Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-05 / 232. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. október 5., kedd így is, úgy is Karádi Zsolt ellene már ennek a .ÍV gyereknek valami verset olvasni! — gondoltam a minap. Nosza: kutatni kezdtem emlékezetemben hajdani könyvek után. Előbukkant hát a régmúltból az Öreg né- ne őzikéje. Megvan! Néhány strófáját még ma is fejből tudom. Elhatároztam, hogy megveszem. Úgy is lett — volna. A boltban megleltem a karcsú kötetet: forgatom, lapozgatom, ízlelem az egykori versikét. Végül meglátom az árát: 365 forint. Az egész nincs tíz oldal. No jó, marad a könyvtár. Megtalálom ugyanennek a mesének az 1981-es kiadását (25 forint!), tudom, tudom, persze, az elvtelenül támogatott, nem valós ár volt... Nekiveselkedem, aztán pár perc alatt újraolvasom az ismerős sorokat. S akkor rábukkanok az utolsó rész egyik gyöngyszemére: ....nagy köcsögben, kis csuporban / szivárványszín száz csokor van. / Egyiket Gál Péter hozta, I másikat meg Kovács Julcsa, / harmadikat Horváth Erzsi,! úttörő lesz valamennyi.” Ejha! — vajon az új kiadásban mi lett a piros nyakkendős pajtásokból? Vissza a könyvesboltba! Kikeresem a jelzett mondatot, s ezt találom: „Egyiket Gál Péter hozta, / másikat meg Kovács Julcsa, I harmadikat Horváth Erzsi, / iskolás lesz valamennyi.” Igen, igen. így változnak az idők. Fazekas Anna 1952- ben írt szövegében minden dramaturgiai ok nélkül változtak a gyerekek úttörőkké. Manapság — ugyanolyan indokolatlanul — iskolásokká. Hiába azonban: a gyönge művel nincs mit csinálni, így is rossz, meg úgy is. Maradok inkább Weöres Sándornál. Az ő verseit nem kell átigazítani. Bóbita ott táncol ma is, ahol az angyalok ülnek: a gyermekek lelkében. Ott, ahol a csoda születik. Öreg néne didaxi- sával együtt a múlté. Weöres örök. Videoszemie Nyíregyháza (G. S.) — A szeptember havi videopi- ac érdekessége, hogy megnyílt Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Könyvtár videokölcsönzője a Médiatár szolgáltatásaként. Kicsi kínálattal indítottak, de a választék annál érdekesebb. Dr. Gál Józsefné részlegvezető elmondta, hogy az önkormányzattól várnak támogatást a bővítésre. Addig is tallózzunk a jelenlegi gyűjteményben. Nagy a megfilmesített drámák kínálata. Megtalálhatók a klasszikusok, páldául Moliére-től A nők iskolája, Madách műve, Az ember tragédiája, Sophokles: Antigonéja. Gondoltak a gyerekekre is a Vízipók csodapókkal, valamint az Oxford Vision kiadványával, a videobibliá- val. Megtalálható itt minden idők legnagyobb filmje: A Patyomkin páncélos is. Aki pedig másra vágyik, annak ott van a „serie moire” francia krimisorozat, e műfaj ínyenceinek. A Nyírcentrum Kft. videotéka kínálata igencsak szerény. Szinte kizárólag kommersz filmeket forgalmaz. Két Oscar-díjas filmet, A szakaszt és a Rain man-t kivéve, az összkép lehangoló volt számomra. A videoházban viszont az Oscar-díjas filmek seregével találkoztam: A keresztapa, A bárányok hallgatnak, A szerencse forgandó. Megvan a tárunkban a Golden Globe díjas film is, A halászkirály legendája is. Nemes dolog, hogy bevételük egy részét művészfilmek beszerzésére fordítják. A Karády Katalin Filmszalon ismert és közkedvelt, továbbra is teljesíti eddig vállalt szerepét, a kultúra terjesztését. Nemrég érkezett John Steinbeck klasszikus műve az Egerek és emberek filmfeldolgozása, Gary Sinise rendezésében. Karinthy Frigyes kedvelőinek ajánlható az 1956-ban készült irodalmi filmadaptáció, a Tanár úr kérem. A háborús filmek kedvelőinek csemegéje a hét Oscar-t be- kaszírozó Híd a Kwai folyón című film. Sok operafilmet is beszereztek, így Verdi: Otelló-ját Horváth Adám rendezésében, olyan neves művészekkel, mint Simándy József, Melis György és Pitti Katalin. Római múzeumbérlet Róma (MTI-KM) — A Rómába érkező külföldi turisták nagy bánata, hogy nem válthatnak a város összes múzeumába érvényes, kedvezményes bérletet, mert úgy tudják, nincs ilyen. Némelyek tudni vélik, hogy létezik, de olyan, mint egy fantom, hiába keresik. Pedig van, csak senki sem ismeri, főleg nem a külföldi utazási irodák. Róma város tanácsa 7 hónapja 25 ezer bérletet osztott szét az árusítással megbízott szállodákban, könyvesboltokban és trafikokban, de a tarka műanyag kártyák azóta is ott porosodnak, kellő propaganda hiányában — és mert nem érvényesek az örök város több fontos múzeumába. A MuseidonCard nevű bérletjegy Róma 13, városi kezelésben lévő múzeumába jogosít belépésre, köztük a Capitoliumba, a Barraco- múzeumba (antik szobrok és plasztikák), a via Nazion- alén lévő Palazzo déllé Es- posizioni-ba (időszaki képzőművészeti kiállítások), az ókori emlékek gipszmásolatait bemutató Római Civilizáció Múzeumába (az EUR-ban), a Napoleon- és a Canonica-múzeumba, Tra- ianus fórumába, Róma falainak múzumába, Massenzio villájába az Appia Anticán, vagy Augustus „Ara Pacis”- ába. Külön egyeztetéssel további 37 régészeti-ásatási hely kereshető fel vele. A 7- napos bérlet 48 ezer lírába, a 4-naposé 30 ezerbe, a 2- naposé pedig 23 ezer lírába kerül. Új műsorok a televízióban / Átalakítás közben is vállalni kell harminchat év tévés múltjának az értékeit A sajtótájékoztatón szó esett a helyi tévéstúdiók szerepéről is. Képünkön: a Móricz Zsigmond színházban Verebes István igazgatóval készít interjút a nyíregyházi városi tv stábja Elek Emil felvétele Budapest — Nyíregyháza (KM — K. J.) — A Magyar Televízió vezetői a közelmúltban tartottak igen nagy érdeklődéstől kísért sajtó- tájéjoztatót Budapesten a Gellért Szálló gobelintermében. Az egybesereglett publicisták mintegy két órán át hallgathatták az információkat az új műsorszerkezet folyamatos kialakításáról, néhány induló műsorról, az újjászerveződő alkotóműhelyekben folyó munkáról. — Újra indítjuk a korábban is igen népszerű műsort, a Családi kört — kezdte ismertetőjét Hajdúfy Miklós fő- szerkesztő. Ez a sorozat tévéjátékszerű kerettörténetekbe ágyazva jól és hasznosan tudta befolyásolni a nézőket, mindenféle erőltetett didaktikai nyomás nélkül. Tizenöt új tévéjáték A szórakoztató programok között több lesz a kabaré, a kis tévéjáték, a bohózat. A tévéjátékok köre — ami egyébként a magyar televíziózásnak mindig az erőssége volt — örvendetesen gazdagodik. Izgalmas produkciónak ígérkezik a Kovács András rendezte, két részes „Álommenedzser”, vagy az október 23-i forradalom évfordulójára készült „Hajnalra a fények kihunynak” című darab. Karácsonykor kerül a képernyőre az Ábel a rengetegben. Vélhetően nagy lesz a közönségsikere a Tribádok éjszakája című televíziós játékfilmnek Mi- hályfi Ernő rendezésében. Az irodalmi adaptációk közül csupán ízelítőként: Zsurzs Éva rendezi A csikós népszínműfeldolgozást, Makk Károly pedig Konrád György A cinkos című regényéből készít tévéfilmet. A Bacsó Péter nevével fémjelzett sorozat még nem végleges címe: Rómaiak vagy Függőjátszma. A sajtótájékoztató további részében Kocsis L. Mihály műsorigazgató foglalkozott a műsorrend változásának vitákra is okot adó néhány kérdésével. Ironikus bevezetőjében kifejtette: a sajtót általában nem az érdekli igazán, hogy mik az újdonságok, hanem az, hogy mi tűnt el, illetve: mit szüntettek meg. A továbbiakban mintegy alaptételként fogalmazta meg: a televízió műsorideje adott. A meglevő keretben el kell helyezni az új programokat, s ilyenkor az az egyetlen kérdés — figyelembe véve a nézők többségének ragaszkodását a régihez, a megszokotthoz —, hogy az újat minek a helyére építsék be a szerkezetbe. Közszolgálat vagy „szappanoperák” Sokan szóvá teszik — mondotta —, hogy jelenleg a képernyőt ellepték a sorozatok. Majdnem minden napra jut egy-egy szériarészlet. Jó ez? — tehetnénk fel a kérdést. Jóllehet a sorozatok többségében a felületes gondolat- és érzelemvilág „tartalmai” jelennek meg, nézettségi mutatóik viszont azt sejtetik: igény van rájuk. Kényelmes dolog a szériákkal operálni, de azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, a „szappanoperák” sok fontos témát és műsort szorítanak ki a közszolgálatiság jegyében szerveződő műsorstruktúrából. Ezért van szükség a változtatásokra, a belső arányok módosítására. A művelődési műsorok stúdiójának főszerkesztője, Kővári Péter a tudományos közéletet — az egyes tudományágakat — bemutató programok növekvő arányáról beszélt. A konkrétumokról szólva kiemelte az október 23-án bemutatandó Leningrádiak a magyar forradalomért című produkciót. A sorozatműsorok között fontos szerepet szánnak a Jogi eseteket felváltó A jognak asztala elnevezésű adásoknak. Az új széria folytatja az előd jó hagyományait, de összességében más stílusú lesz. A törvényértelmezésre szeretnének a jövőben nagyobb hangsúlyt helyezni. A magyar nyelv szeretete, ápolásának, művelésének napi szükséglete indítja útjára a Mondolat című adássort. Újdonság lesz a Néprajzi Magazin. A havonta jelentkező műsor nemcsak a magyar, hanem az egyetemes folklór értékeinek bemutatására szerveződik. Szintén novum a Bán Róbert által jegyzett Szociofotó sorozat. Czeizel Endrének is lesz ismét önálló programja, a genetikai családfakutatási széria, melyben örökletes nyavalyáinkról esik majd szó. 1994 — Kossuth-év. Ehhez kapcsolódóan szintén készül sorozat. Az egyik legérdekesebbnek ígérkező, közelmúltunk történelmének fehér foltjait szüntetni kívánó műsor lesz az ÁVH-t bemutató A párt ökle. Moldova Agnes Kitörés című szociál-pszichológiai programja a szolgáltatás jegyében indul. A mentálhigiénés problémákra kísérelnek meg választ adni az egyes adásokban. A gazdasági műsorok főszerkesztősége — mondotta Pomezsánszky György — az egyik legújabb a Magyar Televízióban. Részesedésük az összműsoridőből mindössze három százaléknyi. Nyitni, újítani szeretnének, és természetesen nagyobb teret nyerni. HVS gazdaságmagazin Hetente fog jelentkezni a Hitel-Világ-Stádium (HVS) Magazin. A Hidak című sorozat a külföldi gazdasági kapcsolataink alakulásának bemutatására vállalkozik. A fogyasztói érdekvédelmet szolgálja a Szolgálatukra, a Kirakattal pedig egy viszonylag olcsó reklámozás lehetőségét szeretnék megteremteni. Részletesebben szólt a HVS Magazinról, mivel valójában ez az egyetlen nagyobb lélegzetű gazdasági műsor. Benne a gazdaságot megélő és csináló embert egyaránt meg szeretnék szólítani. A programnak megújítható hagyományai alig vannak, szinte mindenben újat kell kitalálni. A HVS-adások- ban — nemzetközi minta nyomán — lesz Csattanó. Ez egy élő adásrész lesz, melyben például három újságíró fejti ki a véleményét ugyanarról a gazdasági kérdésről, majd ezeket szembesítik tizenkét, a közvéleményt képviselő ember álláspontjával. Lesz Köz- gazdasági kisszótár, Jó adófizetők kiskátéja, Vállalkozói kalendárium, a fogyasztói kosárt bemutató Bugyelláris. Gyermekkorban kell kezdeni A rendező szerint már a lehelete is több a színházi előadásnak, mint a tévés daraboknak Bodnár István Nyíregyháza (KM) — A napokban mutatták be a Móricz Zsigmond Színházban A Sanda bohóc című gyermeknek szánt mesebohózatot. Rendezőjétől, Várnai Vandától kérdeztük meg, miért hasznos már gyermekkorban színházba járni? — A színház tulajdonképpen nagyjátékot kínál a gyerekeknek, ahol át lehet ugyan élni a maguk kis vagy nagynak vélt problémáit, de veszíteni igazán nem lehet. Ezalatt nem sérülnek; sírnak vagy nevetnek, és elrendezik a fejükben az élet dolgait. Emellett másra is nevel. A befogadó és a koncentrációképesség kialakításában is komoly szerepe lehet. Másrészt viszont a gyermekkorban színházba vitt emberkéből válhat olyan felnőtt, aki igényli maid a színházat, konVárnai Vanda Szekeres Tibor felvétele certeket és más kulturális rendezvényeket. □ De. szinte minden házban van már televízió, amely ugyanezt kínálja. Vagy mégsem? Mennyivel ad többet a színház? — Már a lehelete is több. Hogy olyan hús és vér emberekkel játszódik le a cselekmény, a mese, akik ott vannak három méterre tőlük. Érzik a színpadon lévő alma illatát, és azt, hogy három dimenziós a dolog. Szinte úgy érzi a gyerek, hogy minden megérinthető. így talán sokkal szívhez szólóbb a játék, és ráadásul a gyerek körül ott van a sok kispajtása. □ Az elmondottakból az is következik, hogy egy gyermekdarabot másképp kell játszani, mint mondjuk egy drámát. — Azt hiszem, hogy a gyermekdarabokat még élvezhetőbbé, mulatságosabbá, látványosabbá kell tenni, mint bármi más előadást. Erős impulzusoknak, állandó történéseknek kell lenni a produkcióban. amelvek a gvereket lekötik. Régen rossz, ha a gyermek figyelme ellankad, és emiatt esetleg rosszalkodik. Persze a feszültség, a konfliktushelyzet minden színdarabban fontos, a gyermekprodukciókban azonban még inkább. □ Mindezek után engedje meg, hogy Önt is bemutassuk a Kelet-Magyarország olvasóinak, hiszen vendégrendezőként kapta meglehetősen fiatalon a Sanda bohóc című mese színrevitelét. — Huszonegy éves vagyok. Három évvel ezelőtt rendeztem egy amatőr darabot, amivel megnyertük az országos amatőr fesztivált. Aztán Verebes István hívott a kisszínhá- zába, ahol megrendeztem Lope de Vega A kertész kutyája című színművét ismerőseimmel. Úgy látszik, tetszett Verebes direktor úrnak, mert azt mondta, alkalmas vagyok arra, hogy nagyszínházban is dolgozzam.
