Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-27 / 251. szám

KULTÚRA Oktatásfejlesztési alap Budapest (MTI) — A Művelődési és Közoktatási Minisztérium illetékesei és a Pedagógus Szakma Megújí­tása projekt kuratóriuma ok­tóber 20. és 30. között tár­gyal annak a 114 millió fo­rintnak a felhasználásáról, amit a tárca visszatartott a korábban megszavazott 164 millió forintból — nyilat­kozta Szilágyiné SzemkeS Judit, a közoktatás operatív feladatait ellátó megbízott helyettes államtitkár az MTI-nek. A megbeszélésre azért van szükség, mert a programok nem felelnek meg az új közoktatási tör­vénynek. Hozzátette: a pénz egyébként nem a kuratóri­umé, hiszen a minisztérium felelős a felhasználásáért. Elmondta, hogy a Közok­tatásfejlesztési Alapra szánt milliók felhasználásáról ké­szült pontos listát az oktatási bizottság múlt heti ülésén hozták nyilvánosságra. A Nemzeti Alaptanterv kidol­gozásával kapcsolatban megjegyezte: már 600 helyre — iskolákba és szak­emberekhez — juttatták el a követelményrendszert. A NAT kidolgozásával egyéb­ként a különböző oktatási in­tézményeket bízták meg, nem az egyes tanárokat. így a munkák finanszírozására szánt pénzt — amit a Köz­oktatásfejlesztési Alapból fedeznek — a minisztérium az intézményeknek juttatja el, és ők osztják szét megbí­zott szakembereik között. Kossuth-emlékév Budapest (MTI) — Az 1994-es Kossuth-emlékév — Kossuth Lajos halálának századik évfodulója — al­kalmából a Magyarok Vi­lágszövetsége pályázatot hirdet 10 és 22 év közötti, határokon túli magyar fiata­lok számára — adta hírül a Magyarok Világszövetsége, a Kossuth Szövetség és a Kossuth Alapítvány. A legfeljebb ötven gépelt oldal terjedelmű pályamű té­mája: Kossuth Lajos emig- rációs élete, a Kossuth-ha- gyomány ápolása az ország határain kívül. A pályázók 1994. április 1-ig küldhetik el írásaikat a Kossuth Szö­vetség címére: 1203 Buda­pest, Lajtha L. u. 7. Kérik a pályázókat, hogy pályamű­vükön tüntessék fel nevüket, címüket, életkorukat és isko­lájukat. A pályázat ered­ményhirdetése 1994. szep­tember 19-én lesz. A 10-14 éves korúak kate­góriájának első díja: két hét az anyanyelvi konferencia gyermektáborában, 1995- ben. A 15-22 évesek kategó­riájának legjobbja a Magyar Nyelv és Kultúra Társasága kéthetes sárospataki nyári kollégiumán vehet részt. A második és harmadik helye­zetteket Kossuth-tábori rész­vétellel jutalmazzák. 1848-as emlékmű Huszt (KM - P. J.) — A közelmúltban közölte a jó hírt a Kelet-Magyarország, hogy Huszton több mint 40 év után újra indult magyar osztály. Ottjárttunk alkalmá­ból megkerestük Udut Sán­dort, a KMKSZ huszti szer­vezetének az elnökét, aki újabb örömteli hírrel foga­dott. Huszttól kb. 20 kilomé­terre a Nagyág mentén Ökörmező irányába Berez- nán a régi temetőben egy 1848-as emlékműre bukkan­tak. A környék magyarsága ezt a helyet zarándokhellyé akarják nyilvánítani március 15-e méltó megünneplésére. Ez év március 15-ét a huszti- ak kisebb csoportja már ott ünnepelte. Az emlékműven a követ­kező szöveg olvasható: A szabadságharcban küzdött Egressy János 1848/49. évi honvéd zászlóaljbéli száza­dosnak emlékéül honvéd társai és barátai. A valódi ér­dem tisztelői. Született 1820-ik évben, meghalt 1865. március 12-én. Áldás poraira. Állítólagos M u nkácsy-f estmény Prága (MTI) — A tulaj­donos által Munkácsy Mi­hály alkotásának tartott fest­mény bukkant elő a minap Csehországban. A Prágai Magyar Kulturális Központ hazai szakértők bevonásával igyekszik megállapítani, hogy eredeti Munkácsy-kép- ről, esetleg a mester által ké­szített elővázlatról, vagy pe­dig csupán másolatról van-e szó. Reményi Krisztina, a Prá­gai Magyar Kulturális Köz­pont igazgatóhelyettese el­mondta: megkereste őt egy Josef Sitar nevű, részben magyar származású, Szlová­kiából évtizedekkel ezelőtt Csehországba áttelepült személy, aki Hradec Králo- vé közelében, Smidary településen lakik. Mutatott neki egy színes fényképet, amely egy meglehetősen rossz állapotban levő, mint­egy 50-szer 35 centiméteres festményről készült. Sitar szerint ez Munkácsy Mihály A búsuló betyár cí­mű alkotása. A kép a tulaj­donában van — mondta, és elmesélte, hogy időközben elhalt bátyja — aki Szlo­vákiában volt pap — hagyta rá örökül. Sitar valamelyik magyarországi múzeumnak akarja eladni a festményt. A debreceni Munkácsy-gyűj- temény birtokában állítólag van egy Búsuló betyár című Munkácsy-kép. Elképzel­hető, hogy a most előbuk­kant festmény is Munkácsy műve: vagy a betyármotí­vum másik kidolgozása, vagy pedig az ismertté vált munkához készült, részletes elővázlat. Lehetséges persze az is, hogy nem Munkácsy alkotta, egyszerű másolatról van szó. A Prágai Magyar Kulturá­lis Központ felveszi a kap­csolatot a magyarországi szakmai illetékesekkel, és szakvéleményüket kéri az ügyben - mondta Reményi Krisztina. A klasszikus balettől a mai táncokig Nyíregyháza (KM - B. I.) — Sikeresen mutatkozott be megyénkben a Kajaani Tánc­színház balettegyüttese. Két városban is felléptek, Fehér- gyarmaton és Nyíregyházán. Figyelemre méltó volt a fehér- gyarmati művelődési központ­ban a Primavérával közösen tartott produkciójuk; még mű­sor közben is egyre több ér­deklődő nyitott be a nagyte­rembe, és maradt ott a jókedv­vel, lendületesen előadott műsoron. A nyíregyházi mű­velődési központban is szinte minden szám után vastaps következett: a siker egyértel­mű volt. A táncszínház repertoárjá­nak keresztmetszetét mutatták be. Láthattunk klasszikus ba­lettet, karakteres táncot, jazz- történetet illusztráló, és mai táncokat. Magas szintű tánc­tudás, kedvesen mosolygó lá­nyok, változatos műsor. Érde­kesség a nálunk még kevésbé Három a kislány ismert amerikai táncstílus, amely nélkül úgy látszik, már nehezen képzelhető el modem balett. Egy kedvesség: finn lányok által bemutatott, balet- tos, magyar néptánc. Leena Sokura, a táncszínház Finn fotós felvétele vezetője is nagyon örült a sza­bolcsi szereplésnek és siker­nek. Mint elmondta, a színház 1977-ben alakult, és azóta egyre népszerűbb Nyíregy­háza finn testvérvárosában a balett. (A táncszínháznak egyébként két tagozata van, a balett mellett népi táncot is le­het tanulni.) A színháznak két főállású tanára, és 350 tanuló­ja van. Sikeresen szerepelnek finn táncversenyeken, és kül­földre is gyakran eljutnak. Az amerikai, jazzos balettet szóba hozva kiderült, hogy a hat­vanas évektől terjedt el Finn­országban, és nagyon népsze­rű. De azért a hagyományos orosz balettből is sokat meríte­nek. A táncegyüttes négy napig volt megyénkben — a Pri- mavéra táncosai és a művelő­dési központ vendéglátását él­vezve —, és hétfőn utaztak haza Finnországba. Leena So­kura elmondta, hogy a mostani látogatásnak bizonyára foly­tatása is lesz. Lehetséges, hogy jövőre finn balettmester tart majd kurzust Nyíregyhá­zán, és a két együttes kölcsö­nösen meghívja egymást hazai táncversenyelae. Művelődés tüdőszűréssel és függönyvásárral Bodnár István Vásárosnamény (KM) — Az egyik teremben tüdőszű­rés, a másikban a munkaügyi központ által szervezett szá­mítógépkezelő tanfolyam. Máskor meg függönyvásár, bálabontás vagy éppenséggel szőnyegárusítás. Mindez egy művelődési központban, Vá­sárosnamény kulturális cent­rumában. — Valahogy meg kell él­nünk — magyarázza Sánta Miklós a művelődési központ igazgatója —, mert különben szőnyeg helyett mi kerülünk a padlóra. A költségvetésünk évről évre kevesebb lesz, az idén például csak annyit kap­tunk, amennyi épp csak elég a fenntartásra, bérköltségre. A korábbi 23 munkatárs helyett, most 11-en dolgozunk. □ A fenntartás mellett ter­mészetesen pezsgő kulturális életet is kellene szervezni a házban. Ilyen körülmények kö­zött mi valósulhat meg ebből? — Azért vannak értékek, amelyekről természetesen nem mondhatunk le. Ilyenek a koncertek. A Nemzeti Filhar­mónia sorozatai iránt szeren­csére Vásárosnaményban is nagy az érdeklődés. Négy sorozatot szerveztünk, felnőt­teknek, általános és középis­kolásoknak és szakmunkásta­nulóknak. Remélhetőleg az idén több színházi előadást fo­gadhatunk, erre támogatást is kaptunk. A Móricz Zsigmond Színház társulatán kívül a szatmárnémeti színház látogat majd el hozzánk. □ Milyen programokat szer­veznek még? — Sikeresnek mondható a „Tessék jönni beszélgetni” sorozatunk, amelyeken kötet­len beszélgetések során több­nyire olyan fontos ügyeket tár­gyalnak meg a meghívottak, amelyek a város gazdasági, közéleti ügyeire vonatkoznak. Gyakran vesznek ezen részt a város vezetői vagy más szak­emberek. □ Klubok, körök? — Azok közül is több jól működik. Tartalmas, szép éle­tet él a kertbarát körünk és a nyugdíjasklub. Hamarosan in­dulnak a német és az angol nyelvtanfolyamok. □ Ha jól tudom, a művelő­dési központhoz tartozik a Liszt Ferenc vegyes kar és a fúvószenekar is. Mindkettő je­lentős szerepet tölt be a város kulturális életében. Tudnak-e ilyen körülmények között dol­gozni? — Nagyon szomorú lenne, ha a harmincéves jubileumát ünneplő kórussal probléma lenne. Szerencsére erről szó sincs. Sőt egyesületté alakult, így önálló gazdálkodást foly­tathat. A fúvószenekarunk is fennakadás nélkül működik. A rajzpályázók tetszetős albuma már a Magas Tátra nagy csú­csát is, természetesen, minde­nünnen szép élményekkel ha­zatérve. Talán ezért is rendezik meg évente a rajzversenyt is, amelyre — nem csak ebből az iskolából — a gyerekek százai küldik el a pályázatukat. Az idén például 417 pályamunka érkezett, amelyeknek témái — Dózsa népétől az ’56-os véráz­tatta pesti utcáig — igen vál­tozatosak voltak. A képek többsége „nemcsak magas fokú rajztudásról ad számot, hanem azt is bizonyítja: gyer­mekeink tudnak méltóképpen emlékezni”. Mindezt Czibula Ferencné és félje mondja, akik a Bethlen Gábor Kör el­nökei. Ebből a pályázati anyagból rendeztek aztán kiállítást a Jókairól elnevezett nyíregyházi iskolában; a legjobb képekből pedig a már említett album készült. Persze, némi leleményesség is kellett a kiadási költségek előteremtéséhez. Többen is tá­mogatták, így a Szerencsejá­ték alap 100 ezer, a Művészeti alap pedig 50 ezer forinttal járult hozzá. Az albumból egyébként nemcsak a pá­lyázók kaptak, hanem néhá­nyat bőrbe köttetve az ország állami és egyházi vezetőinek is eljuttattak. Említettük a Vereckei-hágó- hoz szervezett kirándulást. Legközelebb ide utaznak majd a kör tagjai, nem is véletlenül. A következő rajzpályázatot ugyanis Verecke híres útján jöttem címen hirdetik meg. Dózsa népe Nyíregyháza (KM - B. I.) — Lassan már hagyomány, hogy a nyíregyházi Bethlen Gábor Kor évente megjelen­teti a többnyire általános is­kolások által készített al­bumát. Két évvel ezelőtt a pápalátogatás alkalmából, tavaly Rajta kuruc, rajta címmel, néhány hete pedig a magyar « szabadságharcok, forradalmak témaköréből, a gyermekek által rajzolt ké­pek szép kiállítású albuma jelent meg. A Jókai Mór általános iskolában több mint tíz éve Palásthy Viktória rajza szerveződött újjá a Bethlen Gábor Kör. Céljai között sze­repelt a nemzeti érzés ébresz­tése, a magyar nyelv ápolása, a természet és tudomány iránti szeretet és nem utolsósorban a jó közösség kialakítása. A gyermekek klubja sokféle te­vékenységnek nyújt keretet; rendszeresen tartanak történel­mi és irodalmi előadásokat, vetélkedőket, és felkeresik a történelmi helyeket. Útjuk cél­ja gyakran Kassa, Késmárk, vagy a Felvidék más történel­mi városa, esetleg a Vereckei- hágó. A vállalkozó kedvű kis­diákok többször rneffmaszták Komárom 1848 Técsy Kálmán rajza 12 1993. október 27., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents