Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-01 / 203. szám
1993. szeptember 1., szerda HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 Három téma, négy válasz Pártvélemények a lakásértékesítésről és egy területfejlesztő társaság létrehozásáról Nyíregyháza (KM) — A megyeszékhely vagyonpoli- tikája, közmeghallgatások tartása és egy területfejlesztési társaság létrehozása volt a témája annak a sajtótájékoztatónak, amelyet a Szabad Demokraták Szövetségének önkormányzati képviselőcsoportja tartott az elmúlt hét végén Nyíregyházán. A tárnáról megkérdeztük a kereszténydemokrata, a szocialista párt és a demokrata fórum önkormányzati csoportját is. Ezt az összeállítást adjuk most közre. SZDSZ: Értékesíteni a bérlakásokat A sajtótájékoztatón a megyeszékhely vagyonpolitiká- ján belül is az SZDSZ ügyvivői a bérlakások elidegenítésével, üzlethelyiségek privatizációjával kapcsolatban fogalmazták meg álláspontjukat. Úgy ítélik meg, ez a közérdekű probléma Nyíregyháza lakosságát jelentősen érinti, ezért kezdeményezni kell különböző fórumok megtartását, ahol az érdeklődők a felvetődött kérdésekre kielégítő választ, információt kapnak. Az SZDSZ kérelemmel fordul a városi közgyűléshez: tartsanak az ügyben közmeghallgatást. Poroszka Ottó, az SZDSZ megyei ügyvivője elmondta, Nyíregyházán a bérlakások értékesítése szeptember végén megkezdődhet. Véleményét arra alapozza, hogy törvényes akadálya ennek nincs, hiszen a városi önkormányzat ebben az ügyben már korábban rendeletet alkotott, a parlament pedig törvényt hozott, amely igaz csak 1994. január 1-től lesz hatályos, azonban ezt az időpontot nem kötelező kivárni. Bartha László az SZDSZ másik ügyvivője szerint a törvény bérlőpárti, és kellő jogi garanciákat nyújt az állampolgároknak. A bérlakások értékesítését azért sürgeti az SZDSZ, mert a városban erre a lehetőségre — már közel két éve — nagyon sok család vár. Körülbelül 2500 lakást érint az adásvételi ügylet. Az értékesítésből befolyt összeget pedig kizárólag a lakásszektorba kell visszaforgatni —jelentette ki az SZDSZ. így például lehetne segíteni a fiatal házasokat kedvezményes hitellel vagy építkezési telkeket biztosítani... Az üzlethelyiségek privatizációjával kapcsolatban nagyobb rugalmasságot követel az SZDSZ, hiszen ez nemcsak a vállalkozók, hanem az egész város érdeke is. A 400 üzlet privatizácójával munkalehetőséget teremthetnénk, amely hozzájárulna a szociális feszültségek csökkentéséhez is. A privatizáció során a város központjában lévő üzletekre szigorúbb feltételeket kellene alkalmazni. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium és a Phare megállapodásból adódó előnyöket térségünk hatékonyabban tudná érvényesíteni, ha az önkormányzatok összefognának. Az SZDSZ ezért kezdeményezi, hogy a megyeszékhely és a környező települések hozzák létre a Nyírségi Területfejlesztési Társaságot. Ez azonban nem jelentené az elmúlt rendszerben működő járási közigazgatási egység felélesztését, semmilyen alá-föléren- deltségi viszonyt sem — amitől több település tart —, hanem együttműködést például a beruházásokban, környezetvédelemben ... KDNP: Támogatni a rászorulókat A KDNP szerint lakáshoz jutni két tipikus úton lehet. Új lakás építésével, vásárlással (szabadforgalomban), öröklés útján, vagy bérlakás kiutalással. Míg a lakbérek rendkívül alacsonyak, melyekből nem lehet racionálisan kezelni az ingatlanokat, ugyanakkor jelentős részben nem azok élnek az önkormányzati bérlakásokban, akik arra rászorulnak. Ennek egyik jele az volt, hogy a bérlakásban élők jövedelme a tömeges privatizációig országszerte magasabb volt, mint az országos átlag. Feszültségek vannak a tulajdonosok és a bérlők között az utólag megemelt lakáshitelkamatok miatt is. A kispénzű építtetők jelentős része arra panaszkodik, hogy nagyobb négyzetméterű lakás építésére kapott csak engedélyt, mint amilyet szeretett volna építeni, és a lakáson lévő pénzügyi terhek és rezsi eléri nettó jövedelmük 80 százalékát. A magasabb, kb. 80 százalék lakástulajdonosi arány azt a képzetet keltette, hogy ez megegyezik a vagyonosabb réteggel. Pedig egyre többen szorulnak rezsiköltségeik kiegészítésére, az önkormányzat támogatására. Súlyos gondnak látszik az is, hogy a keresetek és a lakásárak rendkívül módon elszakadtak egymástól. Az önkormányzati bérlakásokat illetően a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó 1993. évi LXXVm. tv. szerint várhatóan tovább nő a bérlők vásárlási szándékának arányában a magántulajdon a lakásszektorban. Ésszerűnek látszik elválasztani egymástól a szociális helyzetet és a racionális ingatlankezeléshez szükséges pénzt. Három konstrukciót javaslunk a lakbérekre: — szociálisan rászorultakat helyzetük javulásáig támogassanak, —jobb szociális helyzetben lévőknek önfinanszírozó megoldást, — jó anyagi helyzetben lévők a szociális díj négyszereséért kaphassák a különböző szolgáltatásokat. Ez esetben elképzelhető, hogy a lakáspiac megmozdul, lesz mobilitás és lesz valóságos választási lehetőség a magántulajdon és a bérlemény között. A fölvetett másik téma a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium és a Phare program keretében működtetni a megyeszékhely és a környező településekből létrehozott Nyírségi Terület- fejlesztési Társaságot. Véleményünk szerint elsősorban az említett minisztérium feladata az, hogy Magyarország területén régiókban gondolkodva tárja fel a múlt gyökereit gazdasági-tár- sadalmi-igazgatási vonatkozásában, és ennek figyelem- bevételével minősítse a ma ható gazdasági (privatizáció), társadalmi-szociális jelenségeket, mutatókat, és így alakítsa ki fejlesztési elképzeléseit (amely jelenjen meg pl. a befizetett adóban is.) Ilyen feltáró munka és kellően alátámasztott indokok nélkül nem tudjuk támogatni a megyeszékhely és környező településekből létrehozni tervezett Nyírségi Területfejlesztési Társaság gondolatát. Ellenkező esetben — elnézést kérve a triviális kifejezésért — csak „barkácsolás” lenne, amely megengedhetetlen és káros jelenség. MSZP: Ésszerű privatizációt A vagyonpolitikával kapcsolatos alapelveink három lényeges pontból indulnak ki. Úgy gondoljuk, hogy a városi vagyon részének tekintünk minden ingatlant és épületet, függetlenül attól, hogy ki a tulajdonosa. Ezért támogatunk minden fejlesztést, felújítást, ha az épületállományt gyarapítja és új értéket teremt. Egy épület legjobb gazdája a benne lakó tulajdonos, ezért hívei vagyunk az ésszerű privatizációnak. Lakáskoncepciónkban az elidegenítés feltételeiként jelöltük meg, hogy ahol a bérlők fele bejelenti vételi szándékát és vállalja az előlegfizetést, valamint letelt az építéstől számított 10 év, illetve a teljes felújításkor számított 5 év, ott az épület elidegeníthető. Megfogalmaztuk, hogy ahol a bentlakók legalább 90 százaléka vállalja a vásárlást, nem lehet megtagadni az elidegenítést. Kivételeket csak a városképileg fontos épületek, az ifjúsági, vagy idősek házaként felhasználható épületek esetében tennénk, illetve ott, ahol a már említett 10, vagy 5 év nem telt el. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében meg kell kezdeni a privatizációt. A magas piaci értékű ingatlanok (belváros, Sóstó, piac környéke kivételével) esetében viszont kivételt kell tennünk. Fontos, hogy az eladásokból befolyó összeg a város vagyonát gyarapítsa, és munkahelyteremtést, infrastruktúra-, városfejlesztést, valamint a fejlesztéshez szükséges ingatlanok kisajátítását szolgálja. Az értékesítéskor a jelenlegi bérlőknek feltétlenül előnyt kell élvezniük, minden más esetben a licitálás a célravezető módszer. A vagyonkezelő szervezet kérdésében továbbra is jónak tartjuk, elfogadtuk azt, hogy ideiglenesen működjön vagyonkezelő szervezet, hogy bánni tudjon az önkormányzat döntési körében maradó vagyonnal. A jelenlegi helyzet az, hogy nincs előrelépés a vagyon értékesítésében és egy 25 főből álló gazdálkodó szervezetet felügyel egy politikai alapokon felálló 8 fős felügyelőbizottság. Számunkra ez két ok miatt is elfogadhatatlan. Egyrészt azért, mert nem biztosítja a hatékonyságot és a szakmaiságot, másrészt a felügyelőbizottságban senki nem képviseli az érdekelteket, a bérlőket. Ellenszavazatunknak a vagyonkezelő szervezet esetében az volt az oka, hogy továbbra sem a képviselő-testület, hanem egy gazdálkodó szervezet bánik majd a vagyonnal. A szocialista frakció sokszor kezdeményezett lépéseket az önkormányzati vagyon ügyében, sokszor kötött nehezen elfogadható kompromisszumokat. Az ezzel kapcsolatos, országosan is példaértékű önkormányzati rendelet ugyan megvan, de az elidegenítés körüli huzavona kb. 100-150 milliós bevételkiesést okozott már eddig a városnak. Ezért véleményünk szerint minél előbb meg kell kezdeni a bérlakások értékesítését és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek eladását. MDF: Elkapkodott határozat Az önkormányzati törvény értelmében a város a korábbi állami tulajdon terhére közel ötmilliárdos vagyon birtokába jutott. E hatalmas vagyontömeg főként bérlakásokból, üzlethelyiségekből és egyéb ingatlanokból tevődik össze. A város az elmúlt két évben csupán vagyonkezelői feladatokat látta el szervezetein (IKSZV, különböző kft.-k) keresztül, eddigi tapasztalataink alapján általában gyenge hatásfokkal. A létrehozott kft.-k (Nyírtávhő, Szabolcsim, Fürdő Kft., Vízgazdálkodási Üzem) általában lik- vidálási gondokkal küzdenek, önkormányzati támogatást igényelnek, s ezzel párhuzamosan emelik a szolgáltatások árát. Nem megnyugtató a vagyonkezelés a bérlakások és a nem lakás célra használatos bérlemények esetében. Itt a gazda az önkormányzat, kezelő az IKSZV. Ezen a területen horgadtak fel leginkább az indulatok, itt szabadultak el az úgynevezett piaci bérleti díjak, s itt a legnagyobb mértékű a pazarlás. Két évig halogatta az önkormányzat a lakások elidegenítését, s mikor végre ez év júniusában lépett, akkor már késő volt, sőt júliusban megtetőzte a rendkívüli önkormányzati ülésen hozott törvénytelen és elkapkodott határozattal. Ennek lényege, hogy kiskaput próbál keresni az időközben a parlament által elfogadott törvénynyel szemben. Bár elvileg engedi a lakások elidegenítését, a gyakorlatban egy tilalmi listát állított az úgynevezett felújítandó épületek listájával. Ezek ugyanis a törvény szerint nem idegeníthetők el. Etikailag kifogásolható és törvénytelen módon rakott a listába teljesen elfogadható el- látottságú belvárosi lakásokat. A másik nagy „húzás” a nem lakás céljára hasznosított helyiségek tulajdonának bevitele a létrehozott IKSZV Kft.-be. Ezzel ugyanis azt kívánták megakadályozni, amit a törvény kimondott, hogy ezen üzlethelyiségek kerüljenek privatizációra, a bérlők vásárolhassák meg a törvény által megszabott kereteken belül. Mi, az MDF képviselői úgy véljük, hogy mindkét intézkedés diszkriminatív és törvénytelen amelynek végrehajtását fel kell függeszteni. A megyeszékhely és a megye területfejlesztési gondjainak megoldása érdekében két éve létrehoztuk a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye Területfejlesztési Alapítványát. Az alapítvány működik, s tavaly az ország költségvetésében biztosított területfejlesztési alap 64 százalékát hoztuk a megyébe, a gáz-, és a szennyvízprogram érdekében. Az alapítvány részt vett a pályázatok megírásában, lebonyolította, és ezáltal mintegy 500 kistermelőt hozott helyzetbe az úgynevezett traktorakcióval, amelyet a napokban tovább folytat, s kedvezményes áron, kedvezményes fizetési és kölcsönfeltételekkel patronál. Ebbe az alapítványba a város nem lépett be, pedig előnyeit ő is jól kihasználhatná. Ne egyoldalúan Hozzászólás két szocialista toliból származó íráshoz Lapunkban több alkalommal jelenik meg írás a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről. így augusztus 17-én, 18-án MSZP-politikusok próbálták elemezni a mező- gazdaság helyzetét. A két cikkel kapcsolatban több észrevétel érkezett szerkesztőségünkbe. Többen kifogásolták az írás tartalmi egyoldalúságát, félreérthetősé- gét. Egyik közülük Filep Lajos mezőgazdasági mérnöktanáré volt, aki kérte, hogy a korrekt tájékoztatás miatt a mezőgazdaságot is érintő két pamflet jellegű cikkre válaszolhasson. — Bár a világért sem szánnám sértésnek, de az „Utcára kerülő mezei gazdák” című írás félelmetesen eszembe juttatta az 50-es évek szemináriumi vezetőmet, aki a „munkásosztály elnyomorodása” tananyagából hetekig nem tudott kikeveredni. — De nézzünk néhány konkrétumot is! Panaszkodnak az emberek, írja a szerző. Sok embernek oka is van rá. Becsapta a felvásárló, rajta kívülálló okok miatt került nehéz helyzetbe, itt fel sem lehet sorolni a megalázó helyzeteket. A tényékhez azonban az is hozzátartozik, hogy Magyarország történetében az állami költség- vetés terhére ilyen példátlanul magas összeget szociális célokra soha ki nem fizettek. Van olyan község a megyében ahol 10 000 forintért utcai gázvezetéket kap az állampolgár. Ez a szociális célokra kifizetett aránytalanul nagy summa előbb-utóbb fékező erőként jelenik meg a gazdaságban. Mindnyájan tudjuk, hogy a panasz kemény valutára nem váltható. El kell jutni oda, hogy indokolatlanul forintra se lehessen beváltani. Ez minden állampolgár érdeke. Az állam és a szövetkezet termelő jellegű vagyonmű- ködtetésének hatékonyságát ismerjük. Ezért a szövetkezetek vagyonnevesítése érthető. Önként minden állampolgár szövetkezhet. A korábban benyújtott, majd visszavont törvényjavaslat alapján bizonyos követelményeket betartva kiválhatna a vagyonnal rendelkező tag. A szövetkezeti tag valóban nem lehet másodrendű állampolgár. Nem lehet erőszakosan sem a szövetkezetben tartani, sem beléptetni. Lehet, hogy egyes pártok máshoz voltak szokva, de reméljük, hogy a széljárás valóban megváltozott. Nem tudom, mit jelent a szerző fogalmazásában a „támasz nélkül maradt 600 ezer szövetkezeti nyugdíjas”. Tudtommal a nyugdíjasok között nincs diszkrimináció. A társadalombiztosítás még a tsz-járadék folyósítását is átvállalta. — A másik, a Lehoczky Péter neve alatt megjelent íráshoz is lenne mondandóm. A mondat így hangzik: „A mezőgazdasággal szemben elkövetett politikai bűntényről már nem is teszek említést.” Nem tudom a szerző melyik időszakra gondolt? Érdemes lenne felsorolni a mezőgazdaságban elkövetett bűntények halmazát 1948-tól 1990-ig tartó időszakra és 1990-től 1993- ig tartó évekre. — Az utóbbi időszak „bűntényeit” gyatra gépírási tudásommal is vállalnám. Ifjúsági tagozat Budapest (KM) — Megalakult a Nemzeti Demokrata Szövetség ifjúsági tagozata. Az ifjúsági tagozat nem csupán az NDSZ-es fiatalokat összefogó tömörülés kíván lenni, hanem nagyszabású országos hálózattá szeretne fejlődni. Tagja lehet bármelyik 16 és 30 év közötti fiatal, politikai, faji és nemi hovatartozásra tekintet nélkül. Az NDSZ az ifjúságpolitikát nem pártkérdésnek tekinti. Felfüggesztett sztrájk Budapest (KM) — A Közalkalmazotti Sztrájkbizottság két hónapi tárgyalás- sorozat után megállapodást kötött a kormány tárgyaló- küldöttségével. A megállapodás a közalkalmazottak követelésének megfelelően 1994 januárjától valamennyi alkalmazott számára biztosítja az új bértarifarendszer alapján számított magasabb béreket — kaptuk a tájékoztatást Pokorni Zoltántól, a PDSZ ügyvivőjétől. A sztrájkbizottság a kormánnyal kötött megállapodásban bejelentette a sztrájkfenyegetés felfüggesztését. A kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy az 1994. évi költségvetési törvényjavaslat 64. paragrafusára olyan értelemben tesz az Országgyűlésnek módosítási javaslatot, amely biztosítja a közalkalmazotti törvény illetmény-előmeneteli rendszere bevezetését 1994. január 1-től 1 év időtartamra, 8 ezer forint/hó/fő A/l fizetési fokozatnak megfelelő illetmény alappal, ideértve a törvényben rögzített pótlékokat és egyéb juttatásokat. Az 1994. évi költségvetési törvényjavaslat nyújt garanciát a közalkalmazotti bérrendszer bevezetésének finanszírozására, oly módon, hogy a központi költség- vetést terhelő támogatás célzott támogatás formájában érkezik meg az érintett fenntartóhoz, ennek mértékét a fenntartott intézmény 1993. december 31-i tényleges létszáma alapján kell megállapítani. Az erről szóló külön törvényben szabályozottak szerint az Egészségbiztosítási Alap finanszírozza az alap által érintett központi és helyi önkormányzati költségvetési intézményekben a Kjt. megvalósításának többletkiadásait. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülő önkormányzatok támogatást kapnak a felmerülő többletkiadások kifizetéséhez. A sztrájkbizottság kötelezettséget vállalt a sztrájkfenyegetés felfüggesztésére a költségvetési törvény parlamenti jóváhagyásáig. Kedvező elfogadás esetén a sztrájkbizottság feloszlatja önmagát.
