Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-04 / 231. szám

1993. október 4., hétfő Kelet-Magyarország 3 Kitárulkozik az Igrice-rét A védett területen a kétszáz növényfajta mellett fülemüle, vörösbegy, sirály talált otthont Az Igricén két nagyobb tó is található náddal, gyé­kénnyel körbenőve A szerző felvétele D. Bojté Gizella Nyíregyháza (KM) — A legtöbb ember vágya: vissza a természetbe, kicsit elmene­külni a reklámokkal teli, műanyagba csomagolt vilá­gunkból. Nyíregyháza már csaknem két éve gazdagabb lett egy védett területtel, az Igrice-réttel, amely a város­tól északra, a Sóstóhegy és Ilonatanya által bezárt há­romszögben fekszik. A terü­let változatos madárvilága és növényzete vitathatatlan érvként szólt a fokozott vé­delem mellett. A terület értékeinek megőr­zésére az önkormányzat meg­tette az első lépést. Hogy ez a kincs valóban megmaradjon és szép élményt nyújtson, az már az embereken, a város la­kóin múlik. Az emberek elé tárni Hazánkban az eddigi tapasz­talatok azt mutatják, a külön­leges természeti értékeinket jobb elzárni, elszigetelni az emberek széles köre elől, a te­rület zavartalan élete és fejlő­dése szempontjából. A Felső-Tisza Alapítvány munkatársai az Igrice területét azonban szeretnék az emberek elé tárni. Tóth Miklós, termé­szetvédelmi járőr elmondta, az önkormányzatnak készítettek egy pályázatot a terület jövő­beni sorsát illetően. Egy olyan bemutatóövezet létesítését ja­vasolják, amely segítségével a város lakói megismerhetnék a mocsár növény- és állatvilágát — azok minimális zavarása mellett —, szakemberek irá­nyításával. Elképzeléseik szerint egy olyan bemutató-útvonalat ala­kítanak ki, amelyet végigjárva a látogató betekinthet a gém­telep és a sirálykolónia életé­be, körbejárhatja a rét leg­szebb részeit, anélkül, hogy kárt okozna. Az Igrice-mocsár olyan te­rületté válhatna, ahol a város­ban lakók — közelebb kerülve a természethez — valóban ki­kapcsolódhatnának. Iskolai osztályok biológiaóra kereté­ben idelátogathatnának, hogy ne csak könyvekben vagy a te­levízió képernyőjén találkoz­hassanak a szélfodrozta vizen alábukó récével, a fiókákat etető gémmel, a nád között su­sogó szél hangjával, a réten vi­rító virág szemet-gyönyörköd- tető színfoltjával. Az őszi színekben pompázó vidék azonban már ma sem mentes az emberi beavatko­zástól: horgászok, vadászok járnak ide, a csatornából kiszi­vattyúzzák a vizet... A termé­szetvédők szeretnék elkerülni, hogy a látogatottság az élőkör­nyezet kárára menjen, ezért belépési engedélyek kiadását tervezik. Néma lesben Egy esőház lenne az útvonal kiinduló pontja, innen az Igri- ce-csatoma felé, a zsombékos mocsárrét peremén elhelyez­kedő égeresben kialakított ös­vényen lehet majd továbbha­ladni. Közben a természetes nyiladékokon keresztül néma lesben megfigyelhetők az álla­tok. Az ösvény mentén ma­gyarázó táblákat helyeznek el. Végighaladva az úton eljutunk- a tavakhoz, ahol madármegfi­gyelőket alakítanak ki. A fából készült, a nádasban megbújó épületből tizenöten figyelhetik meg zavarás nélkül a gémtelep és a sirálykolónia életét. A vidék túlnyomó részét ná­das és zsombékos borítja, de néhol a széles levelű gyékény vagy a vízi harmatkása veszi át a helyet. A zsombékos mel­lett közel egy hektáron magas- sásrétet találhatunk. A terület déli részén telepített égeres van, egy kis folton pedig egy sásos égerliget magját fedez­hetjük fel. A északkeleti ré­szen homoki szikes gyepek alakultak ki. A magasabban fekvő részen, a füves szikes­pusztán cickafark és veresnad­rág csenkesz él, a mélyebben fekvő részeken pedig mézpá- zsitgyep növi be a tájat. Gya­kori itt a sziki őszirózsa, pity­pang, a magyar imola. Foltok­ban nő a sziki útifű, a réti szit- tyó és a piros fogfű. A terüle­ten 11 természetes növénytár­sulás és csaknem 200 növény­faj található. Bokorlakó énekesek A Igrice-rét taván, a parton lévő bokorfüzesben kialakult gémtelep a terület madárvilá­gának legjelentősebb, legérté­kesebb része. Mintegy 80-100 pár bakcsó, 5-6 pár kiskócsag és két pár selyemgém költ a te­lepen. A zsombékosban 500 pár dankasirály talált otthont. Az őszi vonuláskor nagy­kócsag, kanalasgém, szür­kegém és daru is vendéges­kedik a tavon. A füzesben bo­korlakó énekesekkel találkoz­hatunk: barátka, fülemüle, vö­rösbegy, de itt költ az erdei fü­lesbagoly is. Említésre méltó még a barna kánya és a ham­vas rétihéja. A felmérések alapján több mint 100 madár­faj előfordulását jegyezték fel, amelyből több mint fele költ is a területen. Az ösvényen sétál­va nagyon sok mocsári és vízi béka, sikló tűnik fel. A zajra mezei nyúl, őz kapja fel a fe­jét. Előtérbe helyezni a magyarságot — hangoztatta a Tiszavasváriban megtartott fórumon Csurka István író-politikus Tiszavasvári (KM - K. D.) — Mintegy száz érdeklődő várta pénteken késő délután Csurka István író-politikust. A várakozás ideje alatt az érdek­lődők és szimpatizánsok ol­vasgathatták az előtérbe kitett Magyar Fórum példányait, s más kiadványokat. Valamennyi előadó — a Magyar Igazság és Elet Pártja tisztségviselői — személyes, helyi élményei felelevenítésé­vel kezdte beszédét. Kritizál­ták a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetet, kifejtve: hazánkban még mindig nem történt meg a rendszerváltás, hangoztatva: a nemzeti-népi- magyar irányvonal (azaz a Magyar Út Körök és a Magyar Igazság és Elet Pártja) lehet az egyetlen kivezető út a jelenle­gi állapotokból. Csurka István közel egyórás beszédében számos kérdéssel foglalkozott, bírálva a korábbi rendszerből magukat a hata­lomba átmenteiteket, a hirte­len meggazdagodókat, köve­telve a korruptak számonkéré­sét, a magas posztot betöltő volt kommunisták leváltását. Kritizálta a jelenlegi gazda­ságpolitikát, a parlamenti pár­tokat, hangsúlyozva: a ma­gyarságot, a magyarságtudatot kell előtérbe helyezni. Nem le­hetünk kiszolgáltatottak, nem válhatunk pincémemzetté, aki csak kiszolgálja az idegent — jelentette ki. Szólt az őket ért, általa igaztalannak és jogta­lannak tartott támadásokról is. Reméljük, velünk tartanak — zárta beszédét. Az éjszakába nyúló rendezvényen többen kérdéseket tettek fel, illetve el­mondták véleményüket a ven­dégeknek. A hangulatot csak fokozta Győri Béla, a Vasárnapi Újság volt főszerkesztője, aki ottani informátoraira hivatkozva be­jelentette: az egy időben zajló vásárosnaményi fórumra, melynek vendége Horn Gyula volt, a helyi tsz-elnök parancs­szóval vezényelte ki dolgozó­it.-------------Tárca — /. találkozás Színhely: Start Rehabilitá­ciós Vállalat, Oktatási Köz­pont. Unottan nyomtam meg a hívógombot. Kinyílt a liftajtó és ott volt ő. A liftboy. Megle­pődtem. Nem sok liftesfiú le­het a városban. Megkérdezte, hányadikra vigyen. Elindul­tunk és azon nyomban belete­metkezett egy puhafedelű, ko­pott könyvbe. — Izgalmas krimi lehet — morfondíroztam. Nem szól­tunk többet. Kiszálláskor visszanéztem, az ajtó még be sem zárult, máris belefúrta orrát a könyvbe. Ahogy fel­emelte, ráláttam a borítóra: Haraszti Miklós Darabbér-e volt... II. találkozás Színhely ugyanaz. Lift, lift­boy szintén. Huzrik Anna A liftboy Kezében egy spirálfüzet. Belebújik. Nem hagy nyugod­ni. Megkérdezem, mit tanul. — Az angol ábécét. Miii??? Rám emeli tekinte­tét. Haja világos szőke, bőre egészen fehér. A szeme talán kék, de vastag dioptriák ta­karják. — Az angol ábécét. A ba­rátnőm azt mondta, hogy a nyelvtanulást célszerű az ábécével kezdeni. Már majd­nem tudom — fűzte még hoz­zá kicsit szégyenlősen, piron­kodva. — No, hadd lássam — s az­zal kikaptam kezéből a füze­tet. Valóban, egymás alá fel­írva az ABC betűi, melléjük szépen zárójelben, a kiejtési mód. Csak kétszer akadt el —fel­mondta. III. találkozás Lift és fiú ugyanaz. Mégis hiányérzetem van. Se könyv, sefüzet. Felelősségre vonom, hogy elhanyagolja az angoltanu­lást. — Tetszik tudni, megkezdő­dött a tanév, vigyáznom kell a tanulókra, nehogy valami baj legyen. Sötétkék köpenyt visel, felső zsebén kis műanyag kártya: ... Zsolt, liftkezelő. Különös. Csak ekkor vettem észre, hogy milyen erőfeszí­téssel formálja a szavakat... a hangok engedetlenül buktak elő ajkain. Epilógus A liftboy. Nincs aranypa- szományos egyenruhája, csil­logó sapkája, fehér kesztyűje sem... tolókocsija van. És mellette két bot. És a kezében könyv. Ha ott járok, be-benézek hozzá. De lépcsőn megyek, hátha tanul, vagy egy krimi van nála épp... Új textil-lakáskultúra szaküzletet nyitottak pénteken Nyíregyházán Elek Emil felvétele Balogh Géza A legtöbb szabolcsi csa­ládban ma az alma kö­rül forog minden. Ami évti­zedekig annyi öröm, s ha­szonforrása volt, ma lassan az őrületbe kergeti az embe­reket. Három szót hallani manapság minduntalan Szatmárban, Beregben, s a Nyírben: hová, mikor, mennyiért. Ez utóbbi talán már nem is annyira fontos, a lényeg az, hogy vinnék már. Vinnék már...— éppen ez az egyik nagy tragédia. A gazdák nagyobbik fele ugyanis nem azt mondja, hogy hová vinnénk, hanem azt, hogy kik vinnék. Látszó­lag egyetlen betű különbözik csupán, ám sokkal nagyobb mélységeket takar mindez. Azt, hogy a gazdák még min­dig nem hiszik el, az almát nekik kell eladni. Ott, ahol kialakult a normális piac, persze nincs arra szükség, hogy a termelők szaladgál­janak portékájukkal fűhöz, fához, nálunk azonban saj­nos másképpen aligha tud­nak túladni rajta. De nem csupán a gazdák nem értik, hogy drámaian megváltozott az alma hely­zete. Azok sem igen, akik pe­dig segíthetnének, még ha hivatalosan nem is ez a dol­guk. A helyi önkormányza­tok vezetőire gondolok. Az elmúlt évek már bebizonyí­tották, a települések önkor­mányzatai az esetek többsé­gében képesek úrrá lenni a legnehezebb gondokon is, ezért is bizonytalanodom el, mikor azt látni, hogy tehe­tetlenül szemlélik az alma­csatát. Valószínűleg sokan naiv­nak tartják az elképzelést, de legalább annyian megva­lósíthatónak: a nyír...falvi emdéefes (emeszpés, eszdée- szes, fideszes...) polgármes­terfelhívja mondjuk a Kom­ló, Ózd, Salgótarján környé­ki település emdéefes (em­eszpés, eszdéeszes, fide­szes...) polgármesterét, s megkérdi tőle, nálatok el le­hetne-e adni pár teherautó­nyi almát. Ha igen, kihirdeti a hangosbemondón, hogy ennyi és ennyi alma eladá­sára van lehetőség, indulás holnapután hajnalban. A biztonság kedvéért felültetek az autóra tisztességes napi­díj fejében két szabadnapos helybéli rendőrt, hogy segít­senek megvédeni a rako­mányt az ottani zöldségesek esetleges támadásától. S ha az akció sikeres, jöhet az is­métlés. Igaz, ezzel nem oldó­dik meg a szabolcsi almások gondja, hiszen óriási téte­lekről van szó. De valamics­két mégis jelentene. Ha mást nem, hát azt, hogy a kister­melő látná, nincs teljesen magára hagyatva. Kommentár Unokáink is... Galambos Béla M i, napjaink reklám- özönétől kissé önvé­deleméből is elfásuló embe­rek, hajlamosak vagyunk el- siklani a valóban figyelemre méltó információk, történé­sek fölött. Ezek közé tartozik a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság ez évben indított. Mól 2000 néven reklámozott, az üzemanyag értékesítést megreformáló programja, amiről egy saj­tótájékoztatón mondtak el részleteket a cég vezetői. Nem kétlem, hogy éppen most, amikor egy forinttal emeli árait a Mól Rt., talán furcsán hatnak az elismerő szavak. Am még sem kerül­hetők ki, mivel egy valóban nagyszabású fejlesztési prog­ramról van szó, amelyre mi magyarok, akár büszkék is lehetünk, ha egyáltalán ké­pesek vagyunk még efféle lelkesültségre. Arról van szó, hogy a Mól Rt. a tulajdonában lévő há­romszáz Mól- és Afor-ben- zinkúttal együtt a teljes üzemanyag értékesítési lán­cát—a tárolástól a szállítá­son át az eladásig — a jövő évezred környezetvédelmi előírásainak megfelelően építi át. Üzem- és kenőanya­gainak minőségét, megbíz­hatóságát igen rövid időn belül a nyugati szintre hoz­za. Ebben az országban, ahol jobbára csak beszélünk a környezetvédelemről, végre akad cég, amelyik úgy kor­szerűsíti (saját pénzén) el­avult technológiáját — épít például az országban egye­dül a benzingőz elszívóval, visszavezetéssel ellátott ku­takat ■—, hogy azzal a követ­kező generációnak se legye­nek gondjai. Teszi ezt nyil­ván a rendkívül éles piaci verseny hatására, de végül is környezetünk és vala­mennyiünk egészségének ér­dekében is. A négy év múlva befejeződő program során újjáépül valamennyi Afor töltőállomás. Vadonatújak is készülnek a magyar érde­keltségű Mól zászló alatt, köztük megyénkben a záho­nyi után már a második épül: Nyíregyházán a Tokaji útón. Nézőpont) Alma hajnalban HÁTTÉR

Next

/
Thumbnails
Contents