Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-08 / 209. szám
KOZELET Kelet-Magyarorszag Q Nem súlyoz a kormány Szabolcs-szatmár-beregi képviselő parlamenti felszólalása a területfejlesztési támogatásról Közművet építenek a megye minden pontján Harasztosi Pál felvétele Mádi László (FIDESZ) felszólalása (rövidítve) a területfejlesztés támogatásáról és a kedvezményezett területek besorólásáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitájában. Bő három év eltelt már az első szabadon választott parlament működéséből s a kormányzat súlyos kritikája, hogy csak most kerül sor először komolyan a területfejlesztés, s a hátrányos helyzetű térségek ügyének napirendre kerülésére égető problémájának tárgyalására. Annál is inkább gond ez, mert az ország 1990-ben is komoly regionális feszültségeket örökölt, amely leginkább az ország keleti és nyugati részének eltérő fejlettségében nyilvánult meg. Nem fogható fel A helyzet rendkívül drámai, s ezt az ott élő emberek — többek között szülőföldem és lakóhelyem Szabolcs-Szat- már-Bereg megye lakói is •— ezt a saját bőrükön érzik. Éppen ezért — tekintettel a kialakult s tovább fokozódó feszültségekre a kormányzatnak már rég be kellett volna nyújtania és elfogadtatnia a területfejlesztési törvényt. Ám ez csak az egyik szükséges feltétel, hiszen talán még ennél is fontosabb az, hogy a kormányzatnak minden lépését, minden beterjesztett költségvetését át kellene hatnia a regionális politikának. így kellett volna lennie ennek a különböző törvényeknél is az adótörvényektől a vagyonpolitikai irányelveken és a világkiállítási döntésen keresztül az oktatási- és a környezetvédelmi törvényig. Ehelyett, ennek hiányában ráadásul az Antall- kormány eltörölte a regionális beruházási adókedvezményeket. Nem fogható fel önkormányzat-barát, s a nehezebb helyzetben lévő önkormányzatokat segítő intézkedésként az új céltámogatások tervezett drasztikus csökkentése. Hiszen az anyag — nagyon helyesen — mutat rá az infrastruktúrafejlesztés fontosságára, így a települési közműfejlesztések szerepére is. A közműfejlesztésnél talán még fontosabb az út-, vasút- és a telefonfejlesztés. Ez utóbbinál, tehát a telefonnál valami elkezdődött, de messze nem a kívánatos tempóban és igények szerint, míg az útberuházá- soknál különösen az autópálya-építéseknél jelentős csúszásban vagyunk. Majd két évet vesztettünk, s példánk az M3-as autópálya a tervek szerint nem lesz kész még a Világkiállítás időpontjára sem. A Világkiállítás — mint ahogy azt már akkor is elmondtuk — egyébként sem tűnik a regionális politika mintájának, hiszen a költségvetési pénzek kizárólag a budapesti helyszín előkészítésére lettek előirányozva. Magángazdaságok támogatásával A határozati javaslatból egyetértünk az infrastruktúra kiemelt szerepével és a térségi szemlélettel, valamint a működő eszközrendszer összehangolásának fontosságával. Ez utóbbinak a hiányára jó példa volt a Foglalkoztatási Alap és a Területfejlesztési Alap koordinálatlansága, az együttműködés teljes hiánya. Központi jelentőségűnek, de ugyanakkor enyhén szólva bátor célkitűzésnek tartjuk a területi GDP-nak, mint mérőszámnak a szerepeltetését, hiszen ilyen ma még nem létezik az országban. Félő, hogy a tervezett hároméves ciklus utolsó évére — tehát csak 1995-re — lesz csak egy valamennyire is használható mérőszámunk. A célkitűzés azonban méltánylandó. A magángazdaságok támogatásával, segítésével egyetértünk, ám nem győzzük hangsúlyozni a mezőgazdasági típusú támogatások során, hogy ez nem irányulhat a szövetkezeti szektor ellen, különösen ha ez utóbbi egyébként is jobban megállná a helyét. Legfontosabb feladat és kötelesség Egyetértünk azzal a céllal, hogy az eszközöket elsődlegesen a keleti országrészre - ezen belül is felhívnám a legelmaradottabb megyére Sza- bolcs-Szatmár-Beregre a figyelmet — kell koncentrálni. Szintén támogatni tudjuk a döntéshozatali decentralizációt, a regionális ügynökségek megteremtését, s nagy várakozással nézünk a PRAHE-prog- ram megvalósítására is. A hátrányos helyzetet mérő mutatóknál viszont kifogásoljuk, hogy nem súlyoz a kormány a mutatók között, s valószínűleg az is megkockáztatható, hogy kevesebb mérőszám is elég lenne. Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy egy elfogadható tárgyalási anyagot képez az előttünk fekvő határozati javaslat, ám számos pontját pontosítani és javítani lehet. Ebben a munkában számíthatnak a FIDESZ-frakció aktív közreműködésére, hiszen a területfejlesztés és a regionális politika megítélésünk szerint központi jelentőségű. Az elmaradott térségek további leszakadásának megakadályozása, az ott lakók életének, életkörülményeinek javítása az új parlamenti demokrácia egyik legfontosabb, kikerülhetetlen feladata és kötelessége. Mindenki azt csinál, amit akar Beszélgetés Csurka Istvánnal Tokajban az átvilágításról, a nemzetépítésről, a magyarságról Nagy Attila Tibor □ Nem bánta meg, hogy egy évvel ezelőtt megírta a Néhány gondolat a rendszerváltásról című munkáját? — Nem, egyáltalán nem, semmi okom nem lett volna rá. Ahogy mondani szokták, az élet engem igazolt. Azok a kóros tendenciák, amelyeket abban a dolgozatban felmutattam, kiteljesedtek. Az MDF nem fogadta meg a tanácsomat és a szétesés határán van. □ Ön szerint az MDF-et újabb ellentétek fogják megrázkódtatni? — Nem fogják megrázkódtatni újabb ellentétek. Ahhoz, hogy egy szervezetet belső ellentétek, feszültségek rázkód- tassák meg, ahhoz az kell, hogy abban legyenek feszítő elemek. □ Csurka úr! Lelkileg hogyan élte meg az MDF-fel való szakítást? Azért is kérdezem, mert Ön ennek a pártnak egyik alapítójaként ismert. — Hát ez keserves dolog. Belátni azt, hogy tehetetlen és nem tudja megváltoztatni a rossz irányba fordult menetet, de nem hunyhattam be a szemem, a fejemet nem dughattam a homokba. □ És ez nem járt együtt azzal, hogy barátai elfordultak Öntől? — De együtt járt azzal is. □ Nemrég átvilágította Balázs Attila felvétele magát. Utalások történtek arra, hogy nemcsak ön volt beszervezett ügynök, hanem mások is. Megnevezne ezek közül néhányat? — Hát én sok emberről tudok egyet s mást, de nem azért végeztem el az átvilágításomat, hogy hetvenkedjek és rámutogassak azokra, akik ennél sokkal komolyabban belekeveredtek. □ Nem attól tart, hogy nem tudná bizonyítani? — Ezt úgy gondolom, senki sem tudja, de mindent bizonyít a közszereplés. Azt kellene megnézni, ki, mit miért tett. □ A Magyar út Körök programtervezetében az szerepel, hogy nemzetépítő államra van szükség. Tudná ezt konkretizálni? Gondolom, a nemzetközi kapcsolatok továbbra is előnyben lennének, a kisebbségekkel szembeni tolerancia a nemzetépítő államban is megmaradna. — Természetesen. A nemzetépítő állam fogalma azt takarja, hogy az államnak erősnek kell lennie, meg kell tudni teremtenie azt a helyzetet az országban, hogy a gyengék, az elesettek, akik érdemtelenül jutottak ebbe a helyzetbe, ne legyenek továbbra is iszonyatos módon megterhelve, tehát legyenek képesek utód nevelésére, egy minimális európai életszínvonal elérésére, megtartására, legyenek egyenlő esélyeik a privatizációban, az oktatásban, a nevelésben. Ehhez nem elég a kimondott, kinyilvánított demokrácia, hanem erős hatalom kell, mert az államot senki sem veszi komolyan, a kormányt sem, és mindenki azt csinál, amit akar. □ Ezt gondolom nem szó szerint érti... — De szó szerint értem. Nézze minden törvényből azt tartják be, ami számukra a legjobb. Ami nem, azt azonnal tűz alá veszik, módosítgatják. Ilyen tanács, ilyen szövetség, ilyen alakulat megszavazta tavaly az ÁFA törvényt (nem én). Tíz százalék volt, amikor beterjesztették, akkor levitték, fél évvel később felvitték... □ Abból, hogy „mindenki azt csinál, amit akar” adódnak a korrupciók is? Még nem tudunk ezekről, és idáig bizonyítani sem sikerült. Ön tudná bizonyítani? — Adott esetben sok mindent tudnék bizonyítani, de hát ez Lengyel László ügye, ezzel nem foglalkozom. □ Ön még az MDF-fel való végleges szakítás előtt kijelentette bizonyos képviselőjelölteket le fognak vizsgáztatni magyarságból. Miből állna ez a vizsga? Milyen mércéknek kell megfelelnie az illetőnek ahhoz, hogy bebizonyítsa magyarságot? — Aki képviselő akar lenni, annak ezelőtt a vizsga előtt teljes fegyverzetben kell megjelennie. A vizsgát nem szó szerint kell érteni, ez nyilvánvaló. Elbeszélgetünk a képviselőjelölttel, megnézzük mit csinált ez az ember, mi várható tőle. □ Volt-e olyan pillanat, amikor Ön abba akarta hagyni a politizálást? — Nem. Sokan akartak rábeszélni korábban is, hogy most hagyjam abba, azonnal hagyjam abba. □ Elmegy-e Horthy kende- resi temetésére? — Hogyne, természetesen. Ez a Magyar Fórumból is kiderült és még más módon is megpróbálom támogatni. □ Mit vár a Magyar Igazság Párttól az 1994-es választásokra? — Meglepetést fogunk okozni. A térség biztonságáért Az EDU-konferencia zárónyilatkozata Budapest (KM) — A Magyar Demokrata Fórum, az Európai Demokrata Unió teljesjogú tagja volt a házigazdája a szervezet 16. kongresszusának szeptember 1-3. között. A rendezvény célja volt előmozdítani a térség biztonságát, szorosabbá tenni a gazdasági együttműködést, segítve a volt szocialista országokat, így hazánkat is a gazdaság stabilizálásában, valamint egy átfogó környezetvédelmi rendszer kiépüléséhez hozzájárulni. Másrészt kinyilvánított célja volt, hogy kifejezze elismerését a magyar nép és az Antall-kor- mány eddigi teljesítményéért, megerősítve, hogy az az út, amelyen járnak helyes. A rendezvény sikerét olyan személyek jelenléte garantálta, mint Helmuth Kohl német kancellár, Carl Bild svéd miniszterelnök, Alois Mock osztrák külügyminiszter és még tíz másik ország kormánytagjai. A rendezvény befejeztével a résztvevők zárónyilatkozatot fogadtak el, melyben megfogalmazták a jövőre vonatkozó céljaikat, teendőiket. Budapesti nyilatkozat kimondja: A kommunizmus bukása és a szocializmus felszámolása nyomán az egész európai kontinens egyedülálló lehetőséghez jutott a szabadság, a béke és a prosperitás biztosítása terén. Ezt a történelmi lehetőséget nem szabad elszalasztani. Az új kelet- és középeurópai demokráciák csak gyors és átfogó reformmal rendszerváltozással juthatnak el a demokráciához és jóléthez. Azok, akik késlekednek és nem képesek megvalósítani a reformokat, szegénységre és nélkülözésre vannak ítélve. Az egész európai kontinens szempontjából döntő jelentőségű az oroszországi fejlődés. A demokrácia támogatásáról a nyilatkozat első hat pontja kimondja: 1. Elismerjük, hogy az új közép- és kelet-európai demokráciák többsége a szocializmus szörnyű öröksége ellenére figyelemre méltó eredményeket ért el a politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésben. Az ökológiai szempontból is felelős szociális piacgazdaság alapelveit megvalósító működőképes gazdasági rendszerek kiépítése a vártnál sokkal több időt vesz igénybe. 2. Elkötelezetten támogatunk minden olyan reformot, amely következetesen halad egy ökológiai szempontból is felelős szociális piacgazdaság megvalósítása felé, amelynek célja a szocializmus által hátrahagyott súlyos problémák felszámolása. Felhívjuk azokat az államokat, amelyek elindultak ezen az úton, hogy tegyenek meg minden szükséges erőfeszítést, és a lehető legrövidebb időn belül biztosítsák a szociális piacgazdaság működőképességét. 3. Felhívjuk a nyugat gazdag, kialakult piacgazdasággal rendelkező országait, hogy bilaterális kapcsolataikban és a nemzetközi szervezetekben a lehető leghatékonyabban támogassanak minden ilyen reformot. Különösen fontos ebből a szempontból a szabadkereskedelem. Említésre méltó hozzájárulásnak tartjuk az Európai Közösség „Európai szerződéseit”, valamint azokat a bilaterális kereskedelmi megállapodásokat, amelyek lehetővé teszik a szabad kereskedelmet és segítik a piacgazdaság működését. 4. Ezekben a társadalmakban a reformok, ezen belül a gazdasági reformok sikere a nyugati országokéhoz hasonló sikeres demokratikus fejlődés legfontosabb feltétele. A társadalmi jólétet fokozni és eredményeit a társadalmi igazságosság elvei szerint elosztani képes szilárd gazdasági rendszer fejlődése elválaszthatatlan egy demokratikus parlamentáris rendszer és a jogállamiság megteremtésétől. 5. Parlament nélkül nincs demokrácia; demokratikus, egymással versengő politikai pánok nélkül nincs parlament. Ezért az EDU minden újonnan születő demokráciában aktívan támogatja a hasonlóan gondolkodó pártok fejlődését. Ezt hivatott szolgálni egy kutatási, oktatási és támogatási program. A program segíti az EDU soraiba tömörült pártok fejlődését és támogatja az ilyen pártok létrejöttét azokban az országokban, ahol ilyenek még nem léteznek. 6. A közép- és kelet-európai országokban a kommunista diktatúra, a szocializmus következményeit nem szabad elfelejteni; nem engedhető meg, hogy a feledés és a megbocsátás kitörölje emlékezetünkből ezt a korszakot. A volt kommunista országoknak közösen meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megfelelően rögzítsék az utókor számára a kommunizmus brutalitásait, kegyetlenségeit és bűntetteit, hogy az utánunk következő nemzedékek a bűnök, a hibák, a hibás politikai ismeretében levonhassák a szükséges történelmi tanulságokat és ne essenek kísértésbe, ne fogjanak hasonló társadalmi kísérletekbe, hiszen ezek paradicsomi állapotokat ígérnek, de a pokolba viszik az emberiséget. Budapest (KM) — Az MSZMP-hez ragaszkodó párttagok sorainak rendezésére alakult ideiglenes szervező bizottság még február közepén, a Munkáspárt névre változtatás előtt nyilvánosságra hozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt nem szűnik meg, hanem akár szerény taglétszámmal, csekély anyagi lehetőségek birtokában is tovább tevékenykedik. Augusztus 9-én a Fővárosi Bíróság bejegyezte a Magyar Szocialista Munkáspártot, így az új párt megújúló tevékenysége egyik első lépéseként megalkotta szervezeti szabályzatát, kidolgozta programját, létrehozta vezető szerveit. Az MSZMP titkára Fazekas László, titkárhelyettes Csaba Elemér, Fórizs József. 1993. szeptember 8., szerda Új párt az MSZMP
