Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-04 / 231. szám

1993. október 4., hétfő TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 II. János Pál pápa a római Santa Maria plébániatemplom előtt üdvözli híveit, akik előtt ismertette az új enciklikáját AP-felvétel Nem zár be a repülőtér Debrecen (MTI) — Ked­vező kormányhatározat gyors megszületésében bí­zik, ezért nem zárja be a he­lyi repülőteret Debrecen város önkormányzata. Ko­rábban ugyanis rendkívül bizonytalannak ítélték az önkormányzat bérelte repü­lőtér helyzetét, ezért azt ter­vezték: amennyiben nem lesz kedvező kormányzati biztatás, októbertől lakat kerül a vaskapukra. Az utóbbi napokban tartott tár­caközi egyeztető fórumon azonban hosszú hónapok múltán sikerült előbbre lép­ni, mert a repülőtér az ön- kormányzat igen komoly anyagi megterheléssel járó lépései következtében vált működőképessé. HIRDETÉS Próbálja ki! HVG két hónapra! Ha még sosem fizetett elő a HVG-re, most itt az alkalom. Legalább 50 oldal hír és információ minden héten. 8 szám mindössze 300 Ft-ért. Éljen ezzel az új előfizetőknek szóló ajánlattal október 30-ig. Ha érdekli ajánlatunk, küldje el névjegyét vagy kitöltve az alábbi kupont: .än ________________ Név:..................................................... Cím: ............1...................................... Telefon/fax:..............* .......................... Címünk: 1396 Bp.. Pf. 464. fax: 149-7600 ...egyszerűen minden Az SZDSZ nem tanácskozik A szabaddemokraták nem vesznek részt a hatpárti egyeztetésen Seregélyes (MTI) — Az SZDSZ nem vesz részt a költ­ségvetés parlamenti vitáját megelőző hatpárti egyeztető tanácskozáson. A szabadde­mokrata képviselők — mint Kuncze Gábor frakcióvezető vasárnap Seregélyesen, a frak­cióhétvége befejező napján el­mondta: azért mondanak ne­met az MSZP-nek az egyezte­tő tárgyalás összehívására vo­natkozójavaslatára, mert véle­ményük szerint a megbeszélés eredménytelensége előrelátha­tó. Az adott költségvetés ugyanis a kormány gazdaság­politikájának tükre. Benne van az elmúlt három esztendő kor­mányzati politikája és jövő évi gazdaságpolitikája. Mindezt pedig nem lehet úgy módosí­tani, hogy a hat párt kidolgoz egy közös gazdaságpolitikát, s megváltoztatja a költségvetés számait, hanem megfelelő jog­szabályokkal, törvényekkel, rendeletekkel a költségvetési hátteret is át kellene alakítani. A seregélyesi frakcióhétvé­ge keretében pénteken a poli­tikai helyzetelemzést követő­en a pártprogramok vitája zaj­lott le, szombaton kampány­tréningen vettek részt a képvi­selők, vasárnap pedig a parla­ment jogalkotási programja, s a várhatóan két héten belül a parlament elé kerülő költség- vetési és adótörvényekkel kapcsolatos frakcióálláspont kialakítása volt az eszmecsere témája. Megvitatták a közal­kalmazotti bértáblázattal kap­csolatos kérdéseket is. Mint a frakcióvezető el­mondta, az SZDSZ olyan mó­dosító indítványokat nyújt majd be a költségvetési tör­vénytervezethez, amely a költ­ségvetés más területein csök­kentve a kiadásokat, megte­remtik a feltételeit a közalkal­mazotti besorolási bértáblázat 1994. január elsejei bevezeté­sének. A frakció számára ugyanis elfogadhatatlan, hogy a parlament által ebben a té­mában hozott törvény beveze­tése elhalasztódjon, illetve, hogy a közalkalmazotti réteg­nél bizonytalanságot okozzon a béremelés kérdésében a kor­mány és az önkormányzatok között zajló vita. Szociáldemokraták egyesülése Budapest (MTI) — Miután szombaton a Független Szo­ciáldemokrata Párt, a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt és a Szociáldemokrata Nép­párt külön-külön is deklarálta egyesülési szándékát, vasár­nap reggel a Villányi úti kon­ferenciateremben egyesülési kongresszust tartottak a három párt 715 küldöttének részvéte­lével. Megnyitót Bölcsföldi Antal, az MSZDP örökös tisz­teletbeli elnöke mondott. Azt hangsúlyozta: a közeledő vá­lasztási kampány során óva­kodni kell a szélsőségektől, és az egyszemélyi propagandá­tól. Kifejtette azt a vélemé­nyét, hogy az új pártnak az or­szág minden körzetében jelöl­tet kell állítania, de ha a vá­lasztásokon nem szerepelné­nek sikeresen, a pártnak akkor sem szabad megszűnnie. A jelenlevők ezt követően elsöprő szavazati többséggel határoztak a három párt egyesüléséről. Az egyesülést kimondó nyilatkozat leszö­gezi: az új párt az MSZDP jogfolytonosságának figye­lembevételével, teljes vagyoni és szervezeti egyesüléssel jön létre, célja pedig, hogy a szo- ciáldemeokrácia visszanyerje polgári elismertségét. Az új párt neve: Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt, szimbólu­ma pedig a vörös rózsát tartó kéz. A gyűlésén megválasztották az MSZDP 25 tagú vezetősé­gét. Tagjai közül 17-et az MSZDP, 6-ot az SZDNP és kettőt az FSZDP delegált. A 25 tagú testületből viszont már a délelőtt folyamán négyen je­lezték, hogy nem kívánnak az elnökségben szerepelni. A prominens személyek — Ki­rály Zoltán, Borbély Endre, Kapolyi László, Guba Dezső — azonban vállalták a jelölést. A személyi döntések a dél­utáni órákban születtek meg. A küldöttek a párt 25 tagú ve­zető testületéből kilenc tagú elnökséget választottak? Az el­nökség tagja lett: Balogh László, Borbély Endre. Guba Dezső, György Ilona, Kapolyi László, Király Zoltán, Kiss Já­nos, Podkoniczky István és Sí­rnék Ágnes. Az elnökség tag­jai közül csak Borbély Endre és Király Zoltán vállalta az el­nöki jelölést. Az ezt követő szavazás során 421 szavazat­tal, tehát elsöprő fölénnyel Ki­rály Zoltán lett az MSZDP új elnöke. A főtitkár személyé­ről, a kongresszus határozata szerint az elnökségnek kell majd döntenie. Ä kongresszus egyelőre nem változtatta meg az MSZDP régi szervezeti és mű­ködési szabályzatát, azt csu­pán a megszavazott módosí­tásokkal egészítette ki. Tudósok tanácskozása Nyíregyháza (KM - K. J.) — A nyíregyházi tanár­képző főiskolán plenáris üléssel kezdte meg máso­dik napi munkáját október 2-án az MTA Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületé (ATT). Amint arról az immár kö­zel négyszáz tagot számláló szervezet elnöke, Kecskés Mihály professzor lapunkat tájékoztatta: a közgyűlés el­fogadta a testület egyéves te­vékenységét taglaló beszá­molót és az ideiglenes szer­vezeti és működési szabály­zatot. Az ATT tiszteletbeli tagjaivá fogadták Maria Pao- la Pagnini-t, a Triesti Egye­tem professzorasszonyát és Otto Reisinger-X, a Nancy-i Egyetem professzorát. Dön­töttek a frissen alapított „Ló- nyay Menyhért-emlékérem” odaítélésének a dolgában is. Az első két kitüntetett: a me­gyénkből elszármazott Tar- nay Katalin professzomő, a műszaki tudományok dokto­ra, az alkalmazott informati­ka specialistája és Sinóros Szabó Botond professzor, a GATE Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskola Karának a főigazgatója. Az együttes ülést követő­en az ATT tizenegy szekció­jában százötvennyolc előa­dás hangzott el, a kerekasz- tal-megbeszélések pedig al­kalmat teremtettek a jövőbe­ni kutatási tervek összehan­golására, a hazai és nemzet­közi tudományos együttmű­ködés kialakítását szolgáló konzultációkra. Megfogal­mazódott: az ATT felkínálja magasszintű tudományos­szakmai segítségét a megyei közgyűlésnek, az önkor­mányzatoknak, és várja a „megrendeléseket”, a meg­fogalmazott igényeket. A lakástörvény és az önkormányzatok Budapest (N. A.) — Hor­váth Tivadar keresztényde­mokrata képviselő érdekes kérdést intézett a belügymi­niszterhez a múlt héten a Parlamentben, amely a kö­vetkezőképpen hangzott: — Társadalmunkban mindvégig nagy érdeklődés kísérte a július 2-án elfoga­dott lakástörvény parlamenti vitáját. A lakosság külön is megelégedéssel fogadta a törvényben intézményesített vételi jog megjelenését. Egyes közhatalommal ren­delkező csoportok azonban ezzel ellenkező felfogást képviselnek, mellyel keresz­tül akarják húzni a többségi akarat érvényesülését. Né­hány önkormányzat a tör­vény elfogadása és kihirde­tése között eltelt rövid időt ugyanis arra használta ki, hogy lakás- és helyiségva- gyonát — apportként — sa­ját tulajdonú gazdasági tár­saságába vigye be, meghiú­sítva ezzel a parlament dön­tését, illetve a törvény erede­ti szándékát, amely egyben a jogállamiság, az alkotmá­nyosság szellemét, valamint a polgárok jogtudatának he­lyes formálását is sérti. Rá­adásul az is tény, hogy az önkormányzatok lépésükkel felesleges konfliktusba ke­rültek a lakosság széles réte­geivel szemben. Mi tehát a Belügyminisztérium állás­pontja? A képviselő minden bizonnyal nem tipikus, de azért néhány hazai telepü­lésre jellemző felvetésére Józsa Fábián, a BM politi­kai államtitkára válaszolt: — A lakások és a helyisé­gek bérletéről, továbbá el­idegenítéséről szóló 1993. évi LXXVIII. számú tör­vény egyszerre több célt fo­galmaz meg, illetve elégít ki. Legalapvetőbb a piacgaz­daság követelményeinek ér­vényesítése, azaz a tömeges lakás- és helyiségprivatizá­ció. Természetesen lehetővé kell tenni, hogy a bérlők kedvező feltételek mellett vásárolják meg a lakásokat, ami a helyiségekre is vonat­kozik. Ezt a társadalompoli­tikai érdeket a jogosultak körének, a vételár maximu­mának és minimumának meghatározása szolgálja. Az államtitkár ezt követő­en így folytatta: — A törvény kihirdetése, azaz 1991. július 30-a után az önkormányzati tulajdonú lakások, továbbá a nem la­kás célját szolgáló helyisé­gek gazdasági társaságba nem vihetők be. Ez a rendel­kezés éppen a polgároknak nyújtott garanciákat hivatott erősíteni, tehát azt, hogy a hatálybalépés napjától, azaz 1994. január 1-től a bérlők gyakorolni tudják vételi jo­gukat. — Bizonyos törvények az új lakástörvény hatálybalé­péséig egyértelműen rendel­keznek arról, hogy ebben az intervallumban milyen in­tézkedések megtételére van lehetőség. Ezek többek kö­zött kimondják: az ingatlan tulajdonjoga csak abban az esetben idegeníthető el, ha vásárlási jogával az arra jo­gosult bérlő nem akar élni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents