Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-20 / 245. szám
1993. október 20., szerda Kelet-Magyarország 13 Kitágított (és -tárult) csőbútor Ha a gyártásnál az egyik kiesik, az egész megbuktathatja O Többségi tulajdonban Két év alatt duplájára emelkedett csőbútorok forgalma és a veszteséget nyereség váltotta fel Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM - M. Cs.) — A történetbe már szinte mindent beleszőttek: vagyonkimentést, környezetszennyezést, a gyártási technológia átvétélét, leértékelt vagyonjegyeket. Mindezekből sokan napjaink privatizációs botrányára gyanakodhatnának, pedig a képlet más: hat nyereségesen üzemelő cég kooperációban gyártja az egyre keresettebb csőbútorokat. — Ilyenkor rosszul esik sok embernek, hogy a csőbútorgyártás továbbra is folyik, de már nem az Elekterfém illetve az Elfém Kft. keretein belül — nyilatkozta Keller Tibor, a csőbútor összeszerelésével és értékesítésével foglalkozó Csőbútor Kft. egyik tulajdonosa. — Igaz, hogy átvettük a tevékenységet, a piacot, amiért nem fizettünk, de a csőbútorgyártás akkor teljesen megszűnt volna, mert az Elekterfém csődöt jelentett, a felszámolás beindult ellene és a többségi tulajdonában lévő Elfém Kft.-nél is megkezdődött a felszámolás. A társaságunk teljesen nulláról indult, egyedül a készleteket vásároltuk a csőbútorgyártással foglalkozó Elfém Kft.-től. Az érték duplája — Amikor a szövetkezeti törvény megjelent, az Elekterfém Szövetkezet úgy határozott, hogy a tevékenységeket kisebb gazdasági társaságokba kell vinni, amelyekbe a tagok vagyonjegyükkel lépnek be — folytatta Pataki István, a csőbútorgyártást végző FER- ART Kft. ügyvezetője. — Tavaly év elején a mérleg kimutatás szerint az Elekterfém 240 milliós vagyonával szemben az adósság 60 milliós volt. Utána hosszas számolás után a vagyon értéke 80 millióra csökkent, viszont az adósság 150 millióra emelkedett. A vagyonnevesítésnek így semmi értelme nem volt, még a szövetkezeti tagoknak kellett volna az érték közel dupláját befizetni, hogy vagyonjegyükhöz jussanak, ezt senki nem vállalta. Ráadásul a csőbútorgyártást, forgalmazást bonyolító Elfém Kft. az utolsó két évben veszteséggel termelt. Akkor ajánlották fel Kelleréknek, hogy folytassák ők a tevékenységet. Most utólag mindenki szívesen részese lenne a tevékenységnek, akkor nem akadt jelentkező, ugyanis azt mondták, veszteséges gyártást nem vesznek át. Inkább megszűnt volna az egész? Felaprózott tevékenység A gyártás és az eladás koordinálását a Csőbútor Gyártó és Értékesítő Kft. vállalta, amelyet két magánszemély, Keller Tibor és Nagy Sándor alapított. A társaság végzi az összeszerelést és az értékesítést. Az Elekterfém Kinizsi utcai lakatosüzemében létrejött Fer- Art Kft. végzi a nyers gyártást, amelyhez az alapanyagot korábban a Csőtechnika Kft.-től szerezték be. A magyar-német vegyesvállalat viszont csak akadozva tud szállítani, ezért a csöveket a környező megyékből szerzik be. A galvanizálást az Elfém Kft. végezte Kállósemjénben, de a társaság ellen megkezdődött a felszámolás. A Csőbútor mindössze két hónapra bérelte ki a galvanizálót, amikor a környezetvédelmi hivatal a veszélyes hulladékot tároló üzemet bezáratta. Ezért a csöveket krómozásra Edelénybe szállítják, ahol a téesz volt melléküzemágában a Ferrion Kft. végzi a galvanizálást. A festést a kállói Bihari István vállalta, a kárpitozásra a szintén kállói Bartha Károllyal kötöttek megállapodást, az üvegezést pedig a nyíregyházi Thermoglass végzi. Nincs bizomány A felsorolásból látszik, indulásnál igencsak felaprózták a tevékenységet, egy olyan gyártási láncolatot alakítottak ki, amely a bizalom elvére épül, a láncszemeket képviselő vállalkozók egymással szóbeli megállapodást kötöttek. Viszont az egész buktatója éppen ebben van, ugyanis ha az egyik vállalkozó kiesik, az egész gyártást és eladást megbuktathatja. Közös társaság alapítását viszont egyikük sem akarja, amíg korrekt a kapcsolat között, addig továbbra is jónak tartják a laza köteléket. — Amikor összeállt a csapat, akkor mindegyik beszállító adott árajánlatot, amiből összeállítottuk az eladási árakat. Ezzel körbejártuk a kereskedőket és megszondáztuk a piacot: érdemes-e tovább gyártani a csőbútorokat? — mondja Keller Tibor. — A fogadtatás kedvező volt és ezek után megszerveztük a gyártást. Az országban 250 boltnak szállítunk, ami manapság elég kockázatos, ugyanis a beszállítók nem adnak semmit bizományba, nekik készpénzzel fizetünk, viszont a kiskereskedelmi boltoknak fizetési haladékot adunk. Utóbbiaknál jó néhány esetben futhatunk a pénzünk után, mert a fizetés helyett csak az ígérgetés jut nekünk. Amióta átvettük az egész vertikumot a forgalmunk közel duplájára emelkedett és a veszteséget átfordítottuk nyereségbe. Folyamatosan érkezik a léalma-utánpótlás az átvevőhelyekre Balázs Attila felvétele Privatizált francia bankrészvények A párizsi kormányzat magánkézbe ad egy vegyipari és gyógyszerészeti óriásvállalatotPárizs (MTI) — A francia kormányzat hétfőn nyilvánosságra hozta, hogy privatizációs programjának következő lépése a Rhone-Poulenc elnevezésű vegyipari és gyógyszerészeti óriásvállalat magánkézbe adása lesz. A privatizálás már a következő hetekben megkezdődik, ha a piaci helyzet ezt lehetővé teszi — közölte Edmond Alphandéry gazdasági miniszter. Az állam a Rhone-Poulenc részvényeinek 43 százalékával rendelkezik: ebből 37 százalékot akar felkínálni a magán- és intézményi befektetőknek, 6 százalékot pedig a vállalat nagybefektetőinek, akik már most is 18 százalékkal rendelkeznek. A vállalat részvényeit pillanatnyilag 144 frankért árulják a tőzsdén, így ez a lépés mintegy 15 milliárd frankot hoz majd a kincstár számára. Eközben máris jelentős nyereséget könyvelhet el az a 2,8 millió francia, aki a nagyszabású reklámkampány hatására vásárolt a második legnagyobb francia bank, a két hete privatizált BNP részvényeiből. Ezek darabját az állam a magánbefektetőknek áron alul, 240 frankért adta, míg azok a hétfői tőzsdei bevezetéskor 283 frankot értek. Alphandéry szerint a BNP-akció sikere a privatizálási program felgyorsítására ösztönzi a párizsi vezetést. Valószínűleg ebbe a „gyorsításba” tartozik, hogy a francia fővárosban hétfőn azt is nyilvánosságra hozták: amint csak lehet, privatizálni fogjak a Bull informatikai konszernt. Mivel azonban a vállalat egyelőre veszteséges (1992- ben 2,27 milliárd frank veszteséget könyvelt el a 30,2 milliárdos forgalom után), az állam előbb még 7 milliárd frankot fektet be a vállalatba, helyzetének javítása érdekében — közölte Gérard Longuet ipari miniszter. Mindenesetre hozzátette: ez a mostani tőkenövelés az utolsó segítség a kormányzat részéről. Alpok-befektetés Budapest (MTI) — Az Alpok Befektetési Alap jegyei hétfőtől jegyezhetők a magyar tőkepiacon. Az alapot a GiroCredit Befektetési Alapkezelő Kft. kezeli, az értékpapírok forgalmazója pedig a GiroCredit Befektetési (Budapest) Rt. — hangzott el a jegyzés feltételeiről tartott sajtótájékoztatón. Az Alpok Befektetési Alap minimáis tőkéje 300 millió forint, maximális tőkéje pedig 2 milliárd forint lesz. A befektetési jegyeket 10 ezer forintos névértéken hozzák forgalomba, de együttesen százezer forintos címletekben is jegyezhetők majd. Három sorozatot dobnak piacra: az „A” sorozat évente kétszer, április 15-én és október 15-én fizet hozamot, a „B” sorozat jegyei újra befektető típusúak lesznek és a futamidő végén a jegyek névértékét és a hozamot egy összegben fizetik majd ki. A „C” sorozat ugyanolyan feltételekkel kerül a piacra, mint a „B” de csak külföldiek jegyezhetik majd. Az alap minimális tőkéjének lejegyzésére különböző bankok, takarékszövetkezetek és brókercégek már garanciát vállaltak. A letétkezelő a Magyar Hitel Bank lesz, a forgalomba hozatalt a GiroCredit Befektetési Rt.-n kívül, a Magyar Hitel Bank, az Agro Bank, a Mezőbank, az Általános Értékforgalmi Bank, az Iparbankház és több tucat takarékszövetkezet végzi. Az alap újdonsága, hogy alaptőkéjének mintegy felét a kezelők magasabb hozamú vállalati kötvényekbe kívánják fektetni. A többi részén állampapírokat vesznek majd. A bécsi székhelyű GiroCredit Bank AG der Sparkassen teljes körű garanciát nyújt az államilag nem garantált vállalati kötvényekre. Ez az első eset a magyar tőkepiacon, hogy külföldi bank kockázati szerepet vállal egy hazai befektetési alapban. Az Alpok-je- gyek vásárlásánál hitelt lehet felvenni. A hitelnyújtó pénzintézet az Inter-Európa Bank lesz, a hitel kamata 20 százalékos, amelyhez még másfél százalék kezelési költséget számítanak fel. HIRDETÉS Államkötvény ^ÉÉi^ árfolyamok MAGYAR NEMZETI BANK 1993. október 19. Nettó árfolyam vételi eladási Í994/A 98,00 98.60 1994/B 97,26 97,86 1995/A , 93,54 . 94,14 1995/B 93.66 . 94.26 1995/C 96,97 97.57 1995/F 95.73 96,33 1995/G 99,14 99,74 1995/H 99,24 99.84 1996/A 94,33 94,93 1996/B 96,05 96,65 1996/C 95.99 96,59 1996/F 95,94 96,54 I997/C 94.09 94,69 1998/A 99,50 100,10 Felhalmozott kamat 16,86 ; 14.62 0.613Ü 19.62 ‘•r 12,47- .11 5.08 3,74 2.08 13,34 12,95 12,03 7,43 KÜS 11,44 M 10,59 A rendkívül élénk kereslet hatására az egy héttel korábbihoz viszonyítva valamelyest mérséklődött a diszkont kincstárjegyek hozama, de még így is a legkedvezőbb befektetési lehetőséget jelentik a jogi személyek számára. A 30 napos lejáratú papírok október 13-ai aukcióján 23,69%-os a maximális és 23,44%-os átlagos éves hozam alakult ki. Részletes információ: MNB Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság, Nyíregyháza, Széchenyi u. 3. Árfolyamok _____________________ Tőzsde iMiwiTfiiiiiWMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiii Index október 19.: 1949,63 (-0,55) Valuta Deviza Kanadai dollár 73,14 74,54 73,64 73,98 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 324,65 330,15 326,64 328,02 Német márka 5920 60,16 5957 59,91 Angol font 144,46 147,26 145,33 146,03 Noivég korona 13,49 13,73 13,58 13,64 Ausztrál dollár 64,60 65,64 64.92 65,22 Olasz líra(lOOO) 60.61 61,89 60,99 61,31 Belga frank(lOO) 27030 274,96 27127 272,43 Osztók sc.( 100) 841,80 855,40 846,78 850,18 Dán korona 14,59 14.85 14.66 14,72 Port. esc.(lOO) 5720 5830 57,40 57,68 Finnmárka 16,97 17,37 17,15 17,25 Spanyol pes.(lOO) 7355 75,07 73,88 7426 Francia frank 16.76 17,04 16,84 16,92 Svájci frank 67,21 68,29 67,56 67,84 Holland forint 52.65 53,51 52.98 53,20 Svéd korona 1223 12.49 12,31 12,37 ír font 138,70 141,30 139.6! 140,25 USA dollár 97,08 98,64 97,64 98,04 Japán jen (100) 90,70 91,90 91,18 91,48 ECU 112,26 11422 112,96 113,46 GAZDASÁG Hivatalos árfolyamok «i Érvényben: 1993. október 19.
