Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-02 / 256. szám

1993. november 2., kedd HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 A jó gazdasszony is holtig tanul Hogyan kell jól ablakot tisztítani és szót váltani a hibiszkusszal? • Gyógynövényismeret Jegyzet Keretből, zsebből Lehet, hogy még ők is hallanának újdonságot a tan­folyamon? Harasztosi Pál felvétele Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — Ugyan csak jövő tavasszal indul, de máris lehet jelent­kezni arra a gazdaasszony­képző kurzusra, melyet a nyíregyházi városi művelő­dési központ szervez. A majdnem egy évig tartó, ha­tározott tematikai körvona­lakkal rendelkező, mégis egymásba kapaszkodó, jól felépített ismeretterjesztő­szerző programsorozatot 16 éven felülieknek találták ki. No, nem a témák pikánssá- ga, hanem a feldolgozás módszere és az érdeklődés jellege, az érdekeltség miatt. Jó, jó, mondhatja a kedves olvasó, időtöltésnek elég ér­telmes, de mire jogosít fel, mert mai napság luxus „csak úgy” tanulgatni. A helyzet az, hogy a stúdium elvégzéséről tanúsítványt kapnak a hallga­tók. Ezért javasolják kezdő háziasszonyoknak éppúgy, mint munkanélkülieknek. Hi­szen melyikünk tudhatja, mi­kor kerül arra sor, hogy kenye­rünket azzal keressük, hogy mondjuk házvezetőnőnek sze­gődünk. Befektetési ötletek csak nőknek Ahogy a társadalmi rétegek egyre széjjelebb húznak, úgy nő meg azok tábora, akik megtehetik, hogy „hivatásos­sal” vasaltassanak, főzesse­nek, gyereket gondoztassanak. Majd e téren is beindul a piac, s aki ügyesebb, abból lesz a nélkülözhetetlen, s erre akkor van a legnagyobb esély, ha tudás, ismeret is s nem csak érzék, ösztön van a tarsolyban. De tételezzük fel, hogy másról van szó. Számosán vannak, akiknek egy része kényszer­ből, másik része szórakozás­ból, kedvtelésből házimunka­párti. Nekik sem árt, ha a leg­frissebb információkkal vér­tezik fel magukat. De kit ne érdekelne, hogyan kell a családi költségvetést el­készíteni, milyen tételeket kell a kiadáshoz jegyezni, miket kell s mi módon bevételezni. Naponta megküzdünk a ta­karékosság gondjával — már persze, ha e célra marad még valami —, de nem lehet kö­zömbös, honnan kérjünk köl­csön, milyen forrásból jussunk hitelhez, vajon a lehetőségek közül melyiknek a feltétele a kedvezőbb. Még a szakem­bernek sem könnyű eligazodni a különböző befektetési variá­ciók között — erre is szeret­nének megtanítani. A keres­kedelemben számos trükk van, ezek egy része korántsem tu­datosan vásárlóellenes, ám jó tudni, mit kell a reklámok, az árengedményes vásárokra csá­bító hirdetések szövege mö­gött — meg persze a termékek sokszor megtévesztő csoma­golása mögött — meglátni. Legyünk,vagy ne vegetáriánusok? Bizony, sokszor milyen jó lenne, mennyi bosszankodás- nak, pénzkidobásnak tudnánk elejét venni, ha tisztában len­nénk azzal, hogy milyen mű­szaki paraméterekkel, szab­ványra vonatkozó előírásokkal kell rendelkezniük a tartós fo­gyasztási, főként a szórakoz­tató elektronikai cikkeknek — pláne, ha a piacon szándéko­zunk olcsóbban hozzájutni. A konyhai robotgépek, ké­szülékek — bár jó barátok — sok háziasszonyt, akik szá­mára rejtély a műszaki tu­domány, megtréfálnak. A gaz­daasszonyképző kitalálói rá­juk is gondoltak. A sütés-fő­zés, süteménykészítés fejezete képviselik természetesen a legnagyobb arányt. Ezen belül különös a figyelem a legkor­szerűbb, egészséges életmódot prezentáló edényekre, mód­szerekre, ételféleségek elké­szítésére. A házi tartósításnak is vannak hagyományos és újabb technikái. Ezekről is szó lesz. Szakemberek adnak majd felvilágosítást, tanácsot azok­nak, akik fogyókúrára, vege- táriánusságra adják a fejüket. De nem marad ki a legközvet­lenebb környezet, a terítési, szervírozási, étkezési kultúra sem. S hasonlóan gazdag gyakor­lati tudnivalókat sejtetnek a kertészkedés és az állatte­nyésztés témakörébe tartozó előadáscímek. A takarításról, csakúgy mint a háztartás min­dennapjaiban, külön fejezet szól. Tudomámy avagy művészet a lakás berendezése? A válasz sem könnyű, nemhogy a gya­korlat, s ráadásul ízlés és pénz kérdése is, de azért megpró­bálnak javaslatokkal szolgál­ni. Ha pedig valaki ügyes kezű barkácsoló, akkor kaphat tip­peket. Mi, nők nemigen je­leskedünk az olyan műveletek kifogástalan elvégzésében, mint például az egyszerű vil­lanyszerelés— de azért arról ne mondjunk le, hogy mint annyi elsőre idegennek tűnő, ez is megtanulható. Ha eldugul a benzincső Aki a tanfolyamot elvégzi, valószínűleg nem esik kétség­be, ha akkor áll le a mosógép, amikor a férj éppen nincs ott­hon. A szabás-varrás, kötés­horgolás már inkább tekint­hető klasszikus női foglala­tosságnak, de biztosan lehet még e téren is újat hallani. El­sőre biztosan furcsának tűnik, mit keres egy ilyen típusú kép­zés tematikájába a számító­géppel kapcsolatos ismeret- rendszer. De hát, ezzel is szá­molni kell egy modem házi­asszonynak. Javarészt női feladat az utazással, üdülési program el­készítésével összefüggő terve­zőmunka, mely szintén nem szokott túl egyszerű lenni. S helyet kapott a gyógyszer- és gyógynövényismeret, nyilván­valóan á gyermeknevelés, a női torna, a kisebb autóhibák elhárításának gyakorlata, a há­zi biztonságtechnika, a legfon­tosabb, családokat így vagy úgy érintő törvénytár, a leg­gyakoribb gyermekbetegsé­gek kezelésének módszer­gyűjteménye. S nem marad­hattak ki olyan népszerű, so­kak érdeklődését kiváltó té­mák, mint a parajelenségek vagy a misztika és a babona. S ha végigtekintünk a felsorolá­son, bizony-bizony, be kell látnunk, egyik sem árthat, mert egy tájékozódni és min­denütt megfelelni akaró mo­dem háziasszony is holtig ta­nul. A balesetek lélektani okai A közvetlen és a közvetett külső hatások is váratlan eseményekhez vezetnek Budapest-Nyíregyháza (MTI-Press-KM) — A vijjog­va száguldó mentőautó lát- tán-hallatán riadtan kapjuk fel a fejünket, szorongó ér­deklődéssel nézzük az elro­hanó kocsit, pedig nem lát­juk ki van benne. Akarat­lanul is hozzátartozóinkra és magunkra gondolunk. Min­denkit érhet baleset, akár otthon, közlekedésben, mun­kahelyen, sportolás közben, bárhol az életben. A számok is riasztóak, hi­szen évente az utakon 24 ezer közlekedési baleset történik, ami 1600 esetben végződik halállal. Sokasodnak itthon és külföldön is az országutak melletti keresztek. Tudományos vizsgálatokkal Amerikában csak áramütés következtében naponta több mint 600 ember hal meg. A példákat és azt is, hogy kiket és hol érhet nagyobb eséllyel baleset, lehetne még sorolni. Különböző kutatások, tudo­mányos vizsgálatok szolgál­nak arra, hogy feltárják a hát­térben rejlő okokat és magya­rázatokat. A balesetkutatás ki­indulópontját a baleset fogal­mának meghatározása képezi. E szerint a baleseten az em­beri szervezetet ért olyan egy­szeri környezeti hatást érte­nek, amely az ember akara­tától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt követ­kezik be, és sérülést, mérge­zést, vagy más egészségká­rosodást okoz, illetve halállal végződik. Ez a tudományos igényű meghatározás szükségszerűen általános, hiszen elvonatkoztat a konkrét baleseti helyzet va­lamennyi esetleges jellemző­jétől, ugyanakkor lehetővé teszi a baleseteknek a szán­dékos bűncselekményektől, az öngyilkosságtól vagy éppen az erre irányuló kísérletektől való elhatárolását. Váratlan, de előre látható A balesetek elsődleges is­mérve a környezetből kiinduló károsító hatás, ami az embert éri. Ezek, mint tudjuk, igen sokfélék lehetnek: közvetlen külső hatások: például vala­kire súlyos tárgy esik, elgázol­ja a gépkocsi, vagy magasból lezuhan, áramütés éri, stb. Adott esetben úgynevezett közvetett külső hatások is balesethez vezethetnek példá­ul, ha mérgező anyagok kerül­nek az emberi szervezetbe. A baleset második fontos is­mérve a váratlanság. Ezt nem szabad úgy értelmezni, mintha a baleset bekövetkezését egyáltalán nem lehetne látni. A baleset minden olyan eset­ben előre látható, amikor a veszély kiküszöbölésére szol­gáló rendszabályok hiányoz­nak vagy hiányosak, illetve azok megtartásánál mulasztá­sok történnek. Például, ha egy műhely padlója síkos, a mé­lyedések fölötti átvezető pal­lók korhadtak, a talajon fém­forgácsok hevernek szerteszét, a baleset előre látható, s előbb- utóbb be is következik. Ám a balesetet szenvedett számára mégis váratlan az ese­mény, hogy megsérül. Vol­taképpen tehát a váratlanság az egyén, a balesetet szenvedő ember oldaláról mutatkozó té­nyező. És ezért is fontos, mert ezáltal különböztethető meg a baleset az előre kitervelt ká­rosító vagy önkárosító cselek­ményektől. A felelősség mértéke különböző Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a baleset nem céltuda­tosan kiváltott esemény, ellen­kezőleg: az ember céltudatos cselekvése ellenében hat. Ám a céltudatosság hiánya nem azt jelenti, hogy a balesetet szen­vedő egyén nem felelős a tet­teiért. A felelősség mértéke ter­mészetesen esetenként külön­böző, attól függően, hogy a balesetet előidéző hiba létre­jöttében milyen pszichikus okok játszanak szerepet. En­nek feltárása azonban a baleset következésének behatóbb elemzését, az abban rejtőző okok kutatását igényli. Szőke Judit n ár már régen vége a ÍJ Sóstón rendezett Orszá­gos Családi Napnak, már azoknak az anyagi támoga­tását is megköszönte a ren­dező nyíregyházi Családi Kör Egyesület, akik nélkül még szerényebbre, vagy ta­lán sehogy sem sikerült volna a rendezvény, de bennem még mindig motoszkál né­hány gondolat. Ez az ese­mény csak egy azon sok hasznos, értelmes célú közül, amelyek szponzorok nélkül megvalósíthatatlanok. (Bár valamikor, régi munkahelye­men írtam ilyen kérelmező jellegű leveleket, tarhálni még sohasem tarháltam. Egy-egy ilyen pénztelen ese­mény előtt ugyan kerestek már meg, kiket javaslok fel­venni a listára, de én magam még sohasem mentem cég- ről-cégre. Biztos, hogy egy­két ilyen vizit kínos is lehet.) Visszatérve az apropóhoz: az igen tetszett, hogy az em­lített programhoz nemcsak vállalkozók csatlakoztak a pénzátutalás módszerével, hanem magánemberek is a maguk módján. Az például, hogy tisztségviselők, fontos közhivatalban állók pénzt adtak, hogy Pusztai Erzsébet államtitkár ötvenezer forint­ja is idekerült, szép dolog, de valahogy természetes, én legábbis mint állampolgár valahol el is várom. De hogy poszt nélküli emberek a saját zsebükbe nyúltak, hogy nem eggyen, nem ketten — másuk nem lévén — természetbeni adománnyal segítettek, ez engem némi bizakodással tölt el. A jelen esetben fela­jánlott sertéseket ugyanis elég körülményesen lehetne leírni az adóalapból, de aki adta, annak szerintem meg sem fordult a fejében, hogy a nagylelkűséget, önzetlensé­get a maga javára fordítsa. S van még egy érdekes je­lenség, melyet nem bírok magamban tartani. Képzel­jék el, hogy egy jeles megyei cégünk, amely milliókat költ csak rádióreklámra, kemény kettőezer forintot tudott ál­dozni a háromezerfős jelen­tős rendezvényre... Erre szokták mondani, inkább akkor ne adjon egy fülért sem. Vagy hogy egy kisebb, de a pénzes embereket tö­mörítő pártot se felejtsek ki: küldtek néhány tucat fehér pólót rajta a szervezet emb­lémájával, és slussz. Remé­lem, szépen becsomagolták és a feladónak visszaküldték néhány köszönő szó kísé­retében. Parkolunk, adminisztrálunk és figyelünk Balázs Attila felvételS Rajzpályázat gyerekeknek Nyíregyháza (KM) — A természet a témája annak a rajzpályázatnak, amelyet a Nemzetközi Raiffeisen Unió (IRU) és a Japán Mezőgaz­dasági Szövetkezeti Kiadó (IE-NO-HIKARI) hirdetett. Az akcióba, mint az IRU tagja, a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Or­szágos Szövetsége, valamint a Magyar Raiffeisen Ala­pítvány is bekapcsolódik. A meghirdetők a 6 és 13 éves kor közötti gyerekek­hez fordulnak, és azt kérik: bármit rajzolhatnak a pályá­zók, ami a természettel kap­csolatba hozható. Beküld- hetnek olyan munkát, ami valamelyik utazásukat ábrá­zolja, a természettel kialakí­tott kapcsolatokra utalnak vagy éppen azt is megörökít­hetik a papíron: milyen a ter­mészet a fantáziában? A rajzok mérete 42x30 centiméteres legyen. Vízfes­tékkel, színes ceruzával vagy krétával készüljenek a pálya­munkák. A zsűri elfogad fa­metszet-lenyomatokat is. A beküldési határidő 1993. no­vember 30-a. Cím: MOSZ Raiffeisen Iroda, Budapest, V., Akadémia utca 1-3. Telefon: 1323-930, telefax: 1532-552. A rajzokat az iro­da összegyűjti és kijuttatja Japánba. Minden rajz hát­lapjára írják rá a pályázók a nevüket, életkorukat, a vá­lasztott témát, az otthoni cí­met és az országnevet, az is­kola nevét és az iskolaévet. A pályázatokat elismert japán festőkből és szakem­berekből álló bizottság bírál­ja el, a győztesek névsorát pedig az IRU tagszervezet hirdeti ki az egyes országok­ban 1994. május végéig. Barabáson is avattak emlékművet Kovács Bertalan felvétei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents