Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-11 / 237. szám
1993. október 11., hétfő TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 1 1 II. János Pál pápa tegnap a Szent Péter téren szabadtéri ceremónia keretében boldoggá avatott 11 spanyolt és 2 olaszt HIRDETÉS A Kamatozó Kincstáijegy 1 éves befektetés, melyre biztosan számíthat. Most október 11-15-ig jegyezhető! Ki mondta, hogy 1 évre nem érdemes lekötni a pénzét? A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves lekötésű értékpapír, amelynek kamata évi fix 23%!* A Kamatozó Kincstárjegyet a magánszemélyek mellett intézmények^ is megvásárolhatják. Az 1 éves futamidő alatt az értékpapír tőzsdei forgalmazásra kerül. A Kamatozó Kincstárjegy állami értékpapír, visszafizetését az állam garantálja. Az Ön követelése nem évül el, bármely értékesítő fiók köteles visszaváltani a Kamatozó Kincstárjegyet. Ha azonban az 1 éves futamidő lejárta előtt szeretné visszaváltani Kamatozó Kincstárjegyét, csak a névértéknek megfelelő összeget kapja kézhez. A Kamatozó Kincstárjegy most október 11-15 között jegyezhető. Es biztosan számíthat rá később is, minden hónapban. *A 23%-os fix évi kamat bruttó kamatot jelent. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Budapest, Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt.: 4401 Nyíregyháza, Rákóczi u. /.. Fehérgyarmat, Kisvárda, Mátészalka, Nyírbátor, Vásárosnamény, Baktalórántháza, Csenger, Tiszauasvári, Ujfehértó, Záhony Borisz Jelcin Tokióba látogat (MTI-Panoráma) —1993. október 11-én Borisz Jelcin orosz államfő Tokióba látogat. Az út idestova másfél éve esedékes, a többszöri halasztás elsődleges oka a két ország rendezetlen területi vitája. A Kuril-sziget- csoport négy déli szigetét (Sikotan, Habomai, Kunasir, Etorofu) a második világháború végén foglalták el a szovjet csapatok. 1956-ban a Szovjetunió és Japán közös közleményt adott ki, amely a békeszerződés megkötése esetén kilátásba helyezte Sikotan és Habomai visszaadását. Hosszú évek teltek el, de nem jutott előbbre sem a békeszerződés, sem a szigetek ügye, a Szovjetunió csak Mihail Gorbacsov 1991. áprilisi tokiói látogatásakor ismerte el egyáltalán a területi vita tényét. Jelcin, aki 1991 júniusában lett orosz elnök, nyomban jelezte, hogy szándékában áll tisztázni a problémát; tudatában volt annak, hogy Oroszország enélkül nem számíthat a távol-keleti gazdasági nagyhatalom anyagi támogatására. Jelcin 1991. november 19- én kapott meghívást Tokióba, a látogatás időpontja azonban egyre tolódott. Közben 1991 végén megszűnt a Szovjetunió, s jogutódjaként Oroszország kötelezettséget vállalt az 1956- os közlemény tiszteletben tartására. Tokióban ezt természetesnek tekintették, de siettek leszögezni: Japán mind a négy szigetre fenntartja igényét. Mijadzava Kiicsi japán kormányfő és Borisz Jelcin 1992. január végi New York-i találkozóján az orosz elnök szeptemberi tárgyalást indítványozott. Biztató fejleménynek tűnt, hogy a februári moszkvai szakértői tárgyalásokon az orosz fél nem ellenezte, hogy az 1855-ös kétoldalú kereskedelmi és hajózási megállapodás alapján a négy visszakövetelt szigettől északra húzódjék a két ország határa. Az egyértelmű orosz „igen” azonban nem mondatott ki, aminek következtében hosszú hónapokig élénk, ígéretekkel és cáfolatokkal tűzdelt diplomáciai- és sajtóhadjárat folyt. Mijadzava nagy öszegű hiteleket helyezett kilátásba, amennyiben Moszkva és Tokió lezárja területi vitáját, s kezdetként beérte volna az 1956-os nyilatkozat megvalósulásával. Kiutasított attasé Varsó (MTI) — Egy lengyel vajdasági újság szolgált újabb részletekkel a varsói orosz katonai attasé kiutasításának hátteréről—jelenti Barabás T. János, az MTI tudósítója. A Zielona Górában megjelenő Codzienny Express Zachodni értesülései szerint a kémelhárítók akkor fogták el Vlagyimir Lomakin ezredest, amikor egy vele együttműködő lengyel állami hivatalnoktól titkos információkat vett át. Diplomáciai mentessége miatt az attasét nem tartóztatták le, hanem kiutasították, lengyel társa azonban őrizetben van. A Zycie Warszawy nem hivatalos forrásai megerősítették a vidéki lap információját, és azt is közölték, hogy a kémelhárítás már egy ideje megfigyelés alatt tartotta az orosz nagykövetség katonai attaséi hivatalának dolgozóit, mert többeket közülük kémkedéssel gyanúsítottak. Ugyancsak megpróbálják leleplezni azokat a lengyel állampolgárokat, akik együttműködtek az orosz hírszerzéssel. A lengyel nemzetvédelmi minisztérium eddig még a kiutasítás tényét sem ismerte el, csupán annyit közölt, hogy az ügyben várhatólag a héten nyilatkozatot ad ki a tárca vezetője. Megölhettük volna Arafatot Jeruzsálem (MTI) — Izrael már jó ideje bármikor megölethette volna Jasszer Arafatot, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet vezetőjét, de nem tette — jelentette ki Simon Peresz izraeli külügyminiszter a hadsereg rádiójának adott nyilatkozatában. Peresz az izraeli-palesztin megállapodást követően ismeretessé vált Arafat elleni palesztin merénylettervek kapcsán nyilatkozott. — Mindenekelőtt remélem, hogy senki sem fogja meggyilkolni Arafatot. De miért is tennék ezt? Még mi sem lőttünk rá sohasem. Pedig mi megölhettük volna, mint arról az újságok is írtak már — mondta az izraeli külügyminiszter. Peresz hangsúlyozta, hogy a békemegállapodás nem személyek, hanem népek között köttetett, s a népek közötti viszony alakulása nem kizárólag egy embertől függ. Az úgynevezett dél-libanoni biztonsági övezetben Irán-barát muzulmán fegyveresek vasárnap két izraeli katonai állás ellen is támadást intéztek, s egy izraeli katonát megsebesítettek. A Hezbollah Irán-barát terror- szervezet tagjai géppuskákkal, páncélelhárító rakétákkal és aknavetőkkel lőtték az izraeli állásokat a megszállt libanoni területeken. Nincs tűzszünet Kamatozó Kincstárieőv Bb . pl ATo> , % LAMP Farah Aidid Szomáliái hadúrnak, és egyúttal cáfolta azt is, hogy Washington hajlandó volna belemenni egy fogolycserébe — jelentették tegnap a hírügynökségek. Washington (MTI) — Bili Clinton elnök szombaton a leghatározottabban cáfolta, hogy az Egyesült Államok tűzszüneti javaslatot ajánlott volna fel Mohamed
