Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-07 / 234. szám
1993. október 7., csütörtök Kelet-Magyarország 5 HAZAI HOL-MI A táltosszelídítő gazdag élete Valamikor pitykés mellényben, zsinóros nadrágban feszített a bakon Mihály bácsi Mihály bácsi A szerző felvétele Dankó Mihály Búj (KM) — Évezredes barátság köti az embert a lóhoz. A magyart pedig egyenesen lovasnemzetnek tartották. Jó példa a fenti megállapításokra Orgonás Mihály élete. Gyermekkorától napjainkig kíséri őt a négylábúak szere- tete. A hetvenhét éves kort megérve elmondhatja: mindig azt csinálta, amire vágyott, amit imádott: lovakkal foglalkozott. Bujon a Liliom utcában már messziről szembetűnik a takaros virágokkal és örökzöldekkel teli porta. A szőlőlugas érett fürtjei körül darazsak köröznek. A kert almafáinak pirosló gyümölcsei messziről vonzzák a tekintetet. Büszke is rájuk gazdája, hisz ő ültette, oltotta, gondozta őket. — Szegény feleségem sokáig volt beteg, ő üldögélt itt naphosszat — kínál hellyel a fényesre koptatott, kapu előtti kispadon, amit szívesebben választunk a szoba hűvöse helyett. — Egyedül élek, fiam és lányom, négy unokám, két dédunokám gyakran meglátogat. Különben sincs időm a magányra gondolni, olyan sok az elfoglaltságom. Az életu- tamra kíváncsi? — kérdez vissza, majd némi töprengés után mesélni kezd. — Amióta az eszem tudom, mindig kapcsolatban voltam a lovakkal. Tiszadadán születtem. Apám az ottani uradalomban volt parádéskocsis. Szüleim sajnos, hamar elhaltak, így gyerekfejjel Paszabcsúcsra, a Dessewffyek hitbizományi birtokára kerültem a rokonokhoz... Visszaemlékszik élményekben gazdag gyermekkorára, s arra, hogy már tizennyolc évesen betegszállító kiskocsis, egy év múlva pedig parádéskocsis lett az uradalomban. Nagy szó volt ilyen fiatalon ezt a beosztást kiérdemelni, de látták, szereti az állatokat, ért is hozzájuk, magatartásával is rászolgált e rangra. Még ma is csodálatos visszagondolni, ahogy a fasorokkal övezett dű- lőutakon száguldoztak a nemes paripák. Mihály bácsi pitykés mellényben, zsinóros nadrágban, fényesre vikszolt csizmában, darutollas kalapban feszített a bakon. — Nagy változást hozott az 1939-es esztendő — tér vissza élete fonalához. — Bevonultam katonának a nyíregyházi négyes huszárokhoz. Az első lóra üléskor kiderült, hogy nem vagyok már kezdő. Újoncként a négy „pótcsikó- ból” egyet megkaptam betörésre. A Vörös öt hét után megszelídült, lóvizsgára lehetett vinni. A százados elismerése jeléül eltávozásra engedett. Közben a királyteleki Dessewffy Tivadarnak is bent volt két kancája betörésre, mert akkor az volt a szokás, hogy a környező földbirtokosok hátaslovait a huszárok tanították be. Mikor megismertek, kérték, jelentkezzek majd náluk. ’42-ben, leszerelés után megnősültem, lakást kaptunk, s előbb Lukács Béla uradalmi főintéző parádéskocsisa, majd főlovászmestere lettem. Élete egyik legszebb szakaszának tartja ezt az időt, hisz komoly eredménynek számított, amikor árvafiúként e beosztásba felküzdötte magát. Szigorú, évszázados szokások szerint végezte munkáját. Például másként kellett férfinak vagy nőnek nyergelni. Ha vendéget kísért, neki kellett középen lovagolni, s ha az uraságokkal járt kint, a gróf mellett baloldalon mehetett, s lovának feje a grófné combjáig érhetett. — 1945-ben megszűnt a nagybirtok, s a Gyulatanyai Állami Gazdaságba mentem dolgozni — folytatja tovább, — szolgálati fogatosként. Majd gondnokként mentem nyugdíjba. Itt is bekapcsolódtam a lovassportba: a kettes, a négyes és a díjugrató versenyekbe. Treníroztam lovast és lovat egyaránt. Bujon is, ahová később költöztünk, segítettem meghonosítani ezt a szép sportot. Jelenleg is vállalok lovakat betömi fogatba vagy nyereg alá; Visszajárok Gyulatanyára, ahol egy jóbarátomnak három remek állatával foglalkozom. Most újdonságként a gyógylovaglást akarjuk beindítani. S hogy milyen egészséges e négylábúak mellett az élet: Mihály bácsi a nyolcadik X- hez közeledve még sohasem járt orvosnál, nem volt táppénzen. Alacsony, fürge járású, egyenes derekú „lovas”-em- ber, aki nemcsak szereti, de ismeri is állat barátait. Szakértelmét nagyrabecsülve, a megyében és azon kívül is sokan kikérik véleményét. A világot a szeretet kormányozza Meditációs utazás # Természetfeletti képességek • Klinikai halál # A lélek megnyugtatása Nyíregyháza (KM - T. K.) — Elet és halál mezsgyéjére jutott, ám a klinikai halál állapotából visszahozták. Földi pályafutása mégsem ott folytatódott, ahol az a tüdőműtétet megelőzően abbamaradt. A magyár származású, Stockholmban élő Imre Horváth nagy érdeklődéssel kísért szubjektív előadásának lehettünk tanúi október 4-én a nyíregyházi városi művelődési központban. Szűknek bizonyult a földszinti kisterem, mivel több mint százan jöttek el a hideg őszi esőben a különlegesnek ígérkező programra. Az egyik szünetben átpakolt a hallgatóság a kamaraterembe, de a közvetlen, családias hangulat báját is sikerült átvinni. Halál körüli misztikum Kezdődött a közvetlenség azzal a grammatikai ténnyel, hogy a svéd nyelvben ismeretlen a magázódás és csupán a „te” a használatos. Noha a legifjabbtól a nyolcvan fölötti, hallókészülékkel felszerelkezett idős úrig több generáció képviselői osztották meg egymás mellett a helyet, mégsem okozott kommunikációs zavart a személyesebb tónusú tegeződés. Ma már könyvek tucatjai hozzák közelebb az érdeklődőkhöz a látható világban kevéssé észlelhető természet- feletti jelenségeket. Ilyen kérdéskör a halál körüli misztikum, amelyet mind ez ideig csupán a vallások próbálták elfogadtatni a halandókkal, úgy, mint a földi ember létének utolsó állomását. Az ateista felfogás pedig igyekezett szőnyeg alá söpörni az elmúlással kapcsolatos érthető emberi aggodalmakat. Ám a teljes megsemmisülés víziója bénítólag hatott azokra, akik a földön leélhető 60-80 évet szűkmarkú adománynak vélték. Természetfeletti élményeket, klinikai halált, testelhagyást (a fizikai és az asztráltest időleges különválását) jó néhány társunk megélte a földön. S nem kevés azoknak a száma sem, akik a hatodik érzéknek mondott különleges képességekkel, az auralátással és még egy sor egyéb tulajdonsággal bírnak. Közéjük sorolható Imre Horváth, aki 1956-ban, kalandos körülmények közepette telepedett le Stockholm egyik elővárosában. Ma is ott él norvég feleségével. A műtét elől, a kórházból szökött meg, s vette az irányt nyugatnak. A betegség azonban csak meglelte, s az operációt már nem kerülhette el. Ekkor történt a rendkívüli esemény az életében: az élet és halál közti mezsgyére jutott. Ez azonban távolról sem járt számára akkora megrázkódtatással, mint ezt bármelyikünk gondolná. Ő a látszólagos rosszat sorsfordító tényezőként kamatoztatta. Mérnökből lélekgyógyász — Gyökerestől megváltozott az életem attól a perctől fogva — mesélte az előadás népes hallgatóságának. — Pedig mindig a műszaki, a technikai tudományok vonzottak, s a klinikai halál pillanatában olyan sugallatot kaptam, hogy nekem az embereken kell segítenem. Elektronikai mérnökként, majd egy laboratóriumban robbanóanyag analitikusként dolgoztam, s most valamifajta lélekgyógyászaira vállalkozzam? Bármennyire is hihetetlennek tűnt, mégis felforgattam tisztes polgári életvezetésemet: beiratkoztam az orvosi egyetemre, több stúdiumból szereztem oklevelet, csak az államvizsgák előtt hagytam félbe a tanulmányaimat. A több éves pszichológiai ismeretszerzés és az anatómiai vizsgák után Imre Horváth nyitott egy rendelőt. Hangsúlyozta, ez nem orvosi praxis, hiszen ő nem a betegséget, hanem magát a beteg embert akarta meggyógyítani. Nem különleges tablettákkal, gyógynövényekkel vagy ku- ruzslással, hanem a szeretet erejével. Rájött ugyanis arra, hogy a rendelőjét felkereső kliensek (véletlenül sem paciensek!) nyugtalanok, szoronganak, pesszimisták az orvosoktól hallott diagnózisok miatt. Volt olyan, akinek három-négy hónapra lehetett számítania az életből. A szeretet erejével gyógyító Imre Horváth — elmondása szerint — semmi különlegeset nem tesz a hozzá fordulókkal. Mindössze működésbe hozza azokat az öngyógyító mechanizmusokat, amelyek valamennyiünkben léteznek, anélkül, hogy tudatunk rögzítené ezt. Az emberi tudat ugyanis felmérhetetlen erővel rendelkezik: képes előnyösen befolyásolni, megváltoztatni a fizikai testet is. Erre idézett egy keleti közmondást: nézd meg a mai tested, ilyen volt a tegnapi gondolatod, s nézd meg a mai gondolatod, olyanná lesz holnap a tested. A megállapítás összecseng más meditációs technikák, például az agykontroll, a dianetika, a zen-meditáció alapvetéseivel. Fényévnyi távolságok A test ellazítása, a lélek megnyugtatása roppant energiákat aktivál az emberben. Zenés meditációra hívta közönségét az előadó: a behunyt szemmel pihenő, lecsendesített idegzetű meditáló képes saját magát, azaz lelki énjét a fizikai testétől külön is elképzelni. Ez a lelki test pedig fényévnyi távolságokat járhat be röpke percek alatt. Már a város fölött, a föld fölött, a Nap magasságában, a tejút sarkában jártunk, amikor a Sirius bolygók közelébe kormányozta hallgatóságát a természet gyógyásza: a tudósok által is ismert Sirius bolygók mellett ő képet kapott olyan civilizációról, amelynek tagjai pozitív tulajdonságokkal bírnak. Nem építenek űrhajót, nem kószálnak a kozmikus térben, hanem telepatikus üzenetek útján juttatják el az információikat más égitestek lakóinak. Jegyzet Piros pont Dankó Mihály M it nem hallok? Magyarország egyik megyéjében a rendőrök ezentúl nemcsak büntetnek, hanem dicsérnek is. A csinos tévébemondónő azt is közli: a jól közlekedő vagy a kiváló műszaki állapotban lévő autó tulajdonosa piros pontot kap majd. Hej, ezt is megértük végre! Mindig is szim- patikusabb volt nekem az a rendőr, aki egy-egy apróbb szabálytalanságnál csak nyomatékosan felhívta a figyelmemet a mulasztásra, és nem egyből a csekkjei után nyúlt. Most majd még meg is dicsérnek..., ajaj! Jó, jó, tudom, kell a büntetés is, de a pedagógiából ismert: dicsérettel néha sokkal nagyobb eredményt érünk el. En ezért gondolatban továbbfejlesztettem ezt a módszert. A piros pont mellett legyen sárga és zöld pont is, s annak mértékében, hogy milyen cselekedetet vitt végbe az illető, kapja a színeket. Nem lehet egy kalap alá venni egy szabályos, jól kivitelezett előzést, egy gyalogátkelőhely előtti megállással. Sőt a jármű műszaki állapotának ellenőrzésekor is szabnék kategóriát, ugyanis az úgynevezett nyugati autók eleve nagyobb sansszal indulnának a pontszerzésben. Ha ez a pontozásos rendszer beválna, talán teljesen el lehetne törölni a pénzbírságot. Esetleg egy — az iskolában már jól bevált — üzenőfüzetet vezethetnének be, melybe beírná az igazoló rendőr: Asszonyom vagy uram! Férje vagy felesége itt és itt szabálytalanul kanyarodott, ezért rendőri intésben részesítettem. Kérem, legyen szíves vele elbeszélgetni, hogy többet ez ne forduljon elő, mert akkor szigorúbb megrovást kap! Szóval nagy fejlődés előtt állunk. De azért felvetődik bennem néhány kérdés. A híradásból nem derült ki, jelenleg hová fogják írni a piros pontot. Netán minden jó cselekedet után megállítják az autóst, hogy megadják neki a megérdemelt dicséretet, vagy felírják a rendszámot és postán küldik ki? Tudom mindez még kiforratlan, mert az sem tisztázódott, hány piros pont esetén engednek el egy esetleges büntetést... Ismerve az emberek anyagiasságát, a családnak így is pénzbefognak kerülni ezek a pontok. Gondoljunk csak bele, hány első osztályos kap egy tízest vagy húszast egy-egy jó szereplésért. Most a férj, a feleség fogja benyújtani a számlát: egy pont, egy százas. Egy hátránnyal kevesebb (KM) — Nagy dolog a kistelepülések életében, de még a nagyobbakéban is, hogy sorra-rendre ünnepélyes keretek között meggyújtják a lángot, ami azt jelenti: átadták a gázvezetéket. Ilyenkor, koraősz táján különös aktualitása is van e ténynek. így történt ez nemrégiben egyazon napon Tar pán és Biriben isi A beregi térségben példamutató .módon és nyilván gazdaságossági okokból Tarpa Beregsuránnyal, Má- rokpapival és Csarodával fogott össze a beruházás érdekében. Közösen nyújtották bé a pályázatot a ÁFI-hoz és együttesen vették igénybe az elnyert 50 százalékos támogatást is. A négy települést összekötő 15 kilométer hosszú gerincvezetéket a NEOGAZ Kft.—a különösen nehéz talajviszonyokhoz mérten — rekordidő alatt fektette le, ennek köszönhetően hamarosan élvezhetik a háztartások háromnegyed részében e korszerű energiahordozó előnyeit. Biri lakói önállóan vágtak bele a 11 kilométer hosszú vezetéket magában foglaló beruházásba, ám a támogatás nélkül nekik sem lett volna reményük a gázbekötéshez. A lakások túlnyomó többsége Biriben is nagyobb komfortfokozathoz jutott a nagy munka és nem kis anyagi áldozatok árán. Ä gáz nemcsak önmagában öröm, kényelem, hanem a nehéz helyzetű régiókban közelebb visz a további infrastuktúrafejlesz- tésekhez is, hozzájárulva egyben a hátrányQk ledolgozásához. Nagy családok segítői Nyíregyháza(KM) — Nagy sikere volt szeptember 18-án az Országos Családi Nap című rendezvénynek. A közel három ezer résztvevő megelégedetten távozhatott. Nagy része volt ebben a nyíregyházi Családi Kör Egyesületnek. S nem kevésbé azoknak a cégeknek és magánszemélyeknek, akik pénzbeni vagy természetbeni segítséggel támogatták a szervezést. A költségek mintegy felét a szponzorok „állták”. Az alábbikban azokat soroljuk fel, akiknek különösen köszönettel tartoznak a résztvevők nevében is a rendezők: Bán György (TiSzadob), Kéri Miklós (Ajka), Bilki István, Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, Fidesz, Fürdők Kft., Görög Katolikus Egyház- község, Kelet-Hús Kft., Kobold Játék Nagykereskedés, MÁV Állomásfőnökség, Megyei Önkormányzat, Military Játékbolt, MSZP, Vadaspark, Penvey Hangszerbolt, Dolly Játéknagykereskedés, Konzervipari Vállalat, OTP Bank, Nyíregyházi Polgármesteri Hivatal, Mádi Zoltán, Felbermann Endre, R-KON Húsipari Kft., Renomé Rt., Sütőipar, Szabolcs Volán Rt., Szobi Szörp Rt., Tejipar Nyíregyháza, Vasutas Szakszervezet, West Union-Impex Kft., Kenyérgyár Rakamaz, dr. Keresztes Szilárd, Canon Márkaszerviz, Ságvári Tsz, MSZOSZ, Kerék Csárda, Hajnal Preszszó, Orosi úti Vasudvar, Köztér, Mátészalkai Családsegítő Központ, zöldségkereskedéssel foglalkozó vállalkozás (Pócs- petri).
