Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-12 / 238. szám

12 Kelet-Magyarorszag KULTÚRA 1993. október 12., kedd Magyar művészek Párizsban Nyíregyháza (KM - B.E.) — A nyíregyházi Városi Galéria Magyar művészek Párizsban címmel a festészet hazai legjobbjait felvonul­tató, reprezentatív kiállítást rendez, melynek megnyitó­ját október 13-án délután 3 órakor tartják. íme a / kiállítók rangos névsora: Ámos Imre, Bartha László, Bálint Endre, Be- rény Róbert, Csáky József, Csók István, Czigány De­zső, Czóbel Béla, Farkas István, Fónyi Géza, Forgács Hann Erzsébet, Gyarmathy Tihamér, Kmetty János, Lossonczy Tamás, Martin Ferenc, Márffy Ödön, Ne­mes Lampérth József, Orbán Dezső, Paizs Goebel Jenő, Perlrott Csaba Vilmos, Pór Bertalan, Réth Alfréd, Rippl-Rónai József, Szobot- ka Imre, Tihany Lajos, Vaj­da Lajos, Vass Elemér, Va- szary János, Ziffer Sándor. Az érmek és kisplasztikák alkotói: Beck Ö. Fülöp, Csá­ky József, Forgács Hann Er­zsébet, Földes Lenke, Gold­man György, Huszár Imre, Medgyessy Ferenc, Vedres Márk. A kiállítást anyagát a Ma­gyar Nemzeti Galéria gyűj­teményéből Szatmári Gizel­la válogatta és rendezte. A tárlat november 10-éig te­kinthető meg hétfő kivételé­vel naponta 10-től este 6 óráig a galéria Selyem utca 12. számú épületében. Ősi kultúrák Hamburg (MTI-Panorá- ma) — A Himalája hegyóri­ásai között, a szélsőséges körülmények közt élők már évszázadokkal ezelőtt kivé­teles kultúrákat hoztak létre. A régészek számára azon­ban ez a terület — a nagy magasság és a ritkuló levegő miatt — ismeretlen földnek „terra incognitának” számí­tott. A hetedik századot megelőző időszak már sötét folt a hegyi népek történeté­ben. Német kutatók 1991 óta próbálnak visszanyúlni az ismeretlenbe. Kutatásaikról adott hírt nemrégiben a DPA német hírügynökség. Nepál északi részén az egykori Mustang királyság területén egy vár és egy szá­mos kultúrtörténeti emlék­kel rendelkező település ma­radványaira bukkantak. A nepáli királyságban önálló népszokásokra, vallásra és nyelvre épülve már hosszú ideje létezett egy tibeti enk- lávé. Ennek kialakulása a 7-8. század körül kezdőd­hetett, s a tibeti hatalom ha­tárai egészen Észak-Indiáig húzódtak. Milyen megoldásokat ta­lálhattak az ősi telepesek, hogy leküzdjék a szárazság és a tengerszint feletti nagy magasság okozta nehézsé­geket? A kutatások elsődle­ges célja, ennek kiderítése. A Mustang királyság életé­nek felderítését azonban ne­hezíti az írásos emlékek szinte teljes hiánya. A kutatók vizsgálják az itt élők kereskedelmi kapcso­latait is. Az eddigi leletek ta­núsága szerint a 6. és IS. század között élénk kereske­delmi kapcsolataik voltak Déllel. Más régészeti leletek sze­rint vaskitermelés és türkiz- feldolgozás is folyt itt. A valláskutatások alapján az derült ki, hogy a buddhiz­mus mintegy 2300 évvel ez­előtt terjedhetett el a mai Ti­bet területén. Fotópályázat Február végéig jelentkezhetnek a diákok Pécs (MTI - KM) — Or­szágos középiskolai fotóki­állításra írt ki pályázatot a pécsi 508-as Szakmunkás- képző és Szakközépiskola. A jövő év tavaszán meg­nyíló huszonhetedik pécsi diákfotótárlatra február vé­géig pályázhat képeivel minden középfokú oktatás­ban részesülő fiatal — Sza- bolcs-Szatmár-Bereg közép­iskoláiból is —, aki még nem töltötte be huszonkette­dik életévét. Személyenként legfeljebb négy fekete-fehér vagy színes egyedi kép és egy négy képből álló sorozat küldhető be az iskola címé­re: Pécs, Pf. 269. A rendező­ségtől igényelhető kitöltött nevezési lapot a pályázók­nak az iskola pecsétjével és aláírásával is hitelesíttetniük kell. A Magyar Fotóművészek Szövetségének tagjaiból álló bizottság március ötödikén tartja a képek nyilvános bí­rálatát, s egy hónappal ké­sőbb, április ötödikén nyílik a legjobb alkotásokból ren­dezett országos diákfotótár- lat. Arany diploma Párosban megkapta az ezüstöt is Roodeport (MTI) — Arany diplomát kapott Farkas Zoltán, a Muzsikás együttes tagja szóló néptánc kategóriában a Dél-afrikai Köztársaság Roodepoort ne­vű városában rendezett nem­zetközi fesztiválon. A Mu­zsikás együttesből Kazár Ti- ciána szólóének, Sipos Mi­hály és ifj. Csoóri Sándor szólóhangszer, Tóth Ildikó és Farkas Zoltán pedig pá­ros néptánc kategóriában ezüst diplomát kapott. A több mint 60 országból érkezett 7500 résztvevő ének, zene és tánc tudását mérhette össze 44 kategóriá­ban. A nemzetközi zsűri 0- tól 100-ig pontozta a pro­dukciókat, és megjelölték azt a határt, ami felett arany, ezüst, valamint bronz diplo­mát kaptak a győztesek. A napokban zárult kéthe­tes Fesztivál idején a Muzsi­kás együttes koncertet adott a Dél-Afrikában élő magya­rok számára. A kolostormentő világvándor A Helsinkiben megjelenő következő fotóalbumához a dalai láma írja az előszót A dalai láma Normantas Paulius felvétele Zangla — Dharamsala — Nyíregyháza (KM - BE) — Már nem is tudjuk összeszá­molni expedícióinak számát, hányszor fordult meg Szibé­riában, Kamcsatkán, a Kurili- szigeteken, Kínában, Tibet- ben, Dzsungáriában, s a sort folytathatnánk. Igen, a világ- vándorról, Normantas Pauli- usról van szó, akinek felhívá­sát néhány napja a tévéhír­adóban hallhattuk. Minden újabb akciója után egyre inkább arról győz meg bennünket, hogy szent őrület­től vezéreltetve, prófétai meg­szállottsággal, konokul teszi a dolgát, amire magát elhivatott­nak érzi: kutatja a magyarok rokonságát távoli szibériai sztyeppéken, s fel akarja dol­gozni két zseniális magyar ori­entalista munkásságát: Körösi Csorna Sándor, illetve Stein Aurél nyomdokában. Az utóbbi években szinte többet van távol, mint fogadott hazájában, Nyíregyházán. Most négy és fél hónapig tar­tott kalandos útja, főként In­diában és Pakisztánban járt, s amint halljuk, ez az út nem volt mentes a veszélyektől sem. Egyszer majdnem egy hetet veszített amiatt, mert Eszak- Pakisztán Gilgit városában két szekta között kirobbant a fegy­veres harc, s nem volt tanácsos az utcára menni. Más alkalom­mal a policia úgy vélte, nem a sztupát (tibeti imahely) fotóz­ta, hanem a mögötte lévő an­tennát, ami egy titkos hírközlő apparátus lehetett — három napra börtönbe vetették. El­vetődött a kasmíriak közé is. E nép leányai, asszonyai gyö­nyörű nők hírében állnak, ami­ről nem tudott meggyőződni, mivel tetőtől talpig fátyolban járnak. Rábukkant Nagy Sán­dor kalash népére is — már csak háromezren vannak. A négy és fél hónap eseményeit nyolcezer fotója őrzi. Minden áldozatot vállal azért, hogy a számára kiren­delt feladatot — mely mögött isteni vezérlést érez — elvégezze. Amiért oly sokat talpalt úttalan uta­kon, ember nem járta földeken, gya­logolt fagyban és hőségben, hegyge­rincen és mocsár­ban, annak a gyü­mölcse kezd most már nemzetközi szinten beérni. Je­lenleg a világ két távoli táján látható kiállítása: az egyik Új Delhiben nyílt meg Stein Aurél halálának 50. év­fordulójára, amit dr. Karan Sing kas­mírt maharadzsa nyitott meg. A má­sik bemutatót a ké­peiből Helsinkiben rendezik meg a tibeti népek életéről. Érdekes embereket, politi­kai, vallási vezetőket is megis­mer útjai alkalmával, legutóbb a dalai láma fogadta Dharam- salában — immár másodszor — audienciára. Az egyházfő olyannyira őszinte érdeklődést tanúsít a litván nemzetiségű és Magyarországon élő fotómű­vész munkássága iránt, hogy Pauliusnak Helsinkiben meg­jelenő újabb albumához sze­mélyesen írja meg az előszót. Paulius szükségesnek tartja elmondani, hogy keleti expe­díciójához három helyről ka­pott különösen figyelemre­méltó támogatást: a Nemzeti Alapítványtól, Litvánia Soros­alapítványától és Nyíregyháza város önkormányzatától. Amint a tévében elhangzott, most Normantas Paulius kez­deményezte egy újabb alapít­vány létesítétét, melytől a Zanglában lévő kolostor meg­mentését reméli. Abban a ko­lostorban töltött másfél évet Körösi Csorna Sándor, miköz­ben a Keletet kutatta. Paulius nem először járt most ott, van összehasonlítási alapja, mi­lyen hihetetlenül felgyorsult az épület pusztulása. Beleérez- ve a magyar lélekbe, úgy érzi, kötelessége harcolni azért, hogy az épület — mely szerin­te a magyarság számára külö­nösen becses kell hogy legyen Körösi Csorna miatt —, meg­maradjon. Kuriózumként hoz­ta magával egy tibeti nyelvű imakönyv ajándékba kapott darabját, lehet, hogy 170 évvel ezelőtt maga Körösi Csorna Sándor is lapozgatta ima köz­ben. Egy lap Zangla kolostorának imakönyvéből Balázs Attila reprodukciója Karvezetők gyakorló énekkara Az éneklés szárnyaló öröme mellett a szakirodalmat is megismerik Bodnár István Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi tanárképző főis­kola komoly szellemi cent­rummá nőtte ki magát — nyi­latkozta a múltkorában Vásár­helyi László neves koreográ­fus, akit a Ki mit tud zsűrijéből is jól ismerünk. A főiskola keretein belül például legalább hat kórus létezik, közülük az egyik az Anonymus vegyes kar. Karnagyukkal, Fehérné Székely Ildikóval beszélget­tünk a kórusról. Az 1988-ban alakult ének­kar meglepő módon nem is a főiskolán, hanem a mezőgaz­dasági szakközépiskolában szerveződött meg. Később a tagok lassan kicserélődtek, és ma már a főiskola ének-zene tagozatos hallgatói énekelnek benne. Az énekkar érdekessé­ge, hogy ebben a 36 tagú együttesben énekel az a 15 fiú is, akik ezen az elnőiesedett szakon az éneket, a zenét vá­lasztották. A főiskolán egyéb­ként szakmai követelmény az énekkari munkában való rész­vétel, afféle szakmára való fel­készülésnek számít, hiszen a hallgatók énektanárként min­den bizonnyal kórusvezetők lesznek. A tanulmányok közé tar­tozik ez is, mivel az éneklés közös szárnyaló öröme mellett az énekkari szakirodalmat is megismerik. A főiskolán egyébként a karvezetés tech­nikai oldalát is kiválóan el­sajátíthatják, aztán hogy kiből milyen kórusvezető lesz, az már az ambíción, az egyéni igényességen múlik. De maradva az Anonymus együttesnél, manapság bizony nem könnyű egy művészeti csoportnak a fenntartása. Egy jellemző adalék: míg a kórust a megalakulás után a Móricz Zsigmond Művelődési Ház, és a Papírgyár is támogatta, ad­dig egy éven belül eljutottak Csehszlovákiába, Franciaor­szágba és Olaszországba. 1990 óta viszont gyakorlatilag nincs sponzor, támogatás, leg­feljebb kedvezményes busz. így aztán — furcsa módon — még egy esetleges budapesti rádiófelvétel esetén is az énekeseknek kell összedob­niuk az útiköltség jelentős részét. Az együttes ennek ellenére él, létezik. A múlt héten pél­dául sikeresen léptek fel Újfe- hértón, Oroson és a nyírbátori református templomban. Most épp egy kisebb erdélyi körútra készülődnek, ott kép­viselve a magyar kultúrát. Nyíregyházán decemberben hallhatjuk őket kétszer is, ötö­dikén a római katolikus temp­lomban a Gabrieli-misén mű­ködnek közre, majd a szoká­sos karácsonyi koncerten lép­nek fel. Színházi fesztivál Budapest (MTI - KM) — Az Európai Színházak Uniójának II. Fesztiválját Budapesten rendezik meg október 22. és november 8. között. A patinás Royal Shakespeare Company, né­vadójától a Téli regét játsz- sza. A londoni Nemzeti Színház Sondheim — Wheeler: Sweeney Todd — a Fleet street ördögi bor­bélya című zenés színházi előadását mutatja be. A Düsseldorfer Schauspielha­us kortárs szerző Klaus Pohl: A szép idegen című drámájával lép színpadra. A román Bulandra társulata Carlo Goldoni A komédia­színház című művét adja elő. Ibsen: John Gabriel Borion an című drámáját tolmácsolja az 1779-ben alapított párizsi Odéon. A címszerepet Michel Piccoli alakítja. A milánói Piccolo Tetro műsorán egy másik Goldo­ni darab szerepel: A terecs- ke. A barcelonai Teatre Lli- ure társulata Heiner Müller művével vendégszerepei Budapesten: a világszerte ismert német drámaíró Kvartett című munkájával. A szentpétervári Kis Szín­ház Lev Dogyin: Gaudeamuszát játssza. A stockholmi Királyi Drámai Színház produkcióját Ing­mar Bergman rendezte. A svédek a japán Yukio Mishima: De Sade márkinő című darabját tűzik műsor­ra. A Katona József Színház a fesztiválon négy darabbal szerepel. Az Anonymus énekkar Amatőr felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents