Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-21 / 246. szám
1993. október 21., csütörtök Keíet-Magyarország 7 Környezeti kultúra egy kisvárosban •*/ Uj szeméttelepet építettek és megszüntették a szennyvíz illegális elhelyezését Nagykállóban Nagykálló (KM - D. B. G.) — A települések környezeti kultúrájának alakítása meglehetősen nehéz feladat. Az elmúlt évtizedekben nem sodott egy új szeméttelep kialakítására. i Ötven hektáros telep kát tettünk környezetünk szépítéséért és megóvásáért. A szemléletmódon nem köny- nyű változtatni, Nagykállóban azonban a lakosság a környezetvédelem területén több sikert tudhat magáénak. Az önkormányzat eddigi munkájukról tájékoztatott Szőke Sándor, a polgár- mesteri hivatal építési előadója. A város régi szeméttelepe a Nyíregyháza-Nyírbátor ösz- szekötő főút közvetlen közelében helyezkedett el, deszkakerítéssel elhatárolva a közúttól. Az átutazók és az idelátogatók részére a telep nem volt valami szép látvány, ezért a település vezetői minél előbb szerették volna megoldani ezt a problémát. Egy pályázat jel- nyerésével lehetőségük adóVita Natura Miskolc (KM)— A Vita Natura Alapítvány tagjai a négerfekete hunyor fövényt választották szimbólumként, amely remértyt, állhatatosságot, az el nem tnúlást és a tisztaságot jelképezi. Az alapítványt nonprofit szervezetként 1992- ben jegyezték be. A társaság az elmúlt évekre jellemző környezeti, gazdasági és társadalmi változások korában jött létre. Mindezek a változások megrendítették az egyén egészségének, létének alapjait. A Vita Natura támogatói az embert és környezetét egységes egésznek tekintik, véleményük szerint csak ilyen harmóniában lehet egy életerős, igazi, új világot építeni. Postacímük: 3523 Miskolc, 23 Pf. 16. Az alapítvány információs központja, szakmai társa, partnere kíván lenni hasonló célokért tevékenykedő egyesületeknek, oktatási intézményeknek. Ennek érdekében a jövőben megjelentettnek egy magazint is, nyitott fórumot teremtve ezzel minden érdeklődőnek. Tudományos írásaikban neves szakemberek tolláiból olvashatunk. A szemléletmód változását nemzetközileg elismert, színvonalas szakmai anyagok magyar nyelven történő terjesztésével szeretnék elősegíteni. A céljuk között szerepel, hogy Magyarországon megszervezzék a Természetes élet világtalálkozót. Az egyesületi élet gazdagabbá tétele érdekében klubhálózatot szerveznek és lehetőséget teremtenek a határokon túl élő hasonló egyesületekkel törté- pő kapcsolatfelvételre is. A természetgyógyászat és a modem orvostudomány egységét a Vita Natura Természetgyógyász Klinika megépítésével és az ott folyó gyógyító tevékenységgel kívánják elősegíteni és mintaként állítani. A szeméttelepet a város keleti részén, Kállósemjénnel határos területen közel ötven hektáron alakítottak ki. Jelenleg 2880 lakóház és mintegy 27 közület felgyülemlett szemetét tudják itt elhelyezni. Nagykállóból naponként, meghatározott utcákból, Kál- lósemjénből hetente egy alkalommal viszik el az összegyűjtött, de nem szelektív hulladékot. A bekerítet új telepen korszerű fogadóépület van: hídmérleg, fertőtlenítő, szemét összetorlására és tömörítésére szolgáló lánctalpas gép. Az egyes kazettákhoz kohósalakos út vezet. Hasonlóan a szeméttelephez, egy pályázat elnyerésével bővítették a szennyvíz elvezetését is. A korábbi telep ugyanis nem volt képes befogadni a város szennyvízét, ezért elszaporodtak az illegális az érvényben lévő megállapodás szerint Napkor területéről is. A telepen korszerű szociális épület van, ahol a kezelő személyzet tartózkodik. A területhez négy méter szélességű aszfaltburkolatú út vezet, melynek padkarészében a városi ivóvíz- vezetékről kiépített hálózat húzódik. elhelyezések, melyek a környezetvédelmi, közegészségügyi és esztétikai szempontból is elfogadhatatlanok voltak. Az új telep megépítése lehetővé tette, hogy meginduljon a hálózat bővítésének tervezése a város keleti, valamint déli részén. A polgármesteri hivatal azonban elkészítette az egész városra vontakozó tanulmány- tervet. Jelenleg a keleti városrész valamint az Ibolya úti térség szennyvízhálózatának bővítése — társulási formában történő szervezése — folyamatban van. Megállapodás szerint A telepre szippantóval szállítják ki a folyékony hulladékot, melyet az üzemeltető — a Nyíregyháza Térségi Víz- és Csatornamű Vállalat — két munkatársa vesz át. A nyitva- tartás megfelel a lakosság érdekének, így vasárnap kivételével a nyitvatartási időn belül bármikor történhet a szállítás. Portalanított utak Mindkét létesítménynél a talajfertőzést megakadályozó észlelőkutak vannak, amelyből félévenként vízmintát vesznek és laboratóriumban vizsgálják meg. A telepen egyébként sok fát ültettek és a szabad részt befűvesítik. Nagykállóban az elmúlt években és jelenleg is készül aszfalt burkolatú út. Az építkezésnél gondoskodnak a csapadékvíz elvezetéséről is. Nemrég küldtek el egy pályázati anyagot, melynek kedvező elbírálása esetén tovább tudják bővíteni a portalanított utakat. A Vajai-tó a környék lakóinak egyik legkedveltebb kiránduló helye, ahol a víz mennyisége sajnos egyre kevesebb lesz Harasztosi Pál felvétele Cement: botrányos porforrás Nyíregyháza (KM) — A cementet, amely az építőipar legfontosabb kötőanyaga, már több mint egy évszázada alkalmazzák szinte az egész világon, így Magyarországon is. Ez a fontos, korszerű anyag úgy tűnik, hogy nélkülözhetetlen marad a következő néhány évtizedben is. Körültekintő tervezéssel, gondos kivitelezéssel, teherbíró, hosszú élettartalommal rendelkező és a környezetébe is jól illő építményeket, lakóépületeket és más létesítményeket lehet általa alkotni. A cementgyártás rendkívül anyagigényes folyamat és mint porszerű anyagnak az előállítása óhatatlanul is hatással van szűkebb és bizonyos mértékben tágabb környezetére. Ezeket a hatásokat lehet és kell csökkenteni, de megszüntetni nem. Az ötvenes évekig nem sokat tettek a cementgyárak környezetszennyező hatása, a porkiszórás ellen, amelynek jól látható eredménye biztosan mutatta a cementgyár közelségét. Magyarországon az első korszerűnek számító cementgyárat a Dunai Cement- és Mészművet 1963-ban helyezték üzembe. A gyár tervezésénél már teljes körű portalanítást vettek figyelembe, azonban a porleválasztó berendezések gyenge minősége miatt a gyár néhány év alatt a környék és a Dunakanyar „botrányos” porforrásává vált. Ezt követően, a hazai cementipar gyorsütemű fejlesztése során sikerült megszüntetni a korábbi kedvezőtlen tapasztalatokat. A korszerű portalanító berendezések fejlesztésével, azok folyamatos karbantartásával, valamint az elavult, régi cementgyárak leállításával a cementipar a környezetet elenyésző mértékben szennyező iparággá alakult át. A hazai cementipar a 90-es évekre tehát ebben a tekintetben is felzárkózott az európai élvonalhoz. Az ipar 1988 óta közel 5 milliárd forintot költött környezetvédelmi beruházásokra. 1992-ben például a mintegy 813 millió forintos beruházási költség 57 százaléka kimondottan környezetvédelmi célokat szolgált. Amíg az ötvenes években a porkiszórás a termelt cementmennyiség 6-8 százaléka volt, addig ez az arány 1992-ben 0,06 százalékos érték alá csökkent, természetesen többszörös kapacitásbővítés mellett. A cementipar óriási mennyiségben fogyasztja az ásványi nyersanyagokat és ezzel visz- sza nem fordítható módon avatkozik be a természetbe. A cementipar azonban közvetett módon is alkalmas bizonyos környezetvédelmi feladatok ellátására azzal, hogy a cementgyári klinkerégető forgókemencék a nemzetközi szak- irodalom tanúsága szerint is a legalkalmasabbak egyes, a környezetünkben keletkező hulladékok megsemmisítésére. A cementipari égetőberendezések kellő felkészítéssel, fokozott gondosság mellett biztonságos módon tudja ezeket az anyagokat feldolgozni. Az elkövetkezendő években szeretnék megvalósítani: a szilárd, légnemű légszennyező anyagok keletkezésének és kibocsátásának csökkentését, intézkedéseket terveznek a zaj csökkentésére is, megoldásokat keresnek a hulladékanyagok cementipari hasznosítására... A következő két évben mintegy 500 millió forintot terveznek a cementgyárak a további koncentrált környezetvédelemre. Jövőszimpózium Bécsben Becs (MTI) — Ausztria fővárosában a környezetvédelmi nemzetközi kiállítás előtt, a bécsi városházán jövőszimpózium nyílt. A résztvevők ,az együttműködés szükségességére hívták fel a figyelmet, hangsúlyozták, a globális problémák nem csupán kelet-nyugatig hanem észak-déli megoldást is igényelnek. Felszólalt a szimpóziumon Franz Vranitzky kancellár és az alternatív energiaforrások használatát sürgette. Megismételte azt a javaslatát, hogy az ENSZ keretében hozzanak létre napenergia-ügynökséget. A bécsi nemzetközi kiállítás környezetvédelmi technológiai eszközöket mutat be és a legnagyobb ilyen rendezvény Európában. Nukleáris hulladék Washington (MTI) — Az Egyesült Államok felszólította Oroszországot: hagyjon fel nukleáris hulladékainak a Japán-tengerbe való öntésével. A washingtoni külügyminisztérium szóvivője kijelentette: „Felszólítjuk az Orosz Föderációt, hogy tartsa be a nukleáris hulladékok tengerbe öntésére vonatkozó moratóriumot. Meggyőződésünk, hogy a (hétvégén a Japán-tengerbe öntötthöz) hasonló alacsony sugárzású hulladékok számára a rövid távú szárazföldi tárolás lenne megfelelő”. Az orosz kormány elismerte, egy orosz tankhajó Japántól északra a tengerbe öntötte egy Vlagyivosztok közeli tengeralattjáró-üzem folyékony hulladékát, ugyanaldcor azt állította, hogy lépéséről előre tájékoztatta az illetékes nemzetközi hatóságokat. Filmek a természetről Bemutatni az év minden szakának látnivalóit Nyíregyháza (KM - D. B. G.) — A Felső-Tisza Alapítvány Video-Tiscia stúdiójának munkatársai három éve intezíven dolgoznak olyan videofilmek készítésén, amelyek szenzációs felvételeken mutatják be az egyedülálló állat- és növényvilágot. Filmjeikhez nemcsak magyar, hanem angol és német nyelvű hanganyagot is készítenek, melyeket már Európa számos országában nagy sikerrel bemutatattak. A Felső Tisza kincsei című film 1993-ban, a Nagykőrösön megrendezett Nemzetközi Környezetvédelmi Filmfesztiválon 9 ország 31 filmje közül I. díjat kapott. A szerzők: Duljánszky Tibor, dr. Szép Tibor, Bélteky Zoltán. A stúdió tagjai olyan videofilmek készítéséhez keresnek együttműködési lehetőségeket, anyagi támogatókat, amelyek bemutatják a Felső-Tisza nemzetközi érdeklődésre számottartó növény-, állatfajait. A tájak részletes ismertetése mellett a közeli településekről, az ottani szállás és étkezési lehetőségekről is tájékoztatást adnak. Tevékenységük jelentős hatást gyakorolhat a falusi turizmus fellendülésére, hisz a táj természeti értékeinek — a természetvédelmi intézkedésekkel összhangban való — bemutatása mellett azok megközelítéséről is információt szerezhet az érdeklődő. A természeti turizmus megindulása és szintentar- tása a helyi lakosság számára is kézzelfoghatóvá tenné a meglévő páratlan természeti értékek jelentőségét és hozzájárulna azok mind jelentősebb védelméhez. Az érintetlen romantikus tájak, ritka és különleges állatok, növények megismerése egyre szélesebb réteget vonzana a fejlett országokból is. Az alapítvány munkájában olyan ökológusok, biológusok és gazdasági szakemberek vesznek részt, akik Európa jó néhány országában hasznos tapasztalatokat szereztek. Nyugaton a természeti értékek védelmét a piacgazdasági körülmények között is hatékony módszerekkel szolgálják. A cél a táj eredtiségének megőrzése. A nyíregyházi székhelyű Felső-Tisza Alapítvány, a Hősök tere 9. szám alatt ennek az elvárásnak kíván filmjein keresztül is megfelelni. A videofilmekben szeretnék bemutatni az év minden szakának természeti látnivalóit, támpontot nyújtva az érdeklődőknek: mikor, hol és hogyan tekinthetik meg azokat a növényeket, állatokat, lenyűgöző pillanatokat, csodálatos tájakat, amelyek sokszor a biológus számára is csak nehezen elérhetőek. Húsz ország kiállítói Becs (MTI) — Ausztria fővárosában a környezetvédelmi nemzetközi kiállítás előfutáraként a bécsi városházán jövő-szimpózium nyílt. A résztvevők az együttműködés szükségességére hívták fel a figyelmet, hangsúlyozták a globális problémák nem csupán kelet-nyugati, hanem észak-déli megoldást is igényelnek. Felszólalt a szimpóziumon Franz Vranitzky kancellár és az alternatív energiaforrások használatát sürgette. Megismételte azt a korábbi javaslatát, hogy az ENSZ keretében hozzanak létre napenergia-ügynökséget. A kancellár beszélt a tavalyi riói környezetvédelmi konferenciáról is, amely szerinte nem vezetett a környezetvédelmi politika tartós irányváltáshoz. A bécsi nemzetközi kiállítás környezetvédelmi technológiai eszközöket mutat be és a legnagyobb ilyen rendezvény Európában. Az idén húsz ország ezer kiállítója mutatja be termékeit csaknem 20 ezer négyzetkilométeren. A rendezők a tavalyi 35 ezer látogatónál is több érdeklődőre számítanak. Az oldalt összeállította: D. Bojté Gizella
