Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-16 / 268. szám

1993. november 16., kedd Kelet-Magyarország j 7 Kémrepülők A Testőr Társaság modelljei, az amerikai légierő kémrepülői. Felül egy XR-7, alul egy SR-75-ös változat. Ezek a kémrepülők kétszemélyesek, 80 láb hosszúak, és óránként 8300 kilométerrel képesek haladni. Az XR-7-es repülőgép fel tud száll­ni az SR-75 tetejéről, és a földről is AP-felvétel Szaglás és párválasztás Mi is az az MHC? • A professzornak „bekattant” • A nők kockáztatnak, ha nem sikerül Budapest (MTI Press) — Egy német pszichológus vélet­len folytán rájött, hogy az em­bereknél is döntő a szaglásél­mény. Eddig ezt csak az ege­reknél vizsgálták, ott a nősté­nyek az orrukkal keresik a partnerüket. Nem is fogadnak el akárkit, jó orruk van hozzá, hogy megkülönböztessék a sa­ját, de immár felnőtt kölykei- ket ä mástól származó hímek­től. És csak ezek az utóbbiak jöhetnek szóba a párosodás- kor. A véletlen segített Nos, az embereknél is így van, derült ki egy angol pszi­chológusprofesszor vizsgála­tából. A tudományt gyakran támogató véletlen most úgy je­lentkezett, hogy egy diáklány elmesélte neki, nem érti a doU got, de förtelmesen büdösnek érez három olyan fiatalembert, akivel szemben pedig nincs egyéb kifogása. A professzor­nak bekattant, hátha a jelen­ségnek köze van az immun- rendszerhez. Az ugyanis tu­dott, hogy az emberi sejtek mindenkinél teljesen egyedi ismertetőjeleket tartalmaznak. Ezeket angol nevű rövidítéssel MHC-nak nevezik. Az MHC segíti az immun­szisztémát abban, hogy meg­különböztesse a saját sejteket az idegenektől. Ugyanakkor az is ismert, hogy minél job­ban hasonlít az MHC két em­bernél, annál hasonlóbbak az Örökítőanyagaik is. Márpedig a szaporodás egyik célja, hogy a genetikai sokféleség minél színesebb legyen — vallják egyes biológusok. A rejtélyes összefüggés Megvan tehát az összefüg­gés. Ha a hasonló örökítő­anyaggal rendelkező lények elutasítják egymást, akkor a természetnek gondoskodnia kellett valamiről, aminek ré­vén tudat alatt felismerik: nem kívánatos a szaporodásuk, azaz a génállományuk összeg­zése. A. professzor rájött: a kulcs a szaglás. Megvizsgálta a már említett diáklány és a fi­atalemberek MHC-jét, tehát sejtjeik ismertetőjegyeit, és ki­derült, hogy hasonlítanak egy­másra. Ugyanezt a kísérletet el­végezte más nőkkel is. És nem boszorkányság, tudomány: a hölgynek kellemetlen szagú férfiaknál és a kényes orrú nőnél minden esetben hasonló MHC-t talált. Ezek után előállt a végkövetkeztetéssel: az MHC-molekulák áz anyag­csere folyamán alkotórészeik­re bomlanak, és a testfolya­dékkal együtt távoznak a szer­vezetből. A bőrön át kijutva előidézik a jellegzetes testsza­got. A nők ezt érzik, és míg az eltérő génállományú férfit vonzóan illatozónak, a mási­kat undorítóan büdösnek talál­ják. . A szaporodás terhe Hogy miért éppen a nők? Azért, mért övék a szaporodás terhe. Ha melléfognak, ők kockáztatnak igazán. Szóval orruk van a férfiakhoz. A vizs­gálatok következő iránya az lehet, vajon az ember szaglása másban is hasonlít-e az egere­kéhez. A cincogó nőstények ugyanis csalhatatlanul kiszi­matolják, hogyha a hím beteg. Egy kísérletben parazitákkal fertőztek meg egy egérkant. És a korábban köztük szépen alakuló vonzalom azonnal megszűnt. A betegség még nem is jelentkezhetett, a nős­tény máris elutasította, sőt fé­lelemmel reagált az egészsé­gesnek látszó, de fertőzött ud­varló jelenlétére. Agy-visszaszívás Galambos Béla / tt a végeken sokat pa­naszkodunk arról, hogy innen jobbára csak elván­dorol a kvalifikált értelmi­ség. így, az „agy-elszívás” következtében nem jöhet létre a szürkeállománynak egy olyan „ kritikus tömege”, ami képes lenne hajánál fog­va kiráncigálni ezt a térséget abból az évtizedes lemara­dásból, amelybe történelmi­leg ke'ült. A legutóbbi idő tanúsága szerint azonban olyan kezde­ményezéseket üdvözölhe­tünk, amelyek valami egé­szen sajátos módon próbál­nak változtatni a fent említett kedvezőtlen tendencián. Sze­rencsére jó néhány, megyénk felemelkedésé iránt elhiva­tott és tenni is tudó ember állt ezeknek az új folyama­toknak az élére. Olyanok, akik tudják, hogy amit a tör­ténelem hosszú évek alatt el­vett e vidéktől, azt most, ezekben .az években hajlandó visszaadni, ha az általa felkí­nált lehetőséget képesek le­szünk mi is. kihasználni. E messzire látó lokálpatrióták azt a figyelemre méltó takti­kát dolgozták ki, hogy a ma itthon és külföldön egyaránt igék segítőkész honi és kül­földi szellemi erőt a legkü­lönbözőbb módon —főként fogékonyságunk, tenni aka­rásunk bizonyításával — ide invitálják, megismertetik ve­lükterveinket és felkeltve tu­dományos érdeklődésüket rábírják őket árra, hogy szellemi energiájukat térsé­günk érdekében (is) haszno­sítsák. A megvalósítás már egy­két évvel ezelőtt megkezdő­dött. Gondoljunk csak a he­lyi és az innen elszármazott kutatókat összegyűjtő MTA megyei tudományos testüle­tére és a rendezvényeivel már eddig is sok tudóst ide csalogató, a megyéről tudo­mányos körökben megfelelő image-t kialakító tevékeny­ségre. Nemkülönben a DATE Tájkutató Központ és az Újfehértói Kutató Állo­más tudományos tanácsko­zásaira. Aztán arra, hogy néhány héttel ezelőtt át volt a Magyar Tudományos Aka­démia Agrártudományok Osztályának ülése, amély abban az értelemben talán mérföldkő volt a megye szá­mára, hogy első alkalommal lépte át ilyen akadémikusi testület Szabolcs-Szatmár- Bereg határát, a megye veze­tésének és egy szakmai főis­kolának a hívó szavára. Első alkalommal történt meg az is, hogy e szakmai oktatási intézménynek, a GATE Nyír­egyházi Mezőgazdasági Fő­iskolai Karának irányításá­val készült egy átfogó prog­ram, amely a megye agrár- gazdaságának helyzetéből kiindulva határozza meg a közeljövő feladatait. Még szinte el sem csitultak annak az ünnepi ülésnek a hangjai, amelyet a mezőgazdasági fő­iskola 30 éves évfordulója alkalmából rendeztek, s amelyen német és holland agrárkutatók voltak jelen, bizonyítva a külföld érdeklő­dését térségünk sorsának alakulása iránt. a térségünkben újab- fx ban sűrűsödő „idegen” szellemi energiákat azonban vétek lenne nem hasznosí­tani. Belőlük minél többet kell befognunk konkrét ter­veink megvalósításának sze­kerébe. Autók kikötőben A jövő szigete Oszakánál Ezer hektárnyi területet töltenének fel a 100 000 lakosú városnak A pápuái űrrepülőtérről startolhatnak Sydney (MTI) — Pápua Új- Guineában tartott egyhetes terepszemléjük után orosz űrkutatási, szakértők Bris- bane-ben űrrepülőtér építési tervről írtak alá jegyzőköny­vet a Space Transportation Systems nevű ausztrál-orosz részvénytársasággal (STS). A küldöttség a csendes-óce­áni szigetországhoz tartozó Emixai}-, illetve Manus-szige- tet kereste föl, amelyeket az .STS a világ első kereskedelmi jellegű rakétaindító telepének létesítéséhez szemeltek ki a szakemberek. A 12 orosz mérnök, közgaz­dász és űrkutató tudós mindkét helyszínt műszakilag alkal­masnak ítélte Proton típusú ra­kétaindító berendezés elhelye­zéséhez — közölte a Reuterrel Mike Ahem, a Brisbane-ben bejegyzett magáncég elnöke. Ha a beruházás előrehalad, ak­kor az STS kizárólagos jogot nyer arra, hogy a Glavkosz- mosz, az orosz űrkutatási ügynökség Proton rakétáját Oroszországon kívül kereske­delmi jellegű rakományok űr­be juttatására használja. Az új-guineai kormány má­jusban elvi áldását adta arra, hogy az egyik szigeten az STS egymilliárd ausztrál dolláros (667 millió amerikai dolláros) költséggel kereskedelmi raké­taindító telepet létesítsen. Az STS 1996-ban szándékozik kezdeni az építkezést, s azt re­méli, hogy 1998-tól fogva már műholdakat helyezhet Föld körüli pályára. ^.Az orosz szakértők koráb­ban úgy vélték, hogy jövő márciusra véglegesen kivá­lasztják a telephelyet. A kazahsztáni Bajkonurból startoló Proton rakéták jelen­leg 2,2 tonnányi terhet hordoz­nak. Pápua Új-Guinea az egyenlítő közelében fekszik, ahol a Föld forgása különösen nagy lendületet ad a rakéták­nak, így az orosz rakéta 4,6 tonnát emelhet a magasba. Az utolsó rakétafokozat korszerű­sítésével valószínűleg elérhe­tő, hogy a Proton akár hét ton- nányiijsszrakományt juttasson majd pályára. 32 000 vadonatúj Nissan várakozik Amsterdamban, a nagy japán cég európai elosztóközpontjában, hogy elszállítsák az európai márkaképviseletekhez. Nagy a túlkínálat egész Európában — kivéve Nagy- Britanniát. A világméretű recesszió sújtja az ipar­ágat, nagy a munkanélküliség. Előrejelzők szerint ez a trend folytatódik egész 1994-ben is ▼ ’■AP-felvétel Tokio — Osaka mellett sze­retné felépíteni Japán a „jövő szigetet”, ahol kizárólag elekt­romos autók és más környe­zetet kímélő járművek közle­kedhetnének. A japán ipari programtanács (dzsapic) elképzelése szerint ezer hektárnyi területet töl­tenének fel erre a célra az oszakai-öbölben, és ide egy 100 ezer lakos befogadására alkalmas várost építenének 2050-re, csaknem 55 milliárd dolláros ráfordítással. Kanszai szigete, ahogyan a jövő városát ideiglenesen el­nevezték, befogadná azokat az intézményeket is, amelyek a rohamosan fejlődő régió nem­zetközi kapcsolatainak ápolá­sára szolgálnak. A szigetről kitiltanák a ben­zinüzemű kocsikat, megszer­veznek a hulladékok visz- szaforgatásának önálló rend­szerét, továbbá tengervíz-sóta- lanító üzemet is létesítené­nek. Az ipar különböző ágazatai­hoz tartozó vállalatokat tömö­ríti a tanács, amely úgy terve­zi, hogy első lépésként 2005- re egy 30Ó hektárnyi területen kezdődne meg az építkezés az oszakai-öbölben, áz utána kö­vetkező negyedszázadban pe­dig ezer hektárossá bővítenék ki a mesterséges szigetet. Szuper Bonn (MTI) — Kína ér­deklődik a német szuper­gyorsvonat, az ICE (interci­ty express) iránt — vált is­meretessé. A Siemens és az AEG gyártmánya mellett a kínaiak a francia TGV-t és az ágyúgolyó sebességével száguldó japán gyorsvona­tot, a Sinkanzent is górcső alá veszik. Egyszerre hároih küldöttség is vizsgálja Né­metországban, hogy mit tud az ICE.

Next

/
Thumbnails
Contents