Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-05 / 232. szám
1993. október 5., kedd Kelet-Magyarország 9 Veszélyes a keleti zóna A hétvégén: IV. Magyar Jövőkutatási Konferenciát rendeznek Parlament Budapest (MTI) — Az Országgyűlés hétfői plenáris ülésének első napirend előtti felszólalója Antall József miniszterelnök volt, aki bejelentette: október 6- tól körülbelül négy hétig vizsgálatokon, kezelésen vesz részt Kölnben, s az eredményektől függően esetleg orvosi beavatkozásra is sor kerül. Helyettesítését a belügyminiszter látja el, tájékozódásra és konzultációra azonban az említett időszakban is lesz lehetősége a miniszterelnöknek. Antall József kérte az Országgyűlés és a lakosság megértését. A továbbiakban reményét fejezte ki, hogy a térségben nem kerül sor súlyos konfliktusra, és az őszi időszakban — a természetes politikai küzdelmek közepette is — megőrizhető az ország stabilitása. Szihanuk Pekingben Peking (MTI) — Norodom Szihanuk kambodzsai uralkodó hétfőn Phnom- penből Pekingbe érkezett, hogy kínai orvosai folytathassák kivizsgálását. Orvosai szeptember elején daganatot fedeztek fel a szervezetében, de a beteg teljes kivizsgálását akkor nem tudták elvégezni, mert a kambodzsai vezető félbeszakította pekingi kezeltetését, és hazautazott, hogy aláírja hazája új alkotmányát, és annak értelmében trónra lépjen. Budapest (ISB - D. Á.) — Keressük a válaszokat arra, miként lehet a háborús veszélyt megelőzni, egy széttöredező Európában olyan fejlődési alternatívát bemutatni, amely a kiútra válaszokat ad — mondta Gidai Erzsébet a hétfői budapesti sajtótájékoztatón. A Magyar Tudományos Akadémia Jövőkutatási Bizottságának elnöke kifejtette, hogy e zavaros időszakban feltétlenül ki kell dolgozni alternatívákat, sőt tartalék alternatívákat, olyan fejlődési lehetőségeket, amely irányokba a kiutat keresni lehet. Ennek jegyében szervezték Budapest (MTI) — Jány (Hautzinger) Gusztáv volt vezérezredes büntetőügyében a Legfelsőbb Bíróság — a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványának elbírálása alapján — hétfőn hatályon kívül helyezte a Budapesti Népbíróság ítéletét, és a terheltet, a háborús bűntett miatt emelt vád alól felmentette. Az indoklás szerint a terhére rótt bűncselekményt nem követte el. Mint ismert, Jány Gusztávot — akit 1940-ben neveztek ki a 2. magyar hadsereg parancsnokává — a Budapesti Népbíróság 1947. október 4-én kihirdetett és november 25-én első fokon jogerőre emelkedett ítéletével golyó általi halálbüntetésre ítélte, két háborús bűncselekmény elkövetése miatt. Az ítéletet 1947. november 26-án végrehajtották. A Legfőbb Ügyészség 1993 azt a háromnapos konferenciát, amelyre a hétvégén kerül sor Budapesten Magyarország a XXI. század küszöbén címmel. A konferencia célja, hogy a hazai társadalmi-gazdasági, környezeti és technológiai változások várható útjait, irányait tárja fel, vitassa meg a lehetőségeket és korlátokat, illetve a megoldási módokat. A témák között kiemelt szerep jut az átalakulással összefüggő üzleti, pénzügyi előrejelzéseknek. A pénteki plenáris ülést követően szombaton öt szekcióban folytatódik a munka. Az elsőben a gazdasági folyamatokról és jövőaltematívákmájusában felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz Jány Gusztáv felmentésére, mert — álláspontja szerint — a vádlott bűnösségének megállapítása a büntető jogszabályok megsértésével történt. Dr. Rabóczki Ede, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke a kihirdetett ítélet indokolásában elöljáróban kijelentette: Jány Gusztáv ügyében a felülvizsgálati eljárást alkalmazha- tónak találta. Rámutatott: a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálhatta Jány Gusztáv hadseregparancsnoki tevékenységét, történelmi felelősségét, és nem foglalhatott állást Magyarországnak a II. világháborúba történő belépésével, valamint hadviselésének jellegével kapcsolatban. Ezek megítélése a szaktudományok feladata. A Legfelsőbb Bíróság a Búról, a másodikban a társadalmi-szociális prognózisokról lesz szó. A harmadik témája: az üzleti és pénzügyi előrejelzések, a negyedikben pedig az ökológiai fejlődés problémáit vetik fel. Az ötödik szekció a speciális térségek regionális fejlesztési stratégiái témával foglalkozik. Mint Gidai Erzsébet utalt rá: az ország legveszélyeztetettebb térsége a keleti zóna. Különösen izgalmasnak tűnik Süli-Zakar István előadása, melynek címe: Kelet-Magyarország társadalmi-gazdasági leszakadásának megállítása: óhajok és realitások. dapesti Népbíróság ítéletét kizárólag a Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítvány alapján bírálta el. A büntetőtanács megállapította: Jány Gusztáv szolgálati feladatainak teljesítését olyan történelmi helyzetben kezdte meg, amelynek kialakulásában semmi része nem volt. Parancsot teljesített, amikor katonáival a frontra indult, és szolgálati úton kapta a fel- sőbbség utasításait akkor is, amikor az áttörés után rendezte a csapatokat. A Legfelsőbb Bíróság szerint — a népbíróság megállapításával ellentétben — képtelenség lett volna Jány Gusztávtól elvárni, hogy szembehelyezkedjen a felettesei, illetve a német katonai vezetés parancsaival, ugyanis agyon- lövéssel fenyegetett katonai bűncselekményt követett volna el. Jány Gusztáv — felmentő ítélet HIRDETÉS Már az Öné. Demi továbbra is aondiát viseljük. Sok ezer ember vásárolt már Ford autót régebben vagy a közelmúltban. Értük és autóikért jött létre és működik Magyarországon a hivatalos Ford márkakereskedők hálózata, mely napról-napra többet nyújt. Lehet, hogy Ön személyesen még nem ismeri a Fordot. Talán használtan vagy nem hivatalos kereskedőtől, esetleg külföldön vásárolta az autóját, így még nem járt hivatalos Ford márkakereskedőnél. Mindez nekünk nem számít. Ami fontos, hogy Ön Fordot vezet és mi szeretnénk a gondját viselni, és meghívni egy találkozóra hivatalos Ford márka- kereskedőjéhez, hogy megismerje a Ford családot és szolgáltatásainkat. Ezért most hivatalos Ford márkakereskedőinknél ingyenes, 27 pontra kiterjedő téli műszaki átvizsgálást kínálunk. Hiszen a tél közeleg. Jönnek az esős napok, hó, sötétség. Fontos, hogy Ön megbízhasson Ford autójában. Az ingyenes téli műszaki átvizsgálás október 11 és 22 között tart, és érvényes minden magyarországi Ford autóra, függetlenül az autó korától és származási helyétől. A lap alján megtalálja hivatalos Ford márkakereskedője címét és telefonszámát. Már várja az Ön jelentkezését és hozzá mindig fordulhat, ha a Ford eladási, alkatrészellátási szervizszolgáltatásaira van szüksége. Most és a jövőben. Mert bár az autó az Öné, mi azért továbbra is gondját viseljük. Bennünket Ön vezet. ZefíruszKft. 4400 Nyíregyháza Sóstói u. 18. Tel: (42) 343-588 Fax: (42) 310-117 Mindenkit megszűrni Budapest (MTI) — A jelenlegi szűrővizsgálati rendszert kívánja szabályozottabbá s ezzel hatékonyabbá tenni egy, a Népjóléti Minisztériumban készülő rendelettervezet. A jogszabályban a tárca az ösz- szes, hazánkban elvégezhető szűrővizsgálathoz iránymutatást kíván adni a szakembereknek — válaszolta az MTI érdeklődésére hétfőn Balogh Sándor, az Alapellátási Főosztály vezetője. A szűrővizsgálatok célja az lenne — mutatott rá Balogh Sándor —, hogy segítve a megbetegedések időben történő felismerését, csökkentse a leggyakoribb kórokok előfordulását. Ez azonban csak úgy realizálható, ha a szűrések a rizikócsoportokra koncentrálnak, és elsősorban a legveszélyeztetettebb társadalmi csoportokat célozzák meg. Fontos tehát, hogy az orvosok pontosan tudják: kiket és mikor indokolt bizonyos betegségekre szűrni. A rendelettervezet főként ennek átfogó szabályozásában szeretne előrelépést, mivel ma a szakmai kollégiumok állásfoglalása és néhány régebbi jogszabály nyújt csak eligazítást az orvosoknak. A készülő jogszabály ugyanakkor továbbra is csak akkor tenné kötelezővé a szűrővizsgálatokat, ha azt a járványügyi helyzet indokolja. Ezért az orvosoknak nagy szerepük van abban, hogy a hozzájuk fordulók figyelmét felhívják a szűrés jelentőségére — mondta Balogh Sándor. A rendelettervezet hatályba lépését illetően a főosztályvezető még nem tudott pontos időpontot mondani. Alacsony jegyárfolyam Nem megfelelő a vagyoni kínálat Budapest (ISB - R. S.) — A szabadpiacban reménykedőknek hétről hétre csalódniuk kell, hiszen a kárpótlási jegyek tőzsdei árfolyama nem mozdul el az 580-630 forintos szintről. Nem növeli a jegy piaci értékét egyelőre az sem, hogy részvényt, illetve befektetési jegyet lehet cserélni érte. Valószínűleg azért, mert jóllehet sok vállalat részvénye szóba jöhet a cserekor, e cégek jövedelmezősége, tehát az elérhető osztalék alacsony, s a „megvásárolt” értékpapírok árfolyama is inkább csökken, semmint növekszik. Nincs tehát könnyű helyzetben az a tulajdonos, aki nem akar földet vagy önkormányzati lakást vásárolni, s életjáradékra sem kívánja váltani a kárpótlási jegyét. Számára legfeljebb a privatizáció jöhet szóba, de csak akkor, ha elegendő tőkével rendelkezik például az E-hi- tel felvételéhez, s nem fél az anyagi kockázattól. Akinek pedig végképp nincsenek piaci tapasztalatai és privatizációs ambíciói, az legfeljebb fogyasztási cikket vásárolhat jegyéért. A kérdés csupán az, mennyit adnak érte, s ha most kevesli az árat a tulajdonos, remélheti- e az összeg növekedését? A felvetésre adandó válasz annál is érdekesebb, mivel a kárpótlási hivatal elnöke többször is kifejtette: aki teheti, még ne adja el kárpótlási jegyét, hiszen az Állami Vagyonügynökség, valamint az Állami Vagyonkezelő Rt. hamarosan értékes cégek vagyonát ajánlja fel a jegyekért cserébe, s ez mindenképpen növelni fogja az értékpapír szabadpiaci árfolyamát is. Ez az aktus azonban mindmáig várat magára, s egyre bizonytalanabb az is, hogy egyáltalán bekövetkezik-e valamikor. Bonyolítja a helyzetet, hogy eközben egyre nagyobb értékű kárpótlási jegy kerül a piacra. A durván 1,3 millió tulajdonos összesen 220 milliárd forint értékű jegyet kap majd — nem beszélve arról az- értékpapírmennyiségről, amely a kárpótlás valószínűsíthető újbóli megnyitása esetén kerül a piacra. Mindenesetre a jelenlegi számok azt mutatják, hogy egy-egy kárpótolt fejenként átlagosan mintegy 116 ezer forint névértékű jegyhez jut majd, s ehhez az összeghez még hozzá kell számolni a kamatokat is. Meglehetősen nagy összegről van tehát szó. Á helyzetre azonban jellemző, hogy az eddig kibocsátott mintegy 70 milliárd forint címletértékű jegyből csupán 5 milliárdért vásároltak állami vagyont. Mindez azért is érdekes, mert a kárpótlási jegy végső soron privatizációs keresletet teremt, hiszen csak akkor semmisül meg, ha állami vagyont vásárolnak érte. A pénzügyi tárca nemrégiben készült ezzel kapcsolatos tanulmánya szerint azonban azért vásároltak ilyen kevés kárpótlási jegyért állami vagyont, mert nem kielégítő az értékpapírokkal szembeni privatizációs kínálat. Mindez kihat a jegy szabadpiaci forgalmára — s ebben az összefüggésben már a jelenlegi árfolyam a kárpótlás és a privatizáció egészét is minősíti. A pénzügyi tárca tanulmánya elemezte a folyamat várható alakulását is: sokat sejtető, hogy az ÁV Rt. a lehetséges privatizációs kínálati értéket 15 milliárd, míg az ÁVÜ 60 milliárd forintban határozta meg. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az Állami Vagyonkezelő Rt. szerint kizárt, az Állami Vagyonügynökség szerint pedig nem valószínű, hogy a kárpótlási jegyekért megfelelő értékű állami vagyont lehetne felkínálni. E megállapítások különös figyelmet érdemelnek, hiszen az idézett tanulmány szerint a kárpótlási folyamat sikerének kulcsa a privatizációs kínálat értékében és a cserére ajánlott részvények hozamában rejlik. Ha viszont minden marad a régiben, akkor az egyébként 50 százalékosnak tartott „lélektani” értékhatárt aligha fogja meghaladni a jegyek szabadpiaci árfolyama. A probléma megoldására a pénzügyi tárca például a következőket javasolja: a két vagyonkezelő szervezet állapodjon meg abban, hogy milyen állami vállalatokat kínál megvételre kárpótlási jegyért cserébe, s ehhez az akcióhoz csatlakozzon a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet is. A minisztérium szerint ezenkívül módosítani kell az 1991. évi XXV. törvényt, s ki kell mondani, hogy a kárpótlási jegyek egységesen ’94 végéig kamatoznak. A jelenlegi folyamatokat figyelve azonban aligha valószínű, hogy rövid távon — fél-egy éven belül — jelentős változás következik be ezen a területen. Néhány hónap múlva azonban meglehet, hogy már egy más ösz- szetételű kormány fog működni hazánkban, s kérdés, számára mennyire lesz fontos a kárpótlás. A megnyugtató megoldást tehát még a mostani kabinetnek kellene megtalálnia, ugyanakkor bizonytalan, hogy a két vagyonkezelő szervezetet rá tudja-e szorítani a megfelelő vagyoni kínálatra. Néma a Pravda Moszkva (MTI) —Borisz Jelcin elnök hétfőn felfüggesztette számos kommunista és nacionalista újság kiadását, köztük a Pravdáét is. A hírt az ITAR-TASZSZ jelentette. A felfüggesztett lapok között van a Glasznoszty, a kommunista Szovjetszakaja Rosszija és a nacionalista Dyeny is, amely a Nyugat bérencének és árulónak minősítette Jelcint. A Pravda főszerkesztőjének egyik munkatársa elmondotta, hogy az egykori központi lap vezető munkatársai két órát kaptak személyes holmijaik összeszedésé- re, s azonnal el kellett hagy- niok a város északi részén lévő szerkesztőségi épületet. A jelentés szerint a lapokat olyan szervezetek ellenőrizték, amelyeknek szerepük volt a vasárnapi fegyveres felkelésben. TÚL A MEGYÉN »• M 2 Jé
