Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-05 / 232. szám

12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. október 5., kedd így is, úgy is Karádi Zsolt ellene már ennek a .ÍV gyereknek valami ver­set olvasni! — gondoltam a minap. Nosza: kutatni kezd­tem emlékezetemben hajdani könyvek után. Előbukkant hát a régmúltból az Öreg né- ne őzikéje. Megvan! Néhány strófáját még ma is fejből tu­dom. Elhatároztam, hogy megveszem. Úgy is lett — volna. A boltban megleltem a karcsú kötetet: forgatom, lapozga­tom, ízlelem az egykori ver­sikét. Végül meglátom az árát: 365 forint. Az egész nincs tíz oldal. No jó, ma­rad a könyvtár. Megtalálom ugyanennek a mesének az 1981-es kiadását (25 fo­rint!), tudom, tudom, per­sze, az elvtelenül támoga­tott, nem valós ár volt... Nekiveselkedem, aztán pár perc alatt újraolvasom az ismerős sorokat. S ak­kor rábukkanok az utolsó rész egyik gyöngyszemére: ....nagy köcsögben, kis csu­porban / szivárványszín száz csokor van. / Egyiket Gál Péter hozta, I másikat meg Kovács Julcsa, / harmadikat Horváth Erzsi,! úttörő lesz valamennyi.” Ejha! — vajon az új kiadásban mi lett a piros nyakkendős pajtások­ból? Vissza a könyvesbolt­ba! Kikeresem a jelzett mon­datot, s ezt találom: „Egyi­ket Gál Péter hozta, / mási­kat meg Kovács Julcsa, I harmadikat Horváth Erzsi, / iskolás lesz valamennyi.” Igen, igen. így változnak az idők. Fazekas Anna 1952- ben írt szövegében minden dramaturgiai ok nélkül vál­toztak a gyerekek úttörőkké. Manapság — ugyanolyan indokolatlanul — iskolá­sokká. Hiába azonban: a gyönge művel nincs mit csinálni, így is rossz, meg úgy is. Maradok inkább Weöres Sándornál. Az ő verseit nem kell átigazítani. Bóbita ott táncol ma is, ahol az an­gyalok ülnek: a gyermekek lelkében. Ott, ahol a csoda születik. Öreg néne didaxi- sával együtt a múlté. Weöres örök. Videoszemie Nyíregyháza (G. S.) — A szeptember havi videopi- ac érdekessége, hogy meg­nyílt Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Könyvtár video­kölcsönzője a Médiatár szol­gáltatásaként. Kicsi kínálat­tal indítottak, de a választék annál érdekesebb. Dr. Gál Józsefné részlegvezető el­mondta, hogy az önkor­mányzattól várnak támo­gatást a bővítésre. Addig is tallózzunk a jelenlegi gyűj­teményben. Nagy a megfil­mesített drámák kínálata. Megtalálhatók a klassziku­sok, páldául Moliére-től A nők iskolája, Madách műve, Az ember tragédiája, Sop­hokles: Antigonéja. Gondoltak a gyerekekre is a Vízipók csodapókkal, va­lamint az Oxford Vision ki­adványával, a videobibliá- val. Megtalálható itt minden idők legnagyobb filmje: A Patyomkin páncélos is. Aki pedig másra vágyik, annak ott van a „serie moire” fran­cia krimisorozat, e műfaj ínyenceinek. A Nyírcentrum Kft. vide­otéka kínálata igencsak sze­rény. Szinte kizárólag kom­mersz filmeket forgalmaz. Két Oscar-díjas filmet, A szakaszt és a Rain man-t ki­véve, az összkép lehangoló volt számomra. A videoházban viszont az Oscar-díjas filmek seregével találkoztam: A keresztapa, A bárányok hallgatnak, A szerencse forgandó. Megvan a tárunkban a Golden Globe díjas film is, A halászkirály legendája is. Nemes dolog, hogy bevételük egy részét művészfilmek beszerzésére fordítják. A Karády Katalin Film­szalon ismert és közkedvelt, továbbra is teljesíti eddig vállalt szerepét, a kultúra terjesztését. Nemrég érke­zett John Steinbeck klasszi­kus műve az Egerek és em­berek filmfeldolgozása, Ga­ry Sinise rendezésében. Ka­rinthy Frigyes kedvelőinek ajánlható az 1956-ban ké­szült irodalmi filmadaptá­ció, a Tanár úr kérem. A há­borús filmek kedvelőinek csemegéje a hét Oscar-t be- kaszírozó Híd a Kwai folyón című film. Sok operafilmet is beszereztek, így Verdi: Otelló-ját Horváth Adám rendezésében, olyan neves művészekkel, mint Simándy József, Melis György és Pitti Katalin. Római múzeumbérlet Róma (MTI-KM) — A Rómába érkező külföldi tu­risták nagy bánata, hogy nem válthatnak a város összes múzeumába érvé­nyes, kedvezményes bérle­tet, mert úgy tudják, nincs ilyen. Némelyek tudni vélik, hogy létezik, de olyan, mint egy fantom, hiába keresik. Pedig van, csak senki sem ismeri, főleg nem a külföldi utazási irodák. Róma város tanácsa 7 hó­napja 25 ezer bérletet osztott szét az árusítással megbízott szállodákban, könyvesbol­tokban és trafikokban, de a tarka műanyag kártyák azó­ta is ott porosodnak, kellő propaganda hiányában — és mert nem érvényesek az örök város több fontos mú­zeumába. A MuseidonCard nevű bérletjegy Róma 13, városi kezelésben lévő múzeumába jogosít belépésre, köztük a Capitoliumba, a Barraco- múzeumba (antik szobrok és plasztikák), a via Nazion- alén lévő Palazzo déllé Es- posizioni-ba (időszaki kép­zőművészeti kiállítások), az ókori emlékek gipszmáso­latait bemutató Római Civi­lizáció Múzeumába (az EUR-ban), a Napoleon- és a Canonica-múzeumba, Tra- ianus fórumába, Róma falai­nak múzumába, Massenzio villájába az Appia Anticán, vagy Augustus „Ara Pacis”- ába. Külön egyeztetéssel to­vábbi 37 régészeti-ásatási hely kereshető fel vele. A 7- napos bérlet 48 ezer lírába, a 4-naposé 30 ezerbe, a 2- naposé pedig 23 ezer lírába kerül. Új műsorok a televízióban / Átalakítás közben is vállalni kell harminchat év tévés múltjának az értékeit A sajtótájékoztatón szó esett a helyi tévéstúdiók szerepéről is. Képünkön: a Mó­ricz Zsigmond színházban Verebes István igazgatóval készít interjút a nyíregyházi városi tv stábja Elek Emil felvétele Budapest — Nyíregyháza (KM — K. J.) — A Magyar Televízió vezetői a közel­múltban tartottak igen nagy érdeklődéstől kísért sajtó- tájéjoztatót Budapesten a Gellért Szálló gobelintermé­ben. Az egybesereglett publi­cisták mintegy két órán át hallgathatták az információ­kat az új műsorszerkezet fo­lyamatos kialakításáról, né­hány induló műsorról, az új­jászerveződő alkotóműhe­lyekben folyó munkáról. — Újra indítjuk a korábban is igen népszerű műsort, a Családi kört — kezdte ismer­tetőjét Hajdúfy Miklós fő- szerkesztő. Ez a sorozat tévé­játékszerű kerettörténetekbe ágyazva jól és hasznosan tudta befolyásolni a nézőket, min­denféle erőltetett didaktikai nyomás nélkül. Tizenöt új tévéjáték A szórakoztató programok között több lesz a kabaré, a kis tévéjáték, a bohózat. A tévé­játékok köre — ami egyébként a magyar televíziózásnak min­dig az erőssége volt — örven­detesen gazdagodik. Izgalmas produkciónak ígérkezik a Kovács András rendezte, két részes „Álom­menedzser”, vagy az október 23-i forradalom évfordulójára készült „Hajnalra a fények ki­hunynak” című darab. Kará­csonykor kerül a képernyőre az Ábel a rengetegben. Vélhe­tően nagy lesz a közönségsike­re a Tribádok éjszakája című televíziós játékfilmnek Mi- hályfi Ernő rendezésében. Az irodalmi adaptációk közül csupán ízelítőként: Zsurzs Éva rendezi A csikós népszínmű­feldolgozást, Makk Károly pe­dig Konrád György A cinkos című regényéből készít tévé­filmet. A Bacsó Péter nevével fémjelzett sorozat még nem végleges címe: Rómaiak vagy Függőjátszma. A sajtótájékoztató további részében Kocsis L. Mihály műsorigazgató foglalkozott a műsorrend változásának viták­ra is okot adó néhány kérdé­sével. Ironikus bevezetőjében kifejtette: a sajtót általában nem az érdekli igazán, hogy mik az újdonságok, hanem az, hogy mi tűnt el, illetve: mit szüntettek meg. A továbbiak­ban mintegy alaptételként fo­galmazta meg: a televízió mű­sorideje adott. A meglevő ke­retben el kell helyezni az új programokat, s ilyenkor az az egyetlen kérdés — figyelembe véve a nézők többségének ra­gaszkodását a régihez, a meg­szokotthoz —, hogy az újat minek a helyére építsék be a szerkezetbe. Közszolgálat vagy „szappanoperák” Sokan szóvá teszik — mon­dotta —, hogy jelenleg a képernyőt ellepték a soroza­tok. Majdnem minden napra jut egy-egy szériarészlet. Jó ez? — tehetnénk fel a kérdést. Jóllehet a sorozatok többségé­ben a felületes gondolat- és érzelemvilág „tartalmai” je­lennek meg, nézettségi muta­tóik viszont azt sejtetik: igény van rájuk. Kényelmes dolog a szériákkal operálni, de azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, a „szappanoperák” sok fontos témát és műsort szorítanak ki a közszolgálatiság jegyében szerveződő műsorstruktúrá­ból. Ezért van szükség a vál­toztatásokra, a belső arányok módosítására. A művelődési műsorok stú­diójának főszerkesztője, Kő­vári Péter a tudományos közé­letet — az egyes tudományá­gakat — bemutató programok növekvő arányáról beszélt. A konkrétumokról szólva kiemelte az október 23-án be­mutatandó Leningrádiak a ma­gyar forradalomért című pro­dukciót. A sorozatműsorok között fontos szerepet szánnak a Jogi eseteket felváltó A jog­nak asztala elnevezésű adá­soknak. Az új széria folytatja az előd jó hagyományait, de összességében más stílusú lesz. A törvényértelmezésre szeretnének a jövőben na­gyobb hangsúlyt helyezni. A magyar nyelv szeretete, ápolá­sának, művelésének napi szükséglete indítja útjára a Mondolat című adássort. Új­donság lesz a Néprajzi Maga­zin. A havonta jelentkező mű­sor nemcsak a magyar, hanem az egyetemes folklór értékei­nek bemutatására szerveződik. Szintén novum a Bán Róbert által jegyzett Szociofotó soro­zat. Czeizel Endrének is lesz ismét önálló programja, a ge­netikai családfakutatási szé­ria, melyben örökletes nyava­lyáinkról esik majd szó. 1994 — Kossuth-év. Ehhez kap­csolódóan szintén készül soro­zat. Az egyik legérdekesebb­nek ígérkező, közelmúltunk történelmének fehér foltjait szüntetni kívánó műsor lesz az ÁVH-t bemutató A párt ökle. Moldova Agnes Kitörés című szociál-pszichológiai prog­ramja a szolgáltatás jegyében indul. A mentálhigiénés prob­lémákra kísérelnek meg vá­laszt adni az egyes adásokban. A gazdasági műsorok fő­szerkesztősége — mondotta Pomezsánszky György — az egyik legújabb a Magyar Tele­vízióban. Részesedésük az összműsoridőből mindössze három százaléknyi. Nyitni, újítani szeretnének, és termé­szetesen nagyobb teret nyerni. HVS gazdaságmagazin Hetente fog jelentkezni a Hitel-Világ-Stádium (HVS) Magazin. A Hidak című soro­zat a külföldi gazdasági kap­csolataink alakulásának bemu­tatására vállalkozik. A fo­gyasztói érdekvédelmet szol­gálja a Szolgálatukra, a Ki­rakattal pedig egy viszonylag olcsó reklámozás lehetőségét szeretnék megteremteni. Részletesebben szólt a HVS Magazinról, mivel valójában ez az egyetlen nagyobb léleg­zetű gazdasági műsor. Benne a gazdaságot megélő és csináló embert egyaránt meg szeret­nék szólítani. A programnak megújítható hagyományai alig vannak, szinte mindenben újat kell kitalálni. A HVS-adások- ban — nemzetközi minta nyo­mán — lesz Csattanó. Ez egy élő adásrész lesz, melyben például három újságíró fejti ki a véleményét ugyanarról a gazdasági kérdésről, majd eze­ket szembesítik tizenkét, a közvéleményt képviselő em­ber álláspontjával. Lesz Köz- gazdasági kisszótár, Jó adófi­zetők kiskátéja, Vállalkozói kalendárium, a fogyasztói ko­sárt bemutató Bugyelláris. Gyermekkorban kell kezdeni A rendező szerint már a lehelete is több a színházi előadásnak, mint a tévés daraboknak Bodnár István Nyíregyháza (KM) — A napokban mutatták be a Móricz Zsigmond Színház­ban A Sanda bohóc című gyermeknek szánt mesebo­hózatot. Rendezőjétől, Vár­nai Vandától kérdeztük meg, miért hasznos már gyermek­korban színházba járni? — A színház tulajdonkép­pen nagyjátékot kínál a gyere­keknek, ahol át lehet ugyan él­ni a maguk kis vagy nagynak vélt problémáit, de veszíteni igazán nem lehet. Ezalatt nem sérülnek; sírnak vagy nevet­nek, és elrendezik a fejükben az élet dolgait. Emellett másra is nevel. A befogadó és a kon­centrációképesség kialakításá­ban is komoly szerepe lehet. Másrészt viszont a gyermek­korban színházba vitt ember­kéből válhat olyan felnőtt, aki igényli maid a színházat, kon­Várnai Vanda Szekeres Tibor felvétele certeket és más kulturális ren­dezvényeket. □ De. szinte minden házban van már televízió, amely ugyanezt kínálja. Vagy még­sem? Mennyivel ad többet a színház? — Már a lehelete is több. Hogy olyan hús és vér embe­rekkel játszódik le a cselek­mény, a mese, akik ott vannak három méterre tőlük. Érzik a színpadon lévő alma illatát, és azt, hogy három dimenziós a dolog. Szinte úgy érzi a gye­rek, hogy minden megérinthe­tő. így talán sokkal szívhez szólóbb a játék, és ráadásul a gyerek körül ott van a sok kis­pajtása. □ Az elmondottakból az is következik, hogy egy gyermek­darabot másképp kell játszani, mint mondjuk egy drámát. — Azt hiszem, hogy a gyer­mekdarabokat még élvezhe­tőbbé, mulatságosabbá, látvá­nyosabbá kell tenni, mint bár­mi más előadást. Erős im­pulzusoknak, állandó történé­seknek kell lenni a produk­cióban. amelvek a gvereket le­kötik. Régen rossz, ha a gyer­mek figyelme ellankad, és emiatt esetleg rosszalkodik. Persze a feszültség, a konflik­tushelyzet minden színdarab­ban fontos, a gyermekpro­dukciókban azonban még in­kább. □ Mindezek után engedje meg, hogy Önt is bemutassuk a Kelet-Magyarország olva­sóinak, hiszen vendégrendező­ként kapta meglehetősen fiata­lon a Sanda bohóc című mese színrevitelét. — Huszonegy éves vagyok. Három évvel ezelőtt rendez­tem egy amatőr darabot, ami­vel megnyertük az országos amatőr fesztivált. Aztán Vere­bes István hívott a kisszínhá- zába, ahol megrendeztem Lo­pe de Vega A kertész kutyája című színművét ismerőseim­mel. Úgy látszik, tetszett Ve­rebes direktor úrnak, mert azt mondta, alkalmas vagyok arra, hogy nagyszínházban is dol­gozzam.

Next

/
Thumbnails
Contents