Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-06 / 207. szám
1993. szeptember 6., hétfő TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 Jövőre csökken a társasági adó Megállapodás az ÉT plenáris ülésén adó- és költségvetési ügyekben Tűz! •» Esztergom (MTI) — Tűz keletkezett vasárnap, a kora reggeli órákban hazánk legnagyobb templomában, az esztergomi bazilikában: az épület külső kupola alatti része gyulladt ki. Reggel fél 6-kor riasztották a tűzhöz az esztergomi városi tűzoltóságot, amely késedelem nélkül vonult a helyszínre. Az oltásban 55 tűzoltó 14 gépjárművel vett részt és 7 óra 52 perckor sikerült megfékezni a lángokat. A szakszerű és gyors beavatkozásnak köszönhetően a Főszékesegyház nagy értékű. freskóiban és műkincseiben a lángok nem tettek kárt, s vélhetően a tűzoltás során sem károsodtak a nemzeti kincsek. A tűz okát vizsgálják. Határkép Budapest (MTI) — A Határőrség központi ügyeletétől vasárnap délután kapott tájékoztatás szerint a tompái határállomáson a belépő személyforgalomban 3 órás a várakozási idő. A kilépő személyforgalomban Nagylaknál 5 óra, Ar- tándnál 3 óra a kényszerpihenő. A teherforgalomban a nagylaki határállomás kilépő oldalánál 10 órát, Ár- tándnál 6 órát vesztegelnek a kamionok és a teherautók, Gyulánál pedig 5 órát kell várakozniuk. Az utóbbi határállomáson a belépő teherforgalomban 4 órás a fennakadás. Záhonynál csak a kilépő oldalon kell várakozniuk a tehergépjárműveknek, ott is mindössze 1 órát. Budapest (MTI) — Az estig tartó vita során a jövő évi adó- és költségvetési tételek több pontjában sikerült megállapodni az Érdekegyeztető Tanács szombati plenáris ülésén. Jövőre a 40 százalékos társasági adó 36 százalékra csökkentését javasolják a felek, az eredetileg tervezett 38 százalék helyett. Megállapodtak abban is, hogy bevezethető a minimális adó, az eredetileg tervezett árbevétel szerinti 1,5 százalékos adóalap helyett 2 százalékkal. Ugyanakkor a munkaadók szolidaritási járulékát 7 százalékról 7,2 százalékra emelik, s további 0,3 százalékot fizetKenderes (MTI) — Immár magyar földön, a kenderesi családi kápolnában nyugszik vitéz nagybányai Horthy Miklós, egykori kormányzó, akinek földi maradványai Portugáliából érkeztek a gyászszertartás helyszínére. A volt államfő és felesége, Purgly Magdolna koporsóját, s az idén elhunyt fiúk, ifjabb Horthy Miklós hamvainak urnáját szombaton a kenderesi temetőben felállított baldachin alatt ravatalozták fel. Az újratemetést a Magyar Tengerészek Egyesülete kezdeményezte, Horthy ugyanis tengernagyként és kormányzóként támogatta a magyar Du- natengerhajózás létrehozását, ezzel Magyarországot visz- szasegítette a tengeri kereskedelmi forgalomba, aminek jogutódjaként működik jelenleg is a magyar tengerhajózás. A Magyar Tengerészek Egyesülete kapcsolatot keresett Horthy Miidós Portugáliánek be a munkaadók a Bérgarancia Alapba. Ez az alap a felszámolás alá kerülő vállalatoknál segít majd a bér- és végkielégítés-kifizetések teljesítésében. A munkavállalók terheinek csökkentése érdekében az általuk fizetendő szolidaritási járulék 2 százalékról 1,5 százalékra mérséklődik. A személyi jövedelemadóban az alkalmazotti kedvezmény helyett az adómentes jövedelem határa 110 000 forintra emelkedik, illetve levonható az adóalapból a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék. A hosszas alku alapján megszüntetés helyett a jelenlegi 1 000 forintról 1 200 forintban élő menyével, Ede Is he im- Gyulai Ilona grófnővel, aki hozzájárult az újratemetés megszervezéséhez. A grófnő döntését egy korábbi interjúban azzal indokolta: — Apósom határozottan kifejezte nekem azt a kívánságát, hogy amennyiben Magyarország még az én életemben felszabadul, hozassuk haza a hamvait. A szombati gyászszertartásra az ország minden részéből több mint ötvenezren érkeztek Kenderesre. A Horthy-család tagjai közül 56-an jöttek el számos külföldi országból. A végső búcsúztatáson ott volt a hazai közélet számos képviselője, köztük Boross Péter, Für Lajos, Surján László, Balsai István, Kádár Béla, Nagy Ferenc József, Szabó Tamás és Kiss Gyula. Antall József miniszterelnök az újratemetésen közvetlen családtagjaival képviseltette magát. A gyászszertatás után Horthy Miklós koporsóját nyolc ra emelkedik az adómentes üzemétkeztetési hozzájárulás összege. A kormányzat elfogadta, hogy 1994-ben 21,4 milliárd forinttal finanszírozzák a Foglalkoztatási Alapot. Ezt az összeget, amennyiben lehetséges, a Szolidaritási Alap átcsoportosításával, illetve más költségvetési forrásokból biztosítják. A felek egyetértettek abban, hogy novemberben, még a költségvetési törvény jóváhagyása előtt további tárgyalást kezdenek a családipótlékról, a szociális törvény, a foglalkoztatási törvény módosításáról, a bérgaranciarendszer részleteiről, a minimálbérről, illetve a jövő évi bérajánlásokról. tengerésztiszt, Horthy Miklós- né koporsóját nyolc kenderesi fiatalember, az ifjabb Horthy Miklós hamvait tartalmazó urnát Dávidházy András, a Magyar Tengerészek Egyesületének senior kapitánya vitte és helyezte el a családi kápolnában. A kriptában a tengerészek hagyományos módon, a Tengerész Temetési Imával búcsúztak egykori főparancsnokuktól: „Az úr az én kormányosom, ezért gonosz áramlatok nem sodorhatnak el... Ő irányít a becsületes élet csillaga felé, az Ő szent akarata szerint...” Az újratemetés záróaktusaként koszorúkat helyeztek el a kápolnában — koszorút küldött Kenderesre Antall József —, majd a végtisztességet tévő gyülekezet elénekelte a Himnuszt. Délután az egykori kenderesi Horthy-kastély parkjában felavatták Horthy Miklós egyenruhás bronz mellszobrát. Horthy újratemetése Kenderesen Egy amerikai hírszerző Magyarországon Christopher Felix „Először 1946 nyarán láttam Budapestet. Egy azóta megszűnt hírszerző szervezet — akkor még nem létezett a CIA — tagjaként, mint álcázott ügynök érkeztem a városba. Azért kaptam ezt a megbízatást, mert beszéltem oroszul és elsősorban a kelet-európai ügyek iránt érdeklődtem. És 1946- ban Budapest legalább any- nyira volt orosz, mint magyar probléma.” írja Christopher Felix, azaz James McCargar, aki akkor kezdte titkos háborúját Magyarországon, amikor elhallgattak a fegyverek. Részleteket közlünk a könyvéből, amely az Európa kiadásában jelenik meg. 9. Az ÁVO-dosszié Röviddel visszatérésem után találkoztam Sammel, és elmondtam neki, hogy egyelőre nem tudunk rádiókat adni. Még reménykedtem benne, hogy a központ rövidesen más megvilágításban fogja szemlélni a dolgokat. Csalódott volt, és kért, hogy siettessem az ügyet. Ezután elmondta, hogy Edmund több jelentést készít számomra az AVO-ról, de kockázatosnak tartja a velem való személyes találkozást, s ezért Samen keresztül fogja továbbítani az anyagot. Az első adagot még aznap meg is kaptam, s rövid időn belül eljutott hozzám a teljes, több száz oldalas anyag, amely részletesen bemutatta mindazt a brutalitást, árulást és korrupciót, amit együttesen Magyarország Szovjet „felszabadításának” neveztek. Bevallom, nem lettem sem bizakodóbb, sem nyugodtabb tőle. 1945 januárjában, Budapest ostroma idején Péter Gábor, aki szovjet ügynökként dolgozott a háború alatt a Vörös Hadseregben, Budapesten felállította a politikai rendőrség központi osztályát a frissen újjászervezett államrendőrség keretében. Péter Gábor szovjet összekötőjét Kovács Jánosnak hívták, áld magyar őrnagy és egyben szovjet ezredes volt. A szervezet célja — melyet a kommunisták javasoltak, és a Magyar Front pártjai is egyetértettek vele — látszólag a nyilasok felderítése és bíróság elé állítása volt. Alig egy hónappal a politikai rendőrség felállítása után Péter Gábor és budapesti emberei elfogtak egy Kessmenn János nevű embert, a zsidók kiirtásával vádolt magyar nyilas szervezet egyik vezetőjét. A politikai rendőrség megígérte Kessmenn-nek, hogy életben hagyják, sőt még az eljárás alól mentesítik, ha megmutatja nekik, hol őrzik a zsidóktól elkobzott vagyontárgyakat. Kessmenn mintegy kilencvenezer dollár értékű külföldi valuta, ezerötszáz karát gyémánt és több mint tízezer különféle aranytárgy rejtekhelyét fedte fel előttük. Ez lett a politikai rendőrség titkos pénzalapja. 1945-ben ezt rablással, lopással és zsarolással egészítették ki — főleg a kiskereskedők kárára. Habozás nélkül gyilkoltak, s ebben az időben számtalan ártatlan ember tűnt el. Ezekben a zavaros napokban szinte lehetetlen volt megmondani, hogy egy eltűnt személy az oroszok fosztogatásának esett-e áldozatul, orosz munkatáborba hurcolták, valaki bosszút állt rajta, vagy a magyar politikai rendőrség tette el láb alól. Mindenesetre Edmund jelentése egész listát tartalmazott azokról, akik az utóbbi kategóriába tartoztak. Amikor 1946-ban létrehozták, azÁVO tizenhét alosztályból állt, és ezek közül csak háromnak a létezését vallották be nyilvánosan. Az alosztályok funkcióit a Kommunista Párt aktuális harci feladatainak megfelelően határozták meg. Azt is figyelembe kell venni, hogy az ÁVO mellett ott volt a Kommunista Párt, amely szintén szakavatott módon hajtott végre politikai műveleteket, s természetesen mindkettő mögött fenyegetően ott állt a Vörös Hadsereg. Az egyes alosztály feladata az volt, hogy a magyar politikai élet minden területére behatolva biztosítsa a kommunisták uralmát. Vezetője Horváth Sándor Moszkvában kiképzett kommunista volt. A behatolásnak két módszerét alkalmazták, s mindkettő másmás célt szolgált. Az első módszert az informátorok beszervezése jelentette az összes nem kommunista pártból és a hozzájuk kapcsolódó szervezetekből. Néha megvesztegetéssel is éltek — az egyik fő kisgazdapárti beszédíróval egyetlen beszélgetést folytattak az ÁVO-központban, s az illető ezt követően naponta adott jelentést nekik —, de kedvenc módszerük az egyszerű megfélemlítés volt. A behatolás másik formája az volt, hogy aktív ügynököket építettek be a többi pártba. A titkos kommunisták esetében nem volt szükség csalétekre: a kisgazda-, a szociáldemokrata és a parasztpártnak pedig egész balszámya állt olyan emberekből, akik mint politikai opportunisták, megvesztegetettek vagy megzsaroltak, híven követték a kommunisták utasításait. A politikai feladatok sorában a választások is az egyes alosztály hatáskörébe tartoztak, ami 1947-ben végzetes következményekkel járt Magyarországra nézve. Az ÁVO kettes alosztálya a magyarországi külföldi misz- sziókba való behatolással foglalkozott, nyilvánvalóan a szovjet kivételével. Egyik nap megjegyeztem Marknak, hogy az amerikai követség portásnője nagyon feldúltnak látszik, és a könnyeivel küszködik. „Mindennap elkapják éjféltájban és reggelig faggatják — mondta. — Teljesen kimerült a kialvatlanságtól és a rettegéstől, de nem engedik, hogy itt hagyja ezt a munkát, ha pedig mi küldenénk el, még azt hinnék, hogy kettős ügynök.” Következik: Foglalkozás az egyházakkal Szu perszám ítógép, bionikus szem Budapest (MTI) — A világ első programozható ana- logikai szuperszámítógépét szombaton mutatták be a fejlesztők Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián a nemzetközi sajtó képviselőinek. A szuperszámítógép elvét Leon O. Chua a kaliforniai Berkeley Egyetem profesz- szor és Roska Tamás professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Számítás- technikai és Automatizálási Tudományos Kutatóintézet munkatársa,. a kaliforniai Berkeley Egyetemen dolgozó vendégkutatója közösen fejlesztette ki. Ä számítép lényege, hogy úgynevezett cellurális és neurális elven működik, és e két folyamatot kapcsolja össze, ezért is nevezik angolul Cellurál Neural Network-nek, azaz CNN-nek. Hasonlóan Neumann János sejtautomatájához teljesen új megközelítésben dolgozza fel a különféle információkat, ám itt nem logikai, hanem analóg módon történik az információfeldolgozás. Egy CNN elvre épülő chip mintegy tízezer számítóegységet — procesz- szort — is tartalmazhat, műveleti sebessége pedig másodpercenként elérheti a tíz a tizenkettediken értéket, így teljesítménye tíz-százez- erszer nagyobb lehet egy hagyományos számítógépénél. A CNN elvben működő számítógépek elsősorban a különböző térinformatikai, valamint robotikai területeken használható jó eredménnyel. A térinformatikához, azaz a képfeldolgozáshoz kapcsolódik a CNN számítógép első gyakorlati használata is, mivel ennek alapján alkották meg a kutatók — s ebben Hámori József akadémikus neurobi- ológus kutatócsoportjának is része van — az úgynevezett CNN bionikus szemet, amellyel különböző állatok retináját, lényegében látását lehet modellezni. így néhány év múlva e mostani találmány nyomán reális esély lehet, hogy a vakokat látóvá tegyék. Az 1945-ös Magyar Honvédség tagjaihoz A Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere — a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség kezdeményezésére, az előző kormányok több évtizedes mulasztását pótolván —1992. július 28-án kiadott 15/1992. számú rendeletével, a német megszállók elleni harcra önként jelentkezett magyar katonák érdemeinek elismerésére „Független, Demokratikus Magyarországért” Emlékérmet alapított. Áz Emlékérmet azoknak adományozza, akik az Ideiglenes Nemzeti Kormány to- borzó felhívására önként jelentkeztek, majd 1945. május 9-ig felvétettek a Magyar Honvédség állományába, valamint a honvédség hadrendjén kívül szervezett náciellenes magyar katonai alakulatokba. Az Emlékérem posztumusz is adományozható a túlélő házastársnak vagy leszármazottjának. Az Emlékérem adományozására első alkalommal 1992. december 21-én, második alkalommal 1993. március 11-én került sor. Az utolsó adományozás ideje: 1993. december 21. Ezért újra várjuk jelentkezésüket: 1945-ös Honvédelmi Minisztérium szervezőinek, beosztottjainak, a honvéd kerületi kiegészítő parancsnokságok, bevonulási központok katonáinak. A jászberényi I., a pécsi 4., a szegedi 5., a debreceni 6. és a miskolci 7. honvéd hadosztály; a debreceni 1. őrzászlóalj; az 1. vasút- és hídépítő zászlóalj; az 1. vasútbiztosító zászlóalj; a határ- portyázó századok, a folyami flottila, az aknakutató alegységek, a kórházak, szertárak, intézetek állományában szolgáltaknak, valamint a magyar királyi honvédség 24. hadosztályának átállt és Hajmáskérre elvonult tisztjeinek és katonáinak. Továbbá: a hadrenden kívül alakult Budai Önkéntes Ezred, a Temesvári 1. önkéntes magyar hadosztály, az 1. magyar vasútépítő hadosztály, a 3. magyar vasútépítő dandár, az 1. magyar távbeszélőépítő zászlóalj egykori tisztjeinek, tiszthelyetteseinek és honvédéinek. A rendelet értelmében kizárólag a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség jogosult a felterjesztés előkészítésére. Ezért kérjük, hogy a kérelmet és a csatolt dokumentumok xerox másolatát — lehetőleg 30 napon belül — az alábbi címre küldjék. Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség 1054 Budapest, V., Zoltán u. 16. sz. IV. 425. Parkolóban gyilkolt egy török férfi Budapest (MTI) — Az Országos Rendőr-főkapitányság ügyeleti főosztálya vasárnap arról adott tájékoztatást, hogy a rendőrség megindította az eljárást a 30 éves Ali Kasin török állampolgár ellen. Ali Kasin szombaton délben, fél 1-kor Budapesten, a XX. kerület Terminál kamion parkolóban, szóváltást követően. egy ismeretlen típusú, 9 milliméteres cseh gyártmányú fegyverrel fejbe lőtte 31 esztendős honfitársát. Az áldozat a mentőautóban belehalt sérüléseibe. Kasin a helyszínen rálőtt egy másik török férfire is, őt a felkarján, súlyosan megsebesítette. A támadót a helyszínen elfogták és őrizetbe vették.
