Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-20 / 245. szám

1993. október 20., szerda Kelet-Magyarország 7 Bátyjáit keresi Hófehér házacska Kétegy- házán, ahol megállók. De pa­tyolatfehér az ablakokon a függöny is. Az udvaron mo- kány kis legényke egy lovat sétáltat. Mellettük egy fehér- fekete pettyes dalmata kisku­tya szaladgál. — Kit tetszik keresni? — kérdezi a fiú. Mondom, hogy kit. A gyerek helyett egy feke­te ruhás,, barna hajú, szép asz- szony válaszol bánatos han­gon. — Meghalt az édesanyám. — Borzasztóan sajnálom... — nyögöm ki a szegényes szavakat. — Ugye tudja, miért kerestem? Olvastam egy heti­lapban, hogy az Ön édesanyja Szögi Borbála, aki Oros községben született 1935-ben, a testvéreit keresi. Ahogyan a rövid írásból kiderült, még két fivére volt, János és András, de volt egy féltestvérük, Má­ria. Az édesanyja úgy tudta, ketten Nagykállóban éltek, András Nyíregyházán lakott. Édesanyja szeretett volna ve­lük találkozni. Érezte, hogy nem sok ideje van hátra, mert súlyos beteg. Sajnos, megér­zése beigazolódott. —- Meghalt szegénykém, mielőtt találkozhatott volna a testvéreivel, akiket harminc éve nem látott — sírja el ma­gát Faragó Ibolya. — Tudja, az az érdekes, hogy amíg élt az édesanyám, nem igazán törőd­tem a távollévő testvéreivel. Most viszont úgy érzem, kell. hogy találkozzunk. Nem érde­kelt, hogy gazdagok, szegé­nyek, én a rokonságot szeret­ném ápolni. Elcsuklik a hangja, amikor az utolsó mondatot kiejti a száján: — Olyan jó lenne, ha kará­csonykor találkozhatna a csa­lád. Legalábbis azokkal, akik még élnek. Mert egy rövidke levélben arról értesítettek, hogy Mária nincs már az élők sorában... Ha megtenné, hogy a Nyíregyházán megjelenő lapban is megírná a mi kíván­ságunkat, hátha jelentkezné­nek a nagybátyáim, s összejö­hetnénk a szeretet ünnepén. Béla Valéria Békés Megyei Hírlap Inkább a fal tövébe... Rengetegen járnak a nyír­egyházi KGST-piacra. Az ál­latvásáron szintén sokan meg­fordulnak. Szinte mindenki csodálkozik és viszolyog, hogy a kerítés mellett végzik el kisebb-nagyobb dolgukat az emberek. Érdemes volna meg­nézni, hogy a vásárhely WC- jéről az ajtó hiányzik a női és a férfi illemhelyen is. Nem be­szélve arról, milyen látvány fogad a WC-ben. Undorító! Miért nem figyelnek oda a piac fenntartói az illemhely rendben tartására? Ha a belé­pőt és az állatok után a hely­pénzt beszedik, mire költik? Miért nem alkalmaznak egy WC-s nénit? Ha ételt, italt áru­sítanak, miért nem gondolnak a legelemibb dologra, hogy az illemhelyet kultúráltan rend­ben tartsák? Rengeteg ember igénybe venné, ha rendes vol­na, mégha öt-tíz forintot kér­nének is a használatáért. így azonban inkább a fal tövébe járnak, csak egyszer nehogy járvány legyen belőle! Egy rendszeres olvasójuk Nyíregyháza Nevelőszülők találkozója Nagy örömmel vették a Kis­várdán és működési területén dolgozó hivatásos nevelőszü­lők az augusztusban megren­dezett kétnapos találkozót. Már a kézhez kapott egyszerű, de igen ötletes meghívó nagy energiát adott a rendezvényen való részvételhez — mondta Barnai Miklósáé záhonyi ne­velőszülő. Ezek a nevelőszü­lők még a munkába állás előtt nehéz tanfolyamon vettek részt, majd vizsgát tettek a Gyermek- és Ifúságvédő Inté­zet és a Megyei Önkormány­zat szakemberei előtt. Csak a sikeres vizsga után lehettek hi­vatásos nevelőszülők. Azóta is minden hónapban különböző előadások segítik munkájukat. Ezeket figyelembe véve született az ötlet, hogy csalá­dias formában — együtt az anyukák, apukák, nevelt gyer­mekeik, saját gyermekeik — találkozzanak. Céljuk volt egymásnak bátran és őszintén elmondani a gondokat, prob­lémákat, tanácsot adni a neve­lési módszerekről. Nagy örömmel érkeztek a családok a dombrádi Tisza-parton lévő táborba. A nevelőszülők beszélget­tek arról, hogy miért is vál­lalkoztak erre a nemes és szép feladatra. Nagyon találó volt Nagy Ferenc őszinte vélemé­nye — amely a jövőbeli neve­lőcsaládoknak is jó tanács —, hogy aki a gyermeket nem tudja szeretni s nem tudja fel­vállalni a gondjait, nehézsé­geit, az ne vállalkozzon erre a nemes feladatra. Dr. Turcsik Arpádné kisvárdai nevelő­anyuka beszámolt a GYIVI ál­tal szervezett kéthetes, Dániá­ban tartott szakmai tovább­képzés tapasztalatairól. Szeretnénk ezt a családi ta­lálkozót hagyománnyá, tenni. Erre van is igény és a családok kérték, hogy minél gyakrab­ban találkozzanak egymással. Az, hogy ez a kétnapos talál­kozó létrejött és a jelenlévők jól érezték magukat, a szpon­zoraink tették lehetővé: Kis- várda Polgármesteri Hivatala, az Afész, a Hajdú-Bét Rt., a Sütőipari Vállalat, a dombrádi Új típusú Termelőszövetkezet, Nyírtasson a Dózsa MgTsz, Anarcson a KUNSTSTOFT Kft., valamint Harsányi Lász­ló, aki fogadott minket az álta­la működtetett gyermektábor­ban. Szeretném támogatóink­nak megköszönni önzetlen, jószándékú tevékenységüket. Mónusné Dicső Zsuzsanna szociálpedagógus Gyermek és Ifjúságvédő In­tézet, Nyíregyháza Bérlakások kedvező feltételekkel Nagy a vásárlási kedv • A kedvezményeket még módosíthatják • Hat évi kamatmentesség Nyíregyháza (KM - TMI) — Nagy várakozás előzi meg a bérlakások eladását a me­gyeszékhelyen. Tavaly az önkormányzat a lakástör­vényre várva nem értéke­sített újabb bérlakásokat. Most erre ismét lehetőség van, pár hete a közgyűlés meghozta a lakásértékesítés­ről szóló rendeletét, amellyel egyben a korábbit is módosí­totta. Az önkormányzat 4500- 5000 bérlakásából közel 2000 megvásárlására van igény. Az eladás feltételeiről kérdeztük Köteles Istvánt, a Hatósági Ügyosztály vezetőjét. — Az országban elsők kö­zött szabályoztuk a bérlakás­értékesítés feltételeit. Október 6-án, a meghozatal napján ha­tályba is lépett az új lakástör­vény alapján készült helyi ren- deletünk — mondta. — Ami ebben a korábbiakhoz képest új, hogy az eladási ár egysége­sen a forgalmi érték ötven százaléka. A forgalmi értéket a hasonló adottságú szabad­piaci lakások árát alapul véve határozzák meg az ingatlanér­tékesítéssel megbízott szerve­zetek a lakás műszaki állapota, felszereltsége szerint. Az elő­készítés rövidesen megkezdő­dik az értékmeghatározások­kal, társasházal apító okiratok elkészítésével, vételi ajánlat- tételekkel. A konkrét szerző­déskötésekre valószínűleg ja­nuár elseje után kerülhet majd sor. — Mivel a saját rendeletünk csak részben hatályos, a ked­vezmények január elsejétől lesznek érvényesek, tekintettel arra. hogy a lakástörvény is ekkor lép életbe. Hangsúlyo­zom, hogy ezeket a decemberi közgyűlés még módosíthatja, de arról rögtön tájékoztatjuk a lakosságot. A vevőknek a vé­telár tíz százalékát, valamint- az egyszeri háromszázalékos kezelési költséget — ami az egész vételár háromszázaléka — kell egy összegben be­fizetniük. A fennmaradó hát­ralékra huszonöt évi részlet- fizetést adunk, amely az első hat évben kamatmentes. Az­után a Polgári Törvénykönyv mindenkori szabályozásának megfelelő kamattal kell tör­leszteni a vételárhátralékot. Az jár jól igazán, aki azon­nal kifizeti a bérlakás árát, mert őt' a vételárból 20 száza­lék kedvezmény illeti meg. Aki egy éven belül egyenlíti ki tartozását, annak a hátraléká­ból 15 százalékot elengednek. Ha 1-3 éven belül rója le adós­ságát, a hátralékból tíz száza­lék engedményt, amennyiben 3-6 év között fizeti ki, akkor a hátralékból öt százalék ked­vezményt kap. Ha viszont va­laki elmulasztja a havi egyenlő részletekben meghatározott törlesztést, a mindenkori jegy­banki alapkamat kétszeresét kell kifizetnie késedelmi ka­matként. Sokan reménykednek ab­ban, hogy szociálpolitikai ked­vezményt vehetnek igénybe a bérlakások megvásárlásához. Az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. lakásosztályának ve­zetője, Soltész József elmond­ta, hogy a 106/88-as Minisz­tertanácsi határozat, amely a lakástámogatások igénybevé­teleit szabályozza, erre nem ad lehetőséget. — A bérlakások megvásár­lásához nem adható szociálpo­litikai kedvezmény. Ezek el­adásánál nem is hitelről, ha­nem részletekben történő vé­telárhátralék kiegyenlítéséről van szó. De hozzáteszem, hogy ha a vásárlónak ifjúsági betétje van, külön kölcsönt ve­het igénybe a bérlakása meg­vásárlásához. Ez a betét ösz- szegéig, százezer forintig ter­jedhet. Ugyan van még egy lehető­ség: a munkáltatói hitel felvé­tele. ám a mai körülménveket ismerve, valószínűleg a leg­többen saját erejükből lesznek kénytelenek előteremteni a bérlakásuk megvételéhez szükséges pénzt. Mintegy 2000 bérlakás az önkormány­zat tulajdonában marad. A lakásértékesítésből be­folyt pénzt a lakásszektorba forgatják majd vissza, például az első lakáshoz jutókat és a fiatal házaspárok magánerős építkezését segítik vele. Na­gyon jó volna, ha újabb — fő­leg kis alapterületű vagy gar­zonszerű — bérlakásokat épí­tene a város, amelyekre igen nagy szükség van. A vételár és a kedvezmé­nyekkel csökkentett hátralék kiszámításához is adunk segít­séget. Egymillió forint forgal­mi értékű lakást veszünk ala­pul. Ennek az ára 500 ezer fo­rint lesz. Szerződéskötéskor 50 000 + 15 000 forint (ez a kezelési költség) vagyis 65 ezer forintot kell befizetni. A szerződéskötéskor kész­pénzben, egy összegben törté­nő kiegyenlítés esetén 500 ezer-100 ezer (ez a 20 száza­lékos kedvezmény), tehát 400 ezer forint a lakás ára. Az 1 éven belüli kifizetés­kor a 450 000 forint hátralék 15 százaléka (a kedvezmény) 67 500 forint. így 382 500 forintba kerül a lakás. A havi részlet: 31 875 forint. Az 1-3 éven belüli kifize­téskor 450 000^45 000 forin­tért (a 10 százalék) = 405 000 forintért vásárolható meg a la­kás. Havi részlet: 11 250 fo­rint. A 3-6 éven belüli kifizetés­kor 450 000-22 500 forint (az öt százalék), azaz 427 500 forint lesz a lakás ára. Havi részlet: 5937,50 forint. Legelőször ezeket a lakásokat adják el Nyíregyházán: Árpád u. 42-44. 18 db Tamási Áron u. 8. 8 db Árpád u. 57-59. 30 db Tamási Áron u. 10-12.16 db Árpád u. 65-67. 30 db Vécsey u. 24-26. 7 db Árpád u. 73-75. 30 db Árpád u. 81-83. 30 db Eperjes u. 18-26. 70 db Árpád u. 89-91. 30 db Etel köz 15-19. 42 db Toldi u. 64. 87 db Ószőlő u. 101. 64 db Szélsőbokor 40. 1 db Korányi F. u. 32. A-E.70 db Pazonyi tér 1-2. 28 db Toldi u. 42-44. 16 db Északi kit. 27. 20 db Toldi u. 56. 87 db Északi krt. 32-36. 56 db Toldi u. 62. 87 db Ferenc kit. 26. 87 db Szabolcs u. 26. 24 db Sóstói u. 8. 18 db Színház u. 14. 7 db Tamási Áron u. 2-4. 16 db Rákóczi u. 50. 1 db Szerkesztői üzenetek Kiss Lászlóné, Nyíregy­háza: Sajnos, nem jár ápolási díj önnek, mert saját jöve­delemmel (nyugdíjjal) ren­delkezik. A rendelet értelmé­ben a maga ellátására képte­len, állandó, tartós felügye­letre szoruló közvetlen hoz­zátartozó ápolása után abban az esetben kaphatna ápolási díjat, ha sehonnan nem volna jövedelme. A polgármesteri hivatalban másféle támo­gatást kérhet. Kovács Péter. Tiszavas- vári: A tartásra szoruló kis­korú, tehát a tizennyolcadik életévét még be nem töltött, vagy már betöltött, de felső­fokú tanulmányokat folytató gyermek után kell a tartásdí­jat fizetni. A kötelezettnek mindaddig fizetnie kell a tar­tásdíjat, ameddig a bíróság annak teljesítését nem szün­teti meg. A munkanélküli já­radékban részesülő gyermek már nem szorul tartásra. Válaszol az illetékes_______________ ___ Elmaradt a karbantartás Lapunk szeptember elsejei számában tettük közzé a Me­leg víz éjszakára című olva­sólevelet, amellyel kapcso­latban Makai Istx’án a Nyír­egyházi Távhőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója a következő tájékoztatást adta: A nyíregyházi Etel köz 15-17-19. számú lakóépület távfűtése és meleg víz el­látása az Ószőlő u. 77. szám •alatti tömbhőközpontról az Ószőlő u. 79-97. számú la­kóépületek pincéin átvezető, azok ellátását is biztosító közös elosztóvezetéken tör­ténik. Ez a lakóépület, mint végponti fogyasztóépület a közös elosztóvezeték végén található. Ugyanezen tömbközpont közös rendszeréről vannak ellátva a Garibaldi u. 16-24 és a Május 1 -tér 1-8. szám alatti lakóépületek (összesen tíz lakóépület ötszázhar­mincegy lakással és több közintézménnyel.) A közös rendszerről ellátott épületek­nél, különösen a végponti épületeknél, így az Etel köz 15-17-19. számú, de hason­lóan a Május 1. tér 5-6-7-8. számú lakóépületnél — an­nak ellenére, hogy a közös elosztóhálózatba a minden­kor szükséges hőenergia, il­letve megfelelő hőfokú hasz­nálati meleg víz kerül — a fűtés és melegvízellátás időnként valóban nem ki­elégítő. A probléma oka, hogy a: érintett lakóépületekben az elosztó és alapvezetéki háló­zatok (ezen vezetékek és sze­relvényei az épülettulajdo­nosok birtokában vannak) elhanyagolt állapotúak, a szükséges karbantartásuk il­lette javításuk nem történik meg. A közös elosztóvezeté­kekről lecsatlakozó vételezé­si pontoknál részben a sza­bályozó szerelvények hiánya vagy a meglévő szerelvé­nyek alkalmatlansága, mű­ködésképtelensége miatt szabályozási lehetőség nincs, ezért a végpontok előtti, épületek pillanatnyi meleg víz vételezéseinek változásai erősen befolyásol­ják a végponton lévő épü­letek melegvíz ellátását. (A cirkulációs hálózat rövid időre leáll, kritikus vé­telezési illetve hálózati nyo­másviszonyok mellett vég­pontokon a cirkulációs alap- és felszálló vezetékekben az áramlási irány megváltozik és a csapolóknál időlegesen az álló, lehűlt cirkulációs ve­zetékekből langyos víz fo­lyik.) Hasonló karbantartási hiá­nyosság van a legtöbb, tíz-ti­zenöt évesnél idősebb, táv­hővel ellátott lakóépületek­nél. Igaz, az egyedi fo­gyasztói hőközpontról ellá­tott épületek esetén — mivel a fűtési illetve melegvíz­rendszer kis kiterjedésű -— azok karbantartási hiányos­ságai kevésbé befolyásolják a távhőszolgáltatás minősé­gét. Ugyanakkor valamennyi tömbellátásnál (Jósaváros egész területe, Ferenc körút. Északi körút egy része) az elhanyagolt belső épület­fűtési és melegvíz-rendsze­rek egyre nagyobb mérték­ben veszélyeztetik a távhőel- látást. A távhőszolgáltató évek óta kéri, ezúton pedig is­mételten felhívja az épület- tulajdonosok figyelmét a tu­lajdonukban lévő épületfűté­si és melegvíz-hálózatok szükséges javítási és karban­tartási munkáinak elvégezte­tésére. (Sajnos, érdemi javí­tás alig történik. Amíg a Nyírtávhő Kft. által üzemel­tetett városi távfűtési veze­tékhálózatra évek óta 12-14 millió forint évente a tényle­ges ráfordítás, amely csupán elfogadható üzembiztonság­hoz és szintentartáshoz ele­gendő, addig — megítélé­sünk szerint — az összes távfűtéses épület belső fűtési és melegvíz rendszerére a rá­fordítás mindössze néhány százezer forint évente.) Az Etel köz 15-17-19. számú lakóépületben leg­utóbb ez év augusztus 17-én az Első Nyíregyházi Va­gyonkezelő Kft.-vel, mint ingatlankezelővel folytat­tunk helyszíni vizsgálatot, amelynek során a fentiekben ismertetett tapasztalatunk megerősödött. A levélírónak az újságban tett azon megállapítása, hogy az épületben napköz­ben nincs meleg víz, nem helytálló. Valamennyi rekla­mációs bejelentés kivizsgá­lásakor megállapítottuk, hogy az épület csatlakozásá­nál folyamatosan biztosítva van a kellő hőfokú meleg víz, épületen belül az elő­zőekben leírt jelenség ta­pasztalható. Legutóbb ez év szeptember 2-án 8-9 óra közötti időszakban a laká­sokban 42-47 Celsius-fok közötti hőmérsékletű meleg vizet mértünk. A társaságunk megalapo­zott, tervszerű munkával — az anyagi lehetőségeket fi­gyelembe véve — mindent igyekszik megtenni annak érdekében, hogy jó minősé­gű szolgáltatást nyújtson fo­gyasztóink megelégedésére. Azonban az előzőekben leírt műszaki problémák megol­dásához a szolgáltatói és a fogyasztói együttműködés elengedhetetlen. Az oldalt összeállította: Tóth M, Ildikó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents