Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-13 / 266. szám
1993. november 13., szombat MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL Kelét-Magyarország 5 Szomáliái nők tüntet* tek Mogadishuban az ENSZ-csapatok jelenléte ellen. A Szomáliái asszonyok azzal vádolták az ENSZ-erőket, hogy nem részesítik humanitárius segélyekben az általuk megölt, vagy megsebesített szomáliaiak családjait AP-felvétel Tízmillió forint Tiszaszalkának A lakások helyreállítási költségének felét a károsultnak kell kifizetnie Budapest (ISB - P. Z.) — A hosszan tartó aszályos időszak miatt tömeges épületkárosodásokat eredményező talajmozgások voltak Tiszaszalkán és térségében, valamint a Békés megyei Medgyesbodzáson. A kormány a magántulajdonú épületkárok helyreállításához előzetes segítséget nyújt — tudtuk meg Juhász Judit szóvivőtől. A kabinet csütörtöki ülésén foglalkozott az üggyel és határozott arról: Tiszaszalka és a térségében lévő öt település magántulajdonú épületeinek helyreállításához 10 millió forint előzetes támogatást nyújt a megyei önkormányzat képviselő-testülete részére. A felmérések szerint 514 épület rongálódott meg a térségben. Az érintett települések többsége társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott, a munkanélküliség meghaladja az országos átlagot. Az előterjesztés tartalmazta: a károsodott épületek helyenként megsüllyedtek, a teherhordó- és válaszfalak megrepedtek, a födémek megereszkedtek. Az érvényes jogszabályok szerint az alapvető lakossági ellátást nyújtó intézmények működtetésére képtelen települési önkormányzatok kiegészítő állami támogatást vehetnek igénybe, illetve a rendkívüli, váratlan események miatt keletkezett károk mérséklésére támogatást kérhetnek. Ez azonban csak az önkormányzati tulajdonú épületekre vonatkozik. A károsodott ingatlanok többsége Tiszaszalkán és környékén magántulajdonban van, melyek lakói biztosításból sem remélhetnek anyagi segítséget. A személyi tulajdonú épületek becsült helyreállítási költsége 128,3 millió forint, melyhez — az előterjesztés szerint — 64 millió forint központi támogatást kért a megye. A pénz elosztása során alapelv, hogy a támogatásra szoruló személynek a helyreállítási költség legalább 50 százalékát vállalnia kell, a további 50 százalékot egyenlően megosztott arányban — utólagos elszámolási kötelezettséggel — a költségvetés és az önkormányzatok biztosítják. A támogatandó tulajdonosok kiválasztásakor elsőbbséget kell adni azoknak, akiknek az életveszély azonnali elhárítása és a várható életveszély megelőzése miatt szükséges lakóépületének a helyreállítása. A támogatás megosztását, helyét és mértékét a megyei önkormányzatok közösen állapítják meg. Jövőre várhatóan 24 százalékkal nő a gépkocsi kötelező biztosítás díja Budapest (ISB - D. A.) — Várhatóan az inflációnak megfelelően, azaz körülbelül 24 százalékkal növekedik jövőre a gépkocsi kötelező biztosítás díja — tudhattuk meg pénteken délelőtt a Hungária Biztosító és a német Allianz Biztosító közös sajtótájékoztatóján. Mint ismeretes, a világ második számú biztosító társasága 1989-ben 65 százalékban .megvásárolta a Hungáriát, s azóta tovább terjeszkedett Közép-Kelet-Európában. A cég hosszú távú beruházására eddig 200-250 millió német márkát fektetett be magyar leányvállalatába. Reményeik szerint a Hungária Biztosító idén nulla szaldós lesz, jövőre pedig már nyereséget remélnek. Ehhez szükséges számukra a díjtételek módosítása. Az Allianz — mint azt Henning Schulte-Noelle, az igazgatóság elnöke elmondta — ott van a világ öt legnagyobb biztosítási vállalkozása között (vagyon és balesetbiztosításnál a világon a második). Külföldi tevékenységéből 1992-ben a bevételek 46 százaléka, mintegy 24,7 milliárd márka származott. Jelenleg 48 országban vannak jelen. Uzonyi Tamás, a Hungária Biztosító elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a megfelelő arányok kialakulása érdekében a jövőben az életbiztosításokra is nagyobb hangsúlyt fognak fektetni. Kegyelet Budapest (ISB - P. Z.) — A német háborús sírokat gondozó népi szövetség szerint a második világháborúban mintegy 54 ezer német katona esett el a mai Magyarország területén. A kormány csütörtöki ülésén foglalkozott azzal a megállapodással, melyet a német és a magyar kabinet kötött a hazánkban lévő német háborús sírokról és a Németországban található magyar kegyeleti helyekről. A szépségkirálynő néhány dilemmája Kováts Dénes Balatonfüred (KM) — Még körülbelül egy hónapig viseli a Miss Universe Hungary büszke címet a szépségkirálynő, a balatonfüredi Pardi Zsanna, aki a december eleji döntőn adja át koronáját utódjának. Érdekes, változatos év áll mögötte, de a nagy lehetőségek talán most, szerződése lejártával következnek. Péntek délután telefonon váltottunk szót programjairól, terveiről. Amerikába készül, ott kínálnak neki szerződést, de számos más lehetőség is áll előtte. —- Mégsem utaztam ki most az Államokba — mesélte — úgy gondoltam, a tapasztalat- szerzés, a feltételek megbeszélése célszerűbb akkor, ha lejár a szerződésem. Pardi Zsanna Balázs Attila felvétele — Ráadásul számtalan rendezvényen vettem részt a közelmúltban, sűrű volt a programom, hetente 2-3 alkalommal utaztam jótékony- sági estekre, s egyéb fellépésekre. — Most sorra egymás után jönnek a Miss Universe Hungary elődöntői, melyekre meghívnak engem is. □ Van már összehasonlítási alapod arra, hogy mennyiben más az idei mezőny, mint a tavalyi? — Még nincs, hiszen egy elődöntőt tartottak meg, most következik a többi. — A döntőbe jutó leányok pedig még sokat változhatnak a végső megmérettetésig, hiszen tanácsokkal segítik őket — miként velünk tették — mire ügyeljenek, min változtassanak. És természetesen önmaguk is elősegíthetik, hogy még vonzóbbak legyenek, hogy megtanuljanak bánni magukkal. Az apró praktikák sokat segíthetnek anélkül, hogy meg kelljen változtatni lényüket. Ó A te jövőd hogyan alakul majd? Irány Amerika, vagy vannak más elképzelések, lehetőségek is? — Még egy hónapom van arra, hogy döntsék, biztosat nem tudok mondani. Kecsegtető az amerikai szerződés lehetősége, komolynak tűnik az ottani ajánlat, de egy év távol az otthontól nagyon hosszú. — Alaposan meg kell fontolni, mert a pénz nem minden... Érdeklődés itthonról is mutatkozik irántam, szóba- kerültek háziasszonyi és egyéb szerződéslehetőségek, át kell gondolni az ajánlatokat. Nem lesz könnyű. A tanulást sem szeretném elhanyagolni, a nyelvtanulás mellett terveim között szerepel valamilyen diploma megszerzése. Lehet, hogy a Vendéglátóipari Főiskolára jelentkezem, lehet, hogy máshová. Hamarosan eldől. □ Itt leszel a debreceni elődöntőn? — Még nem tudom. Elképzelhető. * Még nem dőlt el, lesz e sztrájk Nyíregyháza-Budapest (KM - R. J.) — Amikor lapunk az olvasókhoz kerül, még nem végleges, hogy 15- én, hétfőn reggel zavartalan lesz-e a vasúti közlekedés. Annak ellenére sem, hogy 11-én, csütörtökön a koraesti órákban döntő jelentőségűnek tűnő megegyezésről adtak hírt az országos médiák. A közleményt megelőző történésekről Eszenyi László, a Vasutasok Szak- szervezetének nyíregyházi titkára tájékoztatott bennünket, miután 12-én jelen volt Országos Választmányuk ülésén. Az értekezlet csütörtökön 15 óra tájban azzal ért véget, hogy a testület többszöri szavazás után mindössze engedmények mértékében állapodott meg, amelyeket elnökük másnap (!) pénteken képvisel az egyeztető tárgyaláson. A szervezet elnöke, Papp Pál azonban nem várta meg a tárgyalást, hanem a választmány felhatalmazása nélkül még aznap megegyezett Schamschula Györggyel, a közlekedési tárca miniszterével. Ennek bejelentése nyomán előbb a Mozdony- vezetők Szakszervezete, majd a Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetsége hozta nyilvánosságra tiltakozását. Ilyen előzmények után ült össze pénteken reggel az érdekegyeztető tanácskozás, amelyen a vasúti érdekképviseletek kifejezésre juttatták: a különmegállapodást nem tekintik ajánlatnak, hiszen azt a munkáltató nem írta alá. / A MÁV vezetése este 7 órára dolgozza ki részletes foglalkoztatási és béremelési ajánlatát, amelynek alapját a Papp-Schamschula megegyezés képezi. A tárgyalások — utolsó értesüléseink szerint — szombaton is folytatódnak. Amennyiben nem születik megállapodás, akkor az „előegyezkedésből” kihagyott négy érdekképviseleti szervezet megtartja hétfőn a figyelmeztető sztrájkot. Vagyonpolitikai irányelvek ’94 Budapest (ISB) — Úgy tűnik, a kormány belátta a vagyonpolitikai irányelvekkel kapcsolatos kudarcait, s most új megoldást válaszott: az idei és a jövő évi irányelveket összevonva terjesztette a képviselők elé. Emlékeztetőül: a vonatkozó törvények értelmében az éves privatizációs bevételek felosztásáról szóló vagyonpolitikai irányelveket az esedékes költségvetési törvény- tervezettel együtt kell a parlament asztalára tenni. Az Antall-kormány azonban ezt sohasem tartotta be. Igaz, tavaly ősszel már úgy látszott, a kabinet változtat szokásain: az idei költség- vetési javaslata előtt — szeptemberben — a képviselők kezébe adta a ’93-as vagyonpolitikai irányelveket. Ám korai volt az öröm, nemsokkal később visszavonták a tervezetet. Most pedig már a jövő évi irányelveket adták át a t. Háznak. Mivel azonban még az idei irányelveket sem fogadták el a képviselők, a „tájékozatlan” honatyák arra is gondolhatnak, a két tervezetet egyszerre kapták meg. Kétségtelen, csak gondolhatnak, hiszen a jövő évi irányelvekben úgy fogalmaznak, mintha már elfogadták volna az idei irányelveket. A jövő évi irányelvek meghatározása szerint az Állami Vagyonügynökségnek 44 milliárd 800 millió forintos privatizációs bevételre kell szert tennie ’94- ben. Ebből 30 milliárd 800 milliót a költségvetés kasszájába kell átutalnia az ÁVÜ-nek, míg a fennmaradó részből 1,8 milliárdot saját működési költségeinek fedezésére fordíthat. Ezen túlmenően az ÁVÜ 10 milliárdot költhet a privatizáció közvetlen és közvetett kiadásaira, 15 milliárdot a jótállással, szavatossággal és kezességvállalással kapcsolatos kiadásokra, míg 4 milliárdot ismét a központi költségvetés részére kell elkülönítenie. Az ÁVÜ-höz hasonló bevételeket kell produkálnia az Állami Vagyonkezelő Rt.- nek is: az irányelvek megfogalmazása szerint jövőre 36 milliárd 269 millió forint „kötelezettséget teljesít a költségvetéssel szemben”, s ebből az összegből mintegy 28,3 milliárdot a központi — a foglalkoztatási (13,5 milliárd), a területfejlesztési (6 milliárd), a mezőgazdasági fejlesztési (4 milliárd), a kisvállalkozói garancia (4 milliárd) és a gépjárműfelelősségi és kárrendezési (769 millió) — alapok finanszírozására költenek. Amennyiben azonban bármelyik szervezet bevételei meghaladják a tervezett milliókat, akkor a további összegeket elsősorban reorganizációs, ezen belül foglalkoztatáspolitikai célokra fodítja a kormány. Lakástörvény Budapest (ISB - P. Z.) — A kormány csütörtökön rendeletet alkotott a statisztikáról szóló törvény végrehajtásáról, valamint december 31-ről 1994. május 31-re módosította a kárpótlási termőföldárverések befejezésére előírt határidőt. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal adatai szerint az elmúlt időszakban több mint 11 ezer árverést tartottak az országban, melynek során körülbelül 260 ezren szereztek termőföldtulajdont.
