Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-25 / 249. szám

Ha „káosz” lesz az időjárásban A természet sok csapadékkal adós Nyíregyháza térségében is, nem csak másutt 1993. október 25., hétfő HÁTTÉR A radarral egy 300 kilométer sugarú körben nyomon követhetők a csapadékot szállító felhők Elek Emil felvétele Cselényi György Nyíregyháza (KM) — Sokan aggódnak a hazánkat évek óta sújtó aszály miatt. Mivel az utóbbi 10 év egyi­kében sem hullott a kívá­natos mennyiségű csapadék, azért vannak, akik az idő­járás számunkra tartósan, sőt talán örökre kedvezőtlen változásától félnek. Logikusnak tűnik az az érv is, amely szerint ha a ter­mészet valahol valamit elvesz, akkor azt máshol kiadja. Ezzel magyarázzák azt, hogy amíg az egyik országban szárazság van, addig néhány ezer kilo­méterrel távolabb árvíz pusz­títhat. Ezer milliméterrel kevesebb — 1981-től napjainkig Nyíregyházán és térségében összesen ezer milliméter csa­padékkal hullott, kevesebb, mint kellett volna — mondta Gyiire László, a napkori Ra­darmeteorológiai Obszervató­rium vezetője. — Egyébként a megyeszékhelyen a sokévi csapadékátlag 583 milliméter. A legszárazabb év 1986 volt, amikor is mindössze 353 mil­liméter csapadékot regisztrál­tunk. Ennek közvetlen o1ka, hogy a nedves légtömegek elkerülték, vagy nem érték el hazánk térségét. □ Ezek után felmerül a kér­dés, számítanunk kell-e a me­zőgazdaságunkra, illetve élel­miszeriparunkra rendkívül hátrányos időjárás-tendencia folytatódására? — A tudósok vitatkoznak rajta, hogy az utóbbi években a különböző térségekben ta­pasztalható csapadékszegény­ség és az üvegházhatás között van-e közvetlen összefüggés — említette Gyüre László. — A kutatók egy része szerint a fosszilis energiahordozók egy­re intenzívebb felhasználásá­nak és a nagyarányú erdőirtá­soknak köszönhetően a föld légkörében jóval nagyobb a szén-dioxid, továbbá nyom­gáz-koncentráció, mint volt néhány évtizeddel ezelőtt. A Gázgyújtás Nyírgyulaj, Geszteréd, Nagyhalász (KM) — Nap­jainkban jó néhány telepü­lésen befejeződött a megye egyik legnagyobb fejlesz­tési programja, a gázberu­házás. Hét végén három községben ünnepélyes kö­rülmények között gyújtot­ták meg a lángot. Nyírgyulajban az 1956-os forradalom emlékére ren­dezett ünnepségen szóltak — a község életében fontos szerepet játszó — gáz­bekötésről is. A sikeres beruházással több mint há­romszáz család életét köny- nyítették meg, akik az épít­kezésekhez 30 ezer forinttal járultak hozzá. Szombaton a hatezres lélekszámú Nagy­halászban is gázátadás volt. Ezentúl 1300 család ot­thonát lehet ezzel a fűtéssel melegíteni. Az ingatlanok tulajdonosai 30 ezer forintot fizettek. Geszteréd nem tar­tozik a hátrányos helyzetű községek közé, ezért az ál­lami támogatásból ennek a településnek kevesebb ju­tott, így a családok 50 ezer forint hozzájárulást voltak kénytelenek adni. számítások szerint ha az úgy­nevezett üvegházgázok lég­körbe jutásának jelenlegi üte­me folytatódik, akkor néhány évtized múlva az átlaghőmér­séklet akár 1-2-3 fokkal is emelkedhet. Ez beláthatatlan következményekkel járna, vagyis világméretű éghajlati felmelegedésre, az állandó sarki és a grönlandi jégtakaró olvadására, s ezzel együtt ten- gerszint-emelkedésre számít­hatnánk. így az emberiség vi­lágméretű katasztrófa elé néz­hetne, hiszen hatalmas szára­zulatok kerülnének víz alá. Lényeges időjárás-változások alakulhatnának ki, éghajlati övék, zónák csúszhatnának el. A korábbi sivatag csapadékos­sá válna, s fordítva. Kell-e félni? Viszont a Massachusetts In­stitute of Technology nevű tekintélyes amerikai kutatóin­tézet egyik tudósa úgy véli, a földi légkör felmelegedésére vonatkozó prognózis megala­pozatlan. Kifejtette: a szakér­tők önkényesen hozzák össze­függésbe a szén-dioxid-kibo- csátás okozta hőmérséklet­emelkedést a vízpárolgás elő­idézte melegedéssel, holott a két tényező egymást erősítő hatására, s így a riasztó előre­A .faluban mindenki ismer­te egymást, jóban-rossz- ban összetartottak. Szorgal­mas embereknek ismerték a geszterédieket a környező te­lepüléseken is. Rendben tar­tották a falut, utcáit teleültet­ték virágokkal. Ha valaki nagy bajba került, segítettek rajta. Az életüket íratlan tör­vények szabályoz­ták, melyek szerint csak tisztességesen, becsületesen lehetett élni. Ha valaki megsértette az erkölcsi normákat, az embe­rek rosszalló pillantásai elől menekülnie kellett. Nem na­gyon lógtak ki a sorból, az irigység és gonoszság elke­rülte ezt a kis közösséget. Az örömben és'bánatban egy­aránt osztozott mindenki. — Meghalt a Gyuri! — futótűzként terjedt a tragikus hír az emberek között. Az asz- szony ok összekulcsolták fejük fölött kezüket és jajgatva ro­hantak egyik háztól a má­sikig. Mi történt? Barátunkat az autópályán érte a halál, alig volt húsz­éves. A nyugati világ kecseg­tető varázsa babonázta meg, és próbált szerencsét külföl­dön: Irigykedve hallgattuk jelzések valósságára nincs bi­zonyíték. — Azonkívül születtek teóriák a globális lehűlés le­hetőségére is — folytatta Gyü­re László. — A kutatók szerint ez úgy jöhetne létre, hogy a vulkáni tevékenység növeke­désével akkora mennyiségű por kerülne e légkörbe, ami a napbesugárzást akadályozná, következésképpen a talajfel­szín és a légkör lehűlése kö­vetkezne be. Ekkor a hideg övezetek kiterjednének. A glo­bális lehűlés másik esete pedig a világméretű nukleáris hábo­rú lehetne. Az égés folytán annyi por és füst jutna a légkörbe, amely a föld felszínén tartósan szinte éjszakaihoz hasonló sötétséget okozna. A fotoszintézis meg­szűnése a növények pusztu­lásához vezetne, s a lánc ki tudja meddig folytatódna, de nyilván az ember sem úszná meg. □ Kell-e félnünk? — vetet­tem közbe. — A tudományos megálla­pításokra érdemes odafigyel­ni. A természeti erők nem győzhetők le, de amennyire lehet, azokat az ember fordítsa a maga javára. Az ózonréteg elvékonyodásának, s a káros napsugarak megengedhetőnél fokozottabb földfelszínre jutá­történeteit a szuper üzletek fantasztikus termékeiről, a bámulatos kirakatokról, a di­vatról. Mikor hazajött, késő éjszakákig beszélgettünk, csüngtünk minden szaván. Közben a külföldi együttesek legújabb számait hallgattuk. Élvezte az eletet, ha úgy tar­totta kedve, táncra is perdült, leginkább tvisztelni sze­retett... Az élet derűje lebegte be napjainkat. Szívvel-lélekkel kutattuk a szép és nemes dol­gokat. Az örökkévalóság bol­dogságában itt, a földön akartunk elmerülni és ma­gunkba szívni annak minden hódító mámorát. Halál. Soha nem gondol­tunk arra, hogy mi is meghal­hatunk. Olyan távoli és ide­gen volt tőlünk mindez. De akkor — a táviratot megkap­va — megrémültünk. Vége! Az a kedves mosoly, tisztelet­tudó szó, barátságos arc nincs tovább. Az egész falu várta, mikor sának veszélyeiről nem is szóltunk. Sokféle szolgáltatás A távoli jövő eshetőségei­nek ismertetése után a szak­ember a közelebbre tekintés jegyében elmondta, a napkori obszervatórium a partnereinek sokféle meteorológiai szolgál­tatást nyújt. Méri a hőmérsék­letet, a csapadékot, a szélvi­szonyokat, a napfénytartamot és egyebet. Műszeres és vizuá­lis megfigyeléseket folytat­nak. A radarszolgáltatások és a számítógépek révén egy 300 kilométer sugarú körben meg tudják határozni, mikor, mi­lyen irányból, s mekkora in­tenzitású csapadék, például havazás várható. Ilyen infor­mációkat télen például a hóel- takarítók, nyáron pedig a sza­badtéri rendezvények szerve­zői igényelnek. A mezőgazda- sági szakemberek a területü­kön zajló változások óta alig kémek időjárás-előrejelzést, a vegyes vállalatok viszont egyre gyakrabban. A cikória-, illetve a dohánytermesztők részéről ugyancsak van ér­deklődés az obszervatórium adatai iránt. Az emberek zö­mének a rádióban hallható időjárás-előrejelzés révén jut­nak eszébe. hozzák haza a koporsót. Nem nagyon volt ilyen a község életében. Hetek teltek el, míg egyszer csak váratlanul be­fordult a fekete kocsi a poros kis utcába. Akkoriban nem volt még halottasház. A szo­bában, középre ravatalozták fel a halottat, és a szeretett személytől ott vett végső búcsút mindenki. A haláltól a leg­többen félnek. Szo­morúság tölti el az ember szívét, ha elveszíti tár­sát, barátját, de a legször­nyűbb, ha a szülő a gyer­mekét. Gyuri temetése bor­zalmas volt. A nagyszobában feküdt, körülötte síratóasz- szonyok, a férfiak szemébe is könny futott. A konyha tűzhe­lyében fahasábok égtek, re- csegtek-ropogtak. Az édes­anya ott ült az ágy szélén fáj­dalmába roskadva, kezét ölébe fektetve ringatódzott, előre-hátra. Fátyolos sze­meivel meredten bámult a semmibe. Néhányon kíván­csian lesték a pillanatot, mikor megy át a másik szobá­ba átölelni utoljára fiát. Nem ment át, nem is zokogott. Nem akarta holtan látni gyer­mekét. Tárca D. Bojté Gizella A fekete'kocsi őszi szemlélődés a lombjukat már lehullatott fák alatt a széltől fodrozódó víz partján a császárszál­lási tónál Harasztosi Pál felvétele Kelet-Magyarország 3 Varrás mentén Balogh József j T gy látszik, egyik párt kJ sem kerülheti el sor­sát. Amikor a választás előtt a szociáldemokraták hasad­tak sokfelé, majd alig né­hány hónappal a választás után a kisgazdapárt is var­rás mentén repedt, azt hihet­tük, hogy kivételes esetek lesznek, ami annak tudható be, hogy vezetőik személyes tulajdonságait a tagság egy jelentős része nem tudja, s nem is akarja elviselni. A válság azonban nem állt meg, kit előbb, kit később, de mindenkit utolért. Az MDF- et, amikor előbb egyenként, majd új frakciót alakítva váltak ki korábban oszlopos, s többnyire alapító tagok, az SZDSZ-t, amikor Tölgyesi, vagy Pető? volt a kérdés, az­tán rövid időn belül ugyanez megismétlődött. A szocialis­táknál előbb Pozsgai kivá­lása, majd a Szűrös-ügy okozott megtorpanást, s a napokban a keresztényde­mokratáknál is kiéleződött néhány kérdésben az ellen­tét a frakció és a párt veze­tése között. Most a Fidesznél tetőzik az ár. A két vezéregyé­niségével a közvélemény-ku­tatásokban élre került párt­ban nem most derült ki, hogy koránt sincs akkora egység, mint az kifelé mutatkozik, de mostanra már egészen lát­ványos lett a két vezér, s a hozzájuk csatlakozó tábor ellentéte, aminek megoldá­sára jelentős vérveszteségek nélkül már aligha kínálkozik kedvező megoldás. A nyíregyházi Fidesz-ügy- nek országos szempontból nemigen tulajdoníthatunk jelentőséget, a sajtótájékoz­tatókból inkább az olvas­ható ki, hogy különböző kri­tikák miatti személyes sér­tődés a szakadás oka. Valószínű, nem egyedülál­ló jelenségek ezek a nézetel­térések, a pártokon belüli el­határolódások, szakadások, s itt Magyarországon pláne nincs mit csodálkozni rajta. A rendszerváltást megelőző időszakban sokan adták fe­jüket politizálásra, akik azó­ta rájöttek, hogy ezt nem ne­kik találták ki, sokan csa­lódtak, mert sem az ország, sem saját pártjuk nem érte el, amit célként maga elé tűzött. De sokan vannak, akik a közelgő választás miatt éreznek nagyobb elhiva­tottságot a politikusi pályán, ám jelenlegi pozícióik erre nem kínálnak kecsegtető le­hetőséget. Kommentár Értünk szólók Galambos Béla A hogy a fuldokló is min­den, felé úszó szalma­szálban próbál megkapasz­kodni, a süllyedő hazai ag­rárgazdaság és benne törté­nelmileg a sor végén ka­paszkodó megyénk is megkí­sérel mindent, hogy végképp el ne merüljön a válság mo­csarában. Ha önként nem nyújtogat felénk senki kapaszkodókat, hát magunknak kell azt ki­kényszeríteni — gondolják, mindannyiunk szerencséjé­re, egyre többen ezen a tá­jon. Jó néhányon az ország figyelmét is felkeltő módon fognak a megye menedzselé­sébe. Legutóbb a hazai agrártu­dományok legjelesebb kép­viselőit sikerült idehívnia a megye és székhelye vezetői­nek, valamint a megalakulá­sa óta igen aktív megyei tu­dományos testület irányítói­nak, egy kihelyezett akadé­miai ülésre a megyeházára. A cél az volt, ismerjék meg az akadémikusok Szabolcs- Szatmár-Bereg megye agrá- riumának nehéz helyzetét, annak kiváltó okait. Ezt kö­vetően az általunk kidolgo­zott céloknak, meghatáro­zott feladatoknak egy olyan tudományos igényű kont­rollját adják, annak kibő­vítéséhez olyan magasszintű segítséget nyújtsanak, ami­vel azt egy minden igényt kielégítő agrár-kilábalási- programmá lehet fejleszteni. Az sem elhanyagolható segítség a megye számára, ha a Magyar Tudományos Akadémia e nagy tekintélyű grémiuma, miután megér­tette az itteni problémákat és segítséget ad majd azok megoldására, már bizonyos mértékig magáévá is teszi a mi gondjainkat, és így fajsú­lyosabb formában továbbít­ja azokat a megfelelő fóru­mokra. Nézőpont )

Next

/
Thumbnails
Contents