Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-26 / 250. szám

1993. október 26., kedd Kelet-Magyarország 9 A magyar gazdaság hanyatlása A fellendülés motorja csak az export növekedése lehet § Egyelőre csak pangás Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Ebben az évben is folytatódik a magyar gaz­daság hanyatlása — hallhat­tuk a Kopint-Datorg Kon­junktúra-Piackutató és Szá­mítástechnikai Részvénytár­saság hétfői sajtótájékozta­tóján. A kutatóintézet ez évi harmadik konjunktúraje­lentésének sajtóbemutatóján elhangzott: az ez évi gazda­sági folyamatok sokkal rosz- szabbul alakultak, mint ahogy azt januárban a Kopint-Datorg munkatársai feltételezték. Ugyanakkor tény az is, hogy nem omlott össze a gazdaság, jóllehet az export drámai módon visz- szaesett az idén. A sajtótájékoztatón megtud­tuk: a három éve tartó világ­méretű recesszió jövőre véget ér, s ’94-ben — ha különböző arányokban is —, de több or­szágban, így az Amerikai Egyesült Államokban, Német­országban és Japánban is nö­vekedni fog a gazdaság. Mind­ez kedvező hatással lehet or­szágunkra nézve is, ám a pénz­ügyi egyensúlya oly mérték­ben megromlott az országnak, hogy illúzió lenne reményeket táplálni a tartós gazdasági nö­vekedés megindulása iránt. A kutatók, elemezve az idei folyamatokat, megállapítot­ták: a bruttó hazai termék (GDP) 2-4 százalékkal csök­ken ’93-ban, az infláció 24-25 százalék körül alakul, a mun­kanélküliségi ráta 12 százalék fölött lesz, míg az államház­tartás hiánya eléri a GDP 7-8 százalékát, s durván 280-300 milliárd forintnyi lesz. A Ko­pint-Datorg munkatársai a gazdaság további hanyatlásá­nak fő okát az export drámai visszaesésében látják: az első nyolc hónapban például dol­lárértékben mérve 25 száza­lékkal esett vissza az ország kivitele. így ebben az évben, a tavalyi 10,7 milliárd dolláros exporttal szemben csak 8-8,5 milliárdos kivitel realizálására van esély. A kutatók a folyó fizetési mérleg éves várható Eltűnt egy kisfiú Nyíregyháza (KM - CS. GY.) — Egy héten belül már a második kisfiú el­tűnéséről kell beszámol­nunk. Ezúttal Nyírgelsén kutattak fel kalandos körül­mények között egy gyere­ket. Az eddigi adatok szerint a másfél éves O. Tamás ok­tóber 23-án 9 óra körül egy magánudvaron az édesapja mellett volt. A tulajdonos vendégeként ott lévő asz- szony bevásárolni ment, ahová a kisfiút magával vitte. A nő a bevásárlás után eltévedt. A községet el­hagyván a Nyírgelse és Kisléta közötti erdőbe ju­tott, ahol a gyerekkocsinak kitört a kereke. Ezután a kicsivel gyalog bolyongott. A hozzátartozók kora délután vették észre, hogy a gyerek hiányzik körükből. Miután tizenkilenc óráig eredménytelenül keresték, értesítették a hatóságot. Rendőrök, mások O. Ta­mást október 24-én 11.25 órakor a Nyírgelsétől 6 ki­lométerre lévő erdőben lel­ték meg. Szerencsére a fiú­nak a kisebb megfázáson kívül nem esett baja. A vetés az aratás feltétele hiányát 2,5 milliárd dollárban jelölték meg, s megállapítot­ták: ’93-ban ugyan nem lesz­nek problémák az ország fi­nanszírozhatóságával, de intő jel, hogy a külföldi tőke be­áramlása lassul — az idén ed­dig mindössze 600 millió dol­lárt fektettek be hazánkban. A külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg romlása hatás­sal van az adósságállományra is. Eddig bruttó 2,5 milliárddal nőtt az ország adóssága, s ez 2,4 milliárddal, 15,5 milliárdra növelte a nettó adósságot. A kutatók általános megállapí­tása: az export visszaesése nem volt váratlan, hiszen a külföldi recessziót felerő­sítette az, hogy a gazdaság az elmúlt három évben folyama­tosan zsugorodott. A vállala­tok egy része csődbe ment vagy felszámolás alatt áll, s ez csökkenti a külföldön eladható áru mennyiségét is. Éppen ezért a Koppint-Detorg mun­katársai alapvetően fontosnak tartják egy úgynevezett ex­portőr-barát politika kidolgo­zását és gyakorlását — társítva ehhez a megfelelő árfolyam­politikát is. A jövőről szólva a kutatók elmondták: a gazdasági hely­zet változása az exporttól függ, s ezért a folyamatok két­féleképpen is alakulhatnak. Az egyik lehetőség szerint — a mezőgazdaság konszolidáció­ját feltételezve — akár 2 szá­zalékkal is növekedhet a gaz­daság, míg a másik variáció 1-2 százalékos további zsugo­rodással számol. Mindez attól függ, hogy a vállalati szféra megkapja-e a kormánytól azt a támogatást, amely az export növeléséhez elengedhetetlenül szükséges. Alakuljon azonban bárhogy az ország külgazdasá­gi teljesítménye, a kutatók szerint a folyó fizetési mérleg hiányát mindenképpen csök­kenteni kell. Akár az import korlátozásá­nak árán is. Az államháztartás és a költségvetés hiánya jö­vőre sem csökken, s vélhetően a mezőgazdasági termelés sem növekszik számottevően. Az idén például eddig 15 száza­lékkal esett vissza a szféra tel­jesítménye, míg az élelmiszer- export 30 százalékkal csök­kent. Legalább 2-3 százalék­kal visszaesett az idén a belső lakossági fogyasztás is, s vár­hatóan jövőre sem bővül szá­Szekeres Tibor felvétele mottevően. Az inflációt te­kintve jövőre sem valósul meg az a kormányzati terv, hogy a fogyasztási árszínvonal emel­kedése 20 százalék alatti legyen. Ezzel szemben leg­alább 25 százalékos inflációt prognosztizálnak ’94-re a ku­tatók. A sajtótájékoztatón el­hangzott: a működő tőke egyre kisebb mértékben áramlik be országunkba. Az idén durván 1-1,4 milliárd dollárnyi külföldi tőkére számíthatunk, míg jövőre ez az összeg tovább csökkenhet. Lassan elfogyhat a két éve — esz­tendőnként — 600 millió dol­láros idegenforgalmi aktívum is. Különösen akkor fenyeget ez a veszély, ha a kormány politikai okokból megnöveli a turistaellátmány dollárössze­gét. Végül a kutatók leszögez­ték: ha minden a lehető legjob­ban alakul, s a gazdaság jövőre növekedni fog, ez a tendencia még nem feltétlenül lesz tartós. Az ország pénzügyi egyen­súlya ugyanis túlságosan meg­bomlott, s ilyen körülmények között nem lehet tartós nö­vekedést feltételezni. A küszöb átlépésére készülnek Az egyesült MSZDP megyei szervezetei most vannak kialakulóban Budapest (ISB - D. Á.) — A közelmúltban egyesült Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt a január végi országos pártértekezletig rendezni kí­vánja sorait. Megpróbálnak az ország mind a 176 körzetében ország- gyűlési képviselőket állítani, s a kialakított programból egy kampányprogramot összeállí­tani. Mint kérdésünkre vála­szolva Podkoniczky István főtitkár elmondta, mindenkép­pen törekszenek az önálló arc­éi kialakítására, de természe­tesen a pártértekezleten már arról is döntenek, hogy kivel, milyen pártokkal, társadalmi szervezetekkel tudnak együtt­működni. Az MSZDP, a Független Szociáldemokrata Párt és a Szociáldemokrata Néppárt fúziójából létrejött új párt hét­fői sajtótájékoztatóján az MSZDP új vezetőségének tag­jait mutatták be a sajtó képvi­selőinek. Király Zoltán elnök távollétében Podkoniczky Ist­vánt kértük meg arra, hogy a tervekről tájékoztasson. Megtudtuk, hogy Takács Imre elnök vezette Szociálde­mokrata Párttal nincs semmi­lyen kapcsolatuk, bár arról ér­tesültek, hogy onnan is jelent­kezett már sok tag az egyesült MSZDP-be. Az egykori SZDSZ-es vezetőhöz adódott a kérdés, hogy vajon a szabad- demokraták közül várható-e tagok átlépése. Podkoniczky István szerint az SZDSZ-ben sokan vannak, akiknek a gon­dolkodása közel áll a megújult MSZDP programjához, de en­nek egyelőre nem lesznek konzekvenciái. A magyarországi pártosodás mindenesetre egyelőre nem zárult le, könynyen elképzel­hető, hogy egyesek új szere­pekbe kerülnek. A parlamentben van ma olyan baloldali párt, amely szociáldemokrata programot ígér. Milyen lényeges ponton különbözteti meg magát az MSZP-től az MSZDP? — kérdeztük a főtitkártól. — Nekünk nem szabad a múltról beszélnünk — szö­gezte le Podkoniczky István. — Az emberek, a választók úgyis tisztában vannak azzal, mi volt Magyarországon tíz esztendővel ezelőtt, s ki kötő­dik ahhoz a rendszerhez, ki nem. Az MSZDP-nek — foly­tatta Podkoniczky — saját programjával kell elhatárolód­nia más pártokétól. Például az­zal, hogy a szakszervezetekkel nem felső szinten kell egysé­get deklarálni, hanem alsó- és középszinteken keressük az érdekazonosságokat. Rendkí­vül fontos az is, hogy az MSZDP-nek semmiképpen sem szabad a választási siker érdekében mindenfélét ígér­getni, mert a hatalmon mara­dáshoz be is kell váltani az ígéreteket! Az MSZDP-re nehéz hetek és hónapok várnak, hiszen a már évek óta dolgozó pártok­kal szemben technikailag is nagy lemaradást kell be­hozniuk. A főtitkár elmondta, hogy rengeteg találkozót szer­veznek a civil szervezetekkel, az egyházakkal, a szakszerve­zetekkel, más pártokkal. Az ötszázalékos parlamenti küszöböt mindenképpen át akarják lépni a választások során, de ha netalán tán ez nem megy ilyen gyorsan, ak­kor sem szabad elkeseredni. Hiszen négy-öt hónappal utá­na következnek a helyhatósági választások. November köze­péig kerül sor az új egységes megyei szervezetek kialakí­tására, melyek — mint Pod­koniczky István határozottan állította — még az országos központnál is sokkal inkább akarták az újraegyesülést. Antall kölni kezelése Bonn/Köln (MTI) — Az orvosok elégedettek a keze­lés eddigi eredményeivel, komplikáció nem lépett fel Antall József miniszterel­nöknél, akit október 6-a óta kezelnek non-hodgkin-lym- phoma betegséggel a Kölni Egyetem I. számú belklini­káján, s akin október 14-én autolog törzssejt (őssejt) transzplantációt hajtottak végre. A kormányfő egészségi állapotáról Volker Diehl professzor, a klinika igazga­tója, a kezelést végző or­voscsoport vezetője hétfőn Kölnben az alábbi tájékoz­tatást adta: „Az orvosok a kezelés eddigi eredményé­vel elégedettek, a terápia az előre meghatározott tervnek megfelelően történik. Az ős­sejtek ismét képeznek vér­sejteket. Komplikáció nem lépett fel. A miniszterelnök állapota a körülményekhez képest kielégítő. A következő or­vosi jelentés egy hét múlva várható.” Lengyel kormánylista Varsó (MTI) — Walde­mar Pawlak megbízott len­gyel miniszterelnök hétfőn, miután átadta kormányának listáját Lech Walesa állam­főnek, sajtóértekezleten is­mertette az új miniszterta­nács összetételét. A miniszterelnök helyette­sei: Marek Borowski (De­mokratikus Baloldali Szö­vetség — SLD), Wlodzimi- erz Cimoszewicz (SLD), Aleksander Luczak (Len­gyel Néppárt — PSL). A ter­vek szerint Cimoszewicz egyúttal az igazságügy-mi­niszteri, Luczak a közok­tatási miniszteri funkciót is betöltené. Egyelőre nem dőlt el a kulcsfontosságú pénz­ügyminiszteri tárca sorsa, miután az SLD jelöltje visszalépett. Elképzelhető, hogy Borowski fogja betöl­teni ezt a tisztséget is, bár ő Henryk Chmielakot javasol­ta. Az államfői jóváhagyást igénylő tárcák élére Lech Walesa jelöltjei kerültek: külügyminiszter — Andrzej Olechowski, nemzetvédelmi miniszter — Piotr Kolod- ziejczyk altengemagy, bel­ügyminiszter — Ándrzej Milczanowski. A miniszter- elnöki hivatal vezetője Michal Strak lett, Pawlak egyik főtanácsadója. Ä külkereskedelmi mi­niszter Leslaw Podkanski (PSL), a tulajdonviszonyok átalakításának minisztere Andrzej Wieczorkiewicz (PSL). Ipari és kereskedelmi miniszter — Marek Pol (Munka Uniója — UP), köz­lekedési és tengergazdasági miniszter — Boguslaw Li- beradzki, kommunikációs miniszter — Andrzej Zielin­ski, környezetvédelmi mi­niszter — Stanislaw Zeli- chowski (PSL), építésügyi miniszter — Barbara Blida (SLD), mezőgazdasági mi­niszter — Andrzej Smietan- ko (PSL), munkaügyi és szociálpolitikai miniszter — Leszek Miller (SLD), egész­ségügyi miniszter — Ry- szard Jacek Zochowski (SLD), kulturális miniszter — Kamizimierz Dejmek (PSL), a Központi Tervhi­vatal vezetője — Miroslaw Pietrewicz (PSL), a Tudo­mányos Kutatások Bizott­ságának vezetője — Witold Karczewski. Október 23-ról a romániai lapok Bukarest (MTI) — Az Adevarul hétfői száma „Magyarország az 1956-os forradalomra emlékezik — a politikai nyelvezet radikali- zálódik” címmel budapesti tudósítója, Dórin Suciu tu­dósítását közli. A bukaresti napilap hasáb­jain kifejti, hogy a négy év­vel ezelőtti eufória és tár­sadalmi-politikai egyetér­tés Magyarországon is a múlté. A hatalom és támogatói a megmerevedett társadalmi­politikai légkörben radika- lizálták politikai nyelveze­tüket, egyre inkább célpont­jukká váltak az ellenzéki vezetők, a köztársasági el­nök, a sajtó egy része. A Romániai Magyar Szó felidézi, hogy 1956 októbe­rében, a magyarországi for­radalom kitörése után egész Erdélyt átfogó szervezkedés indult. Színházi közlemény 1993. október 23-án szín­házunk a Történelmi Igaz­ságtétel Bizottság nyíregy­házi szervezetének felkéré­sére nemzeti ünnepünk al­kalmából való rendezvény­hez rendelkezésre bocsátotta a színháztermet. Az ünnep­séget követően az épület előtt — nem állítva, hogy a rendező szerv hibájából — botrányos hangoskodásra került sor. E méltatlan ese­ményből okulva mostantól intézményünkben kizárólag a megyei, illetve a városi önkormányzatok által ren­dezett hivatalos ünnep­ségekre kerülhet sor, vagyis megbízatásom lejártáig szín­háztermünket egyetlen poli­tikai párt, egyetlen társadal­mi szervezet számára sem vagyok hajlandó rendelke­zésre bocsátani. A Móricz Zsigmond Szín­ház éppúgy, mint az ország bármelyik más színházépü­lete, a kultúra és a művészet temploma kell, hogy marad­jon, éppen ezért az elkövet­kezendőkben semmi, hivatá­sunk szentségét megzavaró eseményt nem vagyok haj­landó falaink közé beenged­ni. Végül úgy is, mint magyar értelmiségi, úgy is, mint fe­lelősséggel bíró közhivatal­nok szégyenletesnek tartom nemzeti ünnepünk méltósá­gon aluli megzavarását. Verebes István a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatója MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents