Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-06 / 233. szám

1993. október 6., szerda XÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 A települések felélik önmagukat Az önkormányzatok többsége nem támogatja a költségvetési törvénytervezetet Ráthy Sándor Budapest (ISB) — Nincse­nek jó véleménnyel az ön- kormányzatok a jövő évi költségvetés tervezetéről. A Községi Önkormányzatok Szövetsége például tárgya­lásra alkalmatlannak tartja. Indoklásában a szervezet többek között kitér arra is, hogy valamennyi önkor­mányzat számára elfogad­hatatlan a személyi jövede­lemadóból származó pénz 30 és 70 százalékos megosztása, hiszen a nagyobb összeg a központi költségvetést illeti. Elfogadhatatlannak minősíti a szövetség azt is, hogy a javaslat csökkenteni kívánja a települési üzemeltetési nor­mákat, s emellett — az idei költségvetéshez hasonlóan — a jövő évi sem növeli az inflá­ciónak megfelelően az önkor­mányzatok dologi kiadásait. Egybevág ezzel a Magyar Önkormányzatok és Önkor­mányzati Képviselők Szövet­ségének álláspontja: a költség- vetési tervezet azért sem támo­gatandó, mert nem tartalmazza a kisvárosok sajátos helyzeté­ből fakadó térségi feladatok elvégzéséhez — mint például a körzeti ellátást nyújtó kór­házak fenntartásához — szük­séges előirányzatokat. Nem beszélve arról, hogy a javaslat nem utal arra sem, hogy miből fogják fedezni a közalkalma­zottak jövő évi — törvényben meghatározott — illetmény­növekedését. Ráadásul a szö­vetség szerint a köztisztvise­lők bérét is emelni kellene: ér­tékelésük legalább 20 száza­lékos növelést tart indokolt­nak. Elutasítja a tervezetet a Me­gyei Önkormányzatok Orszá­gos Szövetsége is. Indoklásuk szerint a megyei önkormány­zatok nem tudnak eleget tenni feladatuknak — így például képtelenek lesznek fenntartani a gyermekeket, a fogyatékoso­kat és az időseket ellátó in­tézményeket — akkor, ha a parlament a jelenlegi formá­jában fogadja el a költségve­tést. A megyei önkormányza­tokhoz tartozó hivatalok ugya­nis már minden tartalékukat felélték, s a szövetség szerint nincs mód újabb — jelentő­sebb — takarékossági intéz­kedések bevezetésére. A helyhatóságok terheinek jelentős növekedésétől tart a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is: a költségvetési javaslatban a normatív hozzájárulások ará­nya csökken, s ez azt mutatja, hogy az előterjesztők a helyi adók növelését szeretnék ki­kényszeríteni. A helyi adók kivetése révén például 25 milliárd forint bevételt prognosztizál a ter­vezet, s ez mintegy 3 milliárd- dal haladja meg az idei előirányzatot. Ugyanakkor in­tő jelként figyelembe kell ven­ni, hogy ’93-ban mindössze 17 milliárd forintot lesznek képe­sek helyi adó címén beszedni az önkormányzatok. S ez a helyzet mindaddig nem vál­tozik, amíg a központi elvoná­sok nem mérséklődnek. A helyzet tarthatatlanságát mu­tatja, hogy az önkormányzatok jó része nem a helyi adók emelésére törekszik, hanem meglévő vagyonának eladásá­ból próbálja fedezni növekvő kiadásait. Ez pedig egyetlen településnek sem érdeke. Fenyegető atomlidérc Kanyaró Luanda (MTI) — 1993 első felében több mint 2000 gyermek halt meg kanyaró- járványban az angolai fővá­rosban, Luandában — je­lentette kedden a Reuter hírügynökség egészségügyi hatóságok adataira hivat­kozva. Az év első felében össze­sen 5237 gyermek betege­dett meg kanyaróban, ebből 2037-en belehaltak a beteg­ségbe. Az áldozatok több­sége kilencéves vagy még fiatalabb volt. London (MTI) — A parla­mentre tankokat küldő Jelcin támogatásával a Nyugat azt mutatta meg, hogy a legjobban nem a demokráciáért aggódik, hanem azért, nehogy pol­gárháborúba szédüljön a 10 ezer nukleáris robbanótöltettel fölfegyverzett volt szuperha­talom — írta kedden a The Daily Telegraph című brit lap. A nyugati vezetőket kiverte a hideg veríték arra a kilátásra, hogy az atomfegyvertár Ruc- koj- vagy Haszbulatov-féle politikusok kezébe kerül, és még ennél is rémisztőbb volt az a közvetlenebb lehetőség, hogy az orosz hadsereg ket­tészakad, és két nukleáris tá­bor néz farkasszemet egymás­sal az orosz állam romjain — írta a brit lap. A Kreml és a nyugati kor­mányközpontok között egyet­értés van abban, hogy a dip­lomáciai együttműködés za­vartalanul folytatódjék, és tá­mogatásukért cserébe a nyu­gati vezetők most biztosítékot várnak ezeken a csatornákon Jelcintől arra, hogy a hozzá hű katonai vezetés szilárdan kéz­ben tartja az atomütőerőt. Másfelől a nyugati vezetők tisztában vannak azzal, hogy Jelcinnek engedményeket kell tennie: reformjaiban számol­nia kell az általános gazdasági elégedetlenséggel, az őt meg­mentő hadseregnek pedig megint beleszólása lesz a poli­tikába — vélte a The Daily Telegraph. Ez utóbbinak máris jele, hogy Jelcin a múlt héten óva intette a Nyugatot a volt csatlós országok meghívásától a NATO-ba. Nyugaton senki sem tiltakozott ez ellen az új moszkvai erőfitogtatás ellen. Ezt sokkal elfogadhatóbbnak tartják, mint Ruckoj uralmát, vagy a moszkvai káosz lidér- cét — írta a brit lap. HIRDETÉS A Mól ügyel a minőségre Budapest (KM) — Sok bírálat érte az elmúlt hónapokban Magyarországon, elsősorban az úgy­nevezett „fehér” kutaknál, azaz a márka nélküli üzemanyagtöltő állomásokon vásárolható benzin és gázolaj minőségét. A panaszok kivizsgálása során bizonyítást nyert, hogy a márkás kutak zömében, így a Mól, illetve Áfor üzemanyagtöltő állomások is megfelelő minőségű hajtóanyagokat forgalmaznak. A Mól Rt. minőségellenőrzési osztályvezetőjét, Antal Ferencet arról kérdeztük, milyen in­tézkedésekkel sikerült a hazai benzinkúthálózat egynegyedével rendelkező, „Mól 2000” néven nagy­szabású környezetvédelmi programot elindító magyar nagyvállalatnak a mindenkor kiváló minőséget biztosítania a kiskereskedelmi forgalomban. — A Mól Rt. annak érdekében, hogy fogyasztói részére kizárólag kitűnő minőségű, a környezetvédelmi előírásoknak és a gépjárműmotorok műszaki igényeinek is megfelelő Magyar Szab­vány szerinti hajtóanyagokat forgalmazzon, a gyártás-forgalmazás folyamatában több ponton is el­lenőrzi a termékei minőségét. Ennek köszönhetően az ellenőrzési pontokat nem hagyhatja el hibás ter­mék. A minőség-ellenőrzési szervezetünknek köszönhetően már a finomítóinkat is csak hitelesen megvizsgált, az előírásoknak, szerződéseinknek megfelelő, dokumentált minőségű termék hagyhatja el. A Mól Rt. tárolótelepein lévő tartályokba föld alatti vezetékeken jut el a finomítóból az áru. A csővezetékben meghatározott sorrendben követik egymást a termékek annak érdekében, hogy a minőséget — amelyet mind az indítói, mind pedig a befogadói oldalon laboratóriumi vizsgálattal folyamatosan kontrollálunk — tökéletesen megőrizzük. A tárolótartályokba töltött áruféleségeket a for- galombahozatal előtt ismételten megvizsgáljuk, minősítjük. A hiteles bizonylatokat igény esetén a vásárlóinknak átadjuk. ■*- A minőség-ellenőrzés folytatódik a Mól üzemanyagkutakra történő üzemanyag-szállítás során is? — A motorbenzin, gázolaj, tüzelőolaj kiskereskedelmi forgalmazása a részvénytársaság töltőállo­máshálózatán keresztül történik. A telepekről a töltőállomásokhoz tartálygépkocsi viszi a minősített árut. A minőségromlás elkerülése érdekében töltés előtt szigorúan ellenőrzik a tartály gépkocsik üres­ségét, tisztaságát, vízmentességét. A töltőállomásra tartálygépkocsival szállított áru átadásának, átvé­telének folyamatát pontos előírás szabályozza. Az áruátvétel fontos része a termékek minőségi átvétele. Garantáltan jó minőségű üzemanyagot tankolhat a vevő a Mól- és Áfor-kutaknál? — A Mól Rt. töltőállomásainál a vevőknek kiszolgált motorbenzin, gázolaj, tüzelőolaj garantáltan a magyar szabvány előírásainak, a fogyasztói elvárásoknak megfelelő, egyenletes minőségű. A már em­lített minőség-ellenőrzési pontokon túlmenően a Mól Rt. országos ellenőrző hálózata révén gyakorta tart szúrópróbaszerű ellenőrzéseket is a töltőállomásokon. A minőség-ellenőrző szervezet feladata az is, hogy a Mól Rt. által forgalmazott ásványolaj-termékek helyszíni minősítésén túl, a fogyasztók részéről esetlegesen beérkező minőségi reklamációkat kivizsgálja. Ezt az országos minőség-ellenőrző hálózat biztosítja, hogy az ország bármely pontján jelentkező minőségi kifogást, igen rövid időn belül, korrekt módon, jogszerűen rendezni tudja a Mól Rt. Milyen további fejlesztéseket terveznek a minőségbiztosítás „nyugati szinten” tartására? — A Mól Rt. jelenleg egyik fő feladatának tekinti, hogy a fentiekben vázolt, jól működő minőségel­lenőrzési folyamatot kisebb átalakítással, külföldi átvilágító céggel elfogadtassa és hivatalosan is megfeleljen az ISO 9000 nemzetközi minőségbiztosítási rendszer követelményeinek. +■ Hogyan fogadja a Mól Rt. a mostanában gyakorivá vált hatósági ellenőrzéseket? — A Mól Rt. a jelenlegi minőségi rendszere próbájának fogja fel, de a minőséggel manipuláló, tisztességtelen versenytársak megszorításának és kiszűrésének lehetőségeként is értékeli ezeket a hatósági ellenőrzéseket. Ezen akciókra, melyet a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és a Vám-, és Pénz­ügyőrség Országos parancsnoksága szervez, talán már korábban is szükség lett volna. A manipulálok kiszűrésével sok autóst meg lehetett volna kímélni a rossz üzemanyag okozta, mélyen zsebbevágó bosszúságoktól. A Mól Rt. töltőállomásain végzett eddigi ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy az autós , jól jár, ha Mól üzemanyaggal jár”. ( (61353/H) Elmarasztaló jelentés Pozsony (MTI) — A TA SR szlovák hírügynökség kedden ismertette azt a jelentést, me­lyet az Egyesült Államok kongresszusának tagjaiból álló 18 tagú bizottság készített az emberi jogok és a demokra­tizálódás állapotáról Szlová­kiában. A washingtoni testület igen kritikusan ítéli meg a szlovákiai helyzetet. A jelentés megállapítja, hogy „Szlovákia vezetői a szlovák államot öncélúan ér­telmezik, és nem az embereket szolgáló intézményként fogják fel. Az állam érdekeit védő törekvéseik megvalósításának kiemelkedő eszközeként al­kalmazzák a gazdaság ellenőr­zését és a kormány centralizált irányítási módszereit. Ennek elsőszámú áldozatai a függet­len sajtó és a nemzetiségi kisebbségek.” A jelentés a pri­vatizáció lelassulásáról, ese­tenkénti „visszafordításáról” tesz megállapításokat, és le­szögezi, hogy a kormánynak a média megszerzésére össz­pontosult törekvései az egyes politikusok kedvező képének kialakítását célozzák. Ha ez nem következik be, akkor „a magát államnak tekintő kor­mány szlovákellenesnek” mi­nősíti a sajtóban megjelenő kritikát. A jelentés bírálóan szól a Szlovák Köztársaság Alkot­mányának preambulumáról. Megállapítja, hogy „noha az nem szegi meg Szlovákia em­berjogi kötelezettségeit, de jelzi a többség érzéketlenségét a jelentős számú kisebbséggel szemben és kétségeket tá­maszt a parlament és a kor­mány jóindulatát, a nemzetisé­gi jogok tiszteletben tartását il­letően.” Jegyzet ______________ Aradi vértanúk Baraksó Erzsébet A radon a kertek alatt kö­zelítettük meg az em­lékhelyet — máshogyan ak­kor még nem volt tanácsos —, dobogó szívvel és elszo­rult torokkal. A népemlé­kezetben a halál völgyeként élő hely lepusztult volt és lehangoló. Ki mert törődni a magyar szabadságharc vér­tanúinak emlékével? Szerencsére annak az idő­nek már vége. Magyarsá­gunkat megváltani azonban még ma sem mindenhol ta­nácsos, még ma is vannak, akik határainkon túl emiatt fenyegetettségben kénytele­nek élni. Ezért ma is különö­sen aktuális az emlékezés a 13 aradi vértanúra, akik azt példázzák, az ügyért, amely­re felesküdünk, a hazáért még az életet is fel kell ál­dozni, ha úgy kívánja a haza érdeke. Nem felejtjük, hogy éret­tünk való is volt a véráldo­zat. Nem felejthetjük el Au­lich Lajos, Damjanich Já­nos, Dessewjfy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lah- ner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westenburg Ká­roly, Nagy-Sándor József, Pöltemberg Ernő, Sveidel József, Török Ignác, Vécsey Károly nevét. S oda kell ten­ni az aradi vértanúk neve mellé Batthyány Lajos, az első felelős magyar minisz­terelnök nevét is, akit ugyan­azon a napon, 1849. október 6-án végeztek ki Pesten. Ma nem kíván a nemzet tőlünk véráldozatot. Hétköz­napi apró helytállásainkkal azonban méltó tetteket hajt­hatunk végre, ha méltóak tudunk lenni azok szellemé­hez, akik miattunk is adták az életüket. Hiszem ugyanis, hogy meg kellett történnie 1848-49-nek, azután 1956- nak ahhoz, hogy 1990-ben elérkezhettünk egy szabad hazába. Illesse az áldozatért főhajtás a mártírokat e na­pon. Román-magyar közeledés Megemlékezés a román parlamentben Bukarest (MTI) — Bor­bély Imre RMDSZ-képvise- lő javaslatára, a román-ma­gyar közeledés gesztusaként kedd reggel a román képvi­selőházban néma felállással emlékeztek meg a tizenhá­rom aradi vértanúról, majd az 1848-49-es forradalom összes, — magyar és román — áldozatáról., Napirend előtt elhangzott felszólalásában Borbély Im­re temesvári RMDSZ-képvi- selő emlékeztetett a román és a magyar nép között még ma is fennálló, történelmi gyökerekre visszanyúló gya­nakvásra, amely a feszült­ségek egyik gerjesztője. Hangsúlyozta, hogy a törté­nelmi múltban a „nemzet­meghatározó ellenség” (mint a görögök szemében a török, vagy valaha a fran­ciák szemében a német stb.) a magyarok szemében Ausztria volt, a románok esetében viszont a magyar­ság, és úgy tűnik, részben még ma is az. 1989 decem­berében a magyar nép baráti kezet nyújtott a román nép­nek, de, mondotta, a Ceau- sescu-diktatúra éveiben fel­halmozódott dühnek, mely a szélsőséges sajtóban kímé­letlen magyarellenesség for­májában tört elő, sikerült mindmáig megakadályoznia a pozitív választ ama kinyúj­tott kézre. Ebben a helyzet­ben a másik gyászában való részvétel is pozitív reakciót jelenthet, a megbékélés, a normalizálódás jele lehet. A magyar nemzet október 6-i gyásznapjában részt vállalni egy perc néma felállással közeledési gesztus lehetne most, amikor — mondotta Borbély Imre az oroszorszá­gi eseményekre utalva — vi­har fenyeget a szláv tenge­ren, s amikor mindkét nem szláv nemzet egy közös házban találta meg a helyét. A szónok kérésére ekkor felálltak előbb az ellenzéki pártok képviselői, őket kö­vette a. kormánypárt tagjai­nak többsége, beleértve a képviselőházi frakció veze­tőjét, s a parlament állandó irodájának (elnökségének) tagjait. A néma tiszteletadás után Petre Turlea, a kor­mánypártból kivált függet­len képviselő sietett a szóno­ki emelvényre azzal a kije­lentéssel, hogy a honvédha­daknak 40 ezer román ál­dozata volt. Egy másik kép­viselő javaslatára ekkor 1848-49 harcainak minden áldozatáról is néma felállás­sal emlékezett meg a képvi­selőház. Végül Takács Csa­ba RMDSZ-képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnöke kért szót, a történelmi igaz­ság nevében visszautasítva a 40 ezres számot. Borbély Imre előzőleg, a parlament gesztusát kérő beszédében maga is utalt arra, hogy az események idején a civil lakosságot érintő kölcsönös atrocitá­sokra is sor került mindkét oldalon, ezek azonban nem öltöttek nagy méreteket, ezért nem változtathatják meg a forradalom történelmi jelentőségét. A román parla­mentben gyakori a történel­mi eseményekről, mártírok­ról való megemlékezés egy- egy képviselő kezdeménye­zésére, javaslatára. Az indiai földrengés egyik túlélője mosakodik egy sátortábor előtt AP-felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents