Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-05 / 232. szám
Kelet-Magyarország 5 1993. október 5., kedd HAZAI HOL-MI Hogy otthon érezzék magukat Területet ad az önkormányzat a munkahelyteremtés érdekében • Beázik a kastély teteje Eladásra vár ez a telek is Gávavencsellőn A SZERZŐ FELVÉTELE M. Magyar László Gávavencsellő (KM) — Egy települést csak úgy lehet jól megismerni, ha az arra- járó idegen kiszáll a kocsijából, s gyalog járja be az utcákat. A közelmúltban én is ezt cselekedtem, bár közel sem önszántamból tettem. Barátom „lerobbant” autójához kerestem szerelőt, így vettem nyakamba a falut Gávától Vencsellőig. S amin meglepődtem: a nagyközségben meglepően sok az üres, magára hagyott épület. Pár héttel később természetesen ez a kérdés is szóba került, amikor Karakó László polgármesterrel a falu életéről beszélgettünk. Támogatás a fiataloknak — Sajnos, valóban vannak üres házak. A fiatalok elköltöztek nagyobb településekre, az idős szülők halála után a család nem tart igényt az épületre. A terveink között szerepel, hogy felmérjük az üres ingatlanokat, és majd számítógépen tartjuk nyilván azokat. Külföldről is jönnek érdeklődők, akik megvennék ezeket a magányos lakóházakat. Bízom abban, hogy csak lesz majd gazdasági fellendülés, lesz munkahely, s mindennek köszönhetően maradnak a fiatalok, s új házakat építenek a régiek helyén. Egyébként lecsökkent az elköltözés üteme. Az önkormányzat adott támogatást olyan első lakáshoz jutó fiataloknak, akik üresen álló lakásokat vettek meg. A testület mindent megtesz azért, hogy Gávavencsellőn otthon érezzék magukat a helybeliek. A gázfejlesztés első üteme a befejezéséhez közeledik. A második ütem jövőre készül el. Szeretnék az egész falut bekötni a hálózatba, de kevés a pénz. Sok út kapott már szilárd útburkolatot. Szeretnék felújítani a Kossuth, a Dobó, az Árpád és a Kárpát utcát is, de ehhez sincs meg a szükséges összeg. Az Állami Fejlesztési Intézethez adtak be pályázatot, de nem fogadták el arra hivatkozva, hogy már az ÁFI- nak sincs pénze. „Lasagne” külföldre — A másik fő kérdés nálunk a telefonhelyzet. Még 1988ban elkezdtük a háromütemű fejlesztést, ki is épült 150 vonal, azonban a szabályozások miatt nem jutottunk előrébb. Keressük a megoldási lehetőségeket, a térség nyolc községe tárgyal a Telekom Kft.-vel. Nekünk kész kiviteli tervünk van 250 vonalra, egymillió forintot fizettünk ki ezért, azonban az igénylők kétszer annyian vannak. Megmozgatunk mindent, hogy jövőre rendezni tudjuk véglegesen a telefonkérdést. A munkahelyteremtést is szem előtt tartja a képviselő- testület. Az önkormányzattól kapott területet a Rékó Kft., amelynek az üzletháza nemcsak munkalehetőséget jelent, hanem gazdag áruválasztékával az ellátást is szín#r"‘*v Egy rövid ideig kerékpár-lisze- relő műhely is működőit a faluban, de a tulajdonos nem tudta értékesíteni a bicikliket, és leállt az üzem. A tervek szerint ez a vállalkozó másfajta tevékenységgel hamarosan újraindítja a műhelyt. Egy osztrák-olasz- magyar kft.-nek is ad területet az önkormányzat. Valószínűleg még ebben az évben megkezdődik az építkezés, az itt létesítendő üzemben a „lasagne” olasz tésztát gyártanák exportra a jövő évtől. Egy vállalkozó mini benzinkutat szeretne létesíteni az úgynevezett „Fertő-tó” mellett. Tárgyalás a kastélyról Lehangoló látványt nyújt a település műemlékjellegű épülete, a Dessewffy-ka&iély. Beázik a tető, omlik a vakolat. Az egykor szebb napokat látott épület sorsáért felelősséget érez a képviselő-testület. — Szerettük volna helyi gazdálkodókkal, befektetőkkel felújíttatni, üzemeltetni, de nem sikerült ezt az ötletet megvalósítani. Most két vállalkozóval is tárgyalunk — folytatja a polgármester. — Az egyik orvosi rehabilitációs központot és idegenforgalmi látványosságot szeretne itt kialakítani, a másik utókezelésre, gondozásra keresi a helyet. Talán mindehhez még a kormánytól is kapnának támogatást. Mi azt kérjük, úgy hasznosítsák a kastélyt és a parkot, hogy azok ne legyenek hermetikusan elzárva a lakosságtól, hiszen ott van a sportpálya, a szép park, amelyben a helybeliek szívesen sétálgatnak. A keleti háromszög dilemmái Három település — három vélemény a térség égető gondjairól # Törlesztésre milliók Elek Emil felvétele Záhony, Tuzsér, Mándok (Csonka Miklós) — A keleteurópai változások új gazdasági lehetőséget teremthetnek az ország keleti térségében. Az 1989-es választások utáni változásokról, és az új gazdasági lehetőségekről érdeklődtünk Bajor Tibor, Záhony, Révész László, Tuzsér és Sajtos István, Mándok polgármesterénél. Bajor Tibor Záhony közelmúltját mutatta be. A múltban ez a vidék gazdaságilag elsorvasztott területnek számított. 1985-ig Záhony térségében, a záhonyi vasútigazgatóság területének vonzáskörzetében semmiféle más beruházás nem lehetett, csak olyan, ami a vasút vagy a vasúti szállítás kiegészítését szolgálta, s biztosította ehhez a szakember- és a munkaerő-szükségletet. Vitték a nyersanyagot az ország belsejébe A MÁV üzemigazgatóság területén a fénykorban több mint hét ezer ember dolgozott. A megye legnagyobb vállalata volt e térségben. Az összes többi munkahelyteremtés, vagy munkaforma gyakorlatilag hiányzott. A térségnek az volt a tragédiája, hogy az itt beáramlott rengeteg nyersanyagot nem itt dolgozták fel, hanem vitték az ország belsejébe. A kelet-európai piacok megszűnése következtében az átáramló áruk mennyisége lecsökkent — ezzel párhuzamosan folyamatos a létszám leépítése a MÁV Üzemigazgatóság területén. Révész László szerint a gazdaságilag elsorvasztott terület minősítés jelen pillanatban is Záhonyi hétköznap él. Országgyűlési határozat rögzíti a hátrányos helyzetű településeket. Tuzsért is ezek közé sorolták. Az állami költségvetésből meghatározott célokra külön támogatásokat kaphatnak, igényelhetnek. Sajtos Istvánnak az a véleménye, hogy nem a múltban, inkább a jelenben kezd ez a térség leépülni. A talpra álláshoz új elképzeléseket kell fölkutatni. Nem hátrányos helyzetűek Záhonyban 1990-ben derült ki, hogy a korábbi vezetésnek tartozásai vannak, s az erre az évre kapott költségvetésből, 176 millió forintból 20-30 millió forintot a törlesztésekre kellett fordítani. — A gondunk az, hogy nem vagyunk hátrányos helyzetű település, így mindazokból a területfejlesztési pályázatokból, ahonnét a környező települések jelentős támogatásokat kaptak, Záhonyt kizárták — mondta Bajor Tibor. — Sőt folyamatosan hátrébb sorolnak minket. A fejlesztésekre fordítható pénzünk csökkent. Szerencsére túlvagyunk az örökölt problémákon. A város az iskolai tanteremgondját megoldotta, az évek óta zárva tartó fedett uszodát újra megnyitotta. Mándokon azt vallják: elsődleges szempont, hogy a községben lévő intézmények zavartalanul és megfelelő színvonalon működjenek. A fennmaradó pénzeket fordíthatják fejlesztésre és felújításra. Mándokon előreléptek az úthálózat kiépítése terén, megkezdték a csatornázást. Problémát a gázbevezetés jelenti. Ez gond Záhonynak és Tu- zsémak is, mert ez a térség kimaradt a gázprogramból. Novembertől halogatja a tárcaközi bizottság a számukra kedvező döntés meghozatalát, sajnos emiatt nem tudunk előrelépni. Támogatják a vállalkozásokat Záhonyban úgy támogatják a helyi vállalkozásokat, hogy egy évig nem kell fizetni a helyi adót. Különböző intézkedésekkel a helyi munkaerőt is védik. Tuzséron az egy millió forint árbevétel alatti vállalkozások mentesülnek a helyi adótól. Az olyan vállalkozást, ami kifejezetten közellátást szolgál, vagy épülettel vagy kedvezményes telekkel segítik. Van egy alapítványuk, Tuzsér Községért Alapítvány, ami a természet- és a környezetvédelmi vállalkozásokhoz ad támogatást. Záhony a rendszerváltás után kötött testvérvárosi szerződést Csappal és a szlovákiai Tiszacsemyővel, s napi kapcsolatot tartanak velük. Bajor Tibor a gazdasági övezet egyik szorgalmazója, hiszen az oroszoknak, az ukránoknak, a magyaroknak is létérdekük ennek megvalósítása. Az övezetben megvalósuló létesítmények, szolgáltatások ösztönözni fogják az ipari és a szolgáltatási tevékenység növelését, a kereskedelmet Magyarországon, a volt Szovjetunió, Dél- és Nyu- gat-Európa országai, valamint a szomszédos országok között, a külkereskedelemmel összefüggő nehézségek nélkül. Az övezet árugyűjtő, átrakó, tároló, elosztó, gyártó, „offshore” banki és kereskedelmi központ lenne. A gazdasági övezet új munkahelyeket teremtene, s ezáltal közvetlenül lokális gazdaságfejlesztő hatást gyakorolna. A különleges gazdasági zóna jelentőségét a munkahely- teremtésen túl elsősorban exportfejlesztő hatása adná. Ennek megvalósításához a kormány az országgyűlés jóváhagyását várjuk. Jegyzet Tiszteletlen kegyelet Nyéki Zsolt A z élet kegyetlen valósága: a megszületők halálos ítéletüket is aláírják, s megkezdődik a földi lét óráinak visszaszámlálása. Bár a végső búcsú elkerülhetetlen, nem mindegy, hogyan sáfárkodunk a rendelkezésre álló idővel, s hogy mennyire siettetjük a magunk végzetét. Ezek a gondolatok fordulnak meg az ember fejében, amikor a Magyar Televízió egyik fiatalon elhunyt munkatársának emlékére, családjának megsegítésére szervezett műsor látható a képernyőn. A rendezvényen a kollégák mellett közönségcsalogatóként híres sportolók, színészek is felléptek, s az árván maradt kislány láttán csak azt lehet sajnálni, hogy a befolyt összegnek nem a sokszorosát kaphatja meg a megtört család. Még akkor is, ha a fiatal operatőr egy őrült, nagyképű autóversenyen saját butaságának köszönhetően vesztette életét. Még akkor is, ha televízión keresztül olyan emberek segítségét kérték, akik soha nem is hallottak róla, s a felhívás olyan médián keresztül történt, ahol egy perc bérlete közel egymillió forintba kerül. A tragikus baleset több szempontból is memento marad. Tűzvédelmi ellenőrzés októbertől Nyíregyháza (KM - T. K.) — Még frissen élnek bennünk a békásmegyeri tragédia tévén látott képsorai. Megszaporodtak azok a híradások, melyek kisebb-nagyobb tűzesetekről tudósítanak. Sajnos, az emberi gondatlanság, a figyelmetlenség, a technológiák esetleges hibái, s néha a szándékos emberi magatartás idéz elő baleseteket. A nyíregyházi toronyházak lakói gyakran keresik személyesen vagy telefonon a tűzoltóságot, hogy információt kérjenek a házukra vonatkozó tűzvédelmi szabályokról. Ezekről kérdeztük Dombrády László tűzoltó őrnagyot, a nyíregyházi parancsnokság helyettes vezetőjét. — A legfontosabb azt tudni, hogy a tízszintes házak is biztonságosak, ha az ott lakók a használatra vonatkozó szabályokat betartják. Az ellenőrzések és a tűzeseteket követő vizsgálatok azt mutatják, hogy sokan a közös helyiségeket, pincerekeszeket, tűzcsapszekrényeket, garázsokat, erkélyeket olyan anyagok tárolására használják, amelyek nem odavalók. Több helyen az ún. szemétledobó helyiségben fagyasztóládát, használaton kívüli bútorokat, kerékpárokat, gyermekágyakat stb. tárolnak. Ebben az évben Nyíregyházán három tízemeletes ház erkélyén az ott tárolt anyagokban keletkezett tűz. Az egyik helyen egy vásározó több száz pár edzőcipőt és műanyag papucsot tárolt. Súlyos gondot jelentenek a lakók által önkényesen elvégzett ajtóáthelyezések, a vasrácsokkal történő lezárások. Ez esetben a lakásban lévők mentését vagy menekülését nehezítik. — Sokan nem ismerik azt a lehetőséget, hogy tűz esetén hogyan, milyen módon lehet a házból biztonságos helyre menekülni, pl. a lépcsőházakat a tetőn keresztül összekötő folyosón. Több épületben a vészvilágítás, a hő- és füstelvezető üzem- képtelen, de helyenként a tűzoltó felszereléseket is tönkreteszik. Mind többször tapasztaljuk, hogy a liftek nyomógombjait, a belső világítás búráit, a lépcsőházak kapcsolóit cigarettával, vagy gyufával megolvasztják. Az ilyen épületekben lakók biztonsága megköveteli, hogy ne csak saját magunkkal, hanem embertársainkkal, szomszédainkkal is törődjünk. A békásmegyeri tragédia, majd a miskolci lakóháztűz szerencsére nem gyakori, de fontos figyelmeztető, hogy tartsuk be a szabályokat. A nyíregyházi hivatásos önkormányzati tűzoltóság a szabálytalanságok csökkentése érdekében tervezi, hogy október, november hónapban valamennyi kilenc, vagy ennél magasabb házat ellenőrizni fog. Kérik a lakók megértését, segítőkész közreműködését saját biztonságuk érdekében. Csőlakó Harasctosi Pál felvétele
