Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-13 / 266. szám
1993. novemSer 13. A 'KeUt-lMagitators záq fétvé/ji mdlékUte \ 1 3 Az aranylakodalom elmaradt Hagyományos leánykérő nem volt # Fellini és Giulietta Masina fél évszázados boldogsága (MTI - Press) — Rómában, a művészek, régiségkereskedők utcájában, a via Margutta 110 alatti lakásban minden készen állt, hogy szűk körben — nem a külvilág figyelmétől elzárva — október 30-án ötvenedik házassági évfordulóját ülje egy házaspár: Giulietta Masina és Federico Fellini. Fél évszázad során egyszer sem szerepeltek a pletykalapok címoldalán, ellenben minden elismerést és díjat megnyertek, ami a filmművészetben adható. Fellini szerint a Giulietta iránti szeretet a génjeiben van, a sors akarta, hogy találkozzanak. „Mindenki arra kíváncsi, hogy mi a titka ennek a hosszú házasságnak — mondja Giulietta Masina. — Nos, mivel nincs gyermekünk, mi ketten vagyunk egy család. Társak vagyunk és barátok. Senki sem kényszerített, hogy együtt maradjunk, ezt mi akartuk, nap nap után. Mindig önellátók voltunk a munka, a barátok, az anyagiak terén. Én egyébként is hiszek a nő önállóságában, hiszek abban, hogy egyenrangú társ.” Fellini fényképet kér Giulietta Masina Rómában nőtt fel, a nagybátyja családjában. A nagybácsi gimnáziumban tanított, a nagynéni szintén, gyermekük nem született. Giulietta az apácákhoz járt iskolába, majd a bölcsészkarra iratkozott be, mert írói ambíciói voltak. Ekkor, pontosabban is 1942-ben találkozott Fellinivel. „Még ma is elmosolyodom, ha eszembe jut. Nekem akkor a szőkék tetszettek. Mondtam is az évfolyamtársaimnak: egy szőkével szeretnék megismerkedni. Erre tessék! Először telefonon beszéltünk. Néhány fényképet kért egy filmhez. O akkoriban egy sikeres rádióműsor szerzője volt, én pedig a főszereplő. Személyesen nem ismertük egymást, de tudtam, hogy Federico nagyon népszerű a gimnazisták és az egyetemisták körében. Elmentem hát egy divatos fotográfushoz, hogy készítsen néhány képet rólam.” „Hála a fényképésznek, amikor meglátta a képeket, valami megmozdulhatott a lelkében, mert azonnal meg akart ismemi, személyesen is. Étterembe mentünk. Otthon nem mertem megmondani, hogy egy idegen férfival vacsorábestiális végtagokkal, elhalványult elmével, gilisztákat és haldögöket falva a túlélésért, ösztönei — az emberei emlékezés és tapasztalat hiányában — elcsökevényesednek. értelme kihamvad, mielőtt felvillanhatott volna. A zöld tenyészet önmagában kevés az emberi kiteljesedéshez. Háttér és kulissza, ami szükséges, de önmagában nem elegendő. Aki a közösségből kiválva tölti el fogékony esztendeit, hiába is kerül oda vissza, valamiképp örökre debilis marad. Az ember kiszakadása a tenyészet világából sosem lehet teljes. Ahogy a vadonba való visszatérés is csak felhőjáró akarnokok nosztalgiája. Thai- földön, a hatvanas évek táján, találtak egy erdőlakó népcsoportot. Legalábbis külön népnek hitték, s elnevezték „a zöld lomb leikéinek”. Am a vizsgálódás kiderítette, hogy a világháború idején verbuválózom, ezért még ettem is, mielőtt elmentem. Esküvő titokban „Úgy döntöttünk, hogy összeházasodunk. Egy szerzeteshez fordultunk, Comaggia atya titokban össze is adott bennünket, a lakásán. Ez 1943. október 30-án volt. Előtte megállás nélkül sütöttem- főztem a nagynénémmel és a cselédlánnyal. Vajat csak a feketepiacon kaptunk, de mégsem hiányzott semmi. Még sütemény is volt. Tizenhatan ültünk az asztalnál, a tanúkkal együtt. Federico bátyja szép tenorhangon elénekelte Gounod Ave Mariáját. A menyasz- szonyának az édesapja harmó- niumon kísérte, ő a Vatikánban volt zenetanár. Minden gyönyörű és költői volt. A nászút is. Mivel pénzünk nem volt, nyolc napig ki sem mozdultunk a lakásból. Együtt voltunk, süteményt ettünk, zenét hallgattunk.” Giulietta meghatódik. „Elárasztanak bennünket a levelek: gyerekek küldik el a verseiket, államfők táviratoznak, kollégáktól érkeznek csodálatos jókívánságok. Nagyon sok szeretettel vesznek körül bennünket. Federico meg is kérdezte: Mit tettünk mi, hogy ennyi figyelemmel halmoznak el bennünket? Én is ezen gondolkodom. Hiszen semmi különöset nem csináltunk.” A szerelem kezdetén Tekintsünk el az öt Oscar díjtól, vagy Gelsominától és Cabiriától, az emberek érzéseit most, Fellini súlyos betegsége óta a házaspár emberi szövetségének elismerése is táplálta. Ilyen volt tehát Fellini és Giulietta Masina kapcsolata. Az egyetlen alkalommal, amikor Masina szerepet kért a férjétől — A fehér sejk menyasz- szonyáról van szó — az visz- szautasította: „Semmi keresnivalód ebben a történetben.” A szerep ugyanis romantikus és érzelmes volt, Fellini azonban mindig szürreálisnak akarta látni feleségét, a filmvásznon is. Féltékeny férjek Pedig volt egy másik Giulietta Masina is, 1960-ban hosszú, szőke hajjal és elegáns ruhába. „Duvivier akart ilyennek, A nagy életben — mondja. — Rájött, hogy nem koldusnak születtem, hogy kifinomultabb, csillogó szerepekben is jó vagyok. Emlékszem, lett volna egy jelenet a filmben, amikor Duviver azt akarta, hogy a fürdőkádból kilépve vegyenek. Elutasítottam. Érre ő az olasz férjek féltékenységét szidta. Azt gondolta, hogy Fellini keze van a dologban.” Meghatottan mutatja az esküvői meghívót, amit annak idején Fellini tervezett. És elárulja a titkot. „Megkértem egy barátunkat, hogy segítsen újra kinyomtatni a régi meghívót, de már az új dátummal, 1993. október 30-cal. A legkedvesebb barátainknak küldünk majd belőle.” Az aranylakodalom, mint tudjuk, a legkegyetlenebb rendezői utasításra elmaradt. olyan végső állapota, amikor kihal, kihűl. Atomszerkezete összekuszálódik, kivész belőle az élet lehetősége. Nem megszentelt matéria többé, csak szemét, végtermék, amiből már nem lesz, nem lehet semmi. Nincs képessége, fákat nevelni, gyümölcsöt érlelni, csápokat és szárnyakat elrejteni. Nem képes többé az embernek életadó környezetül szolgálni. Csak betonfal, drótgubanc, rozsda- és olajfolt. Aszfaltjárda, gumi és üvegcserép. Habszivacs, salak és korom. Vagy a legújabb — hátborzongató — divat szerint: műfa, műpázsit, művirág. Utóbbiak talán tetszetősek, mégis csak egy derűt sugárzó hullakamra világvégi díszei. * * Szepesi Attila írása ÜL díjat nyert az MTI-Press 1993. évi tárcapályázatán, amelyet a Magyar Hitelbank Művészeti Kuratóriuma támogatott. Az aranylakodalom elmaradt. MTI-Press felvételei dott a népnek hitt közösség, árvagyerekek gyűltek csoportba, s jutottak Maugli-sorsra. Ha fogyatékosok nem is voltak, hisz alkottak valami primitív, gyűjtögető közösséget, értelmük csak halványan pislákolt... A kultúra fele úton áll az indák burjánzása meg a szellem imaginárius tere közt. Karcsú mezsgye, amit egyik oldalról vak szakadék, másikról az illúziók tünékeny világa kerít. Egyfelől a természet örvényei, másfelől az apokalipszis történelem utáni szemétdombja. A törékeny mezsgyéről messzire eltávolodni nem tanácsos. Aki megteszi, elveszíti egyensúlyát, és belezuhan a szakadékba, vagy a bolondok és tébolyultak világában találja ma- gát. Karikaturisták kedvenc témája a végtelen kőrengeteg, gépek-lepte utcáival, fellegre- növő betonszörnyeivel, ahol a se-lomb, se-víztükör metropolisz dzsungelében elveszett emberek kószálnak. Az unalomig ismert képek jellemzője, akárcsak a Kipling-meseregé- nyé, a pszichikai gyanútlan- pság. Mert ez a beton-üveg-mű- anyag rengeteg, aminek ezredvégi fenyegetése mindannyiunkat megkísértett már a sűrűsödő falak közt csellengőben, vagy lidérces álmainkban, többé nem lakható. Benne az ember történelem utáni árnyékká züllik. Elveszíti eredete világos emlékeit. Nem a sorsát éli, csak túléli önmagát, azt a teremtett lényt, aki volt, s aki lehetne. Ha ellenkező előjellel is, ugyanaz a sors vár rá, mint a Hány Istókokra, a fizikai leromlás meg az amnézia. A puszta anyag élettelen, de hordozza az élet képességét. Lények fakadnak belőle, rajta mozognak, belőle táplálkoznak. Am van az anyagnak egy Önkormányzat és népfőiskola Illés Balázs A helyi társadalom, a helyi kultúra felépítése az elkövetkező évek, évtizedek legfontosabb feladatai közé tartozik. Ebben a sokrétű folyamatban az önkormányzatok kulcsszerepet kaptak. Az ön- kormányzatok fejlődésének legnagyobb akadálya ma a társadalom és állam tagolódásában az autonómiák létrejöttének, érvényesítésének és fenntartásának a hiánya. A jövőben sem elsősorban a központi szervek munkáján fog eldőlni a társadalomfejlődés sorsa, hanem a helyi önkormányzat életképességén és érdekérvényesítési erején. A népi társadalom aktív bekapcsolódása és részvétele nélkül nem alakulhat ki igazi demokrácia. A társadalom széles rétegeiből kiveszett a szükséges közösségi tudás és bátorság, a közösségszervezéshez szükséges gyakorlati készség, civil kurázsi, a társadalmi, mozgalmi élet ismeretköre, tapasztalata, amit az egész társadalomnak újra meg kell tanulnia. Az elmúlt évek számos negatív jelensége is a társadalmi passzivitás, a kiábrándultság és a bizalomvesztés irányába hatott. A pártoktól független, plurális, nemzeti művelődés elvét valló népfőiskola segíthet a lokálpatrióta, közösségi felelősségérzet, az aktív közéletiség felélesztésében, fejlesztésében. Mivel a népfőiskola a közvetlen demokrácia szellemi műhelye, szerveződési formájának is önálló nevelési értéke van. A közösségi együttlét rendszeressé tétele, a közös felelősség és cselekvés lehetőségeinek kialakítása a egyik legfontosabb célja. A helyi demokratikus közszellem megteremtésének egyik fontos fóruma lehet. Az autonóm személyiség, a közösségi állampolgár, a felelős közösség kiformálása az egyik központi célja. A népfőiskolái programok segíthetik az önkormányzati és a társadalmi közreműködés keretében szerveződő szociális gondozás minden formáját, a munkanélküliekkel való foglalkozást, részben az átképzési feladatokat is, más erre hivatott intézményekkel együttműködve. A népfőiskola segítheti a helyi kistáji régiók átfogó gazdaságfejlesztési, vállalkozói, privatizációs programjának előkészítését és megvalósítását. Az egyesületek, a helyi állampolgári csoportosulások, környezetvédelmi, egészségmegőrzési társulások és akciók, kampányok szervezésében, működtetésében nélkülözhetetlen tudás, jártasságok elsajátításának szintén kedvező formája lehet a népfőiskolái képzés. A megyében működő ön- kormányzatok, az egyesületi jogról alkotott 1989. évi törvény alapján elősegíthetik, hogy öntevékeny állampolgári kezdeményezésként minél több népfőiskolái tanfolyam, népfőiskolái egyesület és bentlakásos népfőiskola jöjjön létre. Az ön- kormányzatok élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy a közfeladatokat ellátó nem állami intézményeket normatív állami támogatás illeti meg. A népfőiskolák segítik az ön- kormányzatokat, hogy társadalmi feladataiknak és szükségleteiknek megfelelő népfőiskolái programok szülessenek és valósuljanak meg. A Magyar Népfőiskolái Társaság és tagszervezetei rendszeresen közzéteszik a pályázati lehetőségeket, segítik a támogatás megszerzését. A népfőiskolái társaság a nemzetközi népfőiskolái mozgalommal kialakult kapcsolatrendszer és tanulmányi lehetőségek keretében lehetővé teszi, hogy az önkormányzati tisztségviselők, szakemberek a fejlett európai országok gyakorlatát megismerjék. Orbán Judit: Pihenők Elek Emil felvétele J
