Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-06 / 233. szám

1993. október 6., szerda KÖZÉLET Kelet-Magyarország 5 Horn Gyulát nem a pártvélemények érdeklik Az MSZP lesz a „rút kiskacsa”? 9 Semmiféle együttműködésre nem lépnek a Munkáspárttal Ki üti vissza a labdát? Balázs Attila felvétele Szőke Judit Nyíregyháza (KM)— Nagy érdeklődés kísérte nemrég a Szocialista Párt megyénkbeli kétnapos programját. Húsz településen több mint harminc eseményen vett részt az orszá­gos elnökség és a párt parla­menti frakciójának több tagja, döntnöki feladatot kaptak egy szüreti felvonulás zsűrijében, de főszereplői voltak komoly politikai kérdés-feleleteknek. A sok ismert személyiség kö­zül a legnagyobb figyelem Hóm Gyula pártelnöknek ju­tott, annál is inkább, mivel itt tett nyilatkozatai, riposztjai már óhatatlanul a választási hangulatot idézték. A lapunk­nak adott interjú témái is ter­mészetesen a múlt-jelen-jövő idősíkjában helyezkednek el. □ Pártelnök úr, az utóbbi idők közvéleménykutatási eredményei az MSZP előre­törését jelzik, nyílttá vált a politikai küzdelem, még akkor is, ha az adatokat nem lehet közvetlenül lefordítani a vá­lasztás nyelvére. Talán ide­jekorán, de megszólaltak a harci dobok, főleg Önöket érik egyszerre több irányból jól irányzott támadások. Ez a népszerűsödő MSZP-nek szól, a politikai pánikot érzékelteti vagy az ellenségkép-keresés ősi magyar ösztönének jelent­kezése? — Azt hiszem, mindegyik. Egyre gyakrabban jelennek meg ijesztegető nyilatkozatok, melyek attól rémísztenek, mi lesz, ha itt is bekövetkezik egy baloldali fordulat. Egyébként nem tudom, miért nevezik for­dulatnak, politikai váltógaz­daságban magától értetődik, hogy az emberek négy- évenként ítéletet mondanak a kormányról, s ha elfordulnak az egyiktől, választnak egy másikat. Nem hiszem, hogy a társadalmat győzködni kellene arról, hogy a Szocialista Párt piacgazdaságot, szociális gaz­dasági rendszerváltást, de- mokrációt akar. Még akkor Összefogás Budapest (KM) — Meg­alakult a Nemzeti Elkötele­zettségű Társadalmi Szerve­zetek Koordinációs Irodája — tudatták a sajtóval teg­napi tájékoztatójukon a hét alapító szervezet képviselői. A történelmi Igazságtétel Bizottság, a Recski Szövet­ség, a Politikai Elítéltek Kö­zössége, a Politikai Foglyok Szövetsége, a Szovjetunió­ban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunká­sok Érdekvédelmi Szerve­zete, a Volt Magyar Politi­kai Foglyok Szövetsége és — az utolsó pillanatban csat­lakozó — Igazolt szabadság- harcosok Világszövetsége által létrehozott koordiná­ciós iroda egyik legfonto­sabb feladatának a „nemzeti sorskérdések”, vagyis az igazságtétel, a kárpótlás és a privatizáció rendezését tart­ja. Az új tömörülés a „nem­zeti elkötelezettségű, ke­resztény erkölcsön nyugvó politikát” támogatja, de egyik párttal sem kíván szö­vetségre lépni. A tüntetések helyett elsősorban politikai eszközökkel szeretnék érvé­nyesíteni az érdekeiket. Igaz — tette hozzá Fónay Jenő, a Pofosz elnöke —, végső esetben nem zárkóznak el az utcai megmozdulásoktól sem. sem, ha nem állunk ki minden­nap Nyíregyháza főterére verni a mellünket, hogy mi ezt akarjuk. Amit teszünk, azzal próbáljuk programunkat iga­zolni. □ Nem korai ez a nagy csa­tazaj, fegyvercsörgés? Szerin­tem félő, hogyha máris ilyen a légkör, csúnya választások elé nézünk. — Az természetes, hogy nincs olyan parlamenti koalí­ciós párt, mely ne esküdözne, hogy újból kormányra fog kerülni. Azt hiszem, rajtunk kívül meg nincs olyan ellenzé­ki párt, melynél ne állna első helyen, hogy ők pedig kor­mányba fognak kerülni. Ha a kormányzati szerepre törők között az MSZP-nek mint ver­senytársnak erősödik a be­folyása, az az ő felfogásuk szerint a saját pozícióik gyen­Igen, szemtől szembe. Hisz tiltakoznom kell egy sajtótájé­koztató nyomán ólomba sze­dett vádjai ellen. Másrészt politikai arcvonásai közül egy újabbat ismerhettünk meg. S végül és utolsósorban, mert így ülünk Nyíregyháza város képviselői karéjában. A FIDESZ és az MSZP. És ez eddig nem jelentett ilyen harcias szembenállást. Vitáz­tunk, villogtak a pengék, de ez természetes, hisz más párt tag­jai vagyunk. Eddig konkrét kérdésekről beszélgettünk, most a hangu­latra, a hangvételre terelődött az MSZP figyelme. Úgy lát­szik a választási kampányt sem lehet elég korán kezdeni. Baja Ferenc a tájékoztatón a FIDESZ-pártelnök, Orbán Viktor nyilatkozatait kiemel­kedően ízléstelennek nevezte. Anélkül, hogy utalt volna arra, melyeket tartja annak. így csak feltételezésekbe bocsát­kozhatom. Talán az nem tetszik a Szo­cialista Párt alelnökének, hogy a FIDESZ és annak vezetője úgy véli, mind egy liberális- konzervatív, mind egy liberá­lis-szocialista koalíció rossz döntés lenne az ország szá­mára. Azaz a FIDESZ nem lát koalíciós partnert a választá­sok előtt sem az MDF-ben sem az MSZP-ben. Ezért gülésével jár együtt. A magam részéről azt szeretném elérni, hogy ez a dobpergés, ez a ri- koltozás ne váljon általánossá, tudniillik, az nemcsak a köz­hangulatot, hanem valahol a cselekvési lehetőséget is ront­ja. Szeretném, ha sem a bel­ügyminiszter úr, sem mások nem ijesztgetnének. □ Lehet, hogy a magyar belpolitikában az MSZP lesz a „rút kiskacsa” ? — Nézze, hogy a pártok mit mondanak rólunk, az bennün­ket igazából nem foglalkoztat. Nem a pártok fognak sza­vazni, hanem az emberek. Mi pedig eléjük bátran kiállunk. □ Nem zavarja Önöket az újból felbukkanni látszó „utódpárt” jelző? S mintha egyesek megint próbálkozná­nak a „lekommunistázással”. — Ha ma valaki előveszi a próbálja az SZDSZ-el, az Agrárszövetséggel, és a Vál­lalkozók Pártjával kötött meg­állapodásokkal a harmadik lehetőséget, a liberális koalí­ciót felmutatni. De a választá­sok dönthetnek másként, s a koalíciókat úgyis a választók akaratának megfelelően kell létrehozni. Abban tökéletesen egyetértek Baja Ferenccel, hogy a lengyel példa, a szo­cialista visszarendeződés nem minta a magyar politika szá­mára. De a FIDESZ azért dolgo­zik, hogy ne is lehessen az. Még ha a Baja úréhoz hasonló kijelentések ennek ellenkező­jét is szeretnék sugallni. A magyar társadalmat nem ráz­ták meg egyáltalán a lengyel események annyira, mint amennyire szeretnék azok a politikusok, akik számára ön­igazolás lehetne ez a szocia­lista győzelem. A baloldali visszarendeződéssel nem kell rémítgetni az embereket, fel tudják mérni azt, hogy mit je­lenthet. így a FIDESZ sem a hisz­tériakeltéssel, az ellenség keresésével törődik, hanem Baja Ferenc állításával ellen­tétben a konkrét dolgokkal. A sors, s az igazság játéka, hogy az általánosító vádakkal egy oldalon és egy sorban arról számolt be a lap, hogy Mádi '90-es választási retorikát, vá­lasztási stílust, nem hiszem, hogy pártjának használna vele. Minden ellenünk uszítás, vag- dalkózás a baloldalt erősíti, nekünk segít. Találkozásaink a politika iránt érdeklődő em­berekkel arra serkentenek ben­nünket, hogy próbáljuk meg­teremteni a normális pár­beszéd lehetőségét a külön­böző politikai erők között. Bennünket a feltett kérdésnél sokkal jobban érdekel — s azon dolgozunk —, .hogy kezdődjön érdemi párbeszéd a választásokhoz közeledvén az embereket ténylegesen foglal­koztató kérdésekről. □ Für Lajos egy friss nyi­latkozatában, amikor a bal­oldali veszélyt festette fel, kinyilvánította: biztosra vesz egy választások utáni MSZP- MSZMP közeledést, sőt szö­vetséget. Kíván-e erre most reagálni? — Ez az itt töltött két nap mindegyik beszélgetésén fel­merült. Az MSZMP sürgeti az összefogást. Nagyon egyértel­műen megmondtuk: mi nem tudunk együttműködni. Nem tudjuk elfogadni a Munkáspárt vezetésének politikáját. Olyan alapvető, nagy elvi különb­ségek vannak közöttünk, mint a kapitalizmus igenlése vagy tagadása. Ahogy ismerem, a Munkáspárt vezetése elutasítja a kapitalista rendszert. Ha semmi más nézeteltérés nem lenne, e miatt semmiképp nem tudnánk megegyezni. (Termé­szetesen mi sem a vadkapital­izmus hívei vagyunk.) Ők sem a privatizációval, sem a Közös Piaccal való kapcsolatunkkal nemigen értenek egyet, s elu­tasítják az ország csatlako­zását a NATO-hoz. — Ez utóbbit én aztán külö­nösen nem tudom elfogadni. Az alapvető különbségek le­hetetlenné teszik, kizárják, — s semmiféle esély nincs is arra —, hogy országos szinten bár­miféle választási vagy koalí­ciós együttműködés az MSZP és az MSZMP között létre­jöjjön. László, a FIDESZ országgyű­lési képviselője újabb határát­kelők megnyitását szorgal­mazza... Baja Ferenc számon kéri pártomon, hogy miért nem a programegyeztetésekkel törő­dik. (Ezt először mindenkinek saját pártjában kell megten­nie!) Két párt között ilyen egyeztetés soha nem jöhet létre, csak a különböző alapál­lású elképzeléseket lehet meg­ütköztetni, vita keretében. S arról egy alelnöknek illik tud­ni, hogy ilyenre már volt pél­da, például Horn Gyula és Or­bán Viktor között. Akármennyire is szeretné magát centrum pártként fel­tüntetni az MSZP, nem az. S akkor sem fog annak látszani, ha a FIDESZ-t próbálja a jobb oldalra, annak is a legszélére tologatni. Azért sem ajánlom ezt Baja Ferencnek, mert ott a szélsőjobbot esetleg szocia­lista közjogi méltósággal talál­koznánk. SZŰRÖS ügyeit az MSZP a mai napig nemtudta tisztázni. Meglepő, hogy Orbán Vik­tor szavaiból kormánypártisá­got vél kihallani. Meglepő, hogy a miniszterelnök békés programegyeztetéseire hivat­kozik. Mi egyiket sem tapasz­taltuk, s úgy vélem, az ország polgárainak többsége sem. Seszták Oszkár Nem lehet elég korán kezdeni? avagy szemtől szembe Baja Ferenccel, a szocialista párt alelnökével Agrárszövetség a földről, a kulturált kampányról A A Az Agrár- szövetség ál­AAA íáspontja’ hogy a gaz- VAA# d a s á g , AtfURszővETsto különösen a mezőgazda­ság kérdéseit végre a szak- szerűség, az ideológiáktól és érzelmi fűtöttségtől mentes koncepcionális megközelítés jegyében kell kezelni. Ebből a szempontból végiggondo­latlannak, a jelenlegi rende­zetlen földviszonyok köze­pette a nemzetgazdaság szá­mára veszélyesnek tartjuk a külföldiek földvásárlásáról szóló kormányzati elképze­léseket. Nem tartanánk szerencsés­nek, ha a parlament olyan törvényt hozna, amely nem magyar állampolgárokra ima elő tulajdonszerzési korlá­tozást. A hazai érdekek vé­delmét inkább az eladás sza­bályozásával kell megol­dani. Törvényben kell garantál­ni az egyes települések ha­tárában lévő földekre az ott élők elővásárlási jogát. Adó- kedvezményekkel kell segí­teni a hazai tulajdonszerzést. A termőföld védelmét az eddigieknél hatékonyabban kell biztosítani. A művelés­ből való kivonás „árát” meg kell emelni és törvényben kell garantálni, hogy az ilyen címen felvett összegek felét az érintett önkormányzat kapja meg. Ki kell mondani, hogy az állam addig nem adhat el földet külföldinek, amíg nem tesz eleget maradékta­lanul a kárpótlási törvényben előírt kötelezettségének. Emellett szükséges forrá­sok előteremtésével és ren­deltetésszerű felhasználásá­val meg kell gyorsítani az in­gatlannyilvántartás napra­készségének megteremtését. A választási kampány ide­jén nem szabad új földtör­vényt alkotni, a feltétlenül szükséges változtatásokat a régi módosításával kell át­vezetni. El kell kerülni, hogy a kampány egyik központi kérdése a külföldiek tulaj­donszerzése legyen. A kormány eddig sorra feladta az EK-hoz való csat­lakozásnál, a kedvezőbb po­zíciók eléréséhez szükséges feltételeket. A földtulajdon tervezett felszabadítása, az állam ál­tali esetleges eladások az utolsó adu feladását jelentik anélkül, hogy cserébe bármit is kapnánk. Hiba lenne folytami az EK felé eddig tett egyoldalú en­gedmények sorát, ameddig mi nem részesülhetünk az EK tagjainak nyújtott ked­vezményekben. Jelenleg en­nek csupán a kárait látjuk. Nemcsak földügyben van­nak aggodalmaink, hanem az 1994-es választások köze­ledtével a kampány stílusá­val kapcsolatban is. Az Agrárszövetség, a pár­tok közötti kampányegyez­tetési megbeszélésekhez kapcsolódva, az alábbi ja­vaslatokkal fordul a válasz­tásokon induló pártokhoz. Ezeket a javaslatokat a többi párttól függetlenül, ma­gunkra nézve kötelező érvé­nyűnek ismerjük el. 1. A választási kampány során tiszteletben tartjuk a résztvevők (és családtagjaik) magánéletét. Nem tartozik ebbe a körbe az aktív poli­tikai tevékenység. 2. A választási kampány­ban semmilyen körülmények között nem használjuk fel a gyermekek munkáját. Élet­terüket (pl. óvoda, játszótér) tisztán tartjuk a politikai hirdetésektől. 3. Plakátokat, hirdetéseket nem helyezünk el oly mó­don, hogy az élő fában, nö­vényben kárt tegyen. Ugyan­csak tiszteletben tartjuk a művészi értékeket képviselő felületeket (dombormű, fal­festmény stb.). 4. Egymás hirdetéseit köl­csönösen tiszteletben tartjuk, nem ragasztunk mások pla­kátjaira. Törekszünk arra, hogy tere maradjon a nem politikai jellegű hirdetések­nek is. (pl. kiállítás, film, színház stb.). 5. A kampány költségei közé számítjuk, és biztosí­tunk pénzt arra, hogy a kam­pány befejeztével a közterü­leteket megtisztítsuk saját választási plakátjainktól, hirdetéseinktől. Az Agrárszövetség Sza­bolcs. Szatmár Bereg me­gyei elnöksége helyeselné, ha a pártok létrehoznának egy kölcsönös megegyezés­sel kialakított etikai bizottsá­got, melynek döntéseit ma­gukra nézve kötelezőnek te­kintik. Az Agrárszövetség javasolja, hogy az etikai bizottság tagjai köztisztelet­ben álló polgárokból kerül­jenek ki, ne a pártok appará­tusaiból. Az Agrárszövetség Sz. Sz. B. Megyei Elnöksége Korrekten, kritikusan A Munkáspárt a választási kampányról A Munkáspárt helyi lapki­adói és felelős szerkesztői országos tanácskozásának állásfoglalása. A Munkáspárt budapesti kerületi és megyei, városi lapjainak felelős kiadói és szerkesztő bizottságainak vezetői 1993. szeptember 25-én országos értekezle­tükön az alábbi állásfoglalást hozták: 1. A munkáspárti helyi la­pok az 1994-es országgyű­lési képviselőválasztásokat megelőző kampány során ki­adványaikban korrekt, kul­turált — ugyanakkor kritikus — hangnemet fognak hasz­nálni a párt politikai ellen­feleivel szemben. Nem ad­nak teret a politikai ellen­felek becsmérlésének, sérte­getésének, emberi mivoltuk­ban való megalázásának. 2. Felhívással fordulunk valamennyi párt, társadalmi és civil szervezet helyi lap­jainak felelős vezetőihez: csatlakozzanak állásfoglalá­sunkhoz, közösen segítsük a választási kampány tisz­taságát! A Munkáspárt helyi lapjai felelős vezetőinek tanács­kozása. Szőllősiné Fitos Éva a Munkáspárt megyei elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents