Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-10 / 263. szám

1993. november 10., szerda MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Kelet-Magyarország 9 Több mint 200 résztvevővei országos ifjúsági fodrász- és kozmetikusversenyt rendeznek Budapesten ezen a hét végén ISB Nagy Gábor felvétele A kormány gazdaságpolitikai elképzelései 1994-re (II.) A jövő évi gazdaságpolitika egyik legfontosabb célja az infláció további csökkentése Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — A jövő évi gazda­ságpolitika egyik legfontosabb célja az infláció további csök­kentése — olvasható a kor­mány ’94-es elképzelései kö­zött. A gazdasági folyamatok várható alakulását elemző do­kumentum szerint az idén a fo­gyasztói árak 22-23 százalék­kal nőnek, míg az ipari ter­melői árak indexe 12 százalék körül alakul. Ehhez hasonló, illetve valamivel kisebb ár­színvonal-emelkedést remél a kormány jövőre is, hiszen ál­láspontja szerint csak az inflá­ció fékezése alapozhatja meg a kamatcsökkentést. Ugyanak­kor a prognózis szerint az idei esztendőről áthúzódó árhatá­sok, illetve a jelenleg még ál­lami finanszírozású szolgál­tatások piacosítása olyan árnö­velő tényezők, amelyek jelen­tősen korlátozzák az infláció nagyarányú csökkentésének lehetőségét. A kormány elképzelései szerint — a gazdaságpolitikai fő célokkal egybevágó jegy­banki kamatpolitika mellett — jövőre újabb hitelkonszolidá­ciós és adóskonszolidációs lé­pések következnek. A kor­mány — stabilizálva a pénzin­tézetek helyzetét —, mindettől azt várja, hogy a bankok mű­ködési biztonságának növeke­désével fordított arányban ala­kulnak a betéti és hitelkama­tok, s csökken a kamatrés is. Sőt, a kabinet elképzelései szerint a nagyobb működési biztonság azt is lehetővé teszi, hogy miközben nőnek a betéti kamatok, csökkennek a hitel­kamatok. Mindezt azzal ma­gyarázzák, hogy a bankok konszolidációja után már nem kell akkora kamatréssel dol­gozniuk a pénzintézeteknek, mint korábban. A kormány né­zete szerint a pénzintézeti kon­szolidáció során a jelenlegi tu­lajdonosokat jelentős tőke- veszteség éri, s ezért az állam a bankok nagy részében több­ségi tulajdonosi pozícióba ke­rül. A konszolidáció és az ezt követő tőkésítés alapvető célja azonban az — fogalmazza meg a dokumentum —, hogy a bankok ’94-ben már megfelel­jenek a nemzetközi szabályo­zási normáknak. Kulcsfontos­ságúnak ítéli a kormány a vi­déki bankhálózat mihamarab­bi kiépítését is, hiszen a falvak modernizációja és a mezőgaz­dasági termelés finanszírozása aligha valósítható meg ezen intézményrendszer nélkül. A kormány a jövő évi ár­folyampolitika kialakítása so­rán elsődleges fontosságúnak a forint reálértékének megőrzé­sét tekinti, csak ennek függvé­nyében törekszik az árfolyam folyamatos kiigazítására. Lemondott vagy lemondatták? Kovács Éva Budapest (KM) — Hírlik, Mátészalkán lemondott a váro'si MDF elnöke. Igaz-e a hír, s ha igen, mi a lemondás oka? — tettük fel a kérdést dr. Takács Péternek, az MDF megyei elnökének, különös tekintettel arra, hogy a képviselőjelöltek ki­választásának időszakában egy ilyen esemény szeren­csésnek semmiképpen nem mondható. — A hír valóban elterjedt, jómagam először csak a rá­dióból, illetve közbeszéd út­ján értesültem róla. A való­ság az, hogy a mátészalkai szervezet elnöke nem le­mondott, hanem egy, a me­gyei választmány előtt még tisztázatlan MDF-gyűlés jegyzőkönyvileg bizonyítot­tan megvonta tőle a bizal­mat. Az még jogilag sem tisztázott, hogy ki hívta össze a gyűlést, kik vettek részt rajta, s kik szavaztak Fülöp István eltávolítása mellett, s mivel indokolták eltávolítását. Most hétfőn, nyolcadikán újabb MDF- gyűlés volt Szálkán, ahol mind a mátészalkai válasz­tókerületi egyeztető fórum lemondatott tagjai, mind az elnök etikai bizottsághoz fordult az ügy kivizsgálását kérve. A helyzet azért szo­morú, mert egy október végi dátummal a szálkái válasz­tókerület MDF-szervezete- ket egyeztető fóruma hat igen szavazat, és két tartóz­kodás mellett Fási Józsefet jelölte a ’94-es választások egyéni képviselőjelöltjének. Ezt még a megyei választ­mány ugyan nem erősítette meg, de a hivatalos jegyző­könyv tiszta jogi helyzetet sugall, jelölése szabályos, egyértelmű volt. □ Mit lehet ilyen esetben tenni? — November 17., 18. táján megyei választmányi ülést kell összehívnunk. Ezen az ülésen minden érdekelt fél megszólíttatik, és véglegesen tisztáznunk kell azt a bizony­talan helyzetet, amelyik im­már hónapok óta lehetet­lenné teszi ebben a választó- körzetben a szervezetek nor­mális működését. □ Jól sejtem, hogy a városi elnök leváltása eset­leg egy másik egyéni képvi­selőjelölt megválasztására irányult? — Ezt a távolból sem iga­zolni, sem cáfolni nem tu­dom, mert a mátészalkaiak birtokában van egy döntés, aminek hitelességét eddig senki nem kérdőjelezte meg. Azok sem, akik most eltávo­lították a két szálkái válasz­tókerületi egyeztetőfórum­tagot, akik egyébként tartóz­kodtak Fási jelölésekor. A pillanatnyi jogi helyzet tehát az, hogy van egy hivatalos jelölt — Fási József—, aki a választmány megerősítésére vár, és van egy vajúdó máté­szalkai szervezet, amely ki­zárásokkal és bizalommeg­vonással sújtott több szálkái MDF-tagot. Bizonytalan léalmaár Kovács Éva Budapest (KM) — Jó ideje annak, hogy megszületett a döntés: az az almafelvásárló, aki megadja a termelőnek a léalma kilójáért a 8 forintot, állami támogatásként 3 forin­tos szubvenciót igényelhet. A hímek mindenki örült, azóta azonban olyan hangok is hallatszottak, melyek szerint a 3 forintos állami támogatás veszélyben van, csak elmélet­ben létezik, nem biztos, hogy eljut azokhoz, akiknek szán­ták. Hosszas tárgyalások és ta­nácskozások után a napokban újabb döntés született: a témá­val foglalkozó illetékes bi­zottság december 15-ig még három alkalommal ülésezik, ezzel is hangsúlyozni kívánja, mennyire fontosnak tartja az almatermelők ügyét. A vállal­kozóknak azonban nem kell december 15-ig várniuk, ők jóval hamarabb fizethetnek a kisembereknek, a termelők­nek. Ehhez mindössze az kell, hogy érvényes szerződésük legyen, rendelkezzenek a szakmában „Vám 91-el”. Ez a dokumentum igazolja ugya­nis, hogy a sűrítmény elhagyta az országot. Sajnos, mint kiderült, még mindig kevés az illetékesek­hez eljuttatott érvényes, pon­tos szerződés, ami egyesek számára azt bizonyítja, hogy a vállalkozók sem tesznek meg mindent azért, hogy a 3 forin­tos állami támogatást megkap­ják. Ha minden igaz, a belföldi feldolgozás fokozódhat, hi­szen rövidesen lypt új léüzem kezdi meg a munkát, melyek­nek felvásárlói már járják a megyét. Sok volt a bizonytalanság a körül a hír körül is, mely arról számolt be, hogy visszakapják a teljes belföldi fuvar árát azok, akik a megtermelt gyü­mölcsöt bármilyen távolságra elviszik. A minisztérium il­letékesei most megerősítették, ez a fuvarvisszatérítés válto­zatlanul megilleti a termelő­ket. Raskó György: sikeres az élelmiszeripari privatizáció Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Sikeresnek minő­sítette az élelmiszeripar eddigi privatizációját Raskó György. A Földművelési Minisztérium közigazgatási államtitkára az Állami Vagyonügynökség keddi sajtótájékoztatóján el­mondta: a tárca és az ÁVÜ célja az volt, hogy mind a növényolajipart, mind a do­hányipari cégeket olyan be­fektetők vásárolják meg, akik már rövid távon is képesek stabilizálni a növényolajipar pénzügyi helyzetét, illetve mindkét ágazatban jelentős fejlesztéseket valósítanak me8- ‘ . .. A sajtótájékoztatón az ÁVÜ ügyvezető-igazgatóhelyettese leszögezte: az élelmiszeripar privatizációja kapcsán felvető­dött kritikákra tényekkel vála­szolnak, s ezek cáfolják azt, hogy az ÁVÜ rossz kezekbe adta és elherdálta az állami vagyont. Olyan befektetőket kerestek a privatizáció során, amelyek rendelkeznek akkora tőkeerővel, hogy a vétel után még maradjon pénzük a cégek fejlesztésére. Ez magyarázza azt is — tudtuk meg —, hogy a dohányipart külföldi multi­nacionális vállalatoknak adták el. A dohánypiacon kialakult a verseny, s a cégeket ez arra ösztönzi, hogy az egészségre kevésbé ártalmas terméket kí­náljanak a fogyasztóknak. Az államtitkár a dohányipar kap­csán elmondta: a vállalatok adóbefizetései az első „priva­tizált évben” — ’92-ben —, 9 milliárd forinttal haladták meg az előző évi értéket, s a do­hánytermékek fogyasztási adója mintegy 40 milliárdos bevételt hoz a kincstárnak évente. A legutóbbi dohányipari pri­vatizáció, a nyíregyházi Do­hányfermentáló Vállalat el­adása kapcsán Raskó György elmondta, az amerikai ÜLT egyik vezetője meglepetéssel vette tudomásul, hogy Ma­gyarországon milyen ellensé­ges környezetbe kerültek. Az ÜLT eddig 70 országban fektetett be, de sehol sem tapasztalt ennyire negatív visszhangot — idézte az ál­lamtitkár a nyilatkozatot. Ras­kó György kijelentette: az ÜLT igen nagy fejlesztésekre kötelezte el magát a vételi szerződésben, s ennek hasznát 10 ezer nyírségi termelő is lát­ni fogja az elkövetkezendő években. HIRDETÉS Önnek is ott a helye A Kossuth EXTRA Nemzetközi Teremcross Versenyén, mintegy 10 ország legjobbjainak a bajnokságán, Nyíregyházán, a Bujtosi Szabadidőcsarnokban, november 20-án 17 órától és 21-én 11 órától, valamint az edzőfutamokon 20-án 11 órától és 21-én 8 órától. Jegyek a helyszínen elővételben is válthatók. Amikor felbőgnek a motorok... W0T0CB0S8

Next

/
Thumbnails
Contents