Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-16 / 268. szám
A családi pótlék jár, de nem mindenkinek A házastársak megosztottan is igényelhetik ezt az ellátási formát a társadalombiztosítótól Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — A társadalombiztosítási juttatások sorában kiemelkedő szerepe van a családi pótléknak. Épp ezért érdemel figyelmet, hogy az utóbbi időben különféle hírek, téves információk terjedtek el, melyek bizonytalanságban tartják az embereket. Erről a témáról kérdeztük Virág Gyulánét, a nyugdíjbiztosítási főigazgatóság osztály- vezetőjét. □ Kérem, tisztázzuk, mely esetekben is jár ma családi pótlék a gyermekeknek. Ha tartósan beteg a gyerek — Családi pótlék azután a gyermek, illetve személy után jár, aki 16 évesnél fiatalabb, vagy aki 16 évesnél idősebb, de húsznál fiatalabb, és alapvagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Jár abban az esetben is, ha az illető 16 évesnél idősebb és húsznál fiatalabb, s a dolgozók általános vagy középiskolájáVirág Gyuláné Balázs Attila felvétele ban esti vagy levelező tagozaton folytat tanulmányokat. Megilleti a családi pótlék a tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos személyt is. □ Épp a 16 éves kor utáni időszak az, amikor a családi pótlék esetében legtöbb a bizonytalanság. Szüneteltetni a folyósítást — Valóban így van, ezt magunk is szinte naponta tapasztaljuk. A fentebb felsorolt kategóriákban az utolsó kettőben létezik olyan korlátozás, hogy ha az e csoportba tartozó gyermek bármely munkavégzésre irányuló jogviszony keretében keresettel rendelkezik, s ez a kereset vagy jövedelem három egymást követő hónapban a mindenkori öregségi nyugdíj- minimumot meghaladja, akkor a negyedik hónaptól a családi pótlék folyósítását mindaddig szüneteltetni kell, amíg ez a kereset, illetve jövedelem ennél az összegnél magasabb. □ Főiskolás, egyetemista gyermekek esetében mi a helyzet? — A hatályos jogszabály nem ad lehetőséget arra, hogy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytatók családi pótlékot kapjanak. □ E szabály alól semmilyen kivétel nincs? Megoszthatják az ellátást — Csakis abban az esetben, ha a házastárs közép- vagy felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanul, s közös gyermekük után a házastárs egyedülállónak tekinthető. Ez esetben a közös gyermek után kedvezőbb összegű családi pótlékra jogosult az illető. □ Mit jelent ez magyarul? — Egy példával illusztrálnám a lényeget: ha a férj dolgozik, felesége mondjuk harmadéves főiskolai hallgató, akkor a gyermek után a férj, mint egyedülálló szülő 3250 forint összegű, kedvezőbb mértékű családi pótlékra jogosult. Ha a feleség munkába áll, de a családi pótlékot továbbra is a férj nevén igényli, akkor a gyermek utáni juttatás 2700 forintra csökken. Épp annyi lesz, mint egy sima, egygyermekes család esetében. A legfrissebb jogszabály érvénybe lépése óta, amikortól is alanyi jogon jár a családi pótlék, a házastársaknak választási lehetőségük van. Együttes nyilatkozat alapján eldönthetik, melyikőjük kívánja igénybe venni a családi pótlék címén adható szociális ellátást. 1992. január elseje óta ezt az ellátást megosztottan is igénybe vehetik. Egy háromgyermekes családot például véve mód van arra, hogy két gyermek után az anya, a harmadik után pedig az apa címén igényelje a juttatást. Pályázni lehet a Phare-programra Az alapvető szociális szolgáltatások a helyi önkormányzatokra tartoznak Budapest (KM - K. É.) — Ahogyan az élet oly sok területén, manapság a szociális ellátásokban is pályázatok útján lehet pénzhez jutni. Mint a közelmúltban megtartott népjóléti minisztériumi sajtótájékoztatón is elhangzott, a magyar kormány kezdeményezése alapján az Európai Közösségek Bizottsága a Phare-program keretében hatmillió ECU, azaz közel hétmillió USA dollár értékű, vissza nem térítendő támogatást adományozott Magyarországnak a hazai szociálpolitika reformjának és decentralizációjának segítésére. Az 1990. évi önkormányzati törvény és az ezt 1993-ban követő szociális törvény a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalta az alapvető szociális szolgáltatásokat, és őket tette meg a végrehajtásuk fő felelőseivé is. Ebből két dolog következik: egyik, hogy a helyi önkormányzatok a Szociálpolitikai Fejlesztési Program fő kedvezményezettjei, másik pedig, hogy az e célra szánt forintok is az önkormányzatokat illetik meg. S hogyan juthatnak hozzá a pénzhez az önkormányzatok? A Phare-program keretében elsőként kétféle pályázat is napvilágra került. Az egyik a regionális (szellemi erő) forrásközpont létrehozására teremt anyagi lehetőséget. Mint a szakemberek elmondták, a kísérleti szakaszban három ilyen regionális központ jöhet létre, számuk a későbbiekben tízre növelhető. A központ az adott régió szociálpolitikai információit gyűjti össze, menedzsment, pénzügyi és szakmai know-how szolgáltatást nyújt. Technikai, szakmai tanácsadást tesz lehetővé, s olyan továbbképzési lehetőséget teremt, melynek hasznát a régió szociálpolitikájában érdekelt szereplők élvezhetik. A program létrehozói kijelentették azt is: ezeknek a regionális központoknak a későbbiekben egy úgynevezett szociálpolitikai szolgáltató hálózatba kell szerveződniük. A másik pályázati lehetőség az úgynevezett Újítási Alap projekt keretében elnyerhető adományok menedzselésére szolgál. Ennek lényege, hogy az elgondolás alvállalkozói szerződések keretében valósulhat meg, s a kezdeményezést a helyi önkormányzatok és a civil szerveződések egyaránt támogatni fogják. A tervezett tíz adomány a fiatalok, az idős emberek, a fogyatékosok és az egészségkárosodottak helyzetén kíván javítani. A lehetőség tehát megvan a pénzszerzéshez, s ez újabb lépés lehet ahhoz, hogy a magyarországi szociálpolitika könnyűnek egyáltalán nem nevezhető helyzetében némi javulás indulhasson meg. Ehhez persze az kell, hogy a témában valamennyi érdekelt összefogjon. A pályázók ezért minden segítséget megkapnak. Fontos azonban tudni, hogy igazolniuk kell, hogy a helyi önkormányzat támogatja pályázatukat, s hogy ötletük megvalósításához saját pénzügyi hozzájárulást is képesek felmutatni. A legkisebb saját hozzájárulás egyébként az elnyert adomány értékének negyven százaléka lehet. Alapítvány a kereskedelemben dolgozóknak A szakszervezeti tagok az új alapítványtól továbbra is számíthatnak segítségre Nyíregyháza (KM) — Segélyezési és Biztosítási Alapítvány létrehozásáról döntött nemrég a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete. A hosszas tagsági vita tapasztalatait is hasznosítva most mindannyiuk számára öröm lehet, hogy 1994. január elsejétől az alapítvány életbe lép. Mint Mrenkó Lászlótól, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének megyei titkárától megtudtuk, az alapítvány a tagok számára ingyenesen, az aktív munkavállalók számára pedig a tagdíj mértékének változtatása nélkül, tagsági viszonyukból eredően automatikusan, tehát alanyi jogon nyújtana biztosítás jellegű támogatást betegség, fizikai egészségkárosodás, csonkulás, rokkantság, nem üzemi, illetve nem úti baleset, baleseti halál, és nem baleseti halál esetén. Az alapítvány a tagok számára ugyancsak ingyenesen, a tagdíj mértékének változtatása nélkül támogatná a tagokat gyermekszülés, a szakszervezeti tag halála, illetve szociális rászorultság esetén. Az alapítványnak köszönhetően indokolt esetben ingyenes jogvédelmet biztosítana, a munkaviszonyból, illetve társadalombiztosítási kérdésekből származó jogvitákban is. Ha a segélyezési és biztosítási alapítvány január 1-jétől működésbe lép, a tagok szakszervezeti díjukért cserébe az érdekvédelem mellett biztonságot nyújtó, igen sokféle esetben igénybe vehetik a biztosítási és segélyezési alapítványt, amelynek anyagi alapját a jogelődök által létrehozott alapítványok egy részéből fedezik. Más pénzeszközök révén a kereskedelmi dolgozók hasznára fordítható alap összege 16 millió forintra növekedhet. A Magyarországon ma még egyedülálló alapítvány tehát a « bajba jutottakon kíván segíteni, a támogatás mértékét pedig szigorú szabályok szerint állapítják meg. A szervezők elképzelhetőnek tartják, hogy a vita tanulságának felhasználásával a juttatás összegét maximálni fogják, s megállapításakor nemcsak a rászorultság elvét, hanem a kérelmező tagdíj- fizetési fegyelmét és alapszervezetének pénzügyi lehetőségeit is megvizsgálják. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete ily módon is megpróbál segíteni azokon, akik bármilyen ok miatt nehéz helyzetbe, esetleg anyagi, erkölcsi válságba jutottak. Jegyzet________________________ Nyílik az esélyolló Szőke Judit at em vagyok ugyan szak- 1V ember, de véleményem van. Emlékszem a sok dörgedelemre, hogy a nagy arányú hazai csecsemőhalandóság és koraszülések oka elsősorban a terhes anyák helytelen életmódja. Az persze azért elgondolkodtató, mennyire lehet szabadon választani helyes avagy helytelen életvitelt. Hol a határ, ameddig az egyénen múlik, s hol kezdődnek a lehetőségek és a korlátok? Egyre szélesebbre nyílik a különböző társadalmi rétegek közötti azon esélyolló, mely mutatja a normálsúlyú, életképes csecsemők születését—ezt szociológiai vizsgálatok bizonyítják. Mindig is kevés szó esett arról, milyen társadalmi okok állnak általában a csecsemőhalálozások hátterében. S nem túl sokat tudunk arról sem, csak egyes bátortalan kutatók írják meg itt- ott, hogy e tekintetben is riasztóan nő napjainkban az előbbiekben már említett társadalmi esélyegyenlőtlen- ség. A második világháború Nyíregyháza (KM - SZ. J.) — Rendkívüli ruhasegélyezési akciót szervezett november 11-én Nyíregyházán, a Bujtosi Szabadidő Csarnokban a Nyírség Jóléti Szolgálat Alapítvány. A hat IFA-ára már a meghirdetett nyitás előtt nagyon sokan vártak. Az esemény tíz órakor kezdődött és fél háromra szinte egyetlen ruhadarab sem maradt a mintegy 70 mázsányiból. A szállítmány Svájcból és Belgiumból érkezett egy magánkereskedő közreműködésével. A válpgatatlan kínálatban szerepelt mindenféle alsó- és felső ruhanemű, s ki-ki rálelhetett a négy évszakhoz alkalmazkodó szezonális darabokra, így többek között gazdára találhattak kabátok és meleg holmik is. A szervezők becslése szerint az érdeklődők száma ezren felüli volt. Az összetétel arra engedett következtetni, hogy bár a segélyprogramot elsősorban a szociálisan rászorultaknak, hátrányos helyzetűeknek előtt igen határozott volt ez a különbség, majd a társadalmi csoportok közeledni látszottak egymáshoz. Az életszínvonal-emelkedés megállása és a jövedelmek polarizálódása megint új helyzetet teremtett e téren. Ez a folyamat az utóbbi években felerősödött, s eredményeként a szegénység millióssá vált, miközben a másik oldalon megjelent egy szűk, de annál tehetősebb réteg, amelynek érdekérvényesítési lehetőségei nyilván az egészségügyi szférában is sikeresebbek. Az összefüggések igazolására adatok állnak rendelkezésre. Tanulságos következtetéseket lehet levonni, ha áttekintjük a csecsemőhalálozás számainak területi megoszlását. Az 1990-es statisztika tükrében a legkedvezőbb helyzetben Győr-Sopron- Moson megye volt, a maga 11 ezrelékével és — sajnos, talán ki is találták — a legrosszabban a mi megyénk, ahol az arányszám 18 ezrelék volt — a 90-es országos átlag 15 ezrelékével szemben. Csak becsülni lehet, hogy az azóta eltelt három év sem igen szolgálhat egy sikersztori alapjául. szánták, mégis majdnem valamennyi társadalmi réteg képviseltette magát. Ahogy Demjanovich Emiltől, az alapítvány ügyvezető igazgatójától megtudtuk, gondolkodtak azon, hogy nem kellene- e az elvihető mennyiséget korlátozni, legalábbis felső határt szabva annak. De úgy véli, jó, hogy ezt a korlátozó intzékedést elvetették, hiszen azokat a nagyobb számban megjelenteket sújtották volna, akiknek valójában szánták az adományt. Volt mozgássérült néni, akiknek a rendezők segítettek válogatni, sőt haza is fuvarozták a ruhacsomagját. Az alapítvány köszönetét mond a Bu- szacsa vezetőinek, akik térítésmentesen adták a helyszínt és köszönettel tartoznak a rend fenntartásában közreműködő rendőröknek is. Mivel az igényt, az érdeklődést várakozáson felülinek ítélik és igen jó volt a segélyezési akció visszhangja is, terveik szerint a közeljövőben még egy-két hasonlót szerveznek. Ruha a rászorulóknak Ruhahegyek az akción Szekeres Tibor felvétele 1993. november 16., kedd «■■■■Mi HAZAI HOL-MI S'SMBBB Kelet-Magyarország 5 Szociális étkeztetésben hatvan idős ember részesül Mérken Harasztosi Pál felvétele
