Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-08 / 235. szám

1993. október 8., péntek TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 7 Most rajtunk a sor Göncz Árpád sajtótájékoztatója • A NATO-tagság várat magára Antall József állapota Köln (MTI) — A Kölni Egyetem I. Számú Belklini­kájának tájékoztatása sze­rint dr. Antall József mi­niszterelnöknél — aki mint ismeretes non-Hodgkin limfómával kezelés alatt áll — az előzetes vizsgálatok lezárultak. Azok eredmé­nyével az orvosok elégedet­tek. Kezelését egy újabb kemoterápiás beavatkozás formájában, október 8-án folytatják. A legközelebbi orvosi tájékoztatásra előre­láthatólag egy hét múlva kerül sor. Ötmilliós jutalom Budapest (MTI) — A Budapest Bank ötmillió fo­rintra emelte a jutalmat az eddigi egymillióról annak számára, aki segít kézreke- ríteni a pénzintézet óbudai fiókjának három kirablóját. Mint ismeretes, szerdán fegyveres rablók több mint 91 millió forinttal köny- nyítették meg a bank trezor­ját. Sógor Zsolt, a BRFK szó­vivője elmondta, hogy egyelőre nem vezetett ered­ményre a nyomozás. A rendőrség reményei szerint a veszélyes bűnözők Ma­gyarországon tartózkodnak, miután a Határőrség nem­csak az átkelők, hanem a zöldhatár ellenőrzését is megerősítette. Amszterdam (MTI) — Rendkívül meleg szavakkal méltatta Göncz Árpád köztár­sasági elnök azt a szeretettel­jes, kifejezetten jó légkört, amely vendéglátói részéről megnyilvánult háromnapos hollandiai látogatása során. — Semmilyen ellenállást nem kellett legyőznünk, mindenütt a maximális figyelem, segítő­készség és érdeklődés övezte a magyar vendégeket, mondta az elnök, midőn csütörtökön összegezte útja eredményeit a kíséretében levő magyar új­ságíróknak. Külön is meleg szavakkal emlékezett meg Beatrix ki­rálynő vendégszeretetéről, és általában is a királyi ház a pro­tokollon messze túllépő fo­gadtatásáról. Hollandia évi 12-13 milli­árd dolláros befektetésével a világ egyik hatalmas tőkeex­portőre; ezen az összegen be­lül a 300 milliós magyarorszá­gi részesedés összességében még szerénynek mondható — mutatott rá az elnök, aki sze­rint a magyar igények, csak­úgy, mint az ezek mellé fel­kínált politikai, gazdasági sta­bilitást ígérő garanciák, part­nereinél kedvező fogadtatásra találtak. Jó volt a visszhangja annak a két új magyar kezdeménye­zésnek is, hogy tegyék lehető­vé magyar tanulók és pálya­kezdő szakemberek szakmai gyakorlatát, illetve, hogy eset­leg közösen is kihasználható volna a magyar tudományos­kutatási kapacitás. Most mindenesetre a ma­gyar félen a sor, nekünk kell lépni az igények és lehetősé­gek pontos felmérésével. A másik fontos visszatérő tárgyalási téma az EK-hoz és a NATO-hoz való magyar csat­lakozás. A magyar-EK-kap- csolatok esetében a Társulási Tanács minél hamarabbi felál­lításában teljes volt az egyet­értés. Ami a NATO-tagságot illeti, szavai szerint látoga­tására éppen olyan időszakban került sor, amikor többször is változott a kérdés nemzetközi megítéltsége. Autonómia és „árnyékkormány”? A külügyi szóvivő szerint ilyen csoport nem létezik • Az ukrán nagykövetség szerint sincs Budapest (ISB - D. Á.) — Ivan Turjanica idén május 15-én alakította meg az úgy­nevezett Ideiglenes Kárpát­aljai Kormányt, melyben a külügyminisztertől gazdasá­gi miniszterig számos tárcá­nak van gazdája. Az „ár­nyékkormányban” olyanok is benne vannak, akik a le­gális Kárpátaljai Területi Tanács képviselői. Az 50 éves ungvári bio­kémiai tanszékvezető profesz- szor a héten .kormánya” két tagjával Budapesten járt a Ma­gyarországi Ruszinok Szövet­sége meghívására. — Azért vagyunk itt — mondta kérdésünkre a magát miniszterelnöknek mondó Turjanica —, hogy bejelent­sük: október 29-én Ungváron kimondják Kárpátalja területi autonómiáját. A képviselők közül többen is kormányunk tagjai, akik — ha a tanács mégsem így döntene — le­mondanának, és átadnák a hatalmat a mi kormányunk­nak. □ Milyen felhatalmazás alapján nevezi ön magát mi­niszterelnöknek? — A Kárpátaljai Ruszin HIRDETÉS ________________________ Szervezetnek 50 ezer tagja van. Ők választottak engem hivatalosan is elnökünknek. Kormányunkat Kárpátalja Nemzetiségi Ligája is lega­lizálta. Tisztában vannak az­zal, hogy Európa felé csak a demokrácián keresztül vezet az út. A jelenlegi ukrán veze­tés viszont semmibe veszi a kisebbségek jogait. □ A Kárpátalján élő em­berek is így gondolják vajon? — Nézze, 1991-ben a lakos­ság 78 százaléka akart au­tonómiát. Olyan időszakban, amikor sokan még féltek is szavazni! Ezt a területi tanács képviselői is ratifikálták, de Kijev semmibe sem veszi a népszavazást. □ Milyen autonómiáról be­szél? — Nemcsak kulturálisról, hanem teljes politikai és te­rületi autonómiáról. Ukrajna határain belül. □ Magyarországon talál­koztak-e önök mértékadó poli­tikai személyiséggel? — Minket még nem is­mertek el sehol a világon. Tar­tottunk már sajtókonferenciát Pozsonyban, Prágában, Bu­dapesten. A magyar parlament külügyi bizottságától kértünk tárgyalást, de visszautasítot­tak. Viszont baráti találkozónk volt Torgyán József pártelnök­kel és Zacsek Gyula ország- gyűlési képviselővel. * * * Zacsek Gyula, a Magyar Pi­acpárt országgyűlési képvise­lője: — A magyar-ukrán alap- szerződés vitája idején tájéko­zódni mentem ki Kárpátaljára. Ötórás videóanyagot vettem fel, ami mind azt bizonyította, hogy az ott élők nem helyeslik a szerződés oly formában történő aláírását. Ekkor kerül­tem kapcsolatba Ivan Turyan- itsaval mint a ruszin szövetség elnökével. Torgyán József, az FKgP el­nöke: — Az ukrán-magyar alap- szerződés vitája idején Ivan Turyanitsa küldöttségével itt járt Magyarországon, és való­színűleg a parlamentben el­mondott beszédem hatására felkeresett a Független Kis­gazdapárt székházában. A szerződésről neki is kifejtet­tem álláspontomat, de ezen kívül én semmilyen kapcsolat­ban nem vagyok vele, semmi­lyen új fejleményről nem tu­dok. Hattinger Gábor, a Ma­gyarországi Ruszinok Szer­vezetének elnöke: — Mi teljes mértékben egyetértünk az Ideiglenes Kár­pátaljai Kormány tevékenysé­gével. Nekünk ruszinoknak nincs anyaországunk. A jelen­legi állapotnál minden más megoldás jobb lenne, ezért az autonómiának hívei vagyunk. Muslca György, Ukrajna bu­dapesti nagykövetségének po­litikai tanácsosa: — Ez az úgynevezett ideig­lenes kormány egyszerűen nem létezik. Az égvilágon senki el nem ismerte őket. Kétlem azt is, amit az au­tonómiáról mondanak. Erre jogászként is válaszolhatok: a mai ukrán alkotmány nem teszi lehetővé az ilyen jellegű autonómiát. Herman János, a Magyar Külügyminisztérium szóvivő­je: — Nekünk ehhez a szer­vezethez semmi közünk, nem létező, általunk el nem ismert csoport. Kijevben viszont lé­tezik egy ukrán kormány, amellyel hivatalos kapcsolat­ban vagyunk. Hirrosta __________________________ Újságírók a harctéren Marik Sándor M egdöbbenető képsoro­kat láthattunk vasár­nap és a hét elején Moszk­vából: ostromolták a televí­zió és a parlament épületét. Nem holmi operettcsata volt: többen meghaltak, so­kan megsebesültek. Talán a moszkvai esemé­nyek sora volt a második — az öbölháború után —, ami­kor az emberiség „karosz- székben ülve" nézhette élő közvetítésben a háborút a fejlett technika vívmánya­ként. Az is megtörtént, hogy a különböző tévétársaságok operatőreinek jóvoltából egy időben láthattuk a har­cokat a két fél oldaláról. Az utcán dolgozó amerikai kí­vülről mutatta az épületbe hatoló harckocsit, az üveg törését pedig már orosz ope­ratőr kamerája rögzítette — belülről. Rémítő látvány, félelmetes lehetőségek. Közben azonban veszélye­sebb lett az újságírói, ripor­teri munka is. Egy vasárnap meghalt brit fotós után életét vesztette a harcokban az ál­lamközösségi tévé egyik operatőre is, a francia tv munkatársa pedig — annak ellenére, hogy megsebesülé­se után azonnal hazaszállí­tották Párizsba — a műtő­asztalon halt meg. További tizenegy újságíró szenvedett a harcokban kisebb-na­gyobb, bár nem életveszé­lyes sérüléseket. De nemcsak a közvetlen harcterekről kapunk ilyen jelentéseket. Csupán ezen a héten két további „szakma­beli" tudósítást regisztrál­hattunk: néhány napon belül már a második újságírót tar­tóztatták le Kínában. Úgy tűnik a jelentésekből, hogy a ’89-es demokratikus meg­mozdulások utórezgései még csak most érnek el egyes el­lenzéki újságírókat. Közelebbről is van példa: élethalálharcot vív a megje­lenésért az újvidéki Magyar Szó, amelynek főszerkesztője mintegy segélykiáltásként hozta nyilvánosságra, hogy „a hatalmon lévők, a radi­kálisok és elvbarátaik nem­csak a hiteles információk elől akarják elzárni az ottani magyarságot, hanem meg akarnak szabadulni az elszi­getelés és félrevezetés stra­tégiáját gátló, senki által meg nem vásárolható sza­badelvű újságíróktól is." Ritkán írunk ilyen, mond­hatnánk: szakmai dolgokról — minden hivatásnak meg­vannak a maga szépségei és veszélyei. Néha azonban nem árt megállni, s — mi­közben a tévét nézzük, az új­ságot olvassuk — egy pilla­natig arra gondolni: a harc­tereken nem csak a harcolók hullanak. Életükkel fizethet­nek azok is, akik arról beszá­molnak... Jelcin-Sevardnadze Tbiliszi (MTI) — Eduard Sevardnadze grúz elnök csü­törtök délután Moszkvába utazott, ahol Borisz Jelcin orosz államfővel találkozik majd. A megbeszélések részletei egyelőre nem isme­retesek. A Reuter jelentése szerint a saját politikai fennmaradá­sáért és Grúzia egységének megtartásáért küzdő Sevard­nadze valószínűleg abban kéri Oroszország segítségét, hogy egy folyosó megnyitá­sával tegyék lehetővé a kö­zel 150 ezer grúz menekült kijuttatását Abháziából. HIRDETÉS FAT KFT Értesítjük Tisztelt Léalma ANARCS—HUNGARY , Tel fax: (42) 312111 BeSZOllltÓinkat, hogy az 1993. augusztus 27-én megjelent Agrárpiaci Rendtartás többször módosított 13. számú pályázati felhívásának megfelelően társaságunk folyamatosan nyújtja be pályáza­tát a többlet exporttámogatás igénybevételére. Amennyiben pályázataink elfogadásra kerülnek, úgy a többlet exporttámogatás egyszámlánkra utalását követő 8 napon belül azt beszállítóink részére kifizetjük. FAT KFT. AGROBANK Betétjegy másfél évre, Évi 24% AGROBANK-Takarék* másfél évre, Évi 23,5% ^ _ AGROBANK RT Mátészalkai Tarwlati Kék Tal.t 44/315-333 WKKM I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents