Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-28 / 252. szám

Vagyonfelélés helyett szövetkezeti szétválás Szabolcs (KM - MCS) — A nagy termelőszövetkezeti szétválások idején a tímári Béke téeszből csak egy kis csoport — többnyire sza­bolcsiak — váltak ki Laka­tos Dénes egyéni gazdálko­dó, szabolcsi polgármester vezetésével. A maradók most a kiválás miatt aláírás- gyűjtésbe kezdtek és kérték az FM-től a szétválást. A kiválás nehézségeiről és a tervekről Lakatos Dénest kér­deztük. — A kiválás nem a legsi­mábban zajlott, ugyanis hiába született erről december 31-én határozat, semmilyen írásbeli értesítést nem kaptam. Az in­formációm szerint a kiválók vagyonértéke nem érte el a 4 millió forintot. Az az igazság, hogy a falu kisebb része Tímár- párti, azok, akik onnan hozzák a fizetést és ott dolgoznak. Abba nem is akar senki bele­szólni, hogy ki honnan keresi meg a kenyérre valót. Csak pont azok az emberek, akikre a faluban lehetett volna számí­tana, hogy Szabolcsban ugyanazzal a tevékenységgel jobban kiállnak a falu érdeke mellett, ezt nem vállalták fel, egyéni megfontolások miatt maradtak Tímáron. — A hetvenes árvíz utáni a szabolcsi téeszt egyesítették a tímárival — emlékszik vissza a polgármester. — A 117 sza­bolcsi gazdasági felszerelése­ket, a fogatokat, gépkocsikat, erőgépeket vitt át Tímárra. Az összecsatolás után minden be­ruházást, kivéve a fűrészüze­A tuzséri TÉKISZ Kft. telepén a hatvani és a nyíregyházi konzervgyár termékeit rakják vagonokba, amelyeknek végcélja a FÁK országai Elek Emil felvétele 5r . Siker Dél- Koreában Taejon (MTI) — Percen­ként legalább 200 pecsétet ütnek a magyar pavilon hostessei a dél-koreai láto­gatók emlékkönyvecskéibe. Két és fél hónap alatt több mint 1,4 millióan keresték fel a Taejon Expo magyar kiállítását, emberfeletti tü­relmet és fegyelmet köve­telve a pavilon ministáb­jától, a Hungexpo Világki­állítási Stúdió kiküldöttétől, a helyettes kormánybiztos­tól és a koreai domiktól, azaz a hostessektől. Koncentráltabb és hatéko­nyabb országpropagandát magyar szempontból aligha lehet elképzelni ennél a szak világkiállításnál, ugyanis az egy látogatóra jutó költség nem több egy kifli áránál. (A pavilon fel­építése az összes járulékos kiadással együtt 60 millió forintba került.) Taejon egyébként a november 4-ei magyar napra rendkívül népes küldöttséget várnak Magyarországról. met Tímáron építettek fel. Ez sem maradt meg a szabolcsi­aknak, mert a tímári szövet­kezet vezetősége odaadta adósság törlesztéseként a Rakamazi Takarékszövetke­zetnek. A képviselő-testüle­tünk gondolkozott azon, hogy megvegye, de ez meghaladta volna erőnket. A többi va­gyont pedig műid a tímári ma­jorba építették be. — A fűrészüzem eladása mellett legalább akkora gon­dot okozott a nyári fakiterme­lés. Az erdő a téesz kezelésé­ben van, ugyanakkor az új földtörvény megszületéséig elvárnánk, hogy kivárják azt a kis időt, és ne kezdjenek hozzá a fakivágáshoz. Nyáron vi­szont egy január 8-i engedély­re hivatkozva nekiestek a fák­nak. Gyorsan megfogalmaz­tunk egy levelet a tímári pol­gármesterrel és a földkiadó bi­zottsággal, amit elküldtünk az erdészetnek, amely leállította a fakitermelést. Mindéképpen egyezség kérdése a fakiterme­lés, hiszen ha a szomszéd nekikezd a fakivágásnak, ak­kor meg kell nézni, a befolyt pénzt mire költik. A másik rész, ha közös tulajdonban marad az erdő, akkor a va­gyonmegosztásnál mit adjuk az embereknek, tuskót, mert legalább 20-30 év kell, míg is­mét alkalmas lesz a fa kivá­gásra. — Ebben a formában nem tartom jónak a közös termelő- szövetkezet működését, ugyanis javában zajlik a va­gyonfelélés. Egy részéről qem látom biztonságosnak a Tímá­ron lévő szabolcsi vagyontár­gyak további sorsát. Más­részről nem történt abban sem megegyezés, hogy a vagyon­nak melyik részét értékesítjük azért, hogy a gazdaság tovább működjön. Hiába történt meg a névre szóló vagyonnevesí­tés, erre azt szokták mondani, aki máséra épít, az másnak épít. A 117 szabolcsi ember 586 hektárt vitt be a közösbe. A mostani vagyonértékelésnél jóval kisebb értéket hoztak ki, hektáronként 10 aranykoronát. Ráadásul 100 holdat kivettek ebből a felsorolásból, az aranykorona-értéket nem ná­lunk tartják nyilván, ami egyébként növelné az arany­korona-értéket, a tagi és a kár­pótlásra kijelölt terület aránya is. A kárpótlásra kijelölt földe­ket is a téesz vezetése határoz­ta meg, utólag lehetett volna nagyobb aranykorona-értékű földeket is kijelölni. A gyü­mölcsösnél pedig az ötéves bérleti jogra hivatkozva csak a szabolcsi részből jelöltek ki al­maültetvényeket kárpótlásra. Ezek közé két olyan gyümöl­csöst is betettek, ami két éve nem terem, ott van parlagon, de vételi jogra van bejelentve. Mindez azt a látszatot kelti, hogy majd valaki minimális áron megveszi. — Nem történt abban sem egyezség, hogy mi legyen a termelőszövetkezet mozgatha­tó öntözőberendezéseivel. Ha a határt visszakapom öntöző- berendezés nélkül, akkor nem érek vele semmit. Holtág és víztartalék pedig lenne. Most azt kár boncolgatni, hogy melyik pénzt mire fordították, melyik összegből vásárolták meg az öntözőberendezést, amikor minden közös és ezt kell szétosztani. Azt el tudnám képzelni, hogy kiszakítunk egy önálló helyrajzi számú táblát, ami ön­tözhető és azt mondom, ez a szabolcsiaké. A másik problé­ma az állattenyésztés. Ahogy korábban végezték, az nem volt gazdaságos. Egyik oka azt volt, hogy 40 milliót a téesz felvett ugyan a telep fejlesz­tésére, de ebből 30 milliót másra költöttek. Persze, hogy a tervezettet nem tudták tel­jesíteni. — Iskola, termelőszövet­kezet, önkormányzat. Nekünk ez a hármas a népességmeg­tartás miatt is nagyon fontos, hiszen ha ezek léteznek és működnek, akkor a fiatalok is itt maradnak. Az iskolát mű­ködtetjük, önkormányzatilag szétvált Szabolcs Tímártól, és ha az itt élők önállóan tudnak gazdálkodni, akkor helyben telepednek le és nem költöz­nek el. Ehhez pedig az kellene, hogy a teljes szövetkezeti szétválás minél előbb meg­valósuljon. Ahhoz, hogy eb­ben a kérdésben lépni tudjunk, gazdaságilag, pénzügyileg ágazatonként kell megvizsgál­ni a gazdaságot. Ezenkívül mielőbbi közgyűlés össze­hívását várják a tagok, hiszen legutóbb amikor mindezt kb. 200-an kérték a géppark el­adása és elidegenítése miatt, akkor sem tartottak közgyű­lést, csak az aláírókat hívták össze. Kárpótlási jegyért megszerezhető részvények október végén Társaság neve Jegyzési időszak Átváltási arány Mennyiség (M Ft) Arvit Hűtőipari Rt. jún. 30.-okt. 30. 3:4 147,9 Budapesti Bank Rt. jún. 30.-nov. 30. 1:1 150,6 Hajdúsági Iparművek szept. 29.-nov. 26. 2:3 112,0 Pillér Befektetési Alap szept. 20.-dec. 3. 3:4 1355,0 Zala Bútorgyár szept. 15.-nov. 15. . 2:3 201,6 Az első érték a kárpótlási jegyek számát jelenti. Túljegyzés esetén az eredeti kárpó­toltak élveznek előnyt. Forrás: ÁVÜ Ügyfélszolgálati Iroda, Nyíregyháza, Váci Mihály út 41. Tel.: 42/343-742,133-as mellék. Lezárult részvényjegyzés Budapest (MTI) — Lezá­rult az Első Kárpótlási Jegy Befektető (EKJB) Rt. — kár­pótlási jegyért megszerezhető — részvényeinek jegyzése. Az alaptőke felső határaként meg­jelölt százmillió forintos rész­vénymennyiségből mintegy 80 millió forintért jegyeztek az október 13-ától október 22-éig tartó jegyzési időszak során — tájékoztatta az MTI-t Temmel András, az rt. munkatársa. A társaság részvényeit jegy­zőktől 100 százalékos árfolya­mon vásárolták meg kárpótlási jegyüket a forgalmazó helye­ken, azzal a feltétellel, hogy a kapott pénzen EKJB-rész- vényt vásárolnak. A megszer­zett kárpótlási jegyekért a cég feljavítható állami tulajdont vásárol, amelynek hozadéká- ból osztalékot szeretnének fi­zetni többszázra tehető számú részvényesnek. A részvényeket nem vásá­rolja vissza a cég, és az eset­leges tőzsdei bevezetést is csak 2-3 év múlva tervezik az alapítók, akik minden bizony­nyal a fő részvényesek lesz­nek, mivel zárt körben, más befektetőket is bevonva tíz­millió forint értékben vásá­roltak a papírokból. Az egy főre jutó átlagos részvény- jegyzés egyébként körülbelül 150 ezer forint volt. A papírok adás-vételét házon belül kí­vánja megszervezni az rt. Az alapítók elégedettek az eredménnyel, bár arra számí­tottak: elfogy a teljes eladható részvénymennyiség. A vártnál kisebb keresletért a jegyzési időszak rövidsége lehetett a felelős, hiszen még hétfőn is voltak érdeklődők — mondta Temmel András. Mégsem akarták meghosszabbítani az időszakot, hogy a cégbíróság biztosan bejegyezze még az idén az rt.-t. Tőkeerősítő Transelektro Nyíregyháza (KM — N. L.) — A minap nagy érdek­lődés kísérte a budapesti székhelyű Transelektro Ke­reskedelmi Részvénytársa­ság nyíregyházi bemutatko­zását. Megyénk vállalkozói, üzletemberei előtt joggal csillanhat fel egy újabb re­mény az üzletre, a befekte­tésre. A cég elnöke bemutat­kozó előadásában hangsú­lyozta: e keleti megye cégei többnyire tőkeszegények, az rt. viszont 16 országban igen nagy forgalmat bonyolít le, tőkeerős. Jó volt hallani, hogy a világcégnek számító rt. a kölcsönös előnyök alap­ján akar tevékenykedni me­gyénkben. Talán érdemes szó szerint idézni a Transelektro sajtó- tájékoztatójának írásos anyagából: „Cégünk forgal­mát tekintve az egyik leg­nagyobb kereskedelmi rész­vénytársaság. Időben felis­merte, hogy szolgáltatásait nem csak külföldön, hanem belföldön is ismertebbé kell tenni. Ezt a célt szolgálja a regionális üzleti találkozók sora, amelynek első állomá­sa Nyíregyháza. Abban a re­ményben kerestük fel ezt a megyét, hogy kölcsönös elő­nyökre alapozva ajánljuk fel szakmai tapasztalatainkat, szakembergárdánkat a régió vállalkozóinak, kereskedői­nek. Célunk új találmányok, újdonságok felkarolása, gyártásuk finanszírozása, külföldi tőke bevonása a régióba”. Az rt.-nek irodája műkö­dik többek közt New York­ban, Kijevben, s a közeli he­tekben Nyíregyházán nyit irodát a Transelektro. Meg­figyelő szolgálata is műkö­dik a világban, így sok fon­tos üzleti információval ren­delkezik, aminek megyénk is hasznát veheti. A cég egyik üzletágvezetőjének tá- jékoztása szerint például dzsemet, húskonzervet, ki­sebb tételben gyümölcsöt és különböző élelmiszert is el lehet adni a nyugati piacon a cég közvetítésével. Ä név te­hát ne tévesszen meg senkit. Az rt. nem csak elektromos cikkek gyártásával és forgal­mazásával foglalkozik, mint közvetlenül az alapítása után. Vegyes profilú, uni­verzális vállalattá nőtte ki magát. Üdvözölhetjük tehát a világcég közeledését. Üvegre fújt számok Gravírozás angol licenc alapján Nyíregyháza (KM ­MCS) — A Lloyd’s biz­tosító felmérése szerint a gravírozással 30 százalékkal csökken a rizikója annak, hogy a gépjárművet ellopj­ák. Idehaza is egyre több autó ablakfelületén, lámpa- búráin látható a gépjármű rendszáma vagy az alváz­száma. Erről az eljárásról a csalá­di vállalkozásként működő Novoprint Kft. munkatársát, Imre Istvánt kérdeztük. — Nehéz magyarra fordí­tani a gravírozást. Az eljárás lényege: 8 bár nyomással kvarchomokot fújunk a sablonra, amelybe előzőleg már kivágtuk a gépkocsi rendszámának vagy alváz­számának betűit. A számok letörölhetet- lenül rajta maradnak 12 helyen az üvegen, így passzív védelmet nyújtanak a lopás ellen. A társaságunk egy angol licenzet vásárolt meg, amely az egész mű­veletet 20 percre rövidíti le. A gravírozás lényege, hogy egyetlen autótolvaj sem vállalja annak kockáza­tát, hogy lopásnál a gépjár­mű összes ablakfelületét és lámpabúráit kicserélje, mert ez sok idővel jár, nagyobb a lebukás veszélye és költsé­ges. Néhány biztosító már elő­írja a velük biztosítást kötő autósoknak a gravírozást. Nemcsak nyugati kocsik, hanem például a trabantosok is kérik a gravírozást. Árfolyamok Tőzsde mmmmammmmam Index október 27.: 1156,37 (+10,19) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. október 27. Valuta Deviza Kanadai dollár 74,49 75,89 74,87 75,21 Pénznem Vétel Eladás Véle! Eladás Kuvaiti dinár 328,44 333,94 130,06 331,44 Német márka 58,47 59,43 58,90 59,14 Angol font 145,36 148,16 146,30 147,00 Norvég korona 13,45 13,70 13,52 13,58 Ausztrál dollár 65,41 66,65 65,73 66,03 Olasz Ura(lOOO) 60,57 61,85 60,80 61,12 Belga frank(lOO) 270,15 270,81 272,11 273,27 Osztják sc.(lOO) 830,95 844,55 83721 840,60 Bánkorona 14,58 14,84 14,64 14,70 Port. esc.(lOO) 56,43 47,53 56,84 57,12 Finn márka 16.94 17.34 17.06 17,16 Spanyol pes.(M») 73,18 74.70 73,73 74,11 Francia frank 16,79 17.07 16.88 16,96 Svájci fank 66,32 67,40 66,19 67.07 Holland forint 52.12 52,98 52.43 52,65 Svéd korona 12,13 12.39 12,20 12,26 ír font 138,16 140,76 139,16 139,80 USA dollár 98,28 99.84 98,76 99,16 Japán jen (100) 90,92 92,12 91,24 91,54 ECU 111,96 113,92 112,67 113,17 GAZDASÁG '“IGtet-Magyaromág 13

Next

/
Thumbnails
Contents