Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-10 / 263. szám

12 Kelet-Magyarorszäg KULTÚRA 1993. november 10., szerda Nyíregyháza (KM — B. I.) — Tíz esztendővel ez­előtt tartotta első rádió- felvételét a Ratkó József ál­tal indított rendhagyó, han­gos irodalmi és művészeti folyóirat, a Hangsúly. Az évforduló alkalmából no­vember 13-án Nyíregyházán a művelődési központban irodalmi estet, rádió- és te­levíziós felvételt rendeznek. A műsorban Tornai József költő, az írószövetség el­nöke mond megnyitót. A továbbiakban hallhatjuk majd hangfelvételről Ratkó József szavait, Görömbei András és több fiatal költő emlékezését. A műsorban közreműködik Szabó Viola, Dinnyés József, Kosa Fe­renc, Berecz András, Mako- vecz Imre, a Kalyi Jag nép­zenei együttes és a Cante- mus kórusból alakított ka­maraegyüttes. A művelődési központban kiállítást ren­deznek a Hangsúly doku­mentumaiból is. Ekkor kerül sor a Ratkó József irodalmi díj első átadására. A 19 órakor kez­dődő műsor rendezője Nagy András László. A rendez­vényre díjtalan belépőt a művelődési központban le­het igényebi. Debreceni irodalmi napok Debrecen (MTI) — Deb­recenben ismét megrendezik november 18-19-én a Deb­receni irodalmi napokat. A tanácskozás témája a jelen­kor kritikája. A kétnapos ta­nácskozáson Görömbei András és Radnóti Sándor mond bevezető előadást, majd felkért hozzászólók mondják el értekezéseiket, véleményüket. Az irodalmi napok alkal­mával adják át az Alföld nívódíjakat is. A rendez­vényt a Kölcsey Ferenc Mű­velődési Központban tart­ják. Felliniről, mások Budapest (MTI) — A napokban nagy veszteség érte a filmművészetet, el­hunyt Fellini, a világhírű rendező. Egy csokorravaló a művészek, politikusok véle­ményéiből Sofia Loren: — Erős fény­sugár hunyt ki, és most itt vagyunk a sötétben. A világ nagyon szomorú nélküle. Melina Mercouri: — El­veszítettük a varázslónkat, aki a léthez gyengédséget, az álmokhoz emberséget, a hétköznapokhoz jókedvet adott. Anita Ekberg: — Olykor úgy érzem, hogy én, az igazi ifjúságomat az Édes élet Sylviájaként éltem át. Marcello Mastroianni: — A 8 és fél című filmje job­ban érintett, mint ahogy eleinte gondoltam. Abban a nyughatatlan, sebezhető fér­fiban, aki képtelen volt a döntésre, de meg akarta ta­lálni ezt az erőt, voltaképpen az én érzéseim és lelkivilá­gom legtitkosabb bugyrai rejtőztek. Anthony Quinn: — A mennyországban biztos ta­lálkozik majd Szent Péter­rel, aki forgatókönyvvel vár­ja, melyet ő, Shakespeare, vagy Dante írt, és biztosítja is hozzá a sztárokat, Clark Gable-tői Marilyn Monroe- ig. Ott majd leforgathatja minden filmjét, amit csak szeretne és nem lesznek anyagi gondjai. Francois Mitterrand: — A világ elveszítette egyik legnagyobb alkotóját. Jacques Chirac: — Egy nagy költőt veszítettünk. Feltalált vagy újrafeltalált mítoszokat úgy, ahogy erre csak a zsenik képesek. Amadeus a Madáchban Budapest (MTI) — Peter Shaffer: Amadeus című da­rabjának november 19-i be­mutatójára készül a Madách Színház. Az előadás érde­kessége, hogy Mozart zené­jére koreografált táncjelene­tek is helyet kaptak a pro­dukcióban. Peter Shaffer angol szerző Amadeus című drámájának ősbemutatója a londoni Nemzeti Színházban volt. Az Amadeust játszották a New York-i Broadway-n, Krakkóban, Hamburgban, Nagyváradon és Rómában, a párizsi Theater Mariany elő­adását Roman Polanski ren­dezte. Milos Forman irányí­tásával játékfilm is készült a műből, amelyet nyolc Os- car-díjjal jutalmazott az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadé­mia. A drámát elsőként a Víg­színház játszotta Magyaror­szágon, a hazai premier 1982 márciusában volt. Kecskemét (MTI) — A zsidóság szerepe az alföldi mezővárosok fejlődésében címmel zsidó kulturális napokat rendeznek a kecs­keméti művelődési központ­ban november 22-én. Az összejövetelen több érdekes előadás hangzik el. Néhány ajánlat a gazdag program­ból: Bereznai Zsuzsa nép­rajzkutató „a zsidó lakodal­mi szokásokról”, Kányádi Sándor az erdélyi zsidó nép- költészetről, Prepuk Anikó a zsidóság debreceni betelepe­désének kezdeteiről, Tímár József pedig a vidéki városi zsidóság társadalmáról tart előadást. A rendezvényre a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban (Deák Ferenc tér. 1.) lehet jelentkezni. A pedagógia asszisztensei Egyik feladat: segíthet a gyengébb képességű tanulóknak, de külön foglalkozhat a jobbakkal is Hét új tanterem, tornaterem, ebédlő, számítógépes és nyelvi labor készül Mérken az általános iskolásoknak Harasztosi Pál felvétele Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Akárcsak a tudományok te­rületén, az iskolai életben is új fogalmakkal kell megis­merkednünk. Néhány évvel ezelőtt jelentek meg az is­kolákban az első pedagógiai asszisztensek, akikről még keveset tudunk. Jelentősé­güket az is emelte, hogy ezt az állást olyan fiatalok is betölthetik, akik máshol nem tudtak elhelyezkedni vagy továbbtanulni. A múlt héten Nyíregyházán tartott előadást Lukács Mária, az Országos Közoktatási Szol­gáltató Iroda munkatársa, aki többek között róluk szólt. Vele beszélgettünk. A részfeladatok felelőse — Egy homogén általános iskolai osztályban sincsenek egyforma képességű gyere­kek. Van, aki lassabban, van aki gyorsabban tudja elsajátí­tani a tanultakat. A tanár pedig nem mindig képes egyformán tanulni velük. Ilyenkor segít­het a pedagógiai asszisztens, aki részfeladatot kaphat az alsó tagozatos osztályban. Se­gíthet a gyengébb képességű tanulóknak, de külön foglal­kozhat a jobbakkal is. Ez lehet az asszisztensek egyik felada­ta. □ A tapasztalatok szerint mennyire váltották be ezek az alkalmazottak a hozzájuk fű­zött reményeket? — Az én tudomásom szerint egészen jól. A szakemberek úgy érezték, hogy ez eredmé­nyesebbé teszi az általános iskolákban folyó munkát. Egyébként a művelődési mi­nisztérium már 1985-ben vég­zett ilyen kísérleteket, és azóta egyre több asszisztens talál­ható az iskolákban. 1990 óta pedig rendelet is szabályozza működésüket. Szakképesítéssel lehet □ Azért valamilyen képesí­tés bizonyára kell ezeknek a fiataloknak is... — 1990-ig érettségizett fia­talok végeztek ilyen feladato­kat, mivel addig nem volt mód valamiféle képesítés megszer­zésére. Most lehet szakképe­sítést szerezni. A jelölteknek egy 86 órás kötelező felkészítő tanfolyamon kell részt venni­ük, amit 40 órás szakmai gya­korlat követ. Majd vizsgáz­niuk kell. Ezután középfokú szakképesítést, bizonyítványt kaphatnak, ami feljogosítja őket ennek a munkakörnek a betöltésére. Az elmúlt két év alatt több százan szereztek ilyen képesítést. Segít a gondokon □ Ez tehát a munkanél­küliség gondjain is segít némi­leg? — Igen, képesítést és lehe­tőséget ad munkanélküli fiata­loknak tartalmas munkához. Természetesen ehhez az kell, hogy az iskolának, önkor­mányzatnak legyen erre pén­ze. A megyei pedagógiai in­tézettől egyébként megtudtuk, hogy megyénkben is rendsze­resen szerveznek ilyen tan­folyamokat, és 40-50 pedagó­giai asszisztens dolgozik a megye általános iskoláiban. JJj otthon a kisvárdai zeneiskolának Kisvárda (KM - B. I.) — Amatőr felvétel Szerényen árválkodik a kis­várdai Weiner Leó Zeneiskola az új lakónegyedben. Az im­pozáns ipari iskola és a sok emeletes lakóház között ki­sebbnek és kopottabbnak lát­szik. Szerencsére már nem so­káig lesz otthona a zenészpa­lántáknak. Hamarosan tága­sabb épületbe költözik. Közel harminc éve működik önállóan a várdai zeneiskola. Azóta több ezren sajátították itt el a hangszerek tudományát valamilyen fokon. Jelenleg közel négyszázan tanulnak. Legtöbben a zongorázás és a furulyázás mellett tették le a voksot, de gyakran szólal meg az iskola falai között a klari­nét, gitár, trombita és más hangszer, esetleg énekel is va­laki. Mint Vasné Tóth Ágnes­től megtudtam, a kisvárdai ze­neiskolában nemcsak a város diákjai tanulnak zenét, hanem Tiszakanyártól Tomyospálcá- ig sok más községből is. A ze­neiskola tanulóinak 60 száza­léka „bejáró”, sok kisdiák nem kevés utazást, várakozást vál­Hatkezes a zeneiskolában lal azért, hogy zenélni tanul­hasson. Ráadásul az iskola több zenetanára néhány köz­ségbe is átjár órát adni. A nem szűnő zenetanulási kedv mellett azért némi gon­dot okozott, hogy az 1. számú ének-zene tagozatú iskola áta­lakulóban, a zenetanítás pedig megszűnőben van. Hogyan tudta ezt a zeneiskola kivé­deni? — kérdezem az új igaz­gatónőt. — Szerencsére nagyon jó a kapcsolatunk a szomszédsá­gunkban lévő Váry Emil Álta­lános Iskolával. Az idén például művészeti osztály is indult, ahol ter­mészetesen sokat foglalko­zunk a zenével. Jövőre már a negyedik osz­tálytól szeretnénk ezt indítani. Létezik egy zeneóvoda is, ahol zenei előképzés folyik, s így már egészen kis korban meg­kedvelhetik a gyerekek a ze­nét. □ Mennyire vesznek részt a város kulturális életében? — Sajnos nem annyira, mint szeretnénk. Ha ajánlkozunk, akkor többnyire meghívnak, hogy vegyünk részt például valamilyen ünnepi műsorban. De szívesen lépnénk fel gyak­rabban. Fúvószenekarunk me­gyén kívül is többször szere­pelt, szimfonikus zenekarral, szólistákkal is pódiumra tu­dunk állni. — Sikernek könyveljük el, hogy jól szerepeltünk a Ma­gyar Rádió és a Tévé 2. által meghirdetett növendékverse­nyen, és műsorunkat a rádió­ban is felvették. Mindemellett nehéz kitömi a „vidékiségből, kicsit messzebbre is eljutni in­nen. Mint említettük, talán még az idén új helyre költözhet a zeneiskola. A régi MSZMP- székházat kapták meg. Ahhoz viszont, hogy az épületet kor­szerűsítsék, és zenéléére is al­kalmassá tegyék, némi pénz is kellene. Megyeri Zoltán, a vándorszínész Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Ne­hezen lehet utolérni mos­tanában Megyeri Zoltánt, a Móricz Zsigmond Színház ifjú művészét. Többnyire úton van Székesfehérvár, Budapest és Nyíregyháza között. Gyakori eset, hogy reggel még Szé­kesfehérváron próbál, este pedig már Nyíregyházán ját­szik. Hogy is van ez? — kérdeztük az éppen hazatérő színészt. — Vendégszereplőnek hí­vott meg a budapesti Kolibri és a székesfehérvári Vörös­marty Színház. A két társulat közös produkcióként mutatja be a Karamazov testvérek színpadi adaptációját. □ Minek köszönhető, hogy meghívták, és mit alakít Dosz­tojevszkij híres darabjában? — A két társulatnál dolgozó ismerőseim több darabban is láttak, és talán ennek köszön­Pippin szerepében Balázs Attila felvétele hető, hogy rám gondoltak Al- josa szerepének megformálá­sánál. □ Nem panaszkodhat, iga­zán jól indul az Ön számára az évad. A Pippin címszerepe, vendégszereplés, és úgy tudjuk, emellett az itthoni színház­nál is próbál... — Amióta Eger­ből Nyíregyházára kerültem, nincs okom a panaszra. Több hálás sze­repet is játszottam. Az idén pedig va­lóban már a kezdet is jó. □ Hogy tetszik Pippin? Hogy érzi magát ennek a fi­gurának a szerepé­ben? — Pippin na­gyon is mai alkat, akinek a személye sok mindent hor­doz.: az ember kétségeit, re­ményeit és egész életét. Ráadásul nagyon jó a zené­je. □ A darabnak Kalmár Péter személyében olyan vendégren­dezője van, akivel még nem dolgozott a társulat. — Kalmár Péter az én szá­momra nem számított új kol­légának, hiszen mi egy időben jártunk a főiskolára, és Eger­ben is dolgoztunk együtt. Akkor jó egy közös munka, ha sok mindent kapunk egy­mástól. Kalmár Péterrel hat hétig voltunk „összezárva”, és a másféle gondolkodás, meg­közelítés miatt természetesen tanulunk is egymástól. □ A Pippint kettős szerep- osztásban játsszák. Bede Fa­zekas Szabolcs a váltótársa. Nem okoz ez hiúsági vagy másféle gondot a színész­nek? — A zenés darabokat igen gyakran játsszák kettős sze­reposztásban. Hiszen a színész is ember, és ilyen feladatnál egy rekedtség is felboríthatja a műsortervet. Mellesleg Sza­bolcs nagyon jó barátom... Jubileumi Hangsúly Zsidó kulturális napok

Next

/
Thumbnails
Contents