Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-07 / 208. szám
1993. szeptember 7., kedd HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 Három változat egy témára Mini-Hongkong Záhony térségében? 0 A különleges gazdasági övezet nem álom Záhony (KM) —- Nem újkeletű a téma, lapunk is foglalkozott már vele, s legutóbb a Heti Magyarországban is jelent meg egy publikáció Záhonyról, ahol különleges gazdasági övezet létrehozásán fáradoznak. Miért vállalta a polgármester és munkatársai az ezzel járó gondokat? — kérdeztük Bajor Tibor polgármestertől. Az előzmények — Választhattunk: vagy várjuk a kormánytól, a parlamenttől, hogy lépjen, vagy keressük a lehetőségeket, a forrásokat ahhoz, hogy kijussunk a zsákutcából. □ Kérem, vázolja a különleges gazdasági övezet létrehozásának szükségességét. — A geopolitikai helyzet adott Záhonyban ahhoz, hogy valamilyen nagyobb gazdasági egység jöjjön létre. A téma kapcsán bárkivel is tárgyaltunk, a vége mindig az lett, hogy a vállalkozónak — főleg a nyugatinak — az utolsó pont, ahol jelenleg törvényekkel deklarálva biztonságban van a pénze Kelet-Európa felé — ez Záhony. Ebből következik: adva van a lehetőség arra, hogy egy európai szintű összegyűjtő és elosztó bázis jöjjön itt létre. Ehhez kapcsolódnának a szolgáltatások, és a járulékos beruházások. Azon a bizonyos kihelyezett kormányülésen a megye fejlesztési programját meghatározva sikerült elérnünk, hogy ebben a programban úgy szerepelt Záhony, mint egy különleges gazdasági övezetnek a jövőbeli helye. — Tanulmánytervekben kellett vázolni az elképzeléseket. így jutottunk el az Euro- projects B Kft.-hez, amely felvállalta Magyarország és Európa, és az Immas Kft. pedig Magyarország és a volt Szovjetunió utódállamai számára a tanulmányterv elkészítését. Baja Tibor A július 2-i konferenciát követően a tanulmányok alapján három program körvonalazódott. □ Kérem, részletezze ezeket! — Az első program a Területfejlesztési és Környezetvédelmi Minisztériumhoz és a Phare-programhoz kapcsolódik. Létre kell hozni a kistérségi társulásokat, amelyek a megye fejlesztési programjához csatlakoznának. A döntő beruházási összegeket a magyar államnak kell előteremteni. A Phare ehhez segítséget, lehetőséget nyújt. Lényege, hogy az itt élő embereknek lehetőséget kell teremteni a vállalkozásra, hogy majd nagyvállalkozókká, társas vállalkozókká váljanak. A kistérség településeinek 30-40 év múlva lehetőségük lesz arra, hogy a régió tőkeerős területté váljék. A program lassú és biztos, megalapozott fejlődést kínál, amelynek állandó konszenzuson kell alapulni. Én azonban nem hiszem, hogy ma az emberek annyira optimisták, nyugodtak, hogy hajlandók legyenek fölvállalni egy ilyen hosszú távú programot, hiszen hatása a napi életben szinte kimutathatatlan. — A második az amerikai-izraeli elképzelés. Innen származik a mini-Hongkong kifejezés is. Ez a program abból indul ki, hogy a térség a költségvetésből elszívó hatású. A gazdasági tevékenységet egy jól szervezett tőkés nagy- vállalkozás venné a kezébe egy konkrétan meghatározott 300-400 négyzetkilométeres területen belül. Ez magánvállalkozási alapon működne, a vállalat belső életébe, tevékenységébe — ha egyszer a működési területet átadta — a magyar kormány nem szólhatna bele. Tehát helyi, belső szokások alakulnának ki, határozatok születnének. Ez a radikális program gyors változást ígér, hiszen itt három é\ alatt a lakosság száma 4-5-szörösére emelkedne. A kistérség a társult községekkel — Záhony mellett Tiszaszentmárton, Zsurk, Győröcske, Tiszabez- déd — ahol ma 10 ezer ember lakik, rövid időn belül négyötszörösére növekedne. Ennek a programnak a megvalósításához tehát egy nagyon kemény háttérprogramra is szüksége van, hiszen humánpoli- tikailag fel kell készíteni az embereket ennek a változásnak az elviselésére. — A harmadik elképzelés egy angol céghez kapcsolódik. Az angolok szerint Európa közepén nem lehet egy országon belül létrehozni olyan határ menti nagy gazdasági beruházást, amely a többi ország hasonló térségére hatással ne legyen. Tehát a záhonyi programot egyeztetni kell Szlovákiával, Ukrajnával... És már ott is vagyunk a Kárpátok Eurorégiónál, amelyet viszont messzemenően támogat az Európa Tanács, hisz egyezik a törekvés. így a Kárpátok Eu- rorégió az ET egyik nagy fejlesztési programja lehet, s ha így van, akkor megszerezhető az Európai Fejlesztési Bank támogatása. Ennek a programnak része, hogy szervesen a kormánnyal vállalkozási alapon kíván együttműködni. Az angol változat mintha ötvözné a magyar és az amerikai-izraeli elképzelést. Ehhez mindenképpen kell az ET hathatós támogatása. Buktatók □ A tanulmányokban vázolt elképzelések megvalósításának milyen gátjai vannak? — Csak tételesen: 1. A magyar jog nem ismeri a gazdasági övezet fogalmát. 2. Mindhárom program olyan kiváltságokat tart szükségesnek, amelyek a jelenlegi gazdasági versenytörvényekkel nem mindenben egyeznek. 3. Ha mi az Európai Gazdasági Közösségbe készülünk, nem hozhatunk olyan törvényeket, amelyek esetleg a közösség alapszabályával ellentétesek. Ám ezek a problémák megoldhatók. Első lépésként az kell, hogy a kormány a programot újratárgyalja. Itt most már az általános tanulmányterveken túl konkrét, részletekbe menő tervet kell kidolgozni, amelynek költségei magasak, amelyet egyetlen önkormányzat sem vállalhat magára. Ha a kormány kimondja, hogy támogatja a programot, van olyan cég, amely ezt az összeget biztosítja. □ Gondolom, nem teljesen önzetlenül. — Természetesen. Ki kell végre mondani: attól nem fog ide soha tőkés beruházni, ha mi elsírjuk, milyen szegények vagyunk. Politikai biztonság — Nálunk az az elképzelés alakult ki, hogy a beruházáshoz, a tőke beáramlásához fejlett infrastruktúra kell. Ez tévedés. A legnagyobb gazdasági övezetekben tevékenykedő szakemberek szerint ez csak a sokadik a rangsorban. Az első, és legfontosabb a politikai biztonság. A gazdasági fejlődés törvényszerűen megteremti a szükséges infrastruktúrát is. A fejlődéshez biztonság kell A vasút elképzelései arról, milyen szerepet vállal a különleges gazdasági övezetben Záhony (KM - Gy. L.) — Záhonyban és térségében csupa olyan ember él, aki vagy vasutas volt, vagy most is az, vagy vasutas lesz — szokták tréfásan mondani az itteniek. A MÁV Záhonyi Üzemigazgatóságának ma is hatezer dolgozója van. Dr. Lőrincz Sándor üzemigazgatóval beszélgetünk arról, hogy mit jelent a vasút a település életében. Lépésről lépésre — A különleges gazdasági övezet nagyon jelentős és nagy dolog, azonban az én megítélésem szerint ehhez kis lépésekkel, fokozatosan lehet eljutni. A záhonyi átrakó körzet egy alap, bázis ahhoz, hogy ebből tovább lehessen lépni. Tevékenységünk valamikor szovjet-magyar, a KGST keretein belüli kereskedelmi feladatok megoldására épült, amelyek az ismert politikai-gazdasági változások miatt jelentősen csökkentek. Most éppen ezért nekünk más tevékenységre kell orientálódni. Maga az átrakás megmaradt, de az igény más és más lesz a jövőben is. □ Melyek ezek? — Elsősorban a szolgáltatásokat említem: csomagolás, zsákolás, tárolás és egyéb más igények is vannak. Es éppen ezek a tevékenységek az alapjai egy valamiféle gazdasági alakulatnak, egy nagyobb vámszabad területnek. Mi egyébként itt több céggel dolgozunk együtt. Mint például az ERDERT-tel Tuzséron, ahol kimondottan feldolgozás, osztályozás folyik, aztán a TÉKISZ Kft.-vel, amely ezer vagonos hűtőházzal rendelkezik és egyéb más tárolási lehetőségekkel. Aztán több kisebb céggel is együttműködünk, mint a Taurusnak a tuzséri telepe, a Transfer-R Kft., a Compack és még sorolhatnám. Ezek közül például a Tékisz- nek már van vámszabad területe, vámudvara, úgy tudom a Transfer-R Kft. is rendelkezik vámraktárral. Csíráiban tehát már magukban hordozzák egy nagyobb együttműködésnek, egy fejlettebb gazdasági formátumnak a lehetőségét. Jöhet a vállalkozó, ha«. □ A földrajzi helyzet, gondolom, vonzza a vállalkozókat. A vasút hogyan viszonyul az új vállalkozókhoz ? — Az említett kft.-k lényegében nem régiek, amelyekben a vasút is benne van mint Dr. Lőrincz Sándor részvényes. A Joulimpex Kft.- ben például 30 százalékkal, a Transfer-R Kft.-ben pedig 33 százalékkal. Váltanunk kellett, hiszen a már említett okok miatt az elmúlt négy évben 1400 fővel csökkentenünk kellett a létszámot, mert kevesebb volt az átrakodás. Míg például 1978-ban, a rekord évében 14 millió tonnát raktunk át, tavaly csak hat millió tonnát! □ Melyek a vasút konkrét elképzelései? — Elképzeléseinket jelen pillanatban igen szorosan behatárolják a lehetőségek. A szolgáltatási szféra tágításáról, szélesítéséről beszéltem, ami lehetetlen fejlesztés, beruházás nélkül. A MÁV a jelenlegi gazdasági helyzetben igen keveset tud fordítani erre. Éppen ezért egy olyan gazdasági társaság kialakítását tervezzük itt a záhonyi átrakó körzetben, amelyhez a vasút adná az apportot, és a vállalkozók pedig, akik erre hajlandók, a tőkét biztosítanák hozzá. így lehetne először létrehozni egy káef- tét, majd egy részvénytársaságot, amely a különleges gazdasági övezetnek egyik legfontosabb láncszeme lenne. □ Vannak-e olyan cégek, amelyek hajlandók beruházni? — Elég sok érdeklődő van. Nem vitás, hogy a magyarnyugati országok, FÁK-ma- gyar viszonylatban Záhonynak jövője van. Nyilvánvaló, hogy a FÁK tagországai gazdagok nyersanyagokban, viszont a nyugati országokhoz képest fejletlen a technológiájuk. Mivel a keleti országok pedig fizetési gondokkal küszködnek, elképzelhető, hogy nyersanyaggal is fizetnek majd. Ez pedig szinte tálcán kínálja a lehetőséget a feldolgozásra. Meggyőződésem, hogy ezeknek a gazdasági alakulatoknak, formációknak a létrejötte meg fog történni, hiszen a jelentkező igényt ki kell elégíteni. Ahhoz viszont, hogy mindebből valóság legyen, béke, biztonság kell... Gerc úr levele Az alábbiakban minden egyéb kommentár nélkül közöljük 1.1. Gerc úr, az Ukrán Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma miniszterének a záhonyi polgármesterhez intézett levelét. Tisztelt Bajor úr! Örömmel vettem tudomásul a munkatársaimtól származó információt arról, hogy az Önök városában megtartott ,.Záhony a Kelet Kapuja” elnevezésű konferencia igen nagy érdeklődést váltott ki úgy a magyar, mint számos más ország üzleti köreiben. A magyar illetékes minisztériumok képviselői, valamint a különleges gazdasági övezetről szóló tervezet elkészítői előadásaikban és hozzászólásaikban részletezték a kelet-európai országok gazdasági együttműködésének időszerű problémáit és távlatait, az elmélyítéshez szükséges feltételek biztosítására szőtt terveket és azok megvalósíthatóságát, valamint a régióval és a regionális együttműködéssel kapcsolatos elképzeléseit. Köszönetemet fejezem ki azért, hogy távollétemben... lehetőséget adtak Ivancso úr, a Kárpátaljai Megyei Tanács Külgazdasági Kapcsolatok Osztályának vezetője számára előadásának megtartására. Ennek során a konferencia résztvevői megismerhették Kárpátalja vezetőinek elképzeléseit, a vállalkozásokat és a külkereskedelmi tevékenységet legjobban elősegítő feltételek biztosítására ugyanúgy, mint a két ország helyi önkormányzatainak regionális együttműködésében elért pozitív eredményeit, valamint Ukrajna külgazdasági politikájának főbb irányzatait. Engedje meg, hogy megköszönjem azon hozzáállását, hogy részben Záhonyban tartsák meg a magyarukrán kormányközi gazdasági bizottságok titkárainak találkozóját, amelyben részt vettek szállítási szakértők is. Ez lehetővé tette a résztvevők számára, hogy megismerhessék az átrakó állomás működését, mely nagy jelentőséggel bír nemcsak a két ország kereskedelmének kiszolgálásában, hanem a Kelet-Nyugat irányú tranzit- szállítások megvalósításában is. Örömmel vettem a munkatársaim értesülését arról, hogy Ön készségét fejezte ki összeállítani — a magyar és ukrán kollégák, valamint az érdekelt vállalkozók támogatásával — a regionális együttműködésről, illetve annak további fejlesztéséről szóló anyagot. Szerintem ez jó alapja lesz a Kormányzati Gazdasági Bizottság vezetői soron következő találkozójának előkészítéséhez a különböző kérdések megtárgyalásához. 1993.07.04. Záhonyi pillanatok Györke László felvételei Peremvidék Záhony (KM) — Pócsik- né Vakula Agnes záhonyi pedagógus már eddig is számos helytörténeti anyagot gyűjtött össze a városról. Az anyag egyelőre még feldolgozásra vár. Ám az érdeklődő számára már most is kincsesbánya. Innen tudjuk, hogy írásos emlékekben Záhony neve először 1324-ben fordul elő Zahun alakban, majd 1334-ben ugyanolyan formában. Az említett időponttól megyegyűlések okirataiban személynevekben is feltűnik. Minden bizonnyal szláv eredetű a szó. Azonos az etimológiája, mint a székely- földi Zágonnak. Az -ony, -eny képzős helységnevek egyébként mocsaras, lápos vidékre utalnak. Ami ez utóbbit illeti, ahhoz nem fér kétség, sőt, hajdanában itt rizstermesztéssel is foglalkoztak. 1848 előtt Záhony úrbéres község volt. A településen 1870-ben 885-en laktak. Az 1872-ben épülő vasút hatására a kilencvenes években már ezernél több lakosa van a városnak. 1941-ben 1382-en, ’44-ben viszont csak 1228- an laktak itt. Záhony 1860-ban Szabolcs vármegyéhez tartozott, viszont egy 1923-as okirat arról tudósít, hogy Ung vármegyétől a települést Szabocs vármegyéhez csatolták.
