Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-06 / 233. szám
1993. október 6., szerda HATTER Kelet-Magyarország 3 Gazdálkodó Tiszanagyfalu Nem várnak csodára • Export-import maszek alapon • Parányi cipőgyár Nábrádi Lajos Tiszanagyfalu (KM) — Ellentmondásos kép tárul Tisza- nagyfaluban az ide látogató elé. Felszámolás alatt áll a tsz, ugyanakkor igazi őszi nyüzsgés tapasztalható a határban és a kertekben. Új boltok, új vállalkozók cégtáblái virítanak több utcában. A központban újnak mondható, pompás iskola marasztalja a tekintetet, sok-sok takaros házat látunk, az emberek jól öltözöttek. A kissé eldugottnak számító településnek élénk gazdasági kapcsolata van számos Dunán inneni várossal, sőt külfölddel is. Tükröt tartunk e falu elé. A szép kis polgármesteri hivatalban Kemecsei László polgármester mindenek előtt néhány sokat mondó számadatot közöl. Hogy a településnek Virányostanyával együtt 2070 lakója van, s a munkanélküliek száma „csak” 241. A tsz 2050 hektáron gazdálkodott, most jogutód nélkül megszűnik. Ám az emberek jelentős része nem csodára, vagy munkanélküli-segélyre vár, hanem kezdeményez, próbálkozik, dolgozik. Körülbelül háromszáz helyi állampolgár földet művel. Sokan a kárpótlás, vagy a tsz részarány tulajdona révén jutottak földhöz. Büszkén említi a polgármester, hogy a rendszerváltás óta gyógyszertár épült itt, gázvezetéket, távhívásos telefont avattak, nem sokára kezdik a városi igényeket is kielégítő tornacsarnok építését. A jellemző gazdálkodásról beszélgetünk Heinrich Lajos mezőgazdasági szaküzemmérnökkel. Mint mondja, itt még mindig jelentősnek mondható az állattartási kedv. Kapcsolatai révén ő is segít az embereknek abban, hogy termékeiket, Jellemző Kép az új gazdabolt előtt az almát, a burgonyát és a kukoricát el tudják adni. Közvetítésével a szarvasmarhák olasz és török piacra kerülhetnek. Egyeseknek még tanulni kell a földművelést, a gazdálkodást, ezért a téli hetekben igény szerint gazdatanfolya- mot indítanak. A tanfolyamon a marketing, az értékesítés is „tantárgy” lehet. A polgármester közbe szól, itt említi, hogy máris többeknek van itt közvetlen, vagy közvetett külföldi kapcsolatuk. Megemlíti, hogy például Láng Zoltán a családjával nemes paprikamagot termel kanadai exportra. Szentirmai Péteréit pedig paradicsommagot szállítanak külföldre. Forgalmas helyen nyitotta meg gazdaboltját Pákh Tibor vállalkozó. Műtrágyát, szerszámokat látunk az udvaron, a polcokat most rendezik, az igazi árusítás október elején kezdődik. Természetes, hogy a gazdálkodó faluban szükség van erre a boltra. S többre is. A vállalkozó újságolja a közérdekű hírt, hogy megnyitotta export-import irodáját. Ukrán és román üzleti kapcsolatokra építve. Kiszállít vetőburgonyát, kukoricát, almát, behoz többek közt műtrágyát, deszkát, hullámpalát. Számít arra, hogy növekszik majd az építkezési kedv. Egy újnak mondható szép épület hívja fel magára a figyelmet az egyik portán. Ez Krausz József kistermelő nagy istállója. A gazda, a középkorú férfi mutatja, hogy 29 fejős tehén és húsz növendék marha áll az istállóban. Családi vállalkozás ez, mondja, s hozzá teszi, hogy a haszon egyelőre nem nagy belőle. De vásárolt pár hold földet, így jövőre már megtermeli állatainak a drága takarmányt. Mester Béla portáján tizenöt sertést számolunk. Mint mondja, már csak megszokásból is eteti, neveli őket. Nevetve mondja, hogy almája egy részét átviszi a közeli ZempRepülés az életért Nyíregyháza (KM - D. B. G.) — Mostanában gyakori, hogy különböző szervezetek, intézmények egy-egy napot valamilyen elnevezéssel illetnek, és az adott időpontban különböző rendezvényeket, ünnepségeket tartanak. így lesz ez az október tizediki hétvégén is, amely a kalendárium szerint nemzetközi madármegfigyelő nap. A BirdLife International, a madárvédelem nemzetközi szervezete az egész világra kiterjedő akciót hirdetett meg. A szervezet célja, hogy a természetet, a madarakat kedvelő emberek e napon a világ minden táján tegyenek egy túrát, és így a saját szemükkel győződjenek meg a természet szépségeiről. Hazánkban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is részt vesz a nemzetközi akcióban. Az egyesület nyíregyházi helyi csoportja október 8-án, (pénteken) délután öt órakor a Fel- ső-Tisza Alapítvány VIDEO- TISCIA Stúdió természetfilmjeit mutatja be a Kölyökvárban, Nyíregyházán a Dózsa Gy. u. 25. szám alatt. A vetítés előtt dr. Szép Tibor biológus előadást tart a madárvonulás titkairól. Szombaton kirándulásra várják az érdeklődőket. Reggel hét órakor a buszállomáson lesz a találkozás. Az úticél a Szelkó-tó. A társaság körülbelül délután kettő órakor érkezik vissza. További információt a madártani egyesület helyi csoportja nyújt Nyíregyházán a Hősök tere 9. szám alatt az érdeklődőknek. Telefon: (42) 313-608.--------------Tárca— n éges-régen, az egyik szombaton anyukámmal a nyíregyházi piacra indultunk bevásárolni. A hosszú út és a cipekedés után a fáradtságtól és az éhségtől már majdnem összeestünk, ezért a vasútállomás büféjébe betértünk reggelizni. Kolbászos lecsót kértünk, rizzsel. A tányér felett gőzölgőit a fi issen készült étel, a finom ízét szinte már a. szánkban éreztük. Kenyeret azonban elfelejtettünk venni, ezért anyukám a lecsót egy kis időre otthagyta. Kislány voltam, az étkezőpultra épp hogy ráláttam. Rémültem vettem észre, ahogy a pult másik oldalán hirtelen odajött valaki. Lila volt^az arca, mélyen barázdás. Ősz haja lófarokba fogva. Koszos, szürke balonkabát lógott rajta. Mélyen tányérjába hajolt, tekintetét egy pillanatra sem emelte fel. Zabálta, falta a lecsónkat. gos élet megtestesítőjét, a koldus asszonyt idézi fel. Gyerekként látni éhes embert — félelmetes volt. Az anyám D, Bojté Gizella —Itt van hozzá a kenyér— szólt csendesen anyukám az öregasszonynak. Aztán elindultunk hazafelé, a „hoppon- maradt” ember szomorúságával, de már egyikőnk se volt éhes. A kellemetlen sztorit azóta se tudtam elfelejteni. A lecsó számomra nem a paprika és paradicsom finom zamatát, a házi kolbász fűszeres ízét jelenti, hanem egy nyomorúsáfogta a kezem és húzott ki a büféből. Meg akart óvni a rossztól, földi világunk emberhez méltatlan pillanataitól. Ne lássam, ne is tudjam, a szépség mellett ott húzódik a gyarlóság, a gonoszság. Melyik kerül felülre? Tőlünk függ! Napjainkban azonban egyre több embert lehet kolbászos lecsóra kiéhezve látni. A SZERZŐ FELVÉTELE lém megyébe, ott mustot és bort kap érte. Feltalálja magát. Feltalálta magát Zólyomi József is, aki a tsz-ben vált munkanélkülivé. Most az utcán találjuk egy pompás nyugati kisteherautóban. Üzletkötőként árul, nem tart igényt munkanélküli-segélyre. Szintén munkanélküli volt,s vállalkozó lett Ress Ferenc is. Lakása toldalékaként egy kis műhelybe toppanunk. Olyan ez a helyiség, mint egy parányi cipőgyár. A vállalkozó ezt mondja: „Egy cipőkészítő kft.- ben váltam munkanélkülivé. A fiam leszerelt a katonaságtól, nem talált magának munkát. Eladtuk az anyám házát, bele fogtunk a cipőkészítésbe. Szinte éjjel-nappal dolgozik családunk. Mivel nem szalag- szerűen, s nem kapkodva dolgozunk, jó minőségű termékeinkre van piac megyén kívül is.” A tiszanagyfaluiak élni akarnak, s úgy látszik, tudnak is élni. Támogatás Nyíregyháza (KM — N. L.) — Ä megyei munkaügyi központ újabb pályázatot hirdetett meg. Anyagi támogatásban részesülhetnek azok a pályázók, akik közhasznú munkavégzéshez gépeket vásárolnak. Pályázhatnak azok a nonprofit (nem nyereséges) formában működő önkormányzatok, alapítványok, egyesületek, s egyéb hasonló szervezetek, amelyek vállalják, hogy a támogatással létrehozott új munkahelyeken kizárólag regisztrált tartós munkanélkülieket alkalmaznak közhasznú munkára. A sikeresen pályázók visszatérítendő kamatmentes tőkejuttatásban részesülnek. Az odaítélhető támogatás felső határa a beruházási költség 50 százaléka, de megvalósulandó munkahelyenként legfeljebb 300 ezer forint. Egy pályázatra maximum 3 millió forint támogatás adható. A támogatást legfeljebb 3 év alatt, egy év türelmi idő után kell negyedévente visszafizetni. A saját erő a beruházási összeg minimum 15 százaléka legyen. A támogatott beruházást 1993. december 31-ig meg kell valósítani, a támogatással létrejött munkahelyeknek legalább 3 évig fenn kell maradni, a pályázat elbírálásánál előnyben részesül az, aki új gépet vásárol. A pályázatokat a megyei munkaügyi központ munkaerőpiaci osztályára kell beadni. (Nyíregyháza Egyház u. 13.) Nézőpont j Aki vet... Máthé Csaba A ki vet, az arat is. Az év- jTx tizedek óta érvényben lévő aranyszabály belerögződött a földet művelő emberbe, aki el sem tudná képzelné, hogy az elvetett földjén más arasson. Evek óta rendben ment minden, viszont amióta a kárpótlás megkezdődött, már mindez nem olyan egyértelmű. Nem azért, mert az elvetett terményt más akarja learatni, nem ott kezdődött a gond, hanem ott, hogy már a vetésnél bizonytalan a gazda, vessen-e egyáltalán. Tavaly számos helyen egy évre ideieglenes földhasználati jogot kaptak földművelők, akik abban reménykedtek, hogy az esztendő leteltével megkezdődik a kárpótlás, kijelölik a végleges tulajdonost, aki idén ősszel megkezdheti a vetést. A kárpótlás viszont elhúzódott, az egyéves földhasználati jog letelt és még nem indult be sok helyen a kárpótlás. Azokon a helyeken, ahol úgymond.a leendő tulajdonosok egymás között megegyeztek abban, hogy a liciten kié lesz a föld, ott már megkezdődhetett a vetés. Ahol csak novemberre, esetleg decemberre ígérik a kárpótlást, óriási a bizonytalanság, a tétlenségre kárhoztatott földművelők nem mernek nekifogni a vetésnek. Ahol ugyanis többen is licitálnak fognak az adott területre nem ritka az sem, hogy egymást megfenyegetik: ha beveted a területet én kiszántatom és én fogom újra bevetni. Bár néhány helyen újra elkészítették az ideiglenes földhasznosításhoz szükséges nyomtatványokat, de se a kárrendezési hivataltól, sem a helyi önkormányzattól, se a földrendező bizottságoktól, se az FM-től nem kaptak arra garanciát, hogy annak a földterületnek az új tulajdonosa pénzben vagy terményben kifizeti a munkájukat illetve más megoldásként még az ideiglenes földhasználónak engedélyezi az aratást. Egy legutóbbi tanácskozáson éppen az FM egyik vezető szakembere kijelentette: a magyar jogrendszer szerint aki vet, az arat. Reméljük így lesz! A Nyíregyházi Nyírség Ruházati Szövetkezetben pénteken a. korábbi években nyugdíjba ment. 150 dolgozóval találkoztak a cég vezetői Elek Eme.'felvétele \ Kommentár Hüvelykujj Balogh József C sak sajnálni tudom, aki éjszaka tud aludni, és nem hallgatta tegnap éjjel fél kettő tájban a Kossuth Rádiót. A riporter — nem tudom ki volt — beszélgetett két orvossal, az egyiket dr. Bánki Lászlónak, a másikat dr. Mező Róbertnek hívták. Egyik sebész, a másik or- topédus volt, de nem is ez a lényeg, hanem amit valamelyikük ország-világ tudtára adott. Van egy nyírségi falu — kezdte az anekdotáját —, ahol minden második embernek hiányzik a hüvelykujja. Mégpedig azért, mert rájöttek az emberek, hogy ezért az ujjért fizet legtöbbet a biztosító, meg aztán így nem is kell dolgozni majd. A riporter rákérdezett, melyik falu ez, de sebészkém azt válaszolta: nem mondja meg, mert még magukra ismernének az emberek, de maradjunk annyiban, hogy a történet igaz. Nem tudom mikor járt a Nyírségben a doktor úr, vagy elhagyta-e már valamikor is a főváros határát, egyáltalán a kórházán kívül látott-e már falusi embert, pláne olyat, aki azért okoz magában kárt, hogy ne kelljen dolgozni, vagy hogy pénzt kapjon érte, noha nagy szükség lenne rá? De a kezére méginkább szüksége van mindenkinek, s ha hat hüvelykujja lenne a nyírségi embernek, sokszorannyi munkával sem tudna olyan körülményeket teremteni magának, amilyenek a fővárosban, pláne egy sebésznek az ölébe hullanak. Kétségtelen, van olyan települése ennek a megyének, ahol több embernek hiányozhat egy-két ujja, hiszen nemrég olyan hatalmas fatelepek, fafeldolgozó üzemek működtek, mint a tuzsé- ri, a mátészalkai, a vásáros- naményi Érdért telep, s elképzelhető, hogy több volt ott a baleset, mint ahol a fasorokat is kiirtották a termelőszövetkezetek. De az csak a doktor úr fővárosi fantáziájában igaz történet, hogy szándékosan tesznek kárt magukban az emberek. Mert a szegény embernek nem a biztosító a támasza és nem a rokkantsági nyugdíjra vár, hanem még akkor is dolgozik, amikor nem a hüvelykujját, hanem egész lényét megrokkantotta a szegénység. Keserű lecsó
