Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-28 / 252. szám
1993. Október 28., csütörtök WKKHKtKtBBKKKM TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 1 1 Pufajkás törvényjavaslat Ismét napirenden a III/III • Horváth Balázs konszenzust szeretne • Sok a bizonytalanság Dombrovszky Ádám Budapest (ISB) — Szerdán ismét megkezdődött a parlamentben „Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája. Délelőtt a pártok vezérszónokait hallgatva (a Fidesz csak később kívánja elmondani álláspontját), illetve a nemzetbiztonsági bizottság javaslatait megismerve egyelőre igen távolinak tűnik az a széles konszenzuson alapuló törvény megszületése, amelyet Horváth Balázs egykori belügyminiszter ígért az MDF kora délutáni órákban tartott sajtótájékoztatóján. Kérdésünkre válaszolva Horváth Balázs leszögezte: a konszenzust ő nem az előkészítő viták stádiumában tartja fontosnak, hanem a törvény megszületése után. A törvényjavaslat tételesen felsorolja azokat a funkciókat, amelyeknek viselőit, azok múltját „át kell világítani”. Ezek: az országgyűlési képviselők, az Országgyűlés által megválasztott és eskütételre kötelezettek, a kormány tagjai, az államtitkárok, a hivatásos bírák, a nagykövetek, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, az állami vagy állami többségi tulajdonban lévő egyetemek, főiskolák tanszék- vezetői és ennél magasabb beosztású tisztségviselői, a tábornokok, az országos rendőr- főkapitány, helyettesei! a rendőrkapitányok, a városok polgármesterei, a megyei közgyűlések elnökei, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, az MTI és a többségi állami tulajdonban lévő lapok vezető munkatársai, a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, bankok, biztosítók vezetői. Ezen tisztségek viselőit ellenőrizni kell a tekintetben, hogy hivatásos nyílt, vagy szigorúan titkos állományú tisztként teljesítettek-e szolgálatot a volt BM Iü/ffl. csoportfőnökségnél és elődjeinél, illetve 1956-57-ben karhatalmi alakulatban. Ez utóbbi miatt is nevezik pufajkás törvényjavaslatnak e fenti tervezetet. Horváth Balázs szerint a törvény legfőbb célja, hogy végre megtisztítsák a közéletet azoktól, akik valamilyen okból nem lehetnek a rendszerváltozás hívei, akiket egykori kapcsolatai zsarolhatóságuk miatt még ma is fogolyként tartanak. A délelőtti vita alapján azonban kiderült: ismét vannak gyenge pontjai a javaslatnak, s a törvény elfogadása így egyre húzódik. Előzetes egyeztetések nélkül fogalmazták meg például az 5. paragrafust, amely szerint az ellenőrzést az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke által együttesen kijelölt három bíróból álló ellenőrző bizottság hajtja végre. E tisztségek viselői közül az egyik már biztos, hogy nem vállalja ezt a szerepet, s ez ismét rávilágít arra: talán nem is annyira képtelenség az, amit egyre többen állítani: nagyon sokaknak nem érdeke, hogy ez a törvény hamar (vagy egyáltalán) megszülessen. A Föld körüli pályán keringő amerikai Columbia űrrepülőgép legénysége televíziós sajtótájékoztatót tart eddigi munkájukról AP-FELVÉTEL Csökken az export, nőtt az import Továbbra is hazánkba áramlik a külföldi tőke 50-60 százaléka Nahlik az Egyenlegnek Budapest (MTI) — Nahlik Gábor, a Magyar Televízió elnöki jogkörrel felruházott alelnöke szerdán levélben tudatta az Egyenleg Főszerkesztőség munkatársaival, hogy sem' szükségesnek, sem pedig indokoltnak nem tartja Murányi László kinevezésének visszavonását az Egyenleg Főszerkesztőség éléről az elrendelt fegyelmi vizsgálat jogerős befejezéséig. A Magyar Távirati Irodához eljuttatott — két gépelt oldalnyi — levél szerint a kedden este elmaradt Egyenleg-hírműsor pótlásának költségei az Egyenleg munkatársait terhelik. Mint Nahlik Gábor aláhúzza: a közfinanszírozásból működtetett közszolgálati intézmény felelős vezetőjeként nem tekinthet el a munkaköri kötelezettségek megsértésével okozott kár megtérítésétől, és a munkamegtagadásnak súlyos jogi következményei lehetnek. A levél végezetül azt is hangsúlyozza: az Egyenleg munkatársait terheli a felelősség, hogy összehangolt cselekményük folytán a főszerkesztőség megszűnt. * Várkonyi Balázst nevezte ki Murányi Mihály helyére a Belpolitikai Főszerkesztőség vezetőjévé Nahlik Gábor. A kinevezést egyeztette Feledy Péterrel az MTV hírigazgatójával, aki ellenvéleményét hangoztatta a döntéssel kapcsolatosan. Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — A volt szocialista országok közül a rendszer- váltás idején csak Magyar- ország volt képes arra, hogy növelje exportját, s az elmúlt három évben ide áramlott a legtöbb külföldi tőke is — hallhattuk Kádár Bélától. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának vezetője — szokásos negyedévi —, szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: sajnos, árualap hiányában az export lendülete ’92 végén megtört, majd visszaesett. Nincs viszont probléma külföldi befektetésekkel: hazánkba eddig 5,8 milliárd dollárnyi tőke áramlott — az összes kelet-európai befektetés 50-60 százaléka országunkban történt —, s ez az arány ebben az évben sem változott meg. Kádár Béla szerint az év végéig mintegy 1,3-1,4 milliárd dollárnyi tőke jön országunkba. Összehasonlításul: Csehországba az elmúlt három évben eddig bsz- szesen 2 milliárd, míg Lengyelországba 1,7 milliárd dollárt fektettek be a külföldi tőkések. A sajtótájékoztatón megtudtuk: az idén az első kilenc hónapban durván 6 milliárd dollárnyi árut exportáltak a magyar vállalatok, ezzel szemben 8,5 milliárd dollár értékben importáltak. A kivitel értéke 24 százalékkal, 1,9 milliárd USA dollárral csökkent az elmúlt év hasonló időszakához képest, míg az import 4,7 százalékkal, 400 millió dollárral nőtt. A vámstatisztikán alapuló külkereskedelmi mérleghiány meghaladja a 2,4 milliárd dollárt. A külgazdaság ez évi várható teljesítménye kapcsán Kádár Béla elmondta: az export várhatóan eléri a 8,5 milliárd dollárt, s az idegenforgalom bevételei is meghaladják 10 százalékkal a tavalyi hivatalosan regisztrált 1,2 milliárd dolláros szintet. A miniszter elmondta: a világméretű gazdasági recesszió és a belső gazdasági problémák következtében az export minden területen visszaesett, de leginkább a nyugat-európai kivitel értéke csökkent. Legkevésbé a volt szocialista országokba irányuló export zsugorodott, sőt Szlovénia, Románia és Horvátország esetében még nőtt is. Más a helyzet a Független Államok Közösségéhez tartozó országok esetében: mivel az orosz föderációhoz tartozó államokban komoly gazdasági visszaesést regisztráltak, s ráadásul ezen országok importja több mint 40 százalékkal csökkent, nem csoda, ha az ide irányuló magyar kivitel is visszaesett 18 százalékkal. A magyar kivitel összetételében jelentős változást mutat, hogy a mezőgazdasági termékek exportja 36 százalékkal csökkent az első kilenc hónapban. A gépipari termékek kivitele szinten maradt, de jelentősen csökkent a könnyűipari termékek külföldi eladása is. Kádár Béla a magyar bérmunka kapcsán megjegyezte: igen nagy gondot okoz az, hogy a magyar munkás átlagórabére messze meghaladja a környező országok hasonlóan képzett dolgozóinak bérét. Míg egy magyar munkás óránként átlagosan 3 dollárt keres, addig egy más volt szocialista országbeli dolgozó csak 40-60 centet. Ez a tényező jelentősen rontja versenyképességünket akkor, amikor a nyugati iparkitelepítések fő hajtóereje éppen az olcsó munkaerő keresésében rejlik. A miniszter megjegyezte: nem lehet csodálkozni azon, hogy a magyar gazdaság exportja ilyen mértékben visszaesett. Á beruházások üteme az elmúlt években nem nőtt, s nem emelkedett a vállalkozói hitelállomány sem. Összege tavaly nyár óta nem változott, s jelenleg 747 milliárd forintot tesz ki. Csökkent viszont a beruházási hitelek állománya: egy év alatt 140 milliárdról 120 milliárdra esett vissza. Kádár Béla az import alakulásáról elmondta: a megbízható gazdasági konjunktúrát előrevetítő gépbehozatal nem nőtt, s nem emelkedett az európai közösségbeli országokból vásárolt fogyasztási cikkek importja sem. Bővült viszont a volt KGST-beli országokból származó fogyasztási cikkek behozatala. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a vásárlók egy része keresi a magyar árunál olcsóbb és alacsonyabb minőségű termékeket. Végül Kádár Béla kifejezte reményét, hogy szeptemberben elfogadott exportösztönző csomagterv végrehajtása mihamar meghozza eredményét, s jövőre már 5-7 százalékkal bővül az ország exportja. Ankara készül Ankara (MTI) — A török politikai és katonai vezetés úgy határozott, hogy irtóháborút indít a Kurd Munkapárt (PKK) ellen — állítja a Hürriyet című nemzeti-liberális isztambuli napilap. A „Történelmi döntés” címet viselő cikkben Dogan Güres vezérkari főnök kijelentette: a PKK és vezetőjének, Abdullah Öcalannak a megsemmisítését ezen a télen hajtják végre. Új, modem és hatékony fegyvereket szállítanak azokra a területekre, ahol a szervezet már kilenc éve folytat gerillaháborút a független Kurdisztánért a NATO-tagállam Törökország ellen. Az újság beszámolója szerint a török kormány támogatja a hadsereg megsemmisítő stratégiáját. Mehmet Gölhan török védelmi miniszter ugyancsak „a közeljövőben bekövetkező fontos fejleményekről” beszélt. Ezzel egy időben Süley- man Demirel államfő szerdán a Török Köztársaság alapításának 70. évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatón teljesen kizárta, hogy tárgyalásokba bocsátkozzon az elszakadásra törekvő PKK-val, és hitet tett az ország területi és nemzeti egysége mellett. — Nem szabad, hogy a terrorizmustól való félelmében bárki is tárgyalásokra gondoljon a banditákkal. A török államot fegyveres támadás érte, ezért arra kényszerül, hogy megvédje magát — hangsúlyozta Demirel. Ezalatt a 11 török parlamenti pártból tíz politikai szervezet képviselői a törvényhozás elnökének kérésére „terrorcsúcsra” gyűltek össze. A megbeszélésekre a PKK-val rokonszenvező kurd Demokrata Párt nem fogadta el a meghívást. Eközben a PKK fegyveresei megtámadták a török-örmény határon fekvő Igdir városát. Az Anadolu hírügynökség szerint a rakétavetőkkel és más nehézfegyverekkel felszerelt lázadók másfél órán át lőtték a város középületeit és a laktanyákat. Nahit Mentese belügyminiszter értesülése szerint a támadás következtében a városban súlyos anyagi károk keletkeztek, és három ember megsebesült. A PKK politikai szárnya, a Kurd Nemzeti Felszaba- dítási Front korábban bejelentette, hogy fokozza a kurd nép felszabadításáért vívott harcot, és tevékenységük színhelyét áthelyezik a török nagyvárosokba. A török tömegtájékoztatás ezzel egy időben azzal vádolta a szomszédos Örményországot, hogy támogatja a kurd szakadárokat. Török vélemények szerint az örmény rádió a kurdok- nak sugárzott műsorában PKK-propagandát közvetít a térségbe — úja a dpa. MIÉP-nagygyűlés Budapest (MTI) — A Magyar Igazság és Elet Pártja (MIÉP) elnöksége szerda délutáni ülésén előkészítette a párt alapszabály-tervezetét, amelyet a november 6- án, Budapesten, a MOM- székházban tartandó első országos gyűlés küldötteinek kell jóváhagynia. Az ülés alatt az MTI munkatársát tájékoztató Horváth Lajos megbízott MIÉP-el- nök azt is elmondta: az alapszabály-tervezet szerint hét elnökségi tag mellett két társelnök áll majd a párt élén. Ezek közül az egyik, az ügyvezető elnöki funkcióba a jelenlegi elnökség Horváth Lajost, társelnöknek pedig Csurka Istvánt javasolta. Az országos gyűlésen a tervek szerint nemcsak az alapszabályt fogadják el, hanem az elnökségen kívül az úgynevezett becsületbíróság tagjait is megválasztják. Vállalkozói konferencia Budapest (ISB - R. S.) — Nemzetközi Biztonságtechnikai-, Vagyonvédelmi és Bankbiztonsági Szakkiállítást rendez az Elitexpo Kft. A budapesti, november má- sodika és negyediké közötti rendezvényt konferenciával kötik össze, amelyen többek között szó lesz a nemzetközi és a hazai bűnözés alakulásáról is. Az Országos Rendőrfőkapitányság szervezett bűnözés- elleni szolgálatának vezetője a hazai maffia kialakulási lehetőségeiről beszél, míg több előadó a biztonság megteremtésének személyi és technikai feltételeit taglaljaA ID. Security-Safety kiállításhoz a konferenciához kapcsolódóan rendezik meg a Bankok és Vállalkozások konferenciáját, amelyen szintén neves előadók és érdekes témák szerepelnek. A külföldi és hazai befektetők számára a magyar gazdaság várható alakulásáról többek között előadást tart a pénzügyi tárca közigazgatási államtitkára, míg a bankok állapotát az Állami Bankfelügyelet és a Bankszövetség első emberei elemzik majd. Mintegy 250 hektár erdő borult lángba Dél-Kalifor- niában, Los Angelestől száz kilométerre AP-felvétel
