Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-09 / 262. szám

1993. november 9., kedd MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL Kelet-Magyarország 9 Helyére került Opusztaszeren, a Feszty-körkép utolsó darabja. Természetesen még nem végleges ál­lapotában, hiszen húsz lengyel restaurátor dolgozik azon, hogy másfél év múlva eredeti szépségében pom­pázzon I3g nAgy Gábor felvétele A kormány gazdaságpolitikai elképzelései 1994-re (I.) Jövőre privatizálják a nagy közszolgáltató monopolcégeket Magyarországon Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Az elmúlt két év, de különösen az utóbbi hóna­pok bizonyítják, a magyar gazdaság még nem indult el a növekedés útján, csupán lelas­sult teljesítményének vissza­esése — olvasható a kormány jövő évi gazdaságpolitikai programjában. Az országgyű­lési képviselők számára készí­tett tájékoztató egyértelműen alátámasztja az említetteket: két évvel ezelőtt 12 százalék­kal, tavaly 4-5 százalékkal, az idén pedig várhatóan 1-3 szá­zalékkal csökkent a bruttó ha­zai termék (GDP). Jóllehet a helyzetelemzés szerint csekély élénkülés is jellemzi gazdaságunkat — az ipari termelés lassú növeke­désnek indult —, ezért általá­nosságban romlottak viszo­nyaink. Jelentősen visszaesett a mezőgazdasági termelés — az ágazat exportja várhatóan 1 milliárd dollárral lesz kisebb a tavalyinál —, s ez a megálla­pítás, ha más mértékben is, de igaz az egész nemzetgazdaság kiviteli teljesítményére. A kor­mány elismeri: miközben az elmúlt években a GDP csök­kent, az államháztartás deficit­Budapest (MTI) A Mi­niszterelnöki Sajtóiroda hét­főn a Magyar Távirati Iroda rendelkezésére bocsátotta a miniszterelnök szombati kel­tezésű válaszlevelét a köztár­sasági elnöknek. / Mint ismeretes, Göncz Árpád november 1-jén kül­dött levelet a kormányfőnek. Tisztelt Elnök Úr! Kézhez vettem november 1- én kelt — egyidejűleg a saj­tóban is közzétett — levelét, amelyben az 1990. évi LVII. törvény alapján felszólít a Ma­gyar Televízió és a Magyar Rádió elnöki stb. kinevezé­sekre vonatkozó előterjeszté­sek megtételére. A levél tartal­ma, illetve egyidejűleg történt nyilvánosságra hozatala alap­ján — úgy tűnik — elsősorban nem nekem szólt. Nem értek egyet levelének azon megállapításaival, ami szerint ,a Magyar Rádió és a Magyar Televízió alapfela­datainak ellátására képtelenné vált’. Hasonlóan nem tudom elfogadni, hogy a „közszol­gálati tájékoztatási eszközök nem lesznek képesek” a kor­mány és az ellenzék álláspont­je egyre nőtt, s ma már a la­kossági megtakarítások sem fedezik a jóval 200 milliárd forint feletti hiányt. Az idén az ország pénzügyi egyensúlya tovább romlott, s nagy esély van arra, hogy ismét nő a brut­tó és nettó külföldi adósságál­lomány. Mindebből követke­zően a kormány három fő cél elérésére törekszik: a külső és belső pénzügyi egyensúly megtartására, a gazdasági nö­vekedés alapjainak megterem­tésére, valamint az infláció csökkentésére és a hatéko­nyabb foglalkoztatás kialakí­tására. Általános követel­ményként megfogalmazták azt is, hogy amíg nem növekszik tartósan az export és a gazda­ság teljesítőképessége, addig az éves fizetési mérleg passzí­vuma nem haladhatja meg szá­mottevően a beáramló külföldi tőke nagyságát. Ha a pénzügyi helyzet mégis tovább romlana, elképzelhető, hogy akkor a belföldi felhasználást — pél­dául az importot — is korlá­tozni kell. A gazdaság alkalmazkodó­képességének erősítése és a növekedés feltételeinek meg­teremtése érdekében a kór­jának közvetítésére, megfoszt­va a magyar választókat „a szabad véleménynyilvánítás lehetőségétől”, amivel meg­semmisül a következő szabad választás előfeltétele’. Elnök Úr engedje meg, hogy utaljak szíves levele előtt adott két interjúmra (Hét, október 31., Heti Újság, november 4.), amelyeket több napilap is kö­zölt, ezekben kifejtettem, hogy mi a jelenlegi jogi hely­zet, mit tehet és mit nem tehet meg a kormány, meddig terjed a hatásköre és milyen mun­kajogi kérdések tartoznak a kinevezett vezetők hatásköré­be. Továbbá arra is utaltam, hogy a jelenlegi vizsgálatok tárgya kiemelkedően fontos kérdéskört, az elmúlt időszak­ban többször bemutatott fel­vételeket érint. (Nem kívánok visszatérni olyan sajnálatos sajtójelenségekre, amelyek hosszan sorolhatók lennének a múltból, például: „hordó-ügy” Hanákné-ügy stb.). Egyben szeretném biztosí­tani arról, hogy a sajtószabad­ság éppen úgy szívügyem, mint Elnök Úrnak. Ha a saj­tószabadságot ténylegesen érintő, korlátozó lépésekre mány rendkívül fontosnak tartja a kedvező vállalkozói környezet kialakítását. Ennek jegyében a kormány olyan in­tézményeket és pénzügyi konstrukciókat hoz létre, ame­lyek lehetővé teszik a vál­lalkozói és hitelezői kockáza­tok jobb felmérését, ezek meg­osztását, s végső soron a meré­szebb, de megalapozottabb vállalkozások beindítását. A mezőgazdasági termelés növelése és az agrárágazat konszolidációja kapcsán a kormány lényegesnek tartja a termelés biztonságának növe­lését, a findhszírozási rendszer korszerűsítését és az értékesí­tési lehetőségek kiszélesítését. A reálértékben csak csekély arányban növekvő állami tá­mogatások mellett új termelési és exportösztönző konstruk­ciók kidolgozása is megkez­dődött, s folyik a munka a mezőgazdasági vállalkozások hitelezésében alapvető fontos­ságú föld jelzáloghitel intéz­mény felállításával összefüg­gésben is. Az étkezési búza után hamarosan meghirdetik a kukorica, a vágósertés, a vágó­marha és a tehéntej garantált árát, s bevezetik a mezőgazda­kerülne sor, elsőként magam lépnék fel ellene. De a saj­tószabadság védelme azt is je­lenti, hogy ne érvényesülhes­sen egyes politikai körök, új­ságírói klikkek belső terrorja, amivel hátrányos helyzetbe hozzák, élesen támadják azo­kat, akiknek eltérő az állás­pontja. Ugyanakkor nem jogos sajtószabadságért kiáltani ott, ahol épp a hiteles tájékoztatá­son feltételezetten csorbát ejtő ellen lép fel az, akinek az hi­vatali kötelessége. Kérem Elnök Urat, hogy amennyiben a sajtószabadság tényleges megsértéséről kap tájékoztatást, hozza tudomá­somra, mindent megteszek az ilyen jelenségekkel vagy tör­vénysértésekkel szemben. A fentiekben leírtak figyelem- bevételével alapos tájékoz­tatást fogok kérni a Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban kialakult helyzetről, megvizsgáltatom a kormány­zati jogkörön belül szükséges lépéseket, ami nélkülözhe­tetlen végleges állásfoglalá­som megtételéhez. Köszönti: Antall József sági termelés speciális viszo­nyaihoz illeszkedő biztosítási rendszert. A kormány — iparpolitikája szerint —, egyszerre törekszik a válságmenedzselés és a mo­dernizáció problémáinak meg­oldására. Ennek keretében folytatja a szénbányászat há­rom éve megkezdett szerke­zetátalakítási programját, s újabb lépéseket tesz az adós­konszolidáció terén. Ennek lé­nyege, hogy a kormány első­sorban a recesszió által leg­inkább sújtott, ám életképes, korszerű technikával és elfo­gadható piaci lehetőségekkel rendelkező ipari cégek meg­mentését támogatja anyagilag. Ilyen jellegű beavatkozásra — adósságelengedésre, illetve pi­acvédelemre — leginkább a gépipari, gumiipari, valamint a vegyipari vállalatok számít­hatnak. A petrolkémia és a gyógy­szeripar területén pedig újabb privatizációs és termelésfej­lesztési folyamat veszi kezde­tét. Ezen túlmenően megindul a közszolgálati monopóliu­mok — a távközlés, a Magyar Posta.és részlegesen a MÁV — privatizációja is. Elkészültek a zárjegyek Budapest (MTI) — A Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnoksága de­cember 1-jétől megkezdi a zárjegyek kiadását. Ez azon a sajtótájékoztatón hangzott el, amelyet a jövő év január 1-jétől a dohánygyárt­mányoktól a palackozott szeszes italokon és a kávén kötelezően elhelyezendő zárjegyekkel kapcsolatban tartottak hétfőn a VPOP bu­dapesti székházában. A zárjegyek kezelésének igen szigorú szabályai lesz­nek. A felhasználóknak egy évre előre be kell jelente­niük várható igényüket, és egy-két hónapra előre ren­delhetik majd meg magukat a zárjegyeket. Az impor­tőrök az NGKM-től kapott behozatali engedélyeik alapján rendelhetnek, míg a gyártóknak meg kell majd becsülniük termelésük ala­kulását. Az első igénybeje­lentést idén november 15- éig kell az országos pa­rancsnoksághoz eljuttatni, a december havi zárjegy megrendeléssel együtt. Antall levele a köztársasági elnökhöz Ungár Klára lemond képviselői mandátumáról Budapest (MTI) — Nyílt levelet intézett hétfő reggel Kövér Lászlóhoz, a Fidesz parlamenti frakcióvezető­jéhez Ungár Klára. A politi­kus bejelenti, hogy lemond parlamenti képviselőségéről és mandátumát visszaadja a Fidesz-nek. Indoklásában szól arról, hogy a Fidesz par­lamenti frakcióját és elnök­ségét nem olyan helynek tartja, ahol érdemi, politikai viták folynak. Kifogásolja: csupán Fodor Gábor le­mondása után esett szó arról, hogy az általa előadott úgy­nevezett „alternatív prog­ram” megfontolásra alkal­mas gondolatokat tartalmaz.. Ungár Klára levele szerint a Fidesz-frakcióban különbö­ző emberekre különböző szabályok vonatkoznak, hi­ányzik az önvizsgálat, az ön­kritika, s az idén tavasz óta Kövér László irányítása alatt álló képviselőcsoport politi­kája eredménytelen és tart­hatatlan. A levélben nincs szó arról, hogy Ungár Klára a pártból is kilép-e, avagy továbbra is Fidesz-tag marad, s megtart­ja fővárosi önkormányzati frakcióvezetői tisztségét. Súlyos szennyeződés a Szamoson és a Tiszán Dolgoznak a pakura kiemelésén Balázs Attila felvétele Kováts Dénes (Komlódtótfalu) — Bár a szakemberek szerint a halállományra nincs olyan káros hatással a Romá­niából érkező olaj- és pa­kuraszennyezés, mint gon­doltam, azért nem szeret­nék hal lenni a Szamosban. Az utóbbi időszak legna­gyobb szennyeződésével kell ugyanis megküzdeni, a múlt hét keddje óta folya­matosan dolgoznak a víz­ügyi és környezetvédelmi szakemberek. Tuzsémál a Tiszán, Olcs- va környékén a Szamoson szereltek már össze merülő­falat, hogy a káros anyago­kat a meder széléhez terel­jék, s kiemeljék. Tegnap dél­előtt Komlódtótfalunál ké­szítették a harmadikat. Hétfő délig 61 hordóba ki­lenc tonnányi pakurát gyűj­töttek össze a Szamosból, (akadt olyan öbölrész, ahol 16 telt meg!) de még bőven akad tennivaló. A merülő­falaknál és csónakokból is tisztítják a folyót, a pakurát lapáttal és vasvillával lehet szedni. Az olajfoltokra per- litet szórnak, hogy aztán ki­merjék. Szatmárnémeti környéké­ről érkezett a szennyező anyag, még pontosan nem tudni, miképp került az utóbbi időben megfelelő vízminőségű Szamosba. Megyebeli szakemberek utaztak Romániába, hogy az ottani kollégákkal egyeztes­senek, s megbeszéljék a to­vábbi tennivalókat. Az összegyűjtött, kihalá­szott anyagot a fémhordók­ban Dorogra szállítják majd el, hogy megsemmisítsék.

Next

/
Thumbnails
Contents