Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-18 / 243. szám

1993. október 18., hétfő HATTER Kelet-Magyarország 3 Biztonságos ugródeszka Keletre Elsődleges a hazai piac, de fontos a külföldi is • Megyénk kiinduló bázis Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Bár a korszerű táp­lálkozás híveinek száma egy­re nő, a közhiedelem tovább­ra is drága mulatságnak tartja a természetes élelmi­szerek beszerzését. Ennek némiképp ellentmond az a tény, hogy egy növényi ere­detű termékeiről ismert du­nántúli cég az ország köztu­dottan legszegényebb térsé­gének központjában, Nyír­egyházán hozta létre első tranzitraktárát. A székesfehérvári székhelyű Fejér Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat az or­szág hagyományos gabonater­mesztő területén, a Mezőföl­dön alakult meg, így a külön­böző élelmiszeripari termékek előállításához a legkiválóbb alapanyag állt rendelkezésük­re. Ezért a vállalat termékei méltán váltak népszerűvé a hazai fogyasztók köreiben, de a jó minőségnek köszönhetően a külföldi kereslet is folyama­tosan növekedett. S hogy a vállalat jogutódjaként a közel­múltban megalakult Cerbona Élelmiszeripari és Kereskedel­mi Rt. miért éppen Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyét választotta piaci terjeszke­désének kiinduló állomásául, arról az rt. értékesítési hálóza­tának vezetője, Csehkis Imre nyilatkozott. Ugrásra készen — Bármennyire is hihetet­len, de az általános elszegé­nyedés ellenére ebben a tér­ségben is meglepően nagy for­galmat bonyolítottunk le a Cerbona termékeiből — is­merhetjük meg az egyik legké­zenfekvőbb motivációs ténye­zőt a sok közül, amelyek révén az első tranzitraktár helyszíné­nek megválasztásakor éppen Nyíregyházára esett a válasz­tás. — Bár a hazai fogyasztói igények kielégítését minden­Teljes áruválasztékkal egy helyen nél fontosabbnak tartjuk, a távlati tervek között szerepel a külföldi piacok elérése is. Há­rom szomszédos ország: Szlo­vákia, Ukrajna és Románia közelsége ideális kiinduló bá­zissá teszi a megyét. Amíg nem vezettük be a termékein­ket ezeken a piacokon, s nem alakultak ki megbízható üzleti kapcsolatok, az ország terüle­tén biztonságban tudjuk az árukészleteinket. A határok közelsége miatt azonban bár­mikor készek vagyunk a gyors szállítások lebonyolítására. Az sem volt mellékes szem­pont, hogy az országban sehol nincs ilyen kínálat munkaerő­ből, így körültekintően meg­válogathattuk munkatársain­kat, akik kivétel nélkül hely­béliek. Ez érthető is, hiszen ők rendelkeznek a szükséges helyismerettel, emberi kap­csolatokkal. Központi elvek szerint ugyan, de ezek megva­lósításában teljesen önállóan egy igen lelkes és fiatal gárda dolgozhat itt. Na és természe­tesen egy jó üzletben az sem mellékes, hogy sikerült meg­felelő helyen raktárhelyiséget találni. Kereskedelmi díj nélkül Amíg a szomszédos orszá­gok kétségtelenül óriási keres­leti piacán sikerül fizetőképes vevőre találni, korrekt kapcso­latokat kiépíteni, addig a hazai fogyasztókra irányul minden figyelem. A gabonaalapú élel­miszerek, az olasz gépsorok­kal előállított száraztészták, a Cerbona termékcsalád tagjai nemcsak a reformtáplálkozás iránt érdeklődők táborának igényeit elégítik ki, a korsze­rűbb és egészségesebb étkezés elterjedését segíti a koleszter­inmentes tésztafélék kínálata is. A raktár megnyitása segít az árut kézbentartani egészen addig, amíg az a vevőkhöz el­jut. így gyártás után valóban azonnal a kiskereskedelmi for­galomba jut minden termék. A szó igazi értelmében vett disz­Szekeres Tibor felvétele kont hálózat feladata, hogy ugyanazon a helyen az üzlet- helyiség fenntartási költségeit fedező árrés mellett találják meg a teljes áruválasztékot a kisfogyasztók és viszontela­dók egyaránt. A diszkont szó jelentése azonban annyira tar­talmatlanná vált az elmúlt évek garázsüzletei nyomán, hogy e kifejezés kimondott kerülésével tranzitraktárként hirdetik magukat. Teljes feldolgozás A gabonafélék felvásárlásá­tól kiindulva a legmagasabb feldolgozottsági fok elérése a cél, mivel a versenyképesség megőrzéséhez és növeléséhez ez elngedhetetlen feltétel. A gabonaipari példa recepttel szolgálhat a térség gondjainak megoldásához, hiszen a sok keserűséget okozó alma ese­tében egy hasonló feldolgo­zási szint elérése minden bi­zonnyal könnyebbé tenné a gyümölcs értékesítését. Kapcsolatépítés Németországgal Nagykálló (KM - B. E.) — Nagykálló német testvérváro­sában, Metzingenben rendez­ték meg az elmúlt napokban azt a kiállítást és vásárt, amely az Erms Völgy Hete nevet kapta, s amelyet ebben az év­ben ötödik alkalommal tarta­nak meg a térség közepes nagyságrendű vállalkozóinak.---------------Tárca — Ezzel kapcsolatban a követke­ző tájékoztatást kaptuk Stock Gyulától, a nagykállói műve­lődési ház igazgatójától. — E vásárba Metzingen francia testvérvárosa mellett meghívást és bemutatkozási lehetőséget kapott Nagykálló is, amit a város vezetői elfo­gadtak, s az első két napon tel­jesítettek. Kiállításra kerültek több nagykállói cég, így a Pro­duktes Kft., a Kállkontex Rt., a Kallux Cipőipari Szövetke­zet termékei, a Családvédő Egyesület szőnyegei, a Tá­masz Alapítvány papírbútorai, Blanár Katalin és Stock Jo­hanna gyöngysorai, Tordai Já­nos díjazott faragásai, s deko­t j a a pénzvilág történé- J~1 seiről hallok, a körmöm rágom izgalmamban. A szí­vem különösen akkor dobog hevesen, amikor a magyar fo­rint sikeréről értesülök. A keblem a büszkeségtől dagadt akkor is, amikor egy promi­nens személyiség azzal dicse­kedett, a forint a környező or­szágokban már kedvelt fizető- eszköz. De azt, hogy a pén­zünk Japánban is széles körű ismertségnek kezdett örven­deni, valóban kitörő örömmel fogadtam. Lelkesedésem akkor ha­gyott alább, amikor megtud­tam, Japánban nem a magyar forint általában, hanem an­nak 20-as fémváltozata keltett érdeklődést. Ugyanis egy élelmes férfi rájött, a magyar fémhúszasoknak a Japánban lévő pénzváltó automaták egy részébe dobálása jól kama­tozik. Meggazdagodása re­ményében sok 20-ast a Felke­lő Nap Országába csempé­szett, de egy idő után lefülel­ték. Ezzel a pénzünk szigetor­szági karrierje leáldozott. A rubel árfolyamának ala­kulása sem hagy hidegen. .......... • - ír? Cselényi György Adósság Volt idő amikor a nagytestvér pénzének értéke igen magas­ra ugrott Nyíregyházán. Ugyanis valakik rájöttek, a megyeszékhelyi parkolóórák­ba (amelyeket később lesze­reltek) jó a szomszédunk va­lamelyik pénzérméje. Amikor az közismertté kezdett válni, a nyíregyházi KGST-piacon a kopejka korábbi fillérekben mért árfolyama kemény fo­rint-magaslatokba szökött. A minap pedig a rubel sváj­ci sikerére irigykedtem. Tör­tént, hogy a még orosz földön is értéktelen rubel darabjáért a zürichiek egészen mostaná­ig nem kevesebb mint 5 fran­kot adtak. (Egyébként 5 frank 3,6 dollárt ér.) A spórolós, szűkmarkú nép hírében álló svájciak a rubelért azért fi­zettek ennyit, mert felfedez­ték, a helyi tömegközlekedési eszközök jegyárusító automa­tái nem az érme értékét, ha­nem csupán a méretét és a sú­lyát nézik. Mivel ez utóbbiak­ban a rubel rovására nem ta­láltak kivetnivalót, elnyelték, sőt menetjegyet is adtak érte. Mivel a forint és a rubel említett sikere csalafintasá­gon alapul, van egy ötletem. Ha gazdasági teljesítmé­nyünk a forint igazi konverti­bilitásához nem nyújt kellő alapot, figyeljük ki, a nyugati, és a távolkeleti országok, va­lamint az Egyesült Államok különböző automatái milyen pénzekre működnek, s a mi fo­rintjaink súlya és mérete iga­zodjék hozzájuk. Ezáltal bizo­nyosan fontosságra, népsze­rűségre, kedveltségre, ázsi­óra, valamint nagyobb ér­tékre tehetnek szert. Honfi­társaink tömegesen a magyar forinttal az automatákon ügyeskedni utaznának ki. Mit csinálnánk a sok forin­tért szerzett, mondjuk villa­mosjeggyel? Frankért, dol­lárért, márkáért árulnánk. Hátha így a hatalmas állama­dósságunkból jelentősen sike­rülne lefaragni. Hogy az au­tomatabetyárok börtönbe is kerülhetnének? Lehet. De ha a tömeg akkora lenne, talán a büntetésről eltekintenének, s azt mondanák: itt van, s vi­gyétek az általatok megsze­rezni kívánt pénzösszeg két­szeresét, csak ne gyertek, ne járjatok ide. j j ogy ez nem járható út, iJ mert országuknak nagy presztizsvesztéséget okozna, meg egyébként is kivitelezhe­tetlen? Meglehet. De akkor mit tegyünk? Rendesen dol­gozzunk, s az országot legális módszerrel rántsuk ki a baj­ból? Tényleg azt kell tenni! Csak egy a kérdés: hogyan? Nézőpont Földszerzés Balogh József M ég a szocializmusban történt — igaz, a vége felé —, hogy Nyíregyháza város az Oros felé vezető út mentén, a Shell benzinkút közelében el akart adni né­hány hektárnyi területet, amelyen egy akkor még nyu­gatnémet cég hatalmas be­vásárlóközpontot épített volna. Már csak egy lépésre volt a tanács a megvalósí­tástól, amikor a kisgazda- párt erős tiltakozása miatt a földet nem adták el a külföl­di cégnek. Ez a történet jutott eszem­be most a héten, amikor egy nap alatt két olyan informá­ciót kaptunk, amelyek sze­rint más a szándék, s egé­szen más a mindennapi élet. Az egyik információt a ke­reszténydemokrata néppárt alelnökétől kaptuk: szorgal­mazzák a termőföldről szóló törvénytervezet megvitatá­sát, mert csak így lehet meg­akadályozni, hogy a külföl­diek ne vehessék meg potom pénzért a magyar földet. A kárrendezési hivatal megyei elnökétől pedig azt tudhat­tuk meg, hogy Haynau le­származottja több mint más­fél millió, Odeschalchy örö­köse 3 és fél millió értékű kárpótlási jegyet kapott. Ha most számolgatni kez­dek, Paul Odeschalchy meg­veheti érte a tuzséri, a ko­morói, Maja Haynau a csengersimai, a nagyszeke- resi határt, hiszen a kárpót­lási jegy földre váltható, pláne ha saját jogon kapta aki földet akar, noha egyi­kük sem valószínű, hogy ma­gyar állampolgár. Egy jog­államban pedig, ha valaki ma a kárpótlási törvény sze­rint földet szerez, azt néhány hónap múlva egy újdonsült törvénnyel érvényteleníteni nem lehet. Épp ilyen okok miatt is húzódott el az igazságtételi törvény, mert amit 30-40 év­vel ezelőtt nem rendelt bün­tetni a törvény, azt utólag nem lehet bűncselekménnyé nyilvánítani. A szabályozás — ha már késtünk is vele—azért még­sem lenne haszontalan. Ha szerez is addig néhány örökös kárpótlási jeggyel bizonyos nagyságú területet, legalább azt meggátolja hogy mások fillérekért jus­sanak magyar földhöz. Remélhetőleg az állványok legalább két lábon ÁLL­nak • Szekeres Tibor felvétele ratív csomagolásban, kóstoló­ként a Farm Szövetkezet al­mái. Mindezt jól egészítette ki a Vasipari Szövetkezet jelenlegi tevékenységéről —. amerikai exportra gyártott serfőző — szóló tabló, valamint a város­ról általánosságban hírt adó fotósorozat. Kommentár Nagy segíti a kicsit Galambos Béla rz öztudottan nagyok a A gondok a mezőgazda- sági termelés finanszírozása terén. A mostani kényszer- helyzetben — amikor ter­melni kell, de nincs miből — a kormányzati támogatáso­kon kívül már eddig is szüle­tett néhány sajátos próbál­kozás a nagyobb és kisebb mezőgazdasági üzemek pénzügyi problémáinak az áthidalására. Ezek egyike a napokban nyilvánosságra hozott előfinanszírozási for­ma, amelyet GITR Agrárfej­lesztő és Kereskedelmi Rt. dolgozott ki. A mai szomorú alaphely­zet az agrártermelésben az, hogy a bankoknál mind na­gyobb számban hitelképte­lenné váló mezőgazdasági üzemek, vállalkozók még a kormányrendeletben meg­hirdetett, hektáronkénti 10 ezer forintos kedvezményes kamatozású és 70 századik­ban állami garanciavállalás mellett nyújtott vetési hitel­hez, illetve a tavasziak őszi munkálataihoz adott 6 ezer forint hasonló kölcsönhöz sem tudnak hozzájutni. Ezen a GITR, tisztességes üzleti alapon úgy próbál segíteni, hogy egy előfinanszírozási konstrukciót dolgozott ki a jövő évi termelés beindítá­sára. Termeltetési és szállí­tási szerződéseket köt a pénzügyileg bajba került üzemekkel, őszi és tavaszi kalászos gabonafélék, kuko­rica és napraforgó termesz­tésére. Az agrárfejlesztő és kereskedő cég, a neki leszer­ződött termésmennyiség — búzánál garantált áron szá­molt— értékének az 50 szá­zalékáig hajlandó finanszí­rozni a termelést, illetve an­nak költségeit. Erre úgy nyílik lehetősége az ország több megyéjében működő részvénytársaság­nak, hogy megbízható adós­ként, tulajdonképpen ő veszi fel a hitelt. Ebből, mint nagyfogyasztó kedvezőbb áron megvásárolja a terme­léshez szükséges anyagokat: műtrágyát, vetőmagot, gyom­irtó-, és növényvédőszere­ket, gépalkatrészeket és üze­manyagot. Ezeket azután igény szerint, szolid árrést alkalmazva átadja a szer­ződött partnerének. A ter­melő a megkapott anyagok értékét az értékesítésre áta­dott termésből törleszti. Nem kis dolog az sem, hogy ennél a hitelezésénél a visszafizetési garanciák kö­zött nincs szó jelzálog be­jegyzésről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents