erdőket, pótolta a kitermelt területeket. Több tsz — például a szamosszegi — szintén új erdősávokat telepített. A keleti szomszédunktól behozott haszonfával és a borsodi erdőkből a tüzép-telepekre érkező tűzifával együtt van elégnek mondható fánk. Ezért és nem csak ezért talán nem ártana kiárusításokat rendezni a felhalmozott fából, nemes dolog lenne, ha a fölösleges fakészletét egy- egy cég olcsón, vagy ingyen felajánlaná valamelyik karitatív szervezetnek. Sokaknak ugyanis nehéz beszerezni a téli tüzelőt. Csökkent az építkezési kedv, nem épülnek már tanácsi lakások. Am a betonból készült lapostető helyett ismét divatba jöttek a magastetők, kell a sok gerenda, szarufa, léc. A gázprogram ellenére sok helyen, például tanyai magánházak kazánjához kell még sokáig fa. Az erdők környezetvédelmi hasznáról sem feledkezhetünk meg. A témát fel kellene melegíteni... Kommentár Adócsökkentés Angyal Sándor 5 emmi kétség afelől, hogy a bankkamatok adójának felére csökkentése —- 20 helyett 10 százalék — jócskán fellendíti majd az utóbbi időben visszaesett takarékossági kedvet. Ha nekem például most egy millióm volna a betétkönyvben, vagy valamilyen értékpapírban, az éves kamata pedig kb. 180 000 forint (bruttó) 18 százalékot számítva—az eddigi 36 helyett csupán 18 ezer forint forrásadóval sújtanának — a különbözet az én javamra havi 15 000 forint. Ez már nem semmi. Vannak viszont kétségeim azzal kapcsolatban, hogy ennek következményeként jelentősen mérséklődhetnek a kölcsönök kamatai is. Gyanakszom annak ellenére, hogy a bankoknál jelentkező nagyobb betétekből könnyebben teljesíthetőek majd a hiteligények. Igaz ugyan, hogy a pénzintézeteknek kész ráfizetés, ha „ülnek” a betéten, nem igyekeznek azokat kihelyezni (a betétnél magasabb hitelkamatért, hogy a különbözettél saját vagyonukat gyarapítsák), de a tapasztalat egészen mást mutat. Az elmúlt időszakban egymást előzve csökkentgették a betétek kamatait a bankok, ugyanakkor a vállalkozók a megmondhatói annak, hogy ennek ellenére vajmi keveset esett a kölcsönkamat, a tengernyi garanciáról már nem is beszélve. Félő, hogy ezután is a költség- vetési hiány pótlásának lesz a forrása a betét, („Legjobb adós az állam!.”) s a pénzügyminiszter által remélt beruházási szándék nem lódul meg a kívánt mértékben. Bár ne lenne igazam, s szavaim csupán egy vészmadár károgásának tűnne! Nyíregyháza új, tetszetős épülete a MATAV Rt. távbeszélő központja Elek Emil felvétele Nábrádi Lajos: ,mmm r m m mm •«. ■■ | Teli oromok
