Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-11 / 264. szám
1993. november 11., csütörtök MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL Kelet-Magyarország 9 Fizetik az almafuvart... ...annak, aki almáját értékesítésre az ország bármely pontjára fuvarozza 7 millió dollár szociálpolitikára Segítséget adna bizonyos szociális ügyek megoldásában, információkat gyűjtene Kovács Éva Budapest (KM) — Mint lapunkban a minap megírtuk, visszatérítik a fuvar költségeit annak, aki almáját értékesítésre az ország bármely pontjára fuvarozza. Az illetékes minisztériumban lapunkhoz közelálló forrásokból azóta a részleteket is megtudtuk. Ezekből kiderül: a fuvar- visszatérítésről szóló rendelet jelenleg tárcaközi egyeztetés alatt áll, a tervek szerint e hónap 15-én tárgyalják újra a Földművelésügyi Minisztériumban a szakemberek. A törvény hivatalos megjelenésével egy időben lép életbe, s a tervek szerint a kedvezményt az almatermelők és -felvásárlók egyaránt február 15-ig vehetik majd igénybe. A fuvar-visszatérítést azok kérhetik, akik legalább öt bruttó tonna almát indítanak útnak. A bruttó tonna a köznyelvben azt jelenti, hogy kizárólag az alma súlya teszi ki az öt tonnát, a rekeszt és egyéb göngyöleget a súlyba nem lehet beszámítani. Feltétel az is, hogy az alma első- vagy másodosztályú étkezési alma legyen, a kedvezmény a léalmára nem vonatkozik. A szabályok szerint a gyümölcsöt rekeszbe vagy kartonba kell csomagolni, s legalább ötven kilométer távolságra szállítani. A támogatást termelő és kereskedő egyaránt igényelheti, de megkaphatja az a bármely személy is, aki a fuvar költségeit viseli. A támogatás iránti kérelmet a lakóhely szerinti legmagasabb szintű adóhatósághoz kell benyújtani, mégpedig az úgynevezett 33-as számú igénylő lapon, úgy, hogy annak tizenegyedik sorát köteles kitölteni a kérelmező. Azok, akik adószámmal nem rendelkeznek, azt a tizenegyes számú nyomtatványt kötelesek kitölteni, amely egyben adóbevallás is. Fontos azonban tudni, hogy ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a kérelmező adózik, mindössze arról van szó, hogy új támogatási formáról nem gyárttattak új nyomtatványt az illetékesek. A támogatás mértéke a leszállított és értékesített alma után két forint kilogrammonként. A nyomtatványhoz csatolni kell: a fuvarozó által kiállított számlát, illetve az alkalmankénti fuvarozáskor olyan fuvarokmányt, amely tartalmazza a szállítás időpontját, a feladási és rendeltetési helyet, valamint a megtett kilométert is. Szerepelnie kell a papíron a szállított áru bruttó tonna- mennyiségének, s a kérelemhez csatolni kell a szállítmány értékesítését igazoló papírokat is. Budapest (ISB - K. Zs.) — Az Európai Közösségek Bizottsága a Phare Program keretében 6 millió ECU — körülbelül 7 millió dollár — értékű vissza nem térítendő támogatást adományozott Magyarországnak a szociálpolitikai reformok, célok támogatására. Az alapvető szociális ellátásokat az 1990. évi önkormányzati törvény és az 1993- ban hatályba lépett szociális törvény a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalta. Ez a törvény többek között egy új elvi alapokon nyugvó és új funkciókat ellátó szolgáltató intézményrendszerek kiépítését írja elő, a Phare-támogatás ehhez nyújt anyagi segítséget. Három témakörben vehető igénybe ez a 6 millió ECU — tudtuk meg a Népjóléti Minisztériumban tartott szerdai sajtótájékoztatón. Olyan regionális intézményrendszert szeretnének létesíteni, amely a szakmai tanácsadást nyújtana az önkormányzatok, a szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, és szerveződések számára. Segítséget adna bizonyos szociális ügyek megoldásában, információkat gyűjtene, s egyfajta fórumot teremtve összehozná az ország különböző részein élő szakembereket. A második terület fiatalok, egészségkárosultak és időskorúak számára átmeneti otthonok, gondozóházak létesítése. Az átmeneti otthon azt jelenti, hogy felkészítene egy ellátó intézményben folyó életre, vagy könnyebbé tenné az otthonból kikerülőknek az önellátást. A Phare-segítséggel támogatott harmadik program a nem állami szociális szervezetek szerveződését kívánja segíteni. Támogatnák továbbá a szociálpolitikával összefüggő kutatásokat, és olyan információs rendszerek kiépítését, amelyek a szociális problémák áttekinthetőségét tennék lehetővé. Az idén két pályázatot írtak ki: kísérletként három regionális alapon szerveződő szociálpolitikai szellemi erőforrásközpont létrehozására, illetve a fiatalok, idős emberek és a fogyatékosok és egészségkárosodottak célcsoportban 10 adomány menedzselésére. A pályázatok benyújtási határideje az első esetben 1994. január 26., a másodiknál 1994. január 5. További részletes információhoz, a pályázat benyújtásához szükséges adatlaphoz a Népjóléti Minisztérium ügyfélszolgálati irodájában lehet jutni. A kormány gazdaságpolitikai elképzelései 1994-re (Ili.) A foglalkoztatáspolitikában jövőre sem következik be lényeges koncepcionális változás Ráthy Sándor Budapest (ISB) — A kormány jövő évi gazdasági és szociális elképzeléseiből kitűnik, hogy a foglalkoztatáspolitikában ’94-ben sem következik be lényeges koncepcionális változás. A tervezett módosítások lényegében a rugalmasabb ellátási rendszer kialakítását és az aktív eszközök szerepének erősítését szolgálják. A munkanélküliek szempontjából ugyanakkor fontosnak tűnik, hogy a tervek szerint olyan szabályokat vezetnek be, amelyek arra ösztönzik őket, hogy mihamarabb munkát találjanak maguknak. Legyen szó akár rövidebb idejű közmunkáról is. A lakosságot igen mélyen érintő bérkérdésekben a kormány jövőre is szükségesnek tartja az érdekegyeztetést, s a minimálbér esetében ’94-ben is a bruttó átlagkereset arányában történő megállapodást szorgalmazza majd. A szociális partnerekkel való egyeztetés után a kormány javaslatot tesz az úgynevezett bérgarancia-alap létrehozására. Az intézmény felállításának célja az, hogy a felszámolás alatt lévő vállalatok dolgozói is megkapják a nekik járó bért. Ennek érdekében az alap fog eljárni a gazdasági szervezetekkel szemben. A munka- nélküliek jövedelempótló támogatásának finanszírozása lényegében nem változik, a központi költségvetés a szociális törvény alapján járó alapösszeg 50 százalékát teríti meg az önkormányzatoknak. Jövőre a kormány mindenképpen folytatni kívánja a szociális ellátó rendszerek átalakítását. Ennek általános elve továbbra is a rászorultság lesz, ugyanakkor a gyermek- és családtámogatás területén új típusú szolgáltatások bevezetését is fontolgatja a kabinet, így többek között elképzelhető a családi pótlék emelése és a gyed időbeli meghosszabbítása is. A humán infrastruktúra — az egészségügyi és a nyugdíjbiztosítási rendszer — kiadásainak teljes pénzügyi fedezetét jövőre is csak költségvetési támogatással lehet előteremteni, de a kormány arra törekszik, hogy a két ellátási rendszer együttes hiánya ne haladja meg a finanszírozhatóság összeghatárát. Ennek érdekében kormány bevétel- növelő és a kiadáscsökkentő intézkedéseket fontolgat. Az oktatás jövőjét a már elfogadott törvények határozzák meg. Igaz, a kormány a tervek szerint ’94-ben kidolgozza a nonprofit oktatási szervezetekre vonatkozó törvényjavaslatát is. Jelentősebb változás következik be a lakásgazdálkodás területén: a kormány az új lakások építéséhez ezután nem törlesztési támogatást nyújt, hanem bevezetik a halasztott kamatfizetésű törlesztést. Ehhez az állam még garanciát és kamattámogatást is ad. Növekszik a lakásépítéshez nyújtott szociálpolitikai támogatás összege is, s az új lakások építői a személyi jövedelemadó-elvonás során is kapnak kedvezményeket. A kormány jövőre tovább folytatja a legsúlyosabb helyzetben lévő régiók problémáinak enyhítésére kidolgozott programját. Az elkövetkezendő esztendőben várhatóan befejeződik a ’91-ben indított területfejlesztési program is, amelynek során összesen 30 milliárd forintos beruházás valósul meg. A kormány az elképzelések szerint jövőre kidolgozza és a parlament elé terjeszti a területfejlesztési és a regionális rendezési törvény- javaslatát. Ezen túl előkészíti és a képviselők asztalára teszi az országos területfejlesztési koncepciót, amely közép- és hosszú távon fogalmazza meg az ezzel kapcsolatos feladatokat. Koalíciós pártok frakcióülése Budapest (MTI) — A koalíciós frakciók kedden késő estig tartó együttes ülést tartottak, amelyről az alábbiakban tájékoztatták az MTl-t. „Az MDF, a KDNP és az Egyesült Történelmi Kisgazda és Polgári Párt közös frakcióülésén Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője elmondta, hogy a frakció közös bizottságot állít fel, hogy a parlamenti munkát még hatékonyabbá tegyék. Még összahangol- tabb munkára és folyamatos egyeztetésre van szükség, mert a koalíciónak teljesítenie kell azt a kötelezettségét, hogy a törvényhozás működőképessége biztosítva legyen a választásokig. Szükség lenne egy előzetes egyeztető fórumra, de nem döntéshozó, hanem csak konzultatív jelleggel. A képviselők megvitatták a jobb együttműködés feltételeit, de a bizottság, esetleg szakmai bizottságok felállításáról a KDNP-frakciója — határozatképtelenség miatt — egy későbbi időpontban dönt majd. A másik két frakció megszavazta a javaslatot. Zsíros Géza a kisgazdák nevében támogatta a kormány elképzeléseit a kárpótlási törvény új megnyitásáról, amely mintegy 50- 70 000 embert érint. Sok olyan település van, ahol a földalap elfogyott, ezért jó lenne, ha a kárpótlási jegyekkel az eddigi kijelölt helyeken kívül, máshol is lehetne tulajdont szerezni, és ehhez kérte a frakciók támogatását. Ezt követően Szabó Iván pénzügyminiszter tájékoztatta a koalíciós frakcióülést az 1994. évi költségvetésről és az azzal szorosan összefüggő gazdasági törvényjavaslatokról. Hangsúlyozta, hogy a költségvetés benyújtása óta eltelt időben bekövetkezett változások szigorúbb feltételeket támasztanak mindannyiunkkal szemben. A kormány olyan költségvetést terjesztett a parlament elé, amelyet nem befolyásolnak választási érdekek, hanem kizárólag az ország érdekeit szolgálja. A külső és belső államadósság nem növelhető, ugyanakkor van nyitottság a kormányban — a vita során — az ésszerű módosításokra. A korábbi frakcióegyeztetéseken tett javaslatok és az Érdekegyeztető Tanáccsal kötött megállapodások a beterjesztett javaslatban már szerepelnek. Törekvés a kiadási oldal további csökkentése, a bevétel növelésével és a kiadás mérséklésével. A takarékosság szándéka nem csökkenti az infrastrukturális beruházásokat, az önkormányzatok lehetőségeit és a hitelkonszolidáció megvalósítását. Az adó- és illetéktörvények szoros összefüggésben vannak a költségvetéssel, koherens rendszert képeznek, ezért óvatosságra és szakértelemre intett a módosító javaslatok benyújtásakor. Egyébként is kívánatosnak tartotta az önmérsékletet a módosító javaslatok terén és javasolta, hogy azokat az elképzeléseket, melyeket a bizottságok egyharmada sem támogat a kezdeményezők vonják vissza. Az illetéktörvényben a lakásilletékhez nem kívánnak hozzányúlni és ezt mindhárom frakció támogatta. A koalíciós frakcióülésen részt vettek a miniszterek és az államtitkárok is.” Göncz Árpád elnök magas kitüntetésben részesítette Günther Bögl-t a bécsi rendőrkapitányság vezetőjét és Michael Sika-t (képünkön), az osztrák BM főigazgatóját, azért a munkáért, mellyel segítették a magyar rendőrséget ISB Nagy Gábor felvétele Tévedtek a kommandósok Szeged (MTI) — A szegedi Győri Csabáné és élettársa, Kövér Sándor feljelentést tett a Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatalban ismeretlen tettesek ellen azt követően, hogy a közelmúltban a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság Neutron Akciócsoportja tévedésből a feljelentők lakásában rátört a kora reggel ébredező családra. A feljelentésben könnyű testi sértés, személyi szabadság megsértése és magánlaksértés szerepel. A Tolna megyei rendőrök fegyvert rejtegető bűnbanda után nyomoztak Szegeden, s téves információ alapján lepték meg az álarcos kommandósok a családot. A csengetésre ajtót nyitó asz- szonyra pisztolyt fogtak, majd amikor a gyerekszoba felé indultak, Győriné egyikük fejéről lekapta az álarcot. Erre az asszonyt a földre tepertők. A gyerekek kiabálására ébredő Kövér Sándort szintén pisztollyal a falhoz állították. Időközben kiderült, hogy rossz helyen járnak, elnézést kértek, és távoztak — olvasható a feljelentésben. Indulásra készen az almaszállítmánv Elek Emil felvétele
