Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-29 / 253. szám

Kelet-Magyarország 5 1993. október 29., péntek MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL Legalább százmilliárd forint Elmaradnak a vállalkozói pénzek, jelentősen növelni kellene az állami hozzájárulást Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — A Világkiállítási Fórum egyetért a budapesti főpolgármesterrel, s támo­gatja az expóval kapcsola­tos törvény felülvizsgálatát — tudtuk meg a szervezet csütörtöki sajtótájékoztató­ján. A Világkiállítási Fórum el­nöke, Kassai Róbert leszögez­te: csak akkor lehet sikeresen megrendezni a ’96-os Expo-t, ha a költségvetésből további összegeket csoportosítanak át a szakkiállítás finanszírozására. A sajtótájékoztatón az új­ságírók rendelkezésére bocsá­tották azt a levelet, amelyet Demszky Gábor írt Antall Jó­zsefnek. Budapest főpolgár­mestere ebben arról tájékoz­tatja a miniszterelnököt, hogy a világkiállítási törvényben megszavazott 17 milliárdos költségvetési támogatás — a külföldi és a hazai magántőke elmaradása miatt —, önmagá­ban véve kevés lesz az expo megrendezéséhez. Az október 21-én kelt levélben Demszky Gábor leírja: a vállalkozói ex­póval kapcsolatos remények meghiúsultak, s már ma is lát­szik, hogy a szakkiállítás ko­moly finanszírozási problé­mák elé néz. A főpolgármester végül azt javasolja, hogy a kormány tárja fel a valóságos helyzetet, erről tájékoztassa a közvéleményt, tárgyaljon a le­hetséges lépésekről, s vegye fontolóra a világkiállításról, valamint a Világkiállítási Alapról szóló törvények, illet­ve a vonatkozó kormányren­deletek módosítását. Az eseményen Kassai Ró­bert mindehhez hozzáfűzte: a kabinetnek sokkal több pénzt kellene költenie az expóra, mint ahogyan azt eredetileg tervezték. Indoklásul elmond­ta, a kerítésen belüli munkák 51,6 milliárd forintba kerül­nek, de ennek egyelőre nem látják a forrását. Problémát je­lent az is, hogy az áruba bo­csátott expo-telkekből eddig csak kettőt sikerült eladni, s a remélt 5,6 milliárdos bevétel helyett csak 600 millió folyt be a kiállítás kasszájába. Kas­sai Róbert szerint el kellene dönteni azt is, hogy a már megszavazott költségvetési pénzt mire költik, s tisztázni szükséges azt is, milyen beru­házásokat kell finanszíroznia a fővárosnak. Az elnök leszö­gezte: a vállalkozók továbbra is érdeklődnek az expo iránt, de információ híján egyelőre nem tudják, milyen ezzel kap­csolatos üzletbe fektethetnék pénzüket. A sajtótájékoztatón meg­tudtuk: a vidékiek közül há­romszázan nyújtottak be pá­lyázatot, de csak harmincat fo­gadott el a bíráló bizottság. A világkiállításhoz kapcsolódó vidéki rendezvények sorsa azonban bizonytalan, mert nem tudni, hogy a pályázók kivel és mikor körnek szerző­dést erről. Kérdésekre válaszolva kide­rült: a szakkiállítás megren­dezhető, igaz, az ezzel össze­függő kérdésekben a főváros­nak és a kormánynak a mainál gyorsabb döntéseket kellene hoznia. Kiderült az is, hogy az expo folyó áron legalább 100 milliárd forintba fog kerülni, de eddig csak a költségvetés 17 milliárd forintja mutatko­zik biztos fedezeti forrásként. Palesztin rendőrök gyakorlat közben Jerikóban AP-felvétel Városrendezés, szennyvíz Üzletemberek Nyíregyháza (KM) — Több mint 150 szlovák, uk­rán és magyar cég képvisel­tette magát a keddi és szer­dai szatmárnémeti üzletem­ber-találkozón. A honi tár­saságok elsősorban a me­gyénkből mutatkoztak be, de voltak Békés és Csong- rád megyéből is vállalko­zók, valamint Budapestről. Elsősorban előkészítő üzle­ti tárgyalások zajlottak, ala­kuló vegyes vállalatok ke­restek partnereket. Konkrét szerződést egyedül az ukrá­nok kötöttek a román ven­déglátókkal. Tiszalök, Újfehértó, Vásá- rosnamény (KM - Gy. L.) — Képviselő-testületi üléseken igen fontos kérdésekben dön­töttek a városok önkormány­zatai. Vásárosnaményban a gerge- lyiugomyai szennyvízhálózat volt a téma — tudtuk meg He­gedűs Antal polgármestertől. A 82,5 millió forintos beruhá­záshoz a támogatásokon, az önerőn kívül még 4 millió 700 ezer forintot kellett pótolni az önkormányzatnak. Ezt a testület elfogadta an­nak ellenére, hogy Gergelyi- ugomya leválni készül, hiszen a központi források megpá­lyázására most nyílt lehetőség. A szennyvíztelep egyébként már készen van. Újfehértón és Tiszalökön is az egyik legfontosabb napi­rendi pont a városfejlesztési terv áttekintése, elfogadása, il­letve vitája volt. A korábbi távlati tervek ugyanis a meg­változott gazdasági viszonyok miatt irreálissá váltak. Újfehértón — tudtuk meg Nagy Sándor polgármestertől — több száz építési tilalmat oldottak fel, csak a legfon­tosabb helyeken tartották azo­kat fenn. A mintegy másfél évtizedes városrendezési távlati terv — hallottuk Király Sándortól, Tiszalök polgármesterétől — más elveket tartott szem előtti Szó van az üdülőtelkekről, az iparterület kijelöléséről, a ben- zinkútról. Lényegében tegnap került sor az átfogó városrendezési terv első vitájára. November közepéig tekint­hetők meg a tervrajzok, la­kossági fórum is lesz, az ész­szerű és szakszerű javaslatok figyelembevételével még no­vember folyamán véglegesí­teni szeretnék a városfejlesz­tési tervet, hiszen ez a költ­ségvetésük alapjait határozza meg. HIRDETÉS — MA egyes cikkeket árengedménnyel vásárolhat az AUTÓKER szaküzletében (Nyíregyháza, Kossuth tér 4.) — érdeklődjön a helyszínen. — Ezenkívül délután 16—18 óra között Korda György és Balázs Klári dedikálja „Barátok amíg élünk" c. CD-jét és kazettáját. — Megtekintheti a SUBARU legújabb modelljét az IMPREZA-t, ha eljön az esti koncertre a Váci Mihály Művelődési Központba (Szabadság tér 9.) — Árengedményt adunk, ha a helyszínen rendel a SUBARU teljes típusválasztékából. — Nyerhet, ha részt vesz az előadáson és játszik velünk. — Akar ön karácsonyra SUBARU-t ajándékozni? Most árengedménnyel segítünk! HASZNÁLJA KI A KEDVEZŐ ALKALMAT! VÁRJUK ÖNT! *64395/ 1H-29.05* Szívgyógyszer japán tőkével Tiszavasvári (KM - GB) — A tiszavasvári vegyigyár kutató laboratóriumaiban ki­kísérletezett új magyar szív­gyógyszer-hatóanyag medi­cinává fejlesztésére kötöttek hosszú távú együttműködési szerződést tegnap az Alkaloi­da Rt. és a japán Nichimen Co. vezetői. Ez volt az első, de mint elhangzott nem utolsó al­kalom, amikor licenceladó- ként szerepelt megyénk gyógyszergyára. Az Alkaloidának, a japá­nokkal kötött együttműködés­sel sikerült megtalálnia a kiu­tat abból a hazai gyógyszer- gyártókra jellemző helyzetből, hogy tőke hiányában a mégoly sikeresnek ígérkező termékei­ket sem képesek bevezetni a világ nagy gyógyszerpiacaira, mondta Dupcsák László ve­zérigazgató a szerződéskötés után. Az e&vüttműködés kere­tében a Nichimen Co. jelentős részben megtéríti az Alkaloida eddig felmerült tetemes ku­tatási költségeit, amelyet a ma még csak A-2545 kóidszámra hallgató szívritmuszavarokat csökkentő hatóanyag kikísér­letezésére fordítottak. A gyógyszerré nyilváníttatás dollár-százmilliókat is fel­emésztő, további kutatásokat igénylő, s várhatóan az ezred­forduló után befejeződő folya­matát a Nichimen vállalta, a majdani gyógyszerrel kapcso­latos jogok Japán területére vonatkozó átengedése fejében. A hazai piacon e jogok és fel­adatok az Alkaloidáé marad­tak, harmadik piacokon vi­szont majd együtt lép fel a ma­gyar és a japán cég. Kano Takeuchi a Nichimen igazgatója is elégedett volt az egy éven belül létrejött szer­ződéssel. Kétoldalú kapcsolat Nyíregyháza (KM - T. K.)—A magyar és az ukrán közalkalmazottak szakszer­vezeti vezetői vették fel egy­mással a kapcsolatot Nyír­egyházán tegnap. A közös történelmi múlt, a gondoktól terhes jelen és a hasonló cé­lokat tartalmazó jövő nem­csak lehetőséget teremt, de ki is kényszeríti a határ két oldalán a szervezett dolgo­zók érdekképviseletére vál­lalkozó vezetők együttmű­ködését. A zsúfolt program a köz- alkalmazottak és a köztiszt­viselők munkajogi szabályo­zását, a kereseti viszonyokat és a béren kívüli juttatáso­kat, valamint a sztrájkszabá­lyozást ölelte fel. Erről adott számot a sajtótájékoztatón Fehér József, a Közalkalma­zottak Szakszervezetének ügyvezető elnöke, valamint Timkó József megyei titkár. Koloniec Vera, a közalkal­mazottak szakszervezetének ukrajnai elnöke és Vitalij Pocstovij, a kijevi városi el­nökhelyettes emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években már termelési, turista-, határ­menti és gyermekkapcsola­tok, -találkozók voltak, most a gazdasági átalakulás folya­matában másfajta együttmű­ködésre is lehetőséget te­remthetünk magunknak. Lapunk munkatársának kérdésére Vera Koloniec ki­fejtette: az a cél, hogy a ve­zetők együttműködése mel­lett a szakszervezeti tag is érezze, vannak vele szolidá­ris barátok a határ túlolda­lán. A bank és nyugdíjasai Nyíregyháza (KM) — Nyugdíjasait köszöntötte a Takarékossági Világnap al­kalmából az Országos Ta­karékpénztár és Kereskedel­mi Bank Rt. Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Igazga­tósága 28-án csütörtökön Nyíregyházán a KPVDSZ Művelődési Házban. A találkozó bevezetője­ként Adóm László megyei igazgatóhelyettes köszön­tötte a volt munkatársakat, ezt követően pedig Körtély Sándor megyei igazgató tájékoztatta a megjelenteket a bank szakma, ezen belül volt munkaadójuk, az OTP helyzetéről, elért eredmé­nyeiről, nehézségeiről és ter­veiről. A felelős kiadók közleménye A Kelet-Magyarország 1993. október 25-i számá­ban közölte azokat az etikai elveket, amelyeket a válasz­tási időszakra vonatkozóan a nyomtatott és elektronikus sajtó egyes képviselői októ­ber 22-én tartott összejöve­telükön írtak alá. Felelős ki­adókként szeretnénk leszö­gezni, hogy ezek az elvek a Kelet-Magyarország számá­ra semmiképpen nem bírnak kötelező erővel. A választási időszakra szóló híradások­kal és a hirdetésekkel kap­csolatos elvek meghatáro­zása kizárólag a felelős ki­adók dolga. így történik ez a Kelet-Magyarország eseté­ben is. Thomas Koch Ésik Sándor _____________________y ___________ Vágják a fát Nyíregyháza (KM - CSK) — Sajnos, hozzászok­tunk már, hogy egyre több út mentéről tűnnek el az addig árnyat adó, szemet gyö­nyörködtető fasorok. Nehéz helyzetben van az egyszeri polgár, aki siratja őket, hisz nincs abban a helyzetben, hogy bizonyíthassa: vajon egészséges volt-e a növény, vagy belül korhadásnak in­dult törzse balesetveszély forrásává vált. Most a megyeszékhelyről Nagykálló felé vezető főút mentén dolgoznak favágók, a Közúti Igazgatóság meg­bízásából az akácost irtják — kaptuk a hírt egyik olva­sónktól, akinek az is feltűnt, hogy a dolgozókat csupán a fák törzse érdekli, jó méteres hasábokra darabolva pakol­ják a teherautóra a levágott koronát, gallyakat, a forgá­csot viszont az árokban hagyják. Meglepte, hogy az arra járók akár helyben meg­oldhatják téli tüzelőgondju­kat (s bár ez itt nem a reklám helye), a fa köbmétere 350 forint. ,3ujkál” ilyenkor az em­berben a kisördög — s mi­után a személyes tapasztala­tok is az olvasó jelzését iga­zolták —, ezért Barczi Já­nostól, a Közúti Igazgatóság környezetvédelmi ^előadó­jától érdeklődtünk, valójá­ban mi folyik a műút két ol­dalán. — A baleseteket szeret­nénk ezzel megelőzni — fe­lelte. — Az útmenti akácál­lomány gyökérsarjból nőtt. Az akácot 25-30 éves korá­ban ki kell termelni, ezek pedig 50-60 évesek. Bélkor­hadtak, s már-már a forga­lom biztonságát veszélyez­tették. Magam jelöltem ki őket kacurral. Az út két ol­dalán az erdőt kivágta a té- esz és az erdészet, az űrszel­vénybe hajló állomány vi­szont megmaradt. Félő volt, hogy komoly vihar esetén az úttestre borul. Az erdőfel­ügyelőség engedélyével vé­gezzük a munkát, vállalko­zóval kötöttünk szerződést a még lábon álló állományra, s ő szabadon értékesíti. Szer­ződés szerint kötelességük rendbe tenni a területet, a tuskókat lemélyíteni, hogy ne legyenek csúnyák. Rövid időn belül gyökérsarjból új­ra nő az akácos. — Higgye el — folytatta Barczi János —, semmi ér­dekünk nem fűződik ahhoz, hogy kivágassuk az útmenti fákat, hisz több millió forin­tot költünk a pótlásukra: most például a 41-es és a 4- es út mentén folynak telepí­tések.

Next

/
Thumbnails
Contents