Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-07 / 208. szám
1993. szeptember 7., kedd GAZDASÁG Kelet-Magyarország 13 Nehéz megállni, még nehezebb kiszállni Kérdések Kínál Jánoshoz, aki sorra vásárol üzleteket Nyíregyházán, de zárva tartja azokat Elek Emil felvétele Nyíregyháza (KM - MCS) — Nyíregyházán egész vendéglátóipari birodalmat mondhat magáénak Kínál János budapesti vállalkozó. Viszont a megvásárolt illetve bérbe vett egységeket sorra zárja be, egyedül a Gösser Söröző üzemel. Szerdán újabbal, a Szabolcs Szállóval bővült a birodalom. Hogy mennyire igazak a pletykákban hallott nagyszabású tervek, arról Kínál urat az árverés után kérdeztük. □ Kevesen tudják, miért Nyíregyházán kezdett üzleteket vásárolni? — Korábban, amikor zöldség-gyümölcs forgalmazással foglalkoztam hetente három- szor-négyszer is jártam Szabolcsban, ismertem az itteni viszonyokat. Olvastam az újságban, hogy kiadók az üzletek, eljöttem megnézni őket, pályáztam és nyertem. Akkor már vendéglátással foglalkoztam, hiszen 1985-ben Tihanyban nyitottam egy egységet. Amikor a Gössert beindítottam nem volt megállás, bár akkor szívesen eladtam volna az egészet, de nem volt vevő. Azután következtek az újabb vásárlások. □ A belváros sokszor az Ön nevétől hangos, hiszen rengetegen bírálják azért, mert a központban két üzlet bérleti jogát megszerezte, bezáratta őket és raktárnak használja. A művészek a Pál Gyula terem átvétele miatt különösen or- rolnak. A közgyűlésen is sokszor téma a két rendezetlen üzlet helyzete. Sokan arra bíztatják a képviselőket, vonják vissza a bérleti jogot. Milyen tervei vannak a belvárosi üzletekkel? — Bírálói és irigyei mindenkinek vannak, de egy sem ad hozzá pénzt, hogy befejezzem a boltok átalakítását. Ahhoz, hogy egy boltot jól megtervezzek kell fél év. □ Az a félév már letelt... — Az igaz, de közben volt egy budapesti beruházásom, a Rekord Aruház. Úgy érzem, amíg az egyiket nem fejezem be, kár belekapni a másikba. Ha belefogtam volna a két nyíregyházi bolt átalakításába, lehet, hogy tönkrementem volna és akkor a bankoké lett volna az egész. így viszont biztosan az enyém és nem az frigyeké és a kritizálóké. □ Exkluzív húsáruház, színvonalas élelmiszerbolt lesz belőlük, lehet hallani a pletykákat. Közben megvásárolta a sóstói Krúdy Szállót, a víztornyot, a Svájci-lakot, a kádfürdőt és ismét csak bezáratta a szállót. Luxusnak tűnik mindez. — Úgy gondolom, hogy saját magam jobban tudom finanszírozni a nem üzemelő egységeket, mint ha szétszórtan kezdeném el működtetni. Ehhez tudni kell, hogy a 8000 négyzetméteres, mintegy egy- milliárd forint beruházású Rekord Áruházat csak úgy lehet üzemeltetni, ha befejezem a terveket. Ha otthagytam volna félbe, biztos, hogy tönkremegy. Az most úgy ítélem meg, hogy szuperül megy. A következő lépés Nyíregyháza lesz. A két boltot próbáltam beindítani, foglalkoztatási alapból igényeltem támogatást, de csak töredékét adta meg a munkaügyi központ. Ha így állnak hozzá, én miért tegyek többet? Amíg máshol jobban támogatnak, szuverén jogom eldönteni, hogy hol és milyen beruházásba kezdek. Az biztos, hogy Nyíregyházán a belvárosban 3-4 élelmiszer boltot nyitok és a Sóstót is rendbe teszem. Utóbbi helyen azokat az egységeket kell beindítani, amelyek megélnek és eltartják magukat. Azt tudni kell, hogy manapság a vendéglátás bevétele országosan 40 százalékkal csökkent. Mindez Nyíregyházán is tetőzik. Emiatt a sorrendiségen is gondolkozni kellett. Először az élelmiszerboltok kialakítását tervezem, majd egy év alatt a Szabolcs Szállót fogom átalakítani. Három-négy csillagos szálloda lesz, ahol az elegánsabb részt az üzletembereknek, közéleti személyiségeknek kínálja, ugyanakkor a turistákról sem feledkezünk meg. Közben még a sóstói felújításokat is megindítom. Ott egy üdülőcentrumot tervezek négycsillagos szállodával. □ Nem érzi úgy, hogy túlköltekezett és emiatt tartja zárva a megvett vendéglátóipari egységeket? — Nem, a sorrendiséget meg kell találni. Ráadásul más akadályok is jelentkeztek. A Krú- dyt például megvettem tavaly decemberben és egy hónapja van csak építési engedélyem, de még mindig vannak vitás dolgok. Szerintem abszolút nem rajtam múlik, hogy a szálló még nincs kész. Hozhatnám példának a győri beruházásokat, ahol a jövő hónapban hat egységet nyitok és egy évvel később vettem meg az elsőt, mint Nyíregyházán. Másak voltak az elbírálások, a munkahelyteremtő támogatások, másként ment az egész. Az itteni polgármester és a város maximálisan támogat, de mások nem. Négy éve a Gössert 40 emberrel nyitottam meg, egyfolytában foglalkoztatom, becsületből télen és nyáron sem küldöm el őket. □ A Szindbád Sörözőt ne hagyjuk ki a sorból. Megmarad sörözőnek? — A héten elkészülnek a tervek, még nem döntöttem a kőnkért hasznosításáról. □ A hírek szerint a Nyírségi Nyomdában akart a Rekord mintájára egy élelmiszeráru- házat nyitni. A méreteket nézve ez már valóban túl sok lett volna... — Második Rekord Áruházát nem nyitok sehol, ez tény. Kisebbet igen, de aki ekkora beruházásokba fog, az nem látja a végét, előbb utóbb csőd lesz belőle. A Rekord sikerült, de ahhoz nagyon sok jó szakember és temérdek pénz kell. A jelenlegi helyzetben pénz nincs, árualap mindig csökken, a vásárlók egyre szegényebbek, emiatt Rekord Áruház méretben manapság gondolkozni nem szabad. Naponta legalább húszán megkeresnek képtelenebbnél képtelenebb ötlettel, hogy nyissunk közösen áruházat, vagy felajánlanak árukat, illetve felépít nekem egy üzletet és odaadja üzemeltetésre. Nem foglalkozom senkivel sem, nem közösködöm. Csak addig vállalok, ameddig önmagam tudom működtetni az egységeket és átlátom az egész folyamatot. Nyíregyházán is csak én vagy valamelyik vállalkozásom fogja üzemeltetni a 3-4 kisebb élelmiszerüzletet. A Rekord az már egy részvény- társaság, amiben amerikaiak is tulajdonosok. □ Az újabb beruházásokra újabb külföldieket hoz, csak így megoldott a finanszírozásuk? — Nem hiszem. Nekem két kft.-m van, nem célom újabb társaság létrehozása. Ezt csak átok csinálják, akik valamelyiket tönkre akarják tenni. Nem módszerem, hogy egyikből a másikba mentsem a pénzt, megfelelő vagyonnal és háttérrel rendelkezik mind a kettő. A külföldi tőkebefektetése bizalmon alapul. A mai bizonytalanság és a jelenlegi lehetetlen állapot nem biztos, hogy a külföldi pénzt vonzza. Váltig azt állítom, hogy a külföldi nem akar pénzt befektetni, csak piacot akar vásárolni. Amely termék a külföldinek konkurencia a piacon, annak gyártását megveszi és kivonja a piacból, tovább őt az üzlet nem érdekli. □ Akkor Kra úrnak, külföldi üzlettársának is hasonló célja volt? — Nem, ez egy régi kapcsolat. Ő nem egy akkora befektető, aki többet és többet akar. A kisbefektető külföldiek megtalálják idehaza a maguk partnerét, a nagybefektetők inkább spekulálnak. □ Ha ennyire nincs elegendő pénz az átalakításokra, az egységek beindítására, akkor miért vásárolja meg folyamatosan az országban a vendéglátóipari egységeket, miért nem tud egy határt húzni magának, amely után lemond a vételekről, s másra koncentrál? — Ha holnap hoz egy jó vevőt a vállalkozásaimra, már meg is húztam a határt. Nehéz megállni és még nehezebb kiszállni. Nem lehet az, hogy fogom és otthagyom, ezt csinálni kell szívvel és lélekkel. Azért folyamatosan adok-ve- szek, ha látok egy érdekesebbet megveszem, de ugyanígy vagyok az eladásnál. Teljesen megszüntetni az egészet abszurd gondolat. □ Talán attól fél, ha piacra dobná vállalkozásait az esetleges negatív pletyka miatt leesne azok árfolyama? — Nem. Ez nem egy volt állami tulajdon, amit annyiért adunk, amennyiért viszik. Ennek szabott az ára, de nem akarom eladni. Viszont a vendéglátás és az élelmiszer területen kívül másba nem fogok bele, mert nem értek hozzá, nem az én asztalom. □ Az autópálya sem érdekli, illetve az orosz és ukrán piac közelsége? — Az előbbi nem. Az utóbbinál tavaly foglalkoztatott egy-két üzleti lehetőség, emiatt kiutaztam Kijevbe. Ennyi elég volt, majd esetleg tíz év múlva. Munkanélküliek csoportos képzése Idén 1100-an kaptak állást, és még 900 ember elhelyezésére van mód Kölcsön Brüsszel (MTI) — Az Európai Befektetési Bank (EIB) 13 millió ECU-s kölcsönt hagyott jóvá Lengyel- ország erős kömyezetszeny- nyezés alatt áló erdeinek védelmére. Az Európai Közösség pénzintézete 20 évre adja kölcsönét, amely az elkövetkezendő két évben 20 ezer hektárnyi erdő telepítését teszi lehetővé. A bank ezzel együtt összesen már 303 millió dollárnyi hitelt folyósított Varsónak a piac- gazdasági átalakulás kezdete óta. A kelet-közép-euró- pai gazdaságok átállítására átutalt EIB-kölcsönök ösz- szege 1,7 milliárd ECU. Tatabánya (MTI) — Soron kívül csaknem 22 millió forinthoz jutott központi forrásból a foglalkoztatások támogatására Komárom-Esztergom megye; ezenkívül, azáltal a megyei munkaügyi központnak lehetősége nyílott a munkanélküliséget mérséklő központi programokhoz csatlakozni, további 17 millió forintot bocsátottak rendelkezésükre. így a korábbinál több pályakezdőt és különösen hátrányos helyzetű munkanélkülit tudnak segíteni és több átképző-továbbképző tanfolyamot indíthatnak a megyében. Támogatják például azokat a cégeket, társaságokat, amelyek vállalkoznak a már legalább fél éve munka nélkül lévők foglalkoztatására: a dolgozó bérének és az azt terhelő járulékoknak felét utólag megfizetik a munkáltatónak. Ilyen módon az idén már 1100-an kaptak állást, s a most terven felül kapott összegből további 900 ember elhelyezésére nyílik lehetőség. A munkába állás esélyeit növelik az egyéni és csoportos tanfolyamok szervezésével is: az eddigi 13 tanfolyam mellett most további 18 tanfolyamot indítanak, egyebek között számítástechnikai, pénzügyi, egészségügyi, vállalkozói gépkezelői, minősített hegesztői szakmákban. Az idén 1500 munkanélkülit tudnak bekapcsolni az egy hónaptól másfél évig tartó csoportos képzésekbe. A tanfolyamok ingyenesek. Anyagilag támogatják azokat is, akik az egyéni képzést vállalják, s indítanak pályakezdők számára is kurzusokat. Komárom-Esztergom megyében egyébként a legújabb felmérések szerint 23500 munkanélkülit tartanak nyilván, ez a keresőképes lakosság 14,7 százaléka, ami az országos átlagnál magasabb. Profit befektetési alapot hoztak létre Budapest (MTI) — Újabb befektetési alap jött létre Profit néven, amely hamarosan megkezdi befektetési jegyeinek kibocsátását. Az alapot a Kereskedelmi és Hitelbank Befektetési Alapkezelő Kft. szervezi. Mindezt az alap létrehozói jelentették be. Elhangzott, hogy a zárt végű alap futamideje 1997. január 31-éig terjed. így az általa kibocsátott befektetési jegy adókedvezményre jogosít. A befektetési jegyekből befolyó összeget alapvetően állampapírok megvásárlására fordítják. Az alap portfoliójában minimálisan 50 százalékos mértékben állampapírok — államkötvények és kincstárjegyek lesznek, emellett más, biztonságosnak nevezhető értékpapírokat vásárolnak. Ebbe a körbe banki garanciával ellátott megbízható vállalati kötvények tartoznak. A jegyzés szeptember 6- án kezdődik, a Kereskedelmi Bank Rt. és az Ibusz Bank összesen 145 fiókjában. A papír megvásárlása diszkontáron történik. Ez azt jelenti, hogy aki szeptemberben jegyez befektetési jegyet, az olcsóbban jut hozzá, mint aki ugyanezt novemberben vagy decemberben teszi. A szeptember 6-ai diszkontár 10 ezer forintos névértékű papír esetében 9640 forint. Az alap kezelői úgy tervezik, hogy a minimális saját tőke eléri a 800 millió forintot. Erre biztosíték, hogy az alap mögött meghúzódó Kereskedelmi Bank Rt. 800 millió forint erejéig garanciát vállal. így, ha az alapba mégsem jönne össze ennyi pénz, a hiányzó összeget a bank kipótolja. A saját tőke maximális nagysága 3 milliárd forint lehet, vagyis ennél több jegyzést nem fogadnak el. Ilyen veszély azonban nem várható, hiszen — mint elhangzott a sajtótájékoztatón — jelenleg igen nagy a konkurencia. Számos új alap kínálja befektetési jegyeit és általában ezek várható tőkéje nem haladja meg az 1 milliárd forintot. A jegyzés megkönnyítése érdekében a Kereskedelmi Bank Rt. hitellel segíti a befektetőket. Rövid és hosz- szú lejáratú hitelt egyaránt biztosít, így 35 százalékos készpénzbefizetés is elegendő a 10 ezer forintos jegyek megvásárlásához. A rövid lejáratú hitel az adókedvezmény felvételéig szól. Kamata megegyezik a mindenkori jegybanki alapkamattal, amely jelenleg 19 százalék. A hosszú lejáratú hitel kamata induláskor 22 százalék lesz, melyet 1 százalék jutalék is kiegészít. A befektetési jegy várható hozama 30-40 százalék körül alakul. Indiai banksztrájk Bombay (MTI) — Teljesen megbénult India bank- rendszere csütörtökön a tisztviselők egynapra tervezett sztrájkja miatt — jelentette a Reuter. A munkabeszüntetésben csaknem 1 millió banki alkalmazott vett részt; magasabb fizetést követelnek és tiltakoznak az esetleges privatizáció ellen. Indiában 1969-ben és 1978-ban, két fázisban álla mosították a bankokat, ám a kormány idén júliusban engedélyezte három magánbank létrejöttét. A banki alkalmazottak szakszervezetei attól tartanak, hogy meglévő pénzintézeteket is a magántőkének akar eladni az indiai kormány. Árfolyamok Tőzsde —Ilin i liiiiwiiBiiiiiiiiiii 'iiiiiim^^ Index szeptember 6.: 995,57 (+78,92) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. szeptember 6. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 149,95 143,75 141,67 142,37 Ausztrál dollár 59,77 61,01 60,08 6038 Belga frank(lOO) 262,06 266,72 264,06 265,22 Dánkorona- 13,78 14,04 13,90 13.96 Finn márka 15,97 16,37 16,11 16,21 Francia frank 16,17 16,45 16,25 16,33 Holland forint 50,29 51,78 51,11 51,33 ír font 132,03 134,63 132.39 133.403 Japán jen (100) 88,12 8932 88,72 89,02 Kanadai dollár 69,23 70,63 69,89 7033 Kuvaiti dinár 307,10 312,60:09342 31030 Német márka 57,12 58,08 57,40 57,64 Norvég korona 13,04 13,28 13,12 13,18 Olasz lírat 1000) 58,06 59,34 58,48 58,80 Osztrák sc.( 100) 812,25 825,85 816,10 81930 Port. esc.(lOO) 54,94 56,04 55,56 55,84 Spanyol pes.(lOO) 69,34 70,86 69,93 7031 Svájci frank 64.87 65,95 65,13 65,41 Svéd korona 1132 11,78 11.66 11,72 USA dollár 92,02 93,58 92,74 93,14 ECU 107,80 109,76 10830 10830.
