Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-11 / 237. szám

1993. október lí., hétfő Kelet-Magyarország 9 Kormánylátogatás Szolnokon A megoldásra váró javaslatokból várhatóan jövő év februárjában születik kormányprogram Szolnok (MTI) — A kor­mány az elmaradott kelet­magyarországi térségben foly­tatott látogatásainak utolsó ál­lomásán, Szolnokon is szem­besült a megye sok-sok prob­lémájával. A megoldásra váró javaslatokból várhatóan jövő év februárjában születik kor­mányprogram — mondta Bo- ross Péter belügyminiszter a szolnoki megyeházán szom­baton tartott kormánymegbe­szélés utáni sajtótájékoztatón. Boross Péter a kormányülésen a távollévő Antall József mi­niszterelnököt helyettesítette. Hozzátette: a gazdaság fejlő­déséhez feltételeket teremtő programról van szó. Ennek része lesz például a 4-es szá­mú főút Abony és Törökszent- miklós közötti mintegy 35 kilométeres szakaszának négysávossá bővítése is. Boross Péter után Szabó Já­nos földművelésügyi minisz­ter egy kérdésre válaszolva ki­fejtette: a földművelésügyi és a pénzügyi tárca is egyetértett abban, hogy a megye termelői az átlagnál jelentősebb köz­vetlen támogatást kapjanak. Erre a pénzre várhatóan nem kell a februári program meg­születéséig várni. A megye iparának egyik neuralgikus pontjáról — a bezárt Szolnoki Papírgyárról — Szabó Tamás privatizációs miniszter elmondta: három el­képzelés is létezik a gyár újra­indítására, az időpont azonban még kérdéses. Az ugyancsak üres kunhegyesi BHG-gyár- egységgel a miniszter tudo­mása szerint a szolnoki Mező­gép Rt.-nek vannak tervei, s ezek az elképzelések biztatóak a jövőre nézve. A szolnoki székhelyű regio­nális munkaerő át- és tovább­képző központ létesítésének esélyeiről Kiss Gyula munka­ügyi miniszter úgy vélekedett, miután Szolnok már korábban sem szerepelt a központokat kiépítendő tervezetben, jelen­leg sem aktuális a téma. A város színvonalas középfokú oktatási intézményekkel ren­delkezik, amelyek szükség esetén részt vállalhatnak a fel­nőttképzésben, mentesítve a frissiben átadott debreceni re­gionális központot. Bejelen­tette: a földtulajdonnal rendel­kező munkanélküliek a Fog­lalkoztatási Alapból 200 ezer forint kamatmentes támoga­tásban részesülhetnek, mivel esetükben éppen a startpozí­cióban hiányzik a tőke vállal­kozásaik indításához. A megyében jószerivel évek óta visszatérő kérdésre — mi lesz a kunmadarasi volt szov­jet katonai repülőtér sorsa? Ezzel kapcsolatban Gyurkó János környezetvédelmi mi­niszter azt válaszolta: a tárca szorgalmazza az objektum polgári célú hasznosítását, előbb azonban a terület mente­sítése a feladat, és ez tetemes összeget igényel. Ugyancsak költséges a Szolnokra régóta tervezett szennyvíztisztító épí­tése. Ennek megvalósításához az önkormányzatok, a lakos­ság és a vállalkozói kör anyagi áldozatvállalása is szükséges. A Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkozó februárra elkészülő kormányprogram fi­nanciális hátteréről Szabó Iván pénzügyminiszter el­mondta: az előterjesztésben felvetett problémák legtöbbje megoldásához a különböző pénzügyi alapokból és céltá­mogatásokból előteremthetők a szükséges összegek. Ameny- nyiben a kérések pályázat for­májában időben befutottak, már a feladatok költségeit a jö­vő évi költségvetésben figye­lembe lehet venni. A termelési rendszerek ma is működnek KDNP­Budapest (MTI) — Az ágazat válsága a nagy ter­melési rendszereket sem kerülte el, ám kevésbé érin­tette, mint más gazdálkodókat. A nádudvari KITE, a bábolnai IKR és a szekszárdi KSZE je­lenléte ma is meghatározó a magyar mezőgazdaságban. Az MTI tudósítói az iránt érdek­lődtek, hogyan gazdálkodnak, s miként alakítják partneri kapcsolataikat a mezőgaz­dasági részvénytársaságok. A mezőgazdasági szakta­nácsadással és szervizzel, ter­melőeszköz- és terménykeres­kedelemmel, illetve termék­előállítással foglalkozó nádud­vari KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Rt. sikeresen megkapaszko­dott a piacon. A 450 dolgozó fele a nádudvari központban, a többiek a 13 megyére kiter­jedő 8 területi alközpontban végzik a munkát. A KITE Rt. több mint 400 mezőgazdasági termelőüzemmel áll szerződé­ses kapcsolatban. így az or­szágban 1,4 millió hektárnyi szántóterületen termesztenek különféle kultúrnövényeket KITE technológiával. Több mint 2500 magántermelővel, vállalkozóval és szövetkezet­tel alakítottak ki kereskedelmi együttműködést. Az rt. 803 millió forint alaptőkével ren­delkezik, s tavaly a tulajdono­soknak 9 százalékos oszta­lékot fizettek. Az osztalék nagysága az idén is hasonló lesz. A hazai mezőgazdaság nagyüzemi integrációjában út­törő-szerepet játszott a bábol­nai IKR Rt. A társaságot ma nagymértékben sújtják a ked­vezőtlen gazdasági körülmé­nyek. A jogelőd, a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat élenjáró tech­nikát és technológiát honosí­tott meg. A részvénytársaság gondjai nem ebből, hanem el­sősorban a partnerek egy ré­szének fizetésképtelenségéből adódnak. Háromszáznyolcvan partnere, illetve részvényese közül jelenleg 72 egység fel­számolás alatt áll, 107-ben pedig csődeljárás folyik. E szervezetek összesen 750 mil­lió forinttal tartoznak az rt.- nek. Az aszály és a ked­vezőtlen finanszírozási feltéte­lek miatt tavaly visszaesett a növények hozama, és csök­kent a vetésterület is. A búza esetében a korábbi 210 ezer hektárról 110 ezerre, a kuko­ricánál 230 ezerről 170 ezer hektárra esett vissza. Most a társaság új térségfejlesztő agrárprogramot indít. Ennek finanszírozásáról még tárgyal­nak a pénzintézetekkel. A terv az, hogy a termelés alapvető szükségleteit szolgáló pénzt megelőlegezik a gazdaságok­nak, a megtermelt javaknak pedig piacot biztosítanak. A Kukoricatermelési Szo­cialista Együttműködésből há­rom éve Kereskedelem, Szak­értelem Együtt néven átalakult szekszárdi központú KSZE Rt. 11 megyében 394 mezőgaz­dasági üzemmel áll üzleti kap­csolatban. A cég különféle módszerekkel ösztönzi a ter­melőket, az idén 250 gazdál­kodónak adott áruhitelt, a ban­ki kamatfeltételeknél jóval kedvezőbben. A 2 milliárdos kölcsönt műtrágyára, növény­védőszerekre, gépekre és al­katrészekre fordíthatják a ter­melők. A kölcsönt a betakarí­tás után terménnyel fizetik vissza. Az alapvető segéd­anyagokat a KSZE Rt. szerzi be külföldi és hazai cégektől, és eljuttatja a hitelt igénybe vevő gazdaságokhoz. Az rt. részvényeseinek 7 százaléka külföldi gyártó és kereskedel­mi cég, ami megkönnyíti a ter­mékek beszerzését. A mezőgazdasági részvény- társaságok jelentős külföldi kapcsolatokat is kialakítottak az elmúlt években. A nádud­vari KITE Rt. több mint 50 nyugat-európai és amerikai mezőgazdasági gépgyártó, ve­tőmagnemesítő, agrokemikáli- át gyártó és forgalmazó céggel áll kapcsolatban. Legutóbb a Független Államok Közössé­gében végeztek piackutatást, s ennek eredményeként tavaly 8000, az idén 30 000 hektáron termeltek kukoricát IKR tech­nológiával. A KSZE külföldi piacokat talált magyar mező- gazdasági termékeknek. Üz­begisztánban 10 ezer tonna búzát értékesítettek, Ausztriá­ba és Németországba gabonát exportáltak. Jó kereskedelmi partnerekre találtak Szlovákiá­ban, Horvátországban és Szlo­véniában is. tanácskozás Dobogókő (MTI) — A tisz­ta erkölcsön alapuló értékek felmutatásával kíván bekap­csolódni a Kereszténydemok­rata Néppárt a jövő évi válasz­tási küzdelembe. Minderről Szilágyiné Császár Terézia, a párt alelnökasszonya a KDNP nőtagozatának tanácskozásán beszélt szombaton Dobogó­kőn. A tanácskozáson részt vet­tek a holland keresztényde­mokrata párt nőtagozatának küldöttei is, akik az előadáso­kon gyakorlati tanácsokkal látták el a KDNP-t a kampány teendőivel kapcsolatban. Hol­landiában ugyanis már év­tizedek óta igen magas a parla­mentben a nők aránya. Császár Terézia elmondta: a hazai parlamenti pártok közül a KDNP tagjainak sorában találni a legtöbb asszonyt és lányt. A keresztény szellemi­séget magukénak érző nők fokozott empátiás készségük­kel, szociális érzékenységük­kel, melegséget kisugárzó sze­mélyiségükkel nemcsak mint a családi tűzhely legfőbb ápo­lói állhatják meg a helyüket, hanem mint politikusok is nagyobb szerepet vállalhatnak a demokratikus rendszer to­vábbfejlesztésében. A párt programot készít a jövő évi választások sike­réhez. Ebben nagy hang­súlyt kap a munkanélküliség kérdésének körültekintő ke­zelése. Konferencia a katonai létesítmények okozta környezeti károkról HIRDETÉS Próbálja ki! Budapest (MTI) — Tíz or­szágból mintegy 100 szak­ember jelezte, hogy részt vesz Budapesten az Atrium Hyatt Szállóban hétfőn kez­dődő tanácskozáson, mely a katonai létesítmények okoz­ta környezetvédelmi károk­kal foglal-kozik — tájékoz­tatták a konferencia ren­dezői az MTI-t. A közép-kelet-európai tér­ségben több országban talál­hatók egykori szovjet katonai létesítmények. Magyarorszá­gon 170 ilyen laktanyánál kell elvégezni a különféle nagy­ságrendű kömyezettisztítási feladatokat. A vízbázisokat leginkább veszélyeztető 20 objektumnál tavaly és az idén már megkezdték a munkát. Erre a célra 930 millió forintos keret állt rendelkezésre. A 20 közül 11 létesítménynél azon­ban még a legszükségesebbe­ket sem tudták befejezni. Köz­ben a 930 millió forintos keret kimerült, így jelenleg az 50 millió forintos tartalékkeretet használják fel. Ebből a kunmadarasi, a pét- fürdői, a komáromi, a szom­bathelyi és a szentendrei ob­jektumokat tisztítják. így a fő­városi ivóvízbázis védelmére már a Környezetgazdálkodási Intézet saját keretéből adott pénzt a további talajvíztisz­tításra. Az 1993-as költségvetésben előirányzott 100 millió forint­ból az év során nem használ­hatott fel pénzt az intézet. Er­ről ugyanis korábban még nem született döntés. A Környezet­védelmi és Területfejlesztési, valamint a Pénzügyminisztéri­um a napokban határozott ar­ról, hogy a 100 millió forintot milyen részletekben lehet fel­használni. Az intézetnél úgy vélik: lehetséges, hogy a jövőben a keret felhasználását, a munkák koordinálását nem rájuk, hanem a környezetvé­delmi felügyelőségekre bízza a szakminisztérium. A hétfőn kezdődő tanácsko­záson megvitatják a politikai, kormányzati, katonai, vala­mint a vagyonjogi hatósági és szabályozási kérdéseket is. Külön szakcsoport foglalkozik a finanszírozási feltételekkel. A résztvevők felkeresik az egykori tököli szovjet katonai repülőteret is. Lengyel pere ma kezdődik Budapest (MTI) — Len­gyel László politológus hét­főn áll a Veszprémi Városi Bíróság elé nagy nyilvános­ság előtt elkövetett hatóság megsértése bűntettének vád­ja miatt. Mint ismeretes, az ügyben június 17-én Antall József miniszterelnök a kormány nevében tett feljelentést Lengyel László ellen, mert a kormány tagjait korrupció­val gyanúsította meg egy klubesten. A feljelentés alapján a Győri Ügyészségi Nyomozó Hivatal folytatta le a nyomozást, amely után a Veszprémi Városi Ügyész­ség nyújtott be vádiratot a bírósághoz. Az ügyészség megállapí­tása szerint Lengyel László, a Pénzügykutató Részvény- társaság elnök-vezérigazga­tója, politológus június 10- én este „A mai magyar gaz­daság” címmel előadást tar­tott Veszprémben, az Aka­démiai Bizottság székházá­ban. Az olasz politikai és gazdasági helyzet jellemzé­se során a magyar viszo­nyokra érvényesen azt állí­totta, hogy „a közigazgatás­ban kialakult a tökéletes kor­rupció: pontosan meg lehet mondani, melyik minisz­tert vagy főosztályvezetőt mennyiért lehet megvenni”. Ezt a kijelentést a Kurír június 13-ai és a Veszprémi Napló június 14-ei száma közölte. A vádhatóság jogi álláspontja szerint Lengyel László kijelentése „alkalmas volt valamennyi miniszter, mint hivatalos személy, és azon keresztül a Magyar Köztársaság kormánya, mint hatóság becsületének csor­bítására.” Az ügyészség a bűncselekmény elkövetését — a vádlott részbeni tagadá­sával szemben — több tanú vallomásával bizonyítja. Lengyel László és védője, dr. Bárándy Péter ügyvéd az MTI tudósítójának elmond­ták: a vádiratban szereplő mondat nem alkalmas a ha­tóság megsértése bűntetté­nek megállapítására, a bíró­ságnak indítványozzák a vád alóli felmentést bűncselek­mény hiánya miatt. A számvevőszék a költségvetésről Budapest (MTI) — A jö­vő évi költségvetési tör­vényjavaslat több pontjában is ellentmond az államház­tartásról szóló törvénynek, és nincs összhangban a jegy- banktörvénnyel sem. A egyik legnagyobb gond, hogy az államháztartási tör­vény előírásai ellenére nem csatolták hozzá az állam va­gyonát bemutató mérleget. így a mai napig nem tudni, mennyi az állam tényleges vagyona. Minderről Nyikos László, az Állami Számve­vőszék alelnöke tájékoztatta az MTI-t a jövő évre szóló költségvetési törvényjavas­latot elemezve. Az alelnök szerint további hiányossága a költségvetési törvényjavaslatnak, hogy ahhoz a pénzügyi kormány­zat nem csatolta az állam- adósság helyzetéről, az álla­mi kötelezettségvállalások — köztük a garanciavállalá­sok — jövőbeni hatásáról szóló információkat. Az államháztartás adós­ságszolgálata jövőre már több lesz, mint a költségve­tési hiány tervezett mértéke. 1994-ben az adósságszol­gálat 289 milliárd forintra rúg majd, a költségvetési hi­ány mértékét ezzel szemben 250 milliárd forintra ter­vezték. Az adós-ságszolgálaton belül a kamatteher dominál, így fontos lenne az alelnök szerint, hogy bemutassák a képviselőknek: a költségve­tési hiány finanszírozására tervezett állami értékpapír­kibocsátások, más típusú ál­lami kötelezettségvállalások mekkora összegekkel terhe­lik a a központi költségve­tést a következő években. E számítások bemutatását az Állami Számvevőszék ta­valy is kérte a pénzügyi kor­mányzattól, azonban az elemzést mind ez idáig „el­felejtették” bemutatni a tör­vényelőkészítők. A benyújtott költségvetési javaslat nincs összhangban a hatályos jegybanktörvény­nyel. A Magyar Nemzeti Bank­ról szóló törvény ugyanis felső korlátot szab a költ­ségvetés bevételi főöszsze- géhez viszonyítva arra vo­natkozóan, mekkora lehet a jegybank tárcájában lévő költségvetési hitelek, illetve állampapírok növekménye az előző év utolsó napján mért állományhoz képest. A jegybanktörvény 1994-re vonatkozóan, ezt a felső ha­tárt maximum 4 százalékban határozza meg. Az 1994-es költségvetési törvényjavas­latban szereplő erre vonat­kozó összeg azonban 6,3 százalék. Az államháztartásról szóló törvény előírja, hogy a köz­ponti költségvetési intéz­mények, fejezetek között csak az Országgyűlés cso­portosíthat át pénzeket. A költségvetési törvényjavas­lat ezzel szemben a kor­mánynak szeretné biztosí­tani azt a jogot, hogy átcso­portosításokat végezhessen a költségvetési fejezetek kö­zött. Ha e pontot elfogadnák, a kormány döntési hatásköre bővülne, viszont a parlament ellenőrzési jogköre jelen­tősen szűkülne. A számve­vőszék nem érthet egyet az­zal, hogy a kormány ha­táskörét e téren bővítsék. Nyikos László elmondta továbbá, hogy a törvényja­vaslat a társadalombiztosí­tásról szóló, hatályban lévő 1975. évi II. törvénynek is ellentmond. Ez a változat­lanul érvényben lévő tör­vény ugyanis kimondja, hogy az állam a társadalom- biztosítási ellátások kifizeté­sét akkor is garantálja, ha a kiadások meghaladják a be­vételeket. A parlamentnek beter­jesztett költségvetési javas­lat azonban a tb-alapokkal kapcsolatban csak a Nyug­díjbiztosítási Alappal össze­függésben tartalmaz garan­ciavállalást. TÚL A MEGYÉN HVG két hónapra! Ha még sosem fizetett elő a HVG-re, most itt az alkalom. Legalább 50 oldal hír és információ minden héten. 8 szám mindössze 300 Ft-ért. Éljen ezzel az új előfizetőknek szóló ajánlattal október 30-ig. Ha érdekli ajánlatunk, küldje el névjegyét vagy kitöltve az alábbi kupont: . är­_______________________ Név: ......................................... Cím: ......................................— Telefon/fax:................................................. Címünk: 1396 Bp., Pf. 464, fax: 149-7600 Üli ...egyszerűen minden

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents